Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-25 / 252. szám
1161. október 23, szerda 8. oldal Az áüaHenyésztés fejlesztésének gondjai a bajai járás termelőszövetkezeteiben Termelőszövetkezeteink egyik legfontosabb üzemága az állat- tenyésztés. Hozama fontos szerepet játszik egyrészt a folyamatos előlegosztás, másrészt a rendszeresen felmerülő üzemviteli költségek fedezése szempontjából. A bajai járásban gyakorlat által igazolt tény, hogy a gazdálkodás azokban a termelő- szövetkezetekben jó, ahol a növénytermesztés mellett az állat- tenyésztés is magas színvonalú. Az elmúlt két év alatt sokat tettek szövetkezeteink az állat- állomány fejlesztésére, — de a megfelelő színvonal eléréséig még bőven van tennivalójuk. Termelőszövetkezeteinkben az 1960. évi tehénlétszám 1140, az anyakoca 916 volt. Az idén augusztus végére a tehenek száma 1985-re, az anyakocáké 3087 darabra szaporodott »Egyenlvsdin fis abrakolásban E tekintélyes számbeli növekedést nem követte azonban az átlaghozamok növekedése. Ha a rendelkezésükre álló takarmányt szövetkezeteink szakszerűen használják fel, az elért tejmennyiség másfélszeresét kapták volna. Mivel azonban tsz-eink többsége szakszerűtlenül takarmányozott, így tehenenként mintegy 3070 forint értékű tejtől estek el. Ez azzal magyarázható, hogy a nagyobb hozamú tehén ugyanannyi takarmányt kap, mint a rosszabb tejelő. Ennek velejárója a tej magas önköltségi ára, amely mintegy 4 forint körül váltakozik. A szarvasmarhatenyésztés minőségi színvonalát szolgálja a mesterséges megtermékenyítés is, ami járásunk szövetkezetedben igen jó: 88,5 százalékos volt a tehenek és üszők vemhesülése. A talajerő utánpótlás is indokolja a marhatenyésztés fejlesztését, — különösen ott afroi az átszervezés sőrém leromlott földek kerültek a szövetkezetek kezelésébe. A jelenlegi állomány trágyahozama mellett a szántókat csak 5—6 évenként tudjuk istállótrágyázni, holott a kívánatos 4 évenként lenne. Speciális tenyésztő körzetek A járásban speciális marha- tenyésztő körzetek kialakítására törekszünk. Csávolyt, Felső- szentivánt, Bácsbokodot. Bács- borsódot és Garát jelöltük ki erre a célra, mert a tenyésztést illetően komoly múltja van a fenti községeknek, s közel van hozzájuk a Bácsbokodi Vajüzem, sok a takarmánytermesztésre alkalmas terület, épület. Jelentős összegeket ruházunk be ezekben a községekben, hogy megfelelő számú és gépesítésű nagy tehenészetek alakuljanak ki. Az anyakocáik állományának már említett növekedése is mutatja azt a törekvésünket, hogy a bajai járást élenjáró sertéstenyésztő járássá akarjuk fejleszteni. A jelenlegi kocalétszám 39 termelőszövetkezetben száz kh szántóra vonatkoztatva 4,5, ez év végére 5-re emelkedik, A fajtákat illetően eltolódás következett be a fekete hússertés javára. Amíg Csávolyon és Bács- bctkodon kimagasló eredményeket értek el a fehér fajtával, addig másutt az elhullás okozta magas kiesés miatt a fehér állomány lecserélésére törekednek. A fehérjehiányos takarmányozás, a nem megfelelő elhelyee zés és a gondozói szakértelem hiánya bosszulja meg magát a magas elhullásokban. Megállapítható, hogy az állattenyésztési problémák nagyrészt szaktenyésztői hibákat tükröznek. Nem is csoda hiszen 39 termelőszövetkezetben csak 14 különböző szakvógzettségű állattenyésztő dolgozik. Bár az állatorvosok tenyésztői munkába való bevonása révén tizenhárommal bővült az állattenyésztési szakemberek létszáma Jól jövedelmez a baromfitenyésztés A Járás 39 közös gazdasága közül az idén már 25 foglalkozott baromfitenyésztéssel. — A ugusztus végéig 250 500 csibét, 47 ezer naposkacsát és 19 ezer pulykát vásároltak. Az elhullá- si százalék ellenére a vágóbaromfi és tojásértékesítési tervet elemezve megnyugtató képet kapunk: a tervezett 3370 mázsa baromfi helyett eddig 4520 má- zsia a szerződött mennyiség* A baromfitenyésztést főleg azért kedvelik a szövetkezetek, mert a befektetett tőke forgási sebessége igen gyors, egy kilogramm súlygyarapodáshoz általában 25 százalékkal kevesebb takarmányt igényel a baromfi, mint a sertés, s jobb az ára is. Az árúbaromfi termelésében újabb ugrás várható, hiszen a szövetkezetek az idén már 15 300 tyúkot, 8200 darab kacsát, s 950 darab pulykát hagytak meg törzsállománynak. Csathő Zsigmond, bajai járási főállattenyésztő Több Minist és bor a tervezettnél Az Alföldi Állami Pincegazdaság bajai borpincészetének ez évi vásárlási terve 12 ezer hl bor, illetve must. Ezzel szemben a termelőszövetkezetekkel kötött szerződés szerint 13—14 ezer hektolitert tud vásárolni a bajai járásban. A vaskút! Dózsa Tsz például a szerződésben vállalt 546 hl helyett 1007 hl mustot adott át, s ugyancsak a vaskúti Kossuth és a Petőfi Tsz is túlteljesítette szerződéses tervét: 500 és 140 helyett 900, illetve 500 hl mustot szállítottak a pincegazdaságnak. Jövendő szakmunkások Másodszor kezdik a tanulásit — így mutatott be nekem Mátravölgyi Tibor és Ősz József szakoktató ötvenhat Ipart tanaiét az ÉM Vibrátor- és Építőgépgyár kalocsai telepén. A tanKicsit szűk a lakatosok tanműhelye, de azért fiatalnak jut szerszám és satupad. minden Az esztergályosoknál egész sor gép segíti a szakmai isme__ retek elsajátításai Képünkön: (m unkában Mészáros Sanyi, az Előbb — utóbb kiderül Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik — halljuk az emberektől. Némi gondolattár sí tással azt is mondhatjuk, addig »téved« egy-egy kereskedelmi eladó a vevő kárára, amíg le nem leplezik. Ezt bizonyítják a próbavásárlások tapasztalatai. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség dolgozói as elmúlt hónapban 67 esetben »kíváncsiskodtak«, vajon azt és annyi árút kap a vásárló, amennyiért fizetett. Ürömmel tapasztalták, hogy az esetek többségében a bolti dolgozók becsületesen végezték munkájukat Azonban IX bolti eladó elvétette a számolást Volt aki 30 fillérrel, de volt olyan, aki 15 forint 50 fillérrel drágította meg a kért árut A fogyasztókat megkárosítók listáján négy boltvezető, három segéd, egy tanuló és négy üzlettulajdonos neve szerepel. A statisztika arról is tájékoztat hogy négy alkalommal élelmiszer, hét esetben vegyes iparcikk eladása során, míg egy alkalommal vendéglátóipari egységben számoltak többet A súlyosabb hibát vétők — tizen — ötven forinttól 800 forintig terjedő büntetést kaptak. Két kereskedelmi dolgozó írásbeli figyelmezetés- ben részesült S hogy ki milyen tanulságot szűr le ezekből a példákból, az kb' "’ig az illetőkön ált a ír- í a későbbi ellenérzésnél de ' ki Száraz a föld, de járja az eke .ÖRÖKMOZGÓ“ I esztergályosok osztály első je. [mesteri találóan Jellemezték » [fiatalokat, hiszen ez is első [osztály, iskola, csak magasabt fokon, mint volt az általánosban. Ott osztályok vannak iskolapadokkal. Itt tanműhelyek [satukkal, gépekkel, a jövendő forgácsolóknak pedig eszterga- padokkal, Az elsőosztályos lurkók megilletődve lépnek az osz- jtályba, de itt, a tanműhelyben is van lámpaláz, ha látogató [érkezikj I Egyszóval, még gyerekek, ta- inulók. Nyolc éve az irka. tábla. I kréta és ceruza volt az első szerszám. Most viszont a vágó: [reszelő, kalapács és véső a tan- ,eszköz. Fogása, forgatása mindnek gyakorlatot kíván. Kinél ez a. hiba, kinél meg az. Az egyik rajzolja a betűket* a másik [gonddal formálja az anyagot, de lehet rossz tanuló, közepes vagy jele®, mind izgul, ha be kell mutatni a leckét *— Miből áll itt a lecke —■ kérdezem az oktatóktól — Megismerik a szerszámokat anyagokat, a kezdő munkafogásokat a gépek szerkezetét alkatrészeit és megtanulnak olvasni) • ' —- ? T 1^ . _ ■» A műszaki rajzokat, hiszen enélkül később nehezen boldogulnának a feladatokkal. — És milyen az előmenetelük? ** A legtöbbjük szorgalmas. Az ügyesebbje már a gyártmányok készítésénél segédkezik. Akik pedig most kezdték a szakmát azon igyekeznek, hogy mielőbb ők is osztályzatot kapjanak, komolyabb munka xé&Éséí biasufc. rájuk. s. Ä35 III ELŐSZÖR csak apró füstfel- hőcske, majd egy kémény teteje. aztán maga a kémény is látszik. S így lassan előtűnik maga a traktor, ülésén a vezetővel. Most már a lanka innenső oldalán van. s biztosan halad felénk. A két nagy kerék körmei villognak a fényben, ahogy előre forognak. Monoton pöfögés, benzinszag. Már itt is van, megáll. Vezetője — idős traktoros — lassú mozdulatokkal leszáll. f—< Nagy Sándornak hívnak — mondja —, nyolc éve vagyok traktoros. — S a hangja szinte belevesz a csattogó dörömbölés- be. alig értem, amit mond. Megkérem, állítsa le a masinát, amíg beszélgetünk. Mosolyogva rázza a fejét, hogy nem lehet Aztán egy kicsit arrébb megyünk; ■ hangosan, szinte kiabálva magyarázza a Hofherr számomra meglehetősen érthetetlen műszaki problémáit Any- nyit azonban megértek; hogy nincs légterelő, s így ha leállítaná, újból melegíteni kellene, Az pedig sok időt vesz Igénybe. Kelemen István nevetve hozzáteszi, hogy ez ám a jó traktor. mert nem hagyja sokáig pihenni a traktorost Reggeltől estig állandóan jár, ha pedig két műszakban dolgoznak vele, — éjjel-nappaL Valóságos örökmozgói. Megkérdezem, mivel foglalkozott azelőtt — Gőzgépnél voRqm évtizedeken keresztül => mondja. A Kláber-telepen dolgoztam. Hogy melyik a jobb? A traktor gyorsabb, mint a gőzgép, viszont az nem dübörgött ennyire, De ezt is meg lehet szokni, legalább nem fél az ember a sötétben) — Éjszaka te szokott szántani? — Persze. Akkor jobb. Hűvösebb a levegő, jobban hűt s gyorsabban megy a gép ia. MAJD VÉGIGNÉZ a felszántott táblán, s így folytatja: — Nehéz most ez a talaj, száraz. tátja, ott van a napraforgószár. félig-meddig kilátszik a földből, hiába szántom le. A hoomok nagyon száraz, nem fordítja meg jól az eke. A porhanyós talajban nem tudnak a körmök sem eléggé megkapaszkodni, s így csak három holdat szántok meg egy műszak alatt. Pedig volt már hét holdas teljesítményem ÍS) Megkérdezem, tud-e a megyei pártbizottság felhívásáról. Igennel válaszol, s elmondja, bogy ő is szeretné, ha jövő hónap 10-re végeznének a vetéssel. Pedig még van mit szántani addig! Itt is később fogott hozzá a szántáshoz, mint ahogy kellett volna, mert a termelőszövetkezet sokáig várt a műtrágya megérkezésére. Aztán jó lenne, ha esne egy kis eső, mindjárt jobba» haladna a munka ia. S ezzel felül a gépre. Megszokott mozdulattal nyomja le HZ iBtlMteí'fc. a DöíüSfiS erősödik, a kerekeik előre lódulnak, j Kecses kanyarral áll neki az új j barázdának, az ekevasak köny- nyed lendülettel süllyednek a homokba. Erőlködik a motor, nekikapaszkodik a lankának. I Nyomában füst és — por, Nagy j Sándor traktoros maga sem [ tudná megmondani, hányadik í barázdát szántja életében. S bi-j zonyára azt sem, hegy ezután « mennyit kell még felszántania... j De menjünk tovább! A Sallai Termelőszövefkezet) földjén vagyunk. A csutkáké- i polctól övezett tábla végére ép- í pen most ért ki a brigád leg- J ifjabb traktorosa: a 18 éves \ Mucsd Sándor. Szintén Hofherr- I rel szánt, s motorzúgás közben | mondja el, hogy két hónapja * traktoros, de csak egy hete} szánt önállóan. Azelőtt segéd- j traktoros volt A traktorral még } a Vörös Csillag Termelöszövet- í keletben Ismerkedett meg, ami- f kor ott dolgozott Hamarosan ' megszerette a lármás, olajos í masinát és egyedül is boldogult < vele. Azóta már egy Pest mel- ; letti állami gazdaságban is dől- í gozott, de aztán úgy döntött, > hogy visszatér szülőfalujába, j hiszen itt is várják a forgatás- ! na váró földek. 5 RÖVIDESEN részt vesz az [ alapfokú oktatásban és mint ; »kész-" traktoros birkózik majd í: a kiszikkadt vagy felázott ta- >. lajjaL v 5i Hatvani Dániel >
