Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-27 / 254. szám
Szakosítják a termelést Birka helyett hízómarha, - dinnye helyett pillangós A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet jövő évi termelési tervén megérzik, hogy az eddigieknél nagyobb gonddal, a lehetőségek még gondosabb felmérésével készült, s helyet kap henne a szakosításra való törekvés. Megszüntetik a vásározást Szalonná« Mihály elnök röviden úgy fogalmazza meg a jövőre főbb szerepet kapó gazdálkodási ágakat: — Sertés- és baromfitenyésztés, marhahizlalás, kisebb, de jobban megmunkált kertészet. Hízósertésből jövőre már 500 darabra szerződtek. — százzal többre, mint az idén. A háztáji marhaszaporulattal eddig vásárokról vásárokra jártak a tagok, most azonban a közgyűlésen határozatot hoztak: minden rendű és rangú szarvas- marhának a szövetkezetben kell maradnia; ami nem jó tovább- tenyésztésre, azt meghizlalva értékesítik. Alapos meggondolás után a szövetkezet tagsága úgy döntött, hogy a marhahizlalás javára felszámolja a juhászatot, és egyszerű jászlaik beépítésével a juhhodályt növendékmarha-istállónak alakítják át Tus-közi baromfitelep Fejlesztik a baromfitenyésztést. Már e hónap végén elkészül a három bácsalmási közös gazdaság szövetkezetközi baromfi tel pe, ahol évente 100— 110 ezer csirkét nevelnek fel, S ezekből a Petőfi Tsz 32—35 ezer darabbal részesedik. A Petőfi Tsz az idén 150 holdon kertészkedett. Nem számítva a szárazkertészeteket alaposan megtizedelő időjárást, munkaerővel sem győztek ekkora területet Jövőre a kertészet csak 50 hold lesz — de annyi hozamot terveznek rá, mint az idei 150 holdra. Hogyan? Elsősorban úgy, hogy a most elkészült mélyfúratú kútból legalább 20 holdat öntöznek, méghozzá a paprikát paradicsomot s — ha futja a vízből — az yj burgonyát is. Másodnövényeket is termesztenek bevált ugyanis ez a mód. Az újburgonya helyére — amiért holdanként 7 ezer forint bevételhez jutottak — karalábét pa- lántáztak. Ez a zöldségféle csodálatosan szívósnak bizonyult az aszállyal szemben, úgyhogy újabb 7—3 ezer forintot ígér holdanként Felszámolja a szövetkezet a tavaly 30 holdon folytatott diny- nyetermesztést is. Helyébe búzát vetnek, illetve növelik a pillangósok területét, és összesen 100 holdról terveznek magfogást. Az elnök úgy számol: holdanként — 120 kiló aprómag esetén is — 5 ezer forint a bevétel, nem számítva a lucerna- szalmát, amellyel jól lehet ta- karmányozni az állatokat. G. K. Ha pedig lesz elegendő víz, akkor ugyanazt a területet kétszer is hasznosítják. Az idén is fu'é fiamat k*l — aranijhflni&'i Barackot, spirit, számfejt telepítene!! A szántás mélységének mérése A szántás mélységének ellenérzése munka közben és a munka befejezése után egyaránt végezhető. Munkavégzés közben a szántás mélységének megmérése a barázdafal mellett mérőszalaggal vagy — a kívánt mélységnél megjelölt — fapáí- cával történhet. Természetesen előbb a kormánylcmczről vagy a barázdaszelet átfordítása alkalmával az esetleg arról visszahullott földet a barázdából elkotorjuk. A mérési műveletet a barázdában — 20—25 méterenként — többször megismételjük. A munka befejezése után a szántás mélységmérését a kívánt mélységnél megjelölt fapálcával úgy végezzük, bogy a pálcát a megszántott talajba szúrjuk. Ha a fapálca a megjelölt pontig vagy azon túl is könnyedén leszúrható a barázdafenék elérése nélkül, akkor az előírt mélységre szántott a traktoros. A mélységet azután a tábla több pontján meg kell mérni és a kapott eredményekből átlagszámítással állapíthatjuk meg a mélység egyenletességét. Tökéletesen egyforma, például 25 centiméteres szántási mélységet a tábla egész területén nem lehet elérni. Egyenletes, jő szántásnál a mélység 23—27 centiméter között ingadozik. Az átlagos szántási mélység megállapításánál a záróbarázda mélységét nem szabad figyelembe venni, mert az a jó minőségű szántás, ahol a záróbarázda mélysége kevesebb, mint az előírt szántási mélység. A záróbarázdának azért kell sekélyebbnek lenni, hogy a táblán a betakarító gépeket nagyobb zökkenő nélkül lehessen üzemeltetőt A KUNAD ÁCSI határ meglehetősen tarka változatosságában üde színfoltot képez a Kossuth Termelőszövetkezet 118 hold sárgabarackosa. Két éve telepítették, s a fák szépen növekednek a homokon; úgy is mondhatnánk, hogy a barack megszelídítette a homokot. Ezen a tájon azelőtt csak rozsot termesztettek. azt sem nagy sikerrel. Most már csak egy-két évet kell várni, s a gyümölcsös bőven ontja a barackot a piacra, a pénzt a közös kasszába. Államunk a telepítéshez hosszúlejáratú hitellel járult hozzá, s a terület a termőre fordulásig adómentes. AZ IDÉN még a barackosénál is rosszabb homokra telepítettek tíz hold spárgát. Bevált az is, és 1964-ben hoz teljes termést. Az ötödik évben a terület jövedelmezősége a húszszorosa lesz a telepítés élőt. tinek. A telepítés holdanként! háromezer forint költsége az első termő évben megtérül, A termelőszövetkezetnek azonban még mindig több száz holdra kiterjedő, rosszul termő homokja van. Ám ez sem marad kihasználatlanul: a telepítés a jövő évben nagy iramban folytatódik. Továbbra is sárgabarackot és spárgát telepítenek, de már jövőre tervbe vették 30 holdon őszibarack. s tíz holdon szamóca telepítését is. A gyümölcsösben pedig — amíg az nem terem - Konyhakerti növényeket termeszteneK. A MÁK ELKÉSZÜLT hét csőkutat is hasznosítják: a gyümölcsöst és a konyhakertészetet öntözik majd vizükkel. Jövőre már háromszáz holdra növekszik az öntözött terület, részben további cső- kutak építésével, részben a szövetkezet területén végig húzódó csatorna vizének felhasználásával. H. D. Erdőgazdaságok és tsz-ek kölcsönös segítése A múlt évben már rendelkezés jelent meg arról, hogy az állami gazdaságok kötelesek megsegíteni a termelőszövetkezeteket az átmenetileg nélkülözhető gépjárműveikkel. Nem kisebb jelentőségű az a segítség sem, amit az erdőgazdaságok nyújthatnak a szövetkezeteknek a betakarítás idején. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság felhívta az erdőgazdaságokat, hogy a termelőszövetkezeteknek — kölcsönösség alapján — munka-, fogat- és gépierővel nyújtsanak segítséget. Ennek érdekében az állami erdő- gazdaságoknak törekedni kell arra, hogy a területükkel szomszédos közös gazdaságokkal együttműködés alakuljon ki. — Ezen az alapon az erdőgazdaság a termelőszövetkezeteknek a növényápoláskor és betakarításkor, a termelőszövetkezet pedig az erdősítéskor, fakitermeléskor, erdei melléktermékek begyűjtésekor és faanyagszállításkor segíthet. Ugyanakkor a megsegítés célja az is, hogy az egymást segítő felek munkaerő, valamint fogat- és gépierő kapacitása egész éven át ki legyen használva, figyelembe véve a gazdálkodás Idényjellegében mutatkozó eltérést és a saját terv-feladatok teljesítését. A felhívás értelmében a kölcsönös szocialista megsegítést — a lehetőség határain belül — tervszerűvé kell tenni. Énnek megvalósulása érdekében a felek gazdasági évenként egymással megállapodást kötnek, részletezve a megsegítés módját^ mértékét és időpontját A megsegítés során a termelőszövetkezet tagjai az erdőgazdasággal munkaviszonyba nem kerülnek. A végzett munkájukért az ellenszolgáltatás a szövetkezetét illeti, fgy a munkát — díjazás és társadalombiztosítás szempontjából — termelő- szövetkezetben végzett munkának kell tekinteni. Az erdőgazdaságnak a szövetkezetben végzett munkájára az állami gazdaságokra érvényes bérszabályok az irányadók. A termelőszövetkezeti tagok — külön engedéllyel — ideiglenesen egyénileg is vállalhatnak munkát az erdőgazdaságoknál. Ebben az esetben munkaviszony létesül és a munkabért közvetlenül a szövetkezet tagja kapja meg. Ä veSőbvrgor/a igénylése Az idén, az elmúlt évektől eltérően a burgonya vetősmmót a termelőszövetkezetek a ME- ZŐMAG Vállalat megyei kirendeltségétől, a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai útján kaphatják meg. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a MÉK-kel étkezési burgonya termesztésére szerződést kötöttek, a vetőgumót nem központilag kapják, hanem saját maguknak kell arról gondoskodniuk. Ez azt ielenti, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által meghirdetett akción kívül ez év őszén más irányú vetöburgonva-ellátás nem lesz. Tehát az étkezési burgonya termesztését vállaló termelőszóvetkezetek a járási tanácsoknál vetógumót most igényeljenek- A szövetkezteknek a vetőburgonya igényüket f járási tanácsok mezőgazdasági osztályán kell bejelenteniük. Azok elbírálása után értesítik a szövetkezeteket arról, hogy az ősz folyamán milyen mennyiségű és milyen fajta burgonyát oocsá- tanak rendelkezésükre. Fontos, hogy a. keret megállapítása után a szövetkezet a MEZÖMAG Vállalat megyei kirendeltségétől azonnal megrendelje a vetógumót. A megrendeléshez a Magyar Nemzeti Bank áltál kiállított fedezeti igazolást is csatolni kell. Itt figyelemmel kell lenni arra, hogy az igényelt vetőburgonya forint értékén kívül a szállításhoz felhasznált zsákok betétdíjára is legyen fedezet, zsákonKént 16 forintot számítva. Az egyes burgonyafajták vetőgumójának ára zsákban, fém- zároltan, a termelőszövetkezet telephelyeihez legközelebb fekvő vasútállomásra bérmentve szállítva megyénkben a következő: a Gfilbaba, Korai rózsa, Kls- várdai rózsa: 185 forint; az Aranyalma, Margit, Boldogító: 150 forint; a LiUa, Merkúr, Lenino. Mindenes pedig 140 forint mázsánként. A megrendelt vetőburgonya szállításáról a MEZÖMAG Vál- ’alat azonnal, de legkésőbb ez év november 30-lg gondoskodik, Sóskúti László há. i . lütrágyaszórót vontat az U—28-assal. Rendbe hozzák a legelőt A kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Termers vetkezet állandóan növeli állatállományát. Jelenleg 102 szarvasmarhával, I 430 birkával és 130 darab sertéssel rende’kezik. A közös gazdaságban eddig ' ezer köbméter silót készítettek a téli takarmánybázis megteremtésére. Elhatározták azt is, hogy az ősszel rendhehóznak száz hold gyenge nvnőséső legelőt, am’által csöWentlk 't takarmányozás gondját ^WWWWVVWVVVVVyvvvvvvvwv»VVvVl»V<H»WVVnrvyv-<nr»ryyy«ryyir^fvyirOT>vywwv<rwv Tavaszi hangulat őszi tájon ringatózzék a szeles határon. S már előre tudni, hogy a látvány és az eredmény azonos lesz az ideivel, de nincs kizárva, hogy jobb is lesz annál. Mert a barna szőnyeg alatt már október elején ott szunnyadt 800 holdon az őszi árpa, s a további vetést várva készen volt a föld. Csupán a hatalmas tábla százholdas csücskén szántotta ez időben 40 centi mélyre a Solti Gépállomás SZ—80-asa a szárazságtól szinte megbolygathatatlanná szikkasztott talajt, — s győzött az eke, a traktoros, a szövetkezet vezetősége, és így kapott „ellenvágást” az évtizedek óta nem tapasztalt aszály sújtása. A lánctalpas nyomában egy Maulwurf és egy U—28-as járt, egy, illetve három műtrágyaszóróval adagolva a szuperfoszfátot a péti- és kálisót a tápanyagra éhes talajba, összesen 800 mázsa műtrágyát kapott a száz holdas „csücsök”, de megéri, mint ahogy kifizetődik a mélyszántás is, mert kukoricát vei nek ide, amelyet egyébként máj •egyszeres gyomirtással művel nek. Ősz van. de látva, tudva mind ezt — ha közhely is — tavaszt érez az ember, s nem begubózni kíván, hanem kitárulkozni, mini 1hogy a védönát lábától a vég- elenbe futó barna földszőnyec ölelve vonja magához a tekin tetet és a reá boruló szürke ege' Tarján István dáns rendben szalmakazlak sorakoznak. Alkony van, az őszi nap a folyam menti fák lombhullato ágaira nyomta már sárgás-vörös pecsétjét, s úgy volna törvény szerű, ha mindent, a tájat, az embert a begubózás hangulata venne körül. De nem — akárcsak tavaly, most is új törvényszei üség érvényesül itt; a természet mosto- haságával birkózó és ebből a küzdelemből győztesen kikerülő ember törvénye, ami azt parancsolja, hogy sutba kell hajítani a maradi várakozást, s tenni, cselekedni kell, hogy jövő nyáron megint a gabona és más növények bő termést osztó tengere A nyáron lenyűgözően fm- •* portáló látványt nyújtott a dunai védögáton futó műútról nézve a solti Szikra Termelőszövetkezet másfélezer holdas gabonatáblája. A végeláthatatlan „sárga tenger” nyugalma, majd hullámzása a monumentalitás hatását keltette — so végén a nagyüzemi gazdálkodás eredményeként a termés bőségét ontotta. Mint mondják az egyszerű szövetkezeti gazdák is: kitűnően fizettek mind az ezerötszáz holdon a gabonafélék, köztük a szovjet búza is. A tábla most olyan, mint barna térítővel letakart hatalmas asztal. A szegélyén szakértelemre, meg szépérzékre is valló pe-
