Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-22 / 250. szám
1961. október 22, vasárnap 'S. oldal Ünnepi műszak a kongresszus tiszteletére A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat dolgozói igen nagy érdeklődéssel figyelik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának tanácskozását. Az üzemben több röpgyűlést tartottak a kongresszus megnyitásának napján. Szakonyi János lakatos szocialista brigádjának tagjai az egyik félig kész 100 köbméteres hidroglóbus belsejében olvassák az újságot. A brigád elhatározta, hogy a kongresszus tiszteletére ünnepi műszakot tart. Hetvenkét tudományos előadás hangzott el a megyei orvos-napon Szombaton rendezték meg Kecskeméten az SZMT székházában (Ciírapalota) a Bács-Kis- ■kun megyei orvosnapot, amelyen részt vett dr. Vilmon Gyula egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Szabó Zoltán, az Orvos- egészségügyi Szaikszervezet Központi Bizottságának elnöke, dr. Petrik Gábor, a szegedi egyetem tanára, dr. Szontág Ferenc szülész-professzor, Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Madarász László, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese. Az orvosnapot dr. Vilmon Gyula miniszterhelyettes nyitotta meg. — Ez az orvosnap — mondta beszédében Vilmon elvtárs — bizonyítja azt a változást, amely társadalmunk életében végbe ment. Ennek az orvosnapnak megrendezése dokumentálja, hogy az orvosok nagyobb felelősséget éreznek dolgozó népünk egészségéért. Ezután dr. Szabó Zoltán, az Orvosegészségügyi Szakszervezet Központi Bizottságának elnöke emelkedett szólásra, majd Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára a párt nevében üdvözölte az orvosnap részvevőit. Madarász László, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese felszólalásában úgy értékelte az orvosnapot, mint az orvosok eddigi munkájának summázását és a további sikerek forrását Az elhangzott beszédek és üdvözlések után az orvosok három különböző terembe vonultak, ahol 72 tudományos előadást hallgattak meg, amelyeket megyénk különböző kórházainak orvosai adtak elő. t\épfronímozgalom Október 20-án tartotta alakuló ülését a kiskunhalasi népfronthelyiségben a járási honismereti szakkör. — A szakkör alakuló ülésén Tóth László, a népfront járási titkára mondott beszédet. öszi-téli feladatokról tanácskozott október 20-án Baján a népfrontbizottságok mellett működő műszaki akcióbizottság. Élénk népfrontélet van a baja- szentjánosi népfront körben. Október 27-én Népfrontest keretében nemzetközi tájékoztató hangzik el a kör látogatói számára. Öt év alatt 3250 üzletbe vezetik be az új eladási formákat fJ)inerr nélküli oendérj/ok A belkereskedelem ötéves terve előirányozza az új eladási formák továbbfejlesztését. A tervek szerint 1965-ig 3250 boltot szerveznek át, ezek közül 1750 állami, 1500 pedig szövetkezeti bolt. Az újonnan épülő üzleteket, sőt a vendéglátóhelyek többségét is már eleve az új kiszolgálási formák szerint alakítják ki. Azok az élelmiszert árusító boltok, amelyek nagyforgalmú helyeken, főútvonalakon vagy vásárlási központokban épülnek, kivétel nélkül ön- kiszolgáló-rendszerűek lesznek. A nagyobb íparcikkszaküzletek- ben az önkiválasztást és a gyors kiszolgálást honosítják meg. A tervek szerint háromszáz ilyen rendszerű ruházati és négyszázötven vegyes iparcikíkbolt nyílik. A közeljövőben nyitjáik meg hazánkban az első úgynevezett pincémélküM éttermeket is. Itt kizárólag friss fettételeiket árusítanak majd és az lesz az érdekességük, hogy a vendég önmagát szolgálhatja ki. A várható nagy forgalomnak megfelelően ezekhez az éttermekhez teljesen gépesített fűtőszálas endszerű konyhákat építenek. Az ételek előkészítését főzését, tálalását, a piszkos edényeik mosogatását és szárítását automaták segítik majd. A tervek szerint a második ötéves terv végéig százötven ilyen vendéglátó- hely épül. A népfrontbizottság és a helyőrségi tiszti klub közös rendezésében emlékeztek meg október 19-én Kiskőrösön a spanyol szabadságharc 25. évfordulójáról. Megkezdődött a népfrontbizottsági tagok őszi, téli továbbképzése Bócsán. Az első előadás élénk érdeklődés mellett október 18-án zajlott le. Október 29-én lép éleibe a MÁVAUT őszi menetrendje További 32 község kapcsolódik be az autóbuszhálózatba Október 29-ón, vasárnap lép életbe a MÁVAUT őszi menetrendje. Az új autóbusz-menetrend azt mutatja, hogy az autóbuszközlekedés a lehetőségekhez mérten igyekszik kielégíteni az utazóközönség igényeit. Az új őszi menetrend újabb 32 községet kapcsol be az autó- buszhálózatba, ezeknek javarésze olyan helység, amelynek lakói eddig három, vagy ennél több kilométert gyalogoltak a legközelebbi közlekedési eszköz eléréséig. A munkásszálító járatok száma 232-vel növekszik. A főváros, Székesfehérvár, Pécs, Veszprém. Vác. továbbá kisebb mértékben Győr, Pápa, Nagykanizsa, Szarvas és Sátoraljaújhely környékén jár majd több munkásszállító autóbusz. A már korábban számos viszonylatban közlekedő tanuló járatokon kívül újabb 132 helységből 104 körzeti iskolába 4593 felsőtagozatos tanulót szállít rendszeresen a MA VAUT. Az új autóbusz-menetrendek árusítását a MÁVAUT pályaudvarokon, a MÁVAUT forgalmi irodákban; a MÁV pályaudvarokon és az IBUSZ irodákban megkezdték; Alkalom a józanságra A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán Nyikita Szergejevics Hruscsov szavai nyomán kirajzolódott a társadalmi haladásért. az emberiség békéjéért vívott harc világméretű freskója. Ebből a hatalmas körképből a nyugati kommentátorok első látásra csupán két mozzanatot ragadtak ki: 1. Az SZKP első titkárának azt a kijelentését, hogyha a nyugati hatalmak hajlandóságot mutatnak a német probléma rendezésére, akkor a békeszerződést nem kell okvetlenül 1961. december 31-ig aláírni; továbbá hogy 2. az új szovjet nukleáris fegyverekkel végzett kísérleteik előreláthatólag október végéig befejeződnek, mégpedig valószínűleg egy ötven millió tonna trotil robbanóerejének megfelelő hidrogénbomba kipróbálásával. A nyugati kommentárok egyfelől megkönnyebbüléssel mutatnak rá, hogy a súlyos időzavarral küzdő NATO-hatalmak némi haladókot kaptak soraik rendezésére, s arra. hogy felkészüljenek a német kérdés komoly, érdemi megtárgyalására. Másfelől viszont hangoztatják: dilemmájuk lényege mit sem változott, s »fenyegetésnek« minősítik, hogy Hruscsov nyomatékosan emlékeztetett a Szovjetunió katonai hatalmára. A legtöbb hírmagyarázó elismeri: Hruscsov kijelentése megkönnyíti a józanabb angolszáz vezető köröknek, hogy a tárgyalóteremben keressenek kiutat a nyugati »erőpolitika« újabb zsákutcájából. Nyílt és közvetett beismeréseket olvashatunk arról, hogy a Nyugat 1958 óta számtalan kedvező lehetőséget elszalasztott a német kérdés kompromisszumos rendezésére, s hogy ezúttal megint csak a legmakacsabb hidegháborús körök hibájából került nehéz helyzetbe. Akadnak viszont olyan sajtóvélemények és nyilatkozatok is, amelyek az ismételten kifejezésre juttatott szovjet megegyezési készségből azt a hibás és veszélyes következtetést vonják le, hogy a »keményeknek«, a katonai fenyegetőzés bajnokainak volt igazuk. kif indenesetre az idők jelé- 1 * nek kell tekinteni, hogy a legbefolyásosabb amerikai napilap, a New York Times — amely egyébként ugyancsak kivette részét a német kérdéssel kapcsolatos háborús hisztéria felszításából — október 18-i számában. Hruscsov beszédének másnapján, a következőket irta: »Elengedhetetlenül szükséges, hogy (Nyugat)-Németország realisztikusabb és készségesebb magatartást tanúsítson a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokat illetően. Megértésre kell jutnunk Moszkvával. Ez azt jelenti, hogy sem Moszkva, sem íNyugatl-Németország, sem a nyugati szövetségesek nem várhatják, hogy minden ponton teljesülni fog kívánságuk: valamit — valamiért. Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök igyekszik olyan megegyezést találni, amely nem áldozza fel alapvető érdekeinket. Ami (Nyugat)-Németországot illeti, nem engedheti meg magának, hogy olyan szélsőséges állás- ponti'a helyezkedjék, amely kockára veti az egész nyugati világ biztonságát. Franciaországgal pedig az a probléma, hogy egyáltalán nem hajlandó állást- foglalni a tárgyalásokkal kapcsolatban ... Hruscsov miniszterelnök tegnapi beszédének Berlinre és Németországra vonatkozó kijelentései nyitva hagyták az ajtót a tárgyalások előtt... Az idő minden valószínűség szerint a nyugati hatalmak ellen dolgozik a német kérdésben, s nem pedig mellettünk. Az ügy megoldása nem fog az égből alászállni: a rendezésre törekedni kell. (Nyugati-Németországinak és Franciaországnak pedig kötélességük segíteni, hogy megtaláljuk a rendezés útját.« A New York Times tehát elismeri: a nyugati hatalmak létérdekei is megkövetelik, hogy megegyezésre jussanak a Szovjetunióval, sőt tűrhetetlennek találja, hogy Bonn irreális ka- landorpolitikája kiszámíthatatlan kockázatok vállalására kényszerítse a többi NATO-hatal- mat Elismeri, hogy a szovjet álláspont nyitva hagyja a tárgyalások útját, s a nyugati hatalmakon múlik, rálépnek-e erre az útra vagy sem. S talán még ennél is fontosabb az a felismerés, hogy az idő nem a nyugati hatalmak javára dolgozik ... E józan álláspont ellenére a New York Times — és hozzá hasonlóan a legtöbb nyugati propagandaorgánum — ellentmondást keres a német kérdésben »megenyhült«, illetve e nukleáris fegyverkísérletek kérdésében »kemény« szovjet álláspont között. Már pedig teljesen nyilvánvaló, hogy nem ellentmondásos álláspontról, hanem ugyanannak a létfontosságú kérdésnek — a világháború elhárításának — két, egymástól elválaszthatatlan oldaláról van szó. A német kérdés békés ren" dezésének szovjet javaslatára az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei katonai fenyegetőzésekkel válaszoltak Nos, a szocialista ellenlépések — a berlini övezethatár lezárása, a szocialista országok védelmi intézkedései, köztük a szovjet nukleáris fegyverkísérletek felújítása — megtették hatásukat. Szeptember elején még a józanabb nyugati politikusok sem merték nyíltan elismerni, hogy számolni kell a két nemei állam létezésének realitásával! Ma pedig a legmagasabb vezető körökben is többé-kevésbé nyíltan beszélnek róla, hogy fel kell adni az NDK bekebelezésének bonni vágyálmát, s elkerülhetetlenül fel kell készülni a német kérdés érdemi megvitatására és rendezésére. Hruscsov a nemzetközi erőviszonyok gondos mérlegelésével. tárgyilagos elemzésével, az elmúlt öt esztendő történelmi bizonyítókainak felsorakoztatásával mutatta ki: a világháború száműzésének lehetőségéről szóló új marxista—leninista tétel fényesen kiállta az élet próbáját. Nem szűnt meg ugyan az imperialista kalandorság veszélye, az imperializmus talaján keletkező háború lehetősége, de bebizonyosodott, hogy a szocialista világ legyőzhetetlen ereje, a néptömegek lankadatlan ébersége és békeharca még a forrófejű kalandorokra is rákényszerítheti a békét. A Szovjetunió Kommunisa Pártjának első titkára lenyűgöző erővel tett ismételten hitel a békés együttélés politikájának kövekezetes folytatása mellett. Ámde, amikor a kongresz- szusi beszámoló magabiztosan megerősíti, hogy az új történelmi helyzetben nem elkerülhetetlen a háború — nem az imperialisták »meg javulásába«, hanem a szocializmus, a béke erőinek fölényébe veti bizalmát. A Szovjetunió alig négy és fél évtized alatt már sok mindenre megtanította az imperialista hatalmakat. Ám, sohasem táplált olyan illúziót, hogy az imperialistákat megtaníthatja: »Ne legyenek imperialisták!« A Szovjetunió most az erő” sek nyugalmával és türelmével újabb tekintélymentő lehetőséget adott a nyugati hatalmaknak, hogy együttműködjenek a nemzetközi konfliktusok veszélyével terhes német és berlini kérdés megoldásában. Rajtuk a sor, hogy hallgassanak az ér telem és az idők szavával
