Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

1961. október 22, vasárnap 'S. oldal Ünnepi műszak a kongresszus tiszteletére A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat dolgozói igen nagy érdeklődéssel figyelik a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának tanácskozását. Az üzemben több röpgyűlést tartottak a kongresszus megnyitásának napján. Szakonyi János lakatos szocialista brigádjának tagjai az egyik félig kész 100 köbméteres hidroglóbus belsejében olvassák az újságot. A bri­gád elhatározta, hogy a kongresszus tiszteletére ünnepi műszakot tart. Hetvenkét tudományos előadás hangzott el a megyei orvos-napon Szombaton rendezték meg Kecskeméten az SZMT székhá­zában (Ciírapalota) a Bács-Kis- ■kun megyei orvosnapot, ame­lyen részt vett dr. Vilmon Gyu­la egészségügyi miniszterhelyet­tes, dr. Szabó Zoltán, az Orvos- egészségügyi Szaikszervezet Köz­ponti Bizottságának elnöke, dr. Petrik Gábor, a szegedi egye­tem tanára, dr. Szontág Ferenc szülész-professzor, Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, Madarász László, a megyei tanács v. b. elnökhe­lyettese. Az orvosnapot dr. Vil­mon Gyula miniszterhelyettes nyitotta meg. — Ez az orvosnap — mondta beszédében Vilmon elvtárs — bi­zonyítja azt a változást, amely társadalmunk életében végbe ment. Ennek az orvosnapnak megrendezése dokumentálja, hogy az orvosok nagyobb fele­lősséget éreznek dolgozó népünk egészségéért. Ezután dr. Szabó Zoltán, az Orvosegészségügyi Szakszerve­zet Központi Bizottságának el­nöke emelkedett szólásra, majd Glied Károly, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára a párt nevében üdvözölte az orvosnap részvevőit. Madarász László, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese fel­szólalásában úgy értékelte az orvosnapot, mint az orvosok ed­digi munkájának summázását és a további sikerek forrását Az elhangzott beszédek és üd­vözlések után az orvosok három különböző terembe vonultak, ahol 72 tudományos előadást hallgattak meg, amelyeket me­gyénk különböző kórházainak orvosai adtak elő. t\épfronímozgalom Október 20-án tartotta alakuló ülé­sét a kiskunhalasi népfronthelyiség­ben a járási honismereti szakkör. — A szakkör alakuló ülésén Tóth László, a népfront járási titkára mondott beszédet. öszi-téli feladatokról tanács­kozott október 20-án Baján a népfrontbizottságok mellett mű­ködő műszaki akcióbizottság. Élénk népfrontélet van a baja- szentjánosi népfront körben. Ok­tóber 27-én Népfrontest kereté­ben nemzetközi tájékoztató hang­zik el a kör látogatói számára. Öt év alatt 3250 üzletbe vezetik be az új eladási formákat fJ)inerr nélküli oendérj/ok A belkereskedelem ötéves ter­ve előirányozza az új eladási formák továbbfejlesztését. A tervek szerint 1965-ig 3250 boltot szerveznek át, ezek közül 1750 állami, 1500 pedig szövet­kezeti bolt. Az újonnan épülő üzleteket, sőt a vendéglátóhe­lyek többségét is már eleve az új kiszolgálási formák szerint alakítják ki. Azok az élelmiszert árusító boltok, amelyek nagy­forgalmú helyeken, főútvonala­kon vagy vásárlási központok­ban épülnek, kivétel nélkül ön- kiszolgáló-rendszerűek lesznek. A nagyobb íparcikkszaküzletek- ben az önkiválasztást és a gyors kiszolgálást honosítják meg. A tervek szerint háromszáz ilyen rendszerű ruházati és négyszáz­ötven vegyes iparcikíkbolt nyí­lik. A közeljövőben nyitjáik meg hazánkban az első úgynevezett pincémélküM éttermeket is. Itt kizárólag friss fettételeiket áru­sítanak majd és az lesz az ér­dekességük, hogy a vendég ön­magát szolgálhatja ki. A várha­tó nagy forgalomnak megfelelő­en ezekhez az éttermekhez tel­jesen gépesített fűtőszálas end­szerű konyhákat építenek. Az ételek előkészítését főzését, tá­lalását, a piszkos edényeik mo­sogatását és szárítását automa­ták segítik majd. A tervek sze­rint a második ötéves terv vé­géig százötven ilyen vendéglátó- hely épül. A népfrontbizottság és a hely­őrségi tiszti klub közös rendezé­sében emlékeztek meg október 19-én Kiskőrösön a spanyol sza­badságharc 25. évfordulójáról. Megkezdődött a népfrontbi­zottsági tagok őszi, téli tovább­képzése Bócsán. Az első előadás élénk érdeklődés mellett októ­ber 18-án zajlott le. Október 29-én lép éleibe a MÁVAUT őszi menetrendje További 32 község kapcsolódik be az autóbuszhálózatba Október 29-ón, vasárnap lép életbe a MÁVAUT őszi menet­rendje. Az új autóbusz-menet­rend azt mutatja, hogy az autó­buszközlekedés a lehetőségek­hez mérten igyekszik kielégíte­ni az utazóközönség igényeit. Az új őszi menetrend újabb 32 községet kapcsol be az autó- buszhálózatba, ezeknek javaré­sze olyan helység, amelynek la­kói eddig három, vagy ennél több kilométert gyalogoltak a legközelebbi közlekedési eszköz eléréséig. A munkásszálító jára­tok száma 232-vel növekszik. A főváros, Székesfehérvár, Pécs, Veszprém. Vác. továbbá kisebb mértékben Győr, Pápa, Nagy­kanizsa, Szarvas és Sátoraljaúj­hely környékén jár majd több munkásszállító autóbusz. A már korábban számos viszonylatban közlekedő tanuló járatokon kí­vül újabb 132 helységből 104 körzeti iskolába 4593 felsőtago­zatos tanulót szállít rendszere­sen a MA VAUT. Az új autóbusz-menetrendek árusítását a MÁVAUT pálya­udvarokon, a MÁVAUT forgal­mi irodákban; a MÁV pályaud­varokon és az IBUSZ irodákban megkezdték; Alkalom a józanságra A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kong­resszusán Nyikita Szergejevics Hruscsov szavai nyomán kiraj­zolódott a társadalmi haladá­sért. az emberiség békéjéért ví­vott harc világméretű freskója. Ebből a hatalmas körképből a nyugati kommentátorok első lá­tásra csupán két mozzanatot ra­gadtak ki: 1. Az SZKP első tit­kárának azt a kijelentését, hogy­ha a nyugati hatalmak hajlan­dóságot mutatnak a német probléma rendezésére, akkor a békeszerződést nem kell okvet­lenül 1961. december 31-ig alá­írni; továbbá hogy 2. az új szovjet nukleáris fegyverekkel végzett kísérleteik előrelátható­lag október végéig befejeződ­nek, mégpedig valószínűleg egy ötven millió tonna trotil rob­banóerejének megfelelő hidro­génbomba kipróbálásával. A nyugati kommentárok egy­felől megkönnyebbüléssel mu­tatnak rá, hogy a súlyos idő­zavarral küzdő NATO-hatalmak némi haladókot kaptak soraik rendezésére, s arra. hogy felké­szüljenek a német kérdés ko­moly, érdemi megtárgyalására. Másfelől viszont hangoztatják: dilemmájuk lényege mit sem változott, s »fenyegetésnek« mi­nősítik, hogy Hruscsov nyoma­tékosan emlékeztetett a Szovjet­unió katonai hatalmára. A legtöbb hírmagyarázó el­ismeri: Hruscsov kijelentése megkönnyíti a józanabb angol­száz vezető köröknek, hogy a tárgyalóteremben keressenek kiutat a nyugati »erőpolitika« újabb zsákutcájából. Nyílt és közvetett beismeréseket olvas­hatunk arról, hogy a Nyugat 1958 óta számtalan kedvező le­hetőséget elszalasztott a német kérdés kompromisszumos ren­dezésére, s hogy ezúttal megint csak a legmakacsabb hideghá­borús körök hibájából került nehéz helyzetbe. Akadnak vi­szont olyan sajtóvélemények és nyilatkozatok is, amelyek az is­mételten kifejezésre juttatott szovjet megegyezési készségből azt a hibás és veszélyes kö­vetkeztetést vonják le, hogy a »keményeknek«, a katonai fe­nyegetőzés bajnokainak volt igazuk. kif indenesetre az idők jelé- 1 * nek kell tekinteni, hogy a legbefolyásosabb amerikai napilap, a New York Times — amely egyébként ugyancsak ki­vette részét a német kérdéssel kapcsolatos háborús hisztéria felszításából — október 18-i számában. Hruscsov beszédének másnapján, a következőket irta: »Elengedhetetlenül szükséges, hogy (Nyugat)-Németország rea­lisztikusabb és készségesebb magatartást tanúsítson a Szov­jetunióval folytatandó tárgyalá­sokat illetően. Megértésre kell jutnunk Moszkvával. Ez azt jelenti, hogy sem Moszkva, sem íNyugatl-Németország, sem a nyugati szövetségesek nem vár­hatják, hogy minden ponton teljesülni fog kívánságuk: vala­mit — valamiért. Kennedy el­nök és Macmillan miniszterel­nök igyekszik olyan megegye­zést találni, amely nem áldozza fel alapvető érdekeinket. Ami (Nyugat)-Németországot illeti, nem engedheti meg magának, hogy olyan szélsőséges állás- ponti'a helyezkedjék, amely kockára veti az egész nyugati világ biztonságát. Franciaország­gal pedig az a probléma, hogy egyáltalán nem hajlandó állást- foglalni a tárgyalásokkal kap­csolatban ... Hruscsov minisz­terelnök tegnapi beszédének Berlinre és Németországra vo­natkozó kijelentései nyitva hagyták az ajtót a tárgyalások előtt... Az idő minden valószí­nűség szerint a nyugati hatal­mak ellen dolgozik a német kér­désben, s nem pedig mellettünk. Az ügy megoldása nem fog az égből alászállni: a rendezésre törekedni kell. (Nyugati-Német­országinak és Franciaországnak pedig kötélességük segíteni, hogy megtaláljuk a rendezés útját.« A New York Times tehát el­ismeri: a nyugati hatalmak lét­érdekei is megkövetelik, hogy megegyezésre jussanak a Szov­jetunióval, sőt tűrhetetlennek találja, hogy Bonn irreális ka- landorpolitikája kiszámíthatat­lan kockázatok vállalására kény­szerítse a többi NATO-hatal- mat Elismeri, hogy a szovjet álláspont nyitva hagyja a tár­gyalások útját, s a nyugati ha­talmakon múlik, rálépnek-e er­re az útra vagy sem. S talán még ennél is fontosabb az a fel­ismerés, hogy az idő nem a nyugati hatalmak javára dolgo­zik ... E józan álláspont ellenére a New York Times — és hozzá hasonlóan a legtöbb nyugati propagandaorgánum — ellent­mondást keres a német kérdés­ben »megenyhült«, illetve e nukleáris fegyverkísérletek kér­désében »kemény« szovjet ál­láspont között. Már pedig teljesen nyilván­való, hogy nem ellentmondásos álláspontról, hanem ugyanannak a létfontosságú kérdésnek — a világháború elhárításának — két, egymástól elválaszthatatlan oldaláról van szó. A német kérdés békés ren­" dezésének szovjet javas­latára az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei katonai fenyegetőzésekkel válaszoltak Nos, a szocialista ellenlépések — a berlini övezethatár lezá­rása, a szocialista országok vé­delmi intézkedései, köztük a szovjet nukleáris fegyverkísér­letek felújítása — megtették ha­tásukat. Szeptember elején még a józanabb nyugati politikusok sem merték nyíltan elismerni, hogy számolni kell a két nemei állam létezésének realitásával! Ma pedig a legmagasabb vezető körökben is többé-kevésbé nyíl­tan beszélnek róla, hogy fel kell adni az NDK bekebelezésének bonni vágyálmát, s elkerülhe­tetlenül fel kell készülni a né­met kérdés érdemi megvitatá­sára és rendezésére. Hruscsov a nemzetközi erő­viszonyok gondos mérlegelésé­vel. tárgyilagos elemzésével, az elmúlt öt esztendő történelmi bizonyítókainak felsorakoztatá­sával mutatta ki: a világháború száműzésének lehetőségéről szó­ló új marxista—leninista tétel fényesen kiállta az élet próbá­ját. Nem szűnt meg ugyan az imperialista kalandorság veszé­lye, az imperializmus talaján keletkező háború lehetősége, de bebizonyosodott, hogy a szocia­lista világ legyőzhetetlen ereje, a néptömegek lankadatlan éber­sége és békeharca még a forró­fejű kalandorokra is rákény­szerítheti a békét. A Szovjetunió Kommunisa Pártjának első titkára lenyűgö­ző erővel tett ismételten hitel a békés együttélés politikájá­nak kövekezetes folytatása mel­lett. Ámde, amikor a kongresz- szusi beszámoló magabiztosan megerősíti, hogy az új történel­mi helyzetben nem elkerülhetet­len a háború — nem az impe­rialisták »meg javulásába«, ha­nem a szocializmus, a béke erőinek fölényébe veti bizal­mát. A Szovjetunió alig négy és fél évtized alatt már sok mindenre megtanította az im­perialista hatalmakat. Ám, soha­sem táplált olyan illúziót, hogy az imperialistákat megtanít­hatja: »Ne legyenek imperia­listák!« A Szovjetunió most az erő­” sek nyugalmával és tü­relmével újabb tekintélymentő lehetőséget adott a nyugati ha­talmaknak, hogy együttműköd­jenek a nemzetközi konfliktu­sok veszélyével terhes német és berlini kérdés megoldásában. Rajtuk a sor, hogy hallgassanak az ér telem és az idők szavával

Next

/
Thumbnails
Contents