Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

PCa utazni nem kellene ..."

Sikerek, tervek, gondok Apostagon

Az első magyar GO-KÁR

Oj sportág első szakosztályát szervezték meg nemrégiben a Fővárosi Autóbuszüzem sportéletében. A GO-KAR elnevezésű karosszéria nélküli kisautókkal először a Ferihegyi-repülőtér betonján az idén nyáron ismerkedhettek meg az autó- és motorsport hívei. De ekkor még csak külföldi kocsikat és versenyzőket láthattak.

— Vállalatvezetőségünk azt vallja — mondja Tapolczay Kálmán, a Fővárosi Autóbusz- üzem igazgatója, a GO-KAR mozgalom egyik úttörője —, hogy fiatal gépkocsi vezetői nk ne a városi forgalomban, például a 7-es buszon hódoljanak versenyzési szenvedélyüknek, hanem a készülő új GO-KAR autóikon, amelyek első példánya

Az apostagi Duna Tsz SK volt az első termelőszövetkezeti sportkör a dunavecsel járásban. A megyében is alig akadt előtte hasonló.

Ma még mindig vitatkoznak itt-ott faluhelyen, vajon „érdemes-e” a sportkört a tsz pártfogásába ajánlani? Vannak, akik csodát, gondtalan jólétet várnak az átalakulástól. Az ilyenek aztán csalódnak. Ahol a tsz maga is kezdeti nehézségekkel kiizd, ott akkor se segíthetne a sportkör anyagi helyzetén, ha akarna. Ahol meg jó a tsz, ott is hiába várják, hogy majd „elAz intéző

tartja" a sportolókat, vagy éppen leves*! vállukról a

vezetés terhét. A termelőszövetkezet nem arra hivatott, hogy fellendítse a falu sportéletét. Ez nyilvánvaló. De sokat segíthet és érdeke is a segítség, hiszen a saját fiainak, lányainak szórakozásáról, kollektív neveléséről és egészségéről gondoskodik általa. A jó, az előrelátó tsz-vezető jó patrónusa is a sportnak.

Ahol a sportkör és a tsz megérti egymást, ott mindkettőnek „jó üzlet” az összefogás. Valahogyan — többé-kevésbé még akadozva ugyan — ezt bizonyítja az apostagiak példája is.

BABUCSIK SÁNDOR igazi higanyember. Megbeszélés, edzés, színdarabtanulás — mindenütt ott van. Vékony alakját Kecskeméttől Dunave- cséig és a helyi tanácsig az összes felsőbb hatóságnál ismerik, ö járja ki a rendezvények engedélyét, ő szerzi a báli büfébe az italt és virslit, ő kilincsel a MESZÖV-nél és az ISB-nél anyagi támogatásért. És ha a csapat nem utazhat el pénz híján a következő mérkőzésre, zsebbe nyúl, hogy kisegítse őket. Ha pedig neki nincs elegendő pénze, végigkoldulja a fél községet kölcsönökért.

Az is megesik, hogy valamelyik Sztálin városban dolgozó játékos az éjszakai műszak végén autóbusszal már nem érhetne idejében haza a vasárnapi meccsre. Ilyenkor ő megy át érte motorral.

Tehet-e ennél többet egy intéző?

Csak fedél legyen a fejük felett

A sportkörnek otthona, helyisége nincs. Nem is igen számítanak rá egyelőre, hogy lesz. Csakhogy egy sportkör élete nem csupán a pályán zajlik. Megbeszélések, gyűlések, vezetőségi ülések — nemcsak előírt kellékei a szervezeti életnek, hanem szükségesek« hasznosak is.

Aposatgon meg Is tartják a szokásos megbeszélést minden hétfőn este. A borbélyüzletben, mert az csak azon a napon szabad. Nem elégedetlenkednek miatta. Fontos, hogy együtt lehetnék és télen is fűtött helyiségben tárgyalhatják meg a teendőiket.

dl pálya

Ha csak a labdarúgást kedvelnék Apostagon, a pálya nem is okozna gondot többé. A mostani sima gyep a falu és a Duna között, rendszeres karbantartással az idők végezetéig megfelelne igényeiknek. De már kiszemelték a kézilabda-, röplabda- és futópálya helyét Is.

Alig készült el az öltöz«, a kerítés és az új kapu, kiadták a Jelszót: Jövőre ismét munkához látunk!

A szakosztályok

A labdarúgás természetesen a legnépszerűbb Apostagon is. A csapat a járási összevont bajnokság középcsoportjában küzd. Bajnoki reményeik egyelőre nincsenek, de a kieséstől sem kell tartaniuk.

Állandó sakk- és röplabda-csapat is van. Szerepük jóval kisebb, mint a labdarúgó-csapaté, de kevesebbe is kerülnek. A törzsgárda makacsul és kitartóan dolgozik. Járási bajnokság nincs, így tehát, távolabbi célokról nem álmodoznak. Sportolnak otthon, egymás között, vagy ha alkalom nyilik rá, valamelyik szomszéd község csapatával.

Atlétikai szakosztály ugyan nincs, de a spartakiádot mindig megrendezik. Az idén is szépszámú induló vett rajta részt. Még így, rendszeres edzés és felkészülés nélkül, is sikeresen szerepelnek évről évre a járási döntőn. Jó lenne, ha ezt az olcsó és szép sportágat rendszeresen űznék. Itt kell megemlítenünk a Kilián-mozgalmat, amellyel eddig keveset törődtek a sportkörben, pedig ha beszervezték volna a fiatalokat, akkor a résztvevők bizonyára maguk szorgalmaznák a különböző háziversenyeket

Érdeklődnek a fiatalok más sportágak iránt is. A lányok leginkább a kézilabdát kedvelik, mert az annyira hasonlít a labdarúgáshoz. Ha néha játszanak, egész sereg fiú gyűlik köréjük. Most szó van róla, hogy megalakítják az állandó kézilabda-csapatot.

Ezek már az utolsó simítások az első magyar gyártmányú GO-KAR-on.

Az öltöző

Honnan van pénzük?

Ebben az évben a sportkör 3000 forint állami támogatást kapott a TST-től, négyezret a felettes hatóságtól, a MESZÖV- től.

ötletességükre jellemző, hogy a bálakon, előadásokon nem szednek belépődíjat. Ingyen azért persze senki sem megy be. Annyit fizet mindenki, amennyit megér neki a mulatság. Mégse jár rosszul a sportkör. Mert az, aki el se menne, ha előre kikötnék a belépődíj árát, így benéz hozzájuk mégis és fizet. Van aki többet, mint amennyit kérhetnének, van aki kevesebbet. De sokan jönnek...

A mérkőzések bevétele bizony nem sok. Kis községben kevés a néző, s a befolyt pénzt többnyire az utolsó fillérig elviszik a játékvezetők.

ötven aktív és hetven pártoló tagot tartanak nyilván. Amióta az idős, de lelkes pártoló tag, Vincellér Sándor bácsi, a posta kézbesítője vállalta a tagdíjak beszedését, havonta bevándorol a kaszába néhány száz forint. Így megtanulták az apostagiak, hogy sok kicsi sokra megy.

A kút

is kifizetnek majd valahogyan, Akikor jobban jut majd felszerelésre és egyéb nélkülözhetetlen kiadásra is.

Jól látja a tanács

Az apostagi tanács törődött a

sportkör ügyeivel már a megyei és a járási tanács határozata előtt is. Azóta fokozódott a gondoskodás.

A szeptemberi vb-ülésen alaposan megvitatták a község sportjának helyzetét. Határozatban mondották ki: Kispálya-építésbe kell fogni, mert az a tömegsport fejlődésének elengedhetetlen feltétele.

Tiszta udvar, rendes ház

ma készül el a Fővárosi Autóbuszüzem főműhelyóbeti.

A közeljövőben öt GO-KAR kocsi hagyja el a szerelőpadot, y s a vállalat öt üzemének leg- . ügyesebb versenyzői november . 7-én az első hazai bemutatóval . egybekötött versenyükön a Me- > ző-garázs udvarán adnak szá- l mot ügyességükről.

t Indul az aszlalitenisz évad

» A tiszakécskei asztaliteniszezők vasárnap első mérkőzéseiket játszot- ' ták a megyei I. osztályú bajnokság- [ ban. A nők a Kiskunhalasi ME- , DOSZ-szal mérkőztek Tiszakécskén; ’ a férfiak a Kiskőrösi Petőfivel an- • nak otthonában.

EREDMÉNYEK:

, Tiszakécske—Kkhalasf MEDOS2 ' 10:10. — Győztesek: Vágó 4, Varga 3, Hazagh 1, Vágó—Hazagh 2, illetve Csanádi 3. Ráhnerné 2, Hunyadi 2, Nyilas 1, Ráhnerné—Hunyadi 1, Csanádi—Nyilas 1.

Tiszakécske—Kiskőrös 17:3. Győztesek: Keszthelyi 4, Szabó 4, Szentendrei 4, K. Sebestyén 2, Szabó- Keszthelyi 2, Szentendrei—Sebestyén

1. illetve Kelemen 1, Papp 1, Kelemen—Papp 1.

Szentendrei József

A járási összevont labdarúgó bajnokságok állása

Északi csoport

LK. Ep. Lak. 8 8------31:4 14

2. F. Reménység 9 6 1 2 13:12 13

3. Lajosmlzse 8 6 — 2 30: 8 12

4. K. Légierők 10 6 — 4 24:13 12

5. K. MÄV 9 5 — 4 24:10 10

6. Kiskunmajsa 9 4 1 4 14:22 9

7. KTEn. 9 3 1 5 13:20 7

8. Kerekegyháza 8 2 3 3 8:16 7

9. Lakitelek 9 2 — 7 13:31 4

10. Hetényegyháza 9 117 9:21 3

11. T. Szabadság 8 1 1 6 5:27 3

A forduló eredményei: Kiskunfélegyházi Reménység—Kmétl MÁV 3:2,- Kerekegyháza—Kecskeméti Épületlakatos 0:3, Hetényegyháza—Tiszakées- kei Szabadság 4:0, Lajosmizse—Kiskunmaisa 2:0, KTE II.—Kecskeméti Légierők 0:2.

Közép csoport

1. H. Spartacus 9 7 1 1 26:13 15

2. Császártöltés 8 6 2 — 26: 5 14

3. Miske 10 7 — 3 38:16 14

4. Hajós 10 6 1 3 32:25 13

5. Kecel 8 6—2 19:14 12

6. Dunavecse 8 4 2 2 20:16 10

7. Kai. Honvéd II. 7 4 1 2 25:14 9

8. Apostag 7 2 3 2 12:12 7

9. Szabadszállás 10 2 2 6 23:24 6

10. Dunapataj 9 1 3 5 16:25 5

11. Ksztmiklós 9 2 1 6 13:22 5

12. Csengőd 10 — 4 6 13:39 4

13. K. Petőfi n. 4—13 4:12 1

14. Fülöpszállás 7 — 1 6 5:35 1

A kilencedik forduló eredményei: Szabadszállás—Csengőd 5:0, Dunapa- iaj—Kecel 1:2, Hajós—Kalocsai Honvéd n. 1:4!, Császártöltés—Kunszent- miklós 5:0, Miske—Apostag 1:3! A Dunavecse—Kiskőrösi Petőfi H. és a Kiskunhalasi Spartacus—Fülöpszállás mérkőzések elmaradtak.

A tizedik forduló eredményei: Kiskunhalasi Spartacus—Miske 2:0. Hajós—Apostag 3:2, Dunavecse—Kun- szentmiklós 3.0, Dunapataj—Kalocsa' Honvéd II. 1:2, Szabadszállás-Kiskőrösi Petőfi II„ 1:1, Csengőd—Kecel 0:4. A Császártöltés—Fülöpszállás mérkőzés elmaradt.

A Déli csoportban szünnap volt.

A jövő nemzedék

A sportkörről szólván meg kell említenünk az általános iskoláit is. A járásban az apostagi iskolából jelentkeztek elsőnek a Kilián mozgalomba, még hozzá mindjárt ötven fővel. A jövő nemzedék, amely ma még az iskolapadokban ül, láthatólag az eddiginél színesebb, változatosabb, elevenebb sportéletet fog teremteni a községben.

A nevelők részt vesznek a sportkör munkájában. A röplabda és különösen a kézilabda velük indult el az iskolából és toborzott híveket ma már az érettebb ifjúság körében is.

A kispálya építésében is az iskola jár elöl jó példával;

játékvezetőknek, kis mosdó, apró szertár, Nem tágas, de nekik elég, tiszta és takaros.

A távolabbi szomszédok pedig, a soltidk egy időben kapták az építőanyagot az apostagiakkal. Megvan máig is — érintetlenül. :

Kaptak ra ötezer forintot a j megyei TST-től és ugyanannyit 1 a tanácstól. A tsz adott szak- < munkást és igen sok anyagot. A sportolók vasárnaponként, vagy t ha egy kis szabad idő akadt, ott t tanyáztak valamennyien a pá- 1 lyán és segítettek a munkában. Még edzés előtt is — bemelegítésül — ástak, téglát hordtak, maltert kevertek.

Gyorsan épült a pompás kis ház, de mégse voltak elégedettek az irammal. A tsz szakmunkása mellé ők fizették a segédmunkásokat és minden további nap újabb forintokat húzott ki a sportkör sovány kasszájából. Mire átadták az építők a kulcsot, elfogyott a sportkör ötezer forintja is.

De áll az épület végre! Két öltözőszoba van benne a küzdő csapatok számára, öltözőfülke a

„Ha utazni nem kellene....'’

A kút története külön fejezet a Duna Tsz SK életében. Azt bizonyítja, hogy a sportszeretet minden akadályt legyőz, és ahol a sportkör ügyét az egész község szívén viseli, ott nincs hiány segítőkészségben.

—i Szép öltözőnk lesz ugyan, de a vizet a Dunából hordjuk a mosdóba? — töprengett a vezetőség, amikor aprólékosan

sorravették, hogy mire futja majd a rendelkezésükre álló pénzből. Hiába számoltak újra meg újra, kútra már nem futotta.

Híre kelt a szurkolótáborban, milyen gond emészti a vezetőséget.

Ekkor az egyik állhatatos szurkoló, Labárdi Sándor kisiparos, elvállalta a munkát — ingyen. Bővizű csőkutat varázsolt az öltöző mellé.

Az öltöző építésével egy időben új köntösbe öltöztették a pályát is. Befestették a kerítést és új kapu került a régi helyére. Pedig erre se volt pénz. In- nen-onnan adták össze az anyagot, és akadtak akik szívességből megcsinálták.

' 'A költségvetés nagy részét a labdarúgó-csapat emészti fel. Ezzel szemben az is igaz, hogy csak ez a sportág -hoz valamit a konyhára«.

Érdemes egy kis számvetést végezni:

A bajnokságban évente tizenháromszor játszik a csapat vidéken; Az összetett járási bajnokság területe igen nagy. Még Kiskőrösön túl is él kell utazniuk, Oda-vissza akárhányszor 100 kilométernél is nagyobb távolságot tesznek meg.

A községben állomásozó autóbusz kilométerenként 14 forintba kerülne. Ez esetenként 1500 —2000 forint, évi átlagban 25 ezer forintra rúg. Olcsóbban jönnek ki tehát, ha 15 kilométerről, Dunaföldvárról hívják el az ott állomásozó bódés teherautót, mert az csak 7,30-ba kerül kilométerenként. így feleslegesen fizetnek egy-egy útnál 220 forintot, de az út ezzel együtt is olcsóbb.

így volt, míg a tsz teherautójára el nem készültek a padok. Jövőre már könnyebb lesz, mert nem kerül annyiba az utazás. Még így Is. csupán a személyszállítási engedély elvisz ívi 2600 forintot, de annyit

Bízvást elmondhatjuk ezt az apostagi sportpályáról. Sümegi József szertáros a szertárosok mintaképe. A legkisebb hibát észreveszi a felszerelésen és nyomban hozzálát a javításhoz. Sajátkezüleg öltögeti a szakadásokat a cipőkön és a labdán. A játékosokat mindig vasalt zokni várja. Az öltözőben és környékén példás rend uralkodik.

Pedig csak társadalmi munkában csinálja;

Az apostagl Duna Tsz Sportkör a maga nemében a legjobbak egyike a megyében. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy náluk minden szép és minden jó. Rájuk is illik a kabaré-közhely: vannak még hibák.

Amit itt elmondottunk, abból látható, hogy ebben a kis Duna menti községben néhány lelkes vezető csüggetlen munkája és áldozatkészsége a sportkör eredményeinek alapja. A tömegsportban még korántsem tettek meg mindent. Talán nem is látják kellőképpen a jelentőségét, mert lelkesedésüket a sikerek, a győzelmek ihletik, s a csendes sportolgatást nem becsülik sokra. De munkájuk nyomán egyre több fiatal sportol, szaporodnak a szakosztályok és figyelnek már rájuk a község, a tsz vezetői is. Kezd kialakulni Apostagon a sport társadalmi szerepe.

Apostagon sok minden másképp van, mint másutt; szemmel láthatóan elindult náluk valami új, s I munkájukon felismerhetők már a szocialista falu sportéletének jegyei.