Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-20 / 248. szám
1981. október 20, péntek S. oldal A nemtörődömség kedvét szegi as embereknek Tapasztalataink az újítómozgalomról a Bajai Cementipari Vállalatnál Az újítók országos tanácskozására készülve, egyre több szó esik üzemeinkben a mozgalom jelentőségéről, feladatairól. Számvetések készülnek a megtett útról, s a műszaki intézkedési tervek, a gyárak előtt álló problémák nagy részének megoldását is az újítóktól várják. Egy ilyen számvetés késztetett e cikk megírására is. Miért csak eszmei díj? Meglepve olvastam a megyei tanács ipari osztályán, hogy a Bajai Cementipari Vállalat 1960-ban 14 újítás bevezetésével 480 ezer forint népgazdasági eredményt ért el. Ez év első felében viszont 17 újítási javaslatot nyújtottak be, a statisztikában mégis, csupán ez a szám Olvasható: Eszmei díjazásként 950 forintot fizettek ki az újítóknak. Népgazdasági eredményről, megtakarításról szó sem esik. Annál figyelemre méltóbb, bogy az újítómozgalmáról híres vállalat nem teljesítette újítási feladattervét, s a műszintter- vekben foglaltaknak is alig egy- harmada valósult meg. — őszintén szólva négy-öt újítást is tudnék beadni, de nincs értelme — mondja Guba Ernő újítási felelős. Nyolc hónapja várjuk, hogy az újítómoz- galom előtt üzemünkben is megnyíljon a zöld út, de ez a halogatás és nemtörődömség kedvét szegi az újítóknak. Kérem, hogy beszéljen a gátló okokról részletesen. Válaszként iratcsomót helyez elém. Itt van, Sasóvá tesszük Drága korpa ez a „terrrmelllőnek“... Nem vitatom a községi ta- nácsfaázákon rendszeresített hangos bemondó célszerűségéi A közérdekű közlemények tud- tuladásáaak korszerűbb, egyszerűbb eszközei mint a hajdani dob, amelyet a kisbíró vert ntcakosszai Alpáron azonban a minap — pontosan október 11-én, a délelőtti órákban — elrettentő példáját hallottam annak, hogy hogyan nem szabad a hangos- híradót használni Az még a legenyhébb hiba, hogy a bemondó adminisztrátor kislánynak igen vontatott a hangja, elképesztően rosszul hangsúlyozza nyelvünket, 8 ilyeneket mond, hogy ^terrrmelllö^. De az a gépies nemtörődömség, ahogyan a magyartalanságtól és tárgyi tévedésektől hemzsegő hirdetéseket beolvassa, már bosszantó. Háromszor ismételte meg például azt a tájékoztatást, hogy »a tehénnel rendelkező termelők literenkint 20 deka korpát kapnak 150 forintos kilónkénti hatósági áron-«, s mindhárom- szor így mondta. Nem tudom, miből lehet az alpári korpa, ha nem egy mázsa, hanem egy kilő kerül belőle 150 forintba? Ilyeneket is mondott aztán, hogy »...a sertéshizlalási szerződéskötéseket mielőbb kössék meg a gazdák.« Ha ezt megfogadják az alpári sertéstenyésztők, akkor kénytelenek a már létrejött szerződéseket madzaggal megkötözni, mondjuk a szék lábához, hogy el ne szökjenek a fránya szerződéskötések. Annyi alkalommal törjük kerékbe pontatlan fogalmazással, pongyola stílussal szép anyanyelvűnket írásban és szóban. Legalább a tanácsok hangos bemondói ne terjesszék a magyartalan beszéd amúgyis szapora konkolyát! G K. tanulmányozzam, bennük van a magyarázat Furcsállottam viselkedését de átrágtam magam a sok hivatalos papíron. Amit tapasztaltam, így sűríthetem egy mondatba: A városi tanács ipari osztályát terheli a felelősség az üzem újítómozgalmának jelenlegi helyzetéért Mulasztásukról bővebben kell írnom. Az újítási naplóbejegyzések, jegyzőkönyvek, műszaki leírások és gazdaságossági számítások arról tanúskodnak, hogy 1961. február 7. óta nyolc darab nagyjelentőségű újítás fekszik el a Bajai Tanács V. B. ipari osztályán. A javaslattevők vezető állású dolgozók és az újítási felelős, akiknek újításait a 38/1957. számú kormányrendelet értelmében az irányító hatóságoknak kell elbírálni. Nincs rendezve Köztudott az is, hogy az újítók javaslatait 30 napon belül el kell bírálni, s a döntésről az érdekeltet értesíteni kell. Baján nem ez történt Több mint egy félévig ültek a javaslatokon az ipari osztály munkatársai, — hiszen lényegében augusztus 24-én kapták az első felülvizs- gálási eredményt az üzem vezetői —, de az újítások ügye a mai napig sem rendeződött. Az ipari osztály eljárása, az újítási kormányrendeletek ismeretének hiányára vall. Levelükben ezt olvastuk: „Felhívom az igazgató elvtársat hogy az elfogadott újításokra vonatkozó újítási szerződésnek megkötéséhez szükséges intézkedést tegye meg, és azt jelentse osztályomnak.” Holott ezeket az intézkedéseket megtenni, az újítókkal a szerződést 30 napon belül mának. megkötni az ipari osztály féladata és kötelessége, hiszen mind a nyolc újítás tulajdonosa vezető állású dolgozó a Bajai Cementipari Vállalatnál. . Valami azért mégis történt az üzemben, s ez tovább növeli a tanács ipari osztályának felelősségét Az egyik jelentős újítás tulajdonosa, a műszaki vezető megelégelte a huzavonát: Ha ő károsodik, legalább az üzemnek legyen haszna kísérleteiből. Elrendelte, hogy vezessék be újítását. Eddig a vízáteresz cementgyűrűk fejrészeit nem sikerült kellő szilárdságú, jól szállítható, selejtmentes minőségben készíteni. Nem is gyártják e keresett betonárut az országban másutt, csak Baján. Körmendi elvtárs újításával ma már olyan kifogástalan minőségűek a csatomafejek, hogy csak győzzék az igényeket kielégíteni. Mi lesz az újításokkal? Kétségtelen, ez is megoldás. A népgazdaság számára azonban közel sem biztosítja azt az eredményt, mintha Körmendi elvtárs újítását a kormányrendelet értelmében hivatalosan vezetik be, és megfelelő tapasztalatcsere formájában az egész cementipar közkincsévé teszik. A történtek alapján nem tudom, mi lesz a többi 7 újítás sorsa, de annyi bizonyos, hogy a nyolc újítás nagyon szerény előkalkuláció alapján is 150 ezer . forint népgazdasági eredménnyel járt volna az idén, ha a városi tanács ipari osztálya a nemtörődömség helyett.- kellő időben szabad utat nyit a Cementipari Vállalat újítómozgal- Sándor Géza Ünnepi műszak a pártvezetőség-váSasztás tiszteletére Néhány nappal ezelőtt termelési értekezletet tartottak a Bács-Kiskun megyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat kiskunfélegyházi telepén. Az üzemek vezetői csoportjaik nevében vállaltak, hogy a pártái apszer- vezeti vezetőségválasztás tiszteletére október 16-tól 28-ig ünnepi műszakot tartanak. A sertésvágó csoport elhatározta, hogy továbbra is tartja a 100 százalék feletti munka- norma-teljesítést. a minőség és egészségügyi előírások betartásával A főtermékből 0,7 százalék többletet állítanaik elő, munkájukat pedig öt perccel korábban kezdik; A zsírolvasztó csoport az olvasztási veszteséget kívánja 0,2 százalékkal tovább csökkenteni. A marhavágó csoport elhatározta, hogy az ünnepi műszak idején 0,5 százalékkal több főterméket állít elő, a feldolgozó üzemrész pedig 0,5 százalékkal több készárut kíván termelni 100 kiló alapanyagnormához viszonyítva. Nem maradt el a vállalkozók sorából a hűtőraktári szállítási csoport sem. Az árurakodás idejének megrövidítésével kívánja munkáját javítani A megfontolt vállalkozások után — a termelési tanácskozás lelkes hangulatából ítélve — a Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat dolgozói azokat minden bizonnyal teljesítik is.: > T. M. SoronkÍYÜl elkészítik A pártvezetőségek újjáválaszr tására százezrek, milliók mozdultak meg. A kommunisták és a pártonkívüliek újabb és újabb rohamra indulnak a boldog, biztonságos életért, a békéért. Képsorozatunk a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában készült, ahol a Seres- és Losonczi-csoport válttá hat darab katódszekrény soronkívüli elkészítését, 900 ezer forint értékben. A kovácsműhely a programhoz szükséges süveggerendákat a legrövidebb idő alatt átadja a sze- Almási Pál autogénvágó tíz éve reldének. Egyre tovább folytadolgozik a BB-gyárban, együtt felajánlások sorozató, a jubilált szeretett uzemevel. A 4 „ , ’ záhonyi vasúti daru alkatré- 20-án tartandó vezetosegvalaszszein dolgozik. tásig és azon túl is. Sipos Imre esztergályos a Gagarin-brigád tagja. Legutéhb négyen 1500 forint jutalmat kaptak munkájuk elismeréséül, Horváth Péter gépkovács a 400 kg-os légkalapácsnál dolgozik. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ég a keze alatt a munka. Lakatos József és Tóth Miklós. Irodagép-műszerész A munfcaasztaUna tá- JUankáiilíiköZnapsh maszkodva 'beszélte el ........ ..............—im már századszor élettörténetét az őszhajú Deszotta Lajos bácsi. Az előtte dolgozó hir- telenszőíke tanulófiú egy Írógép kocsijának rugóját cserélte (ki, miközben a folyószélesen hömpölygő szavakra űgyeltj — Három és fél évig tanultam a szakmáit Hej, de keserves inaséletem volt! — sóhajtott — Gyereket dajkáltam, aprófát vágtam, s annyi vizet hordtam, hogy a kecskeméti sifcrand kicsapna tőle a medencéjéből. Amikor felszabadultam, 12 órát dolgoztaim naponta... Nem úgy, mint ez a fiú — állt meg egy pillanatra, majd a gyerekre szólt: — Na fiam, csináld a dolgodat!... Tizerskátendben vörös katona voltán. Cinkotá- nál fogtak él a fehérek — elkoanonodott bika- csökkel verteik bennünket a csendőrök. Aztán négy és fél hónap következett a Margit körúton. — Elhallgatott. mert a fiú nem tudta a kocsit visszahelyezni a gépbe. — Vigyázz fiam’... Lassan csúsztasd rá! — oktaja a gyereket, majd melléje lépett, s mutatta, hogyan csinálja. .. — 1936-ban kerültem Kecskemétre, s megnősültem. A felszabadulás után kiváltottam az ipart. Egészen 1951-ig dolgoztam látástól-vakulásig, míg végre megalakult a Finommechanikai Vállalat. Bárcsak előbb jöttek volna — sóhajt — akkor már ki lenne a nyugdíjam. — Lajos bácsi! szólalt meg a tanuló —, hol kell beállítaná a margót? Az öreg a szemüvege mögül hamiskásan nézett a gyerek pirosló arcába, majd kezével lenyomott egy billentyűt. Az írógép kocsija megmozdult, de valahol a fogaskerekek megreccsentek. — Ej-ej fiam! a szeparátornál valami sántít. .. Szedd széjjel, s a rugót állítsd be újból. A fiú csavarhúzót vett a kezébe, de két nagy, kék szeme az öreg Deszotta Lajos bácsi hajlott alakját vigyázta. — Sohasem felejtem él. Itt dolgoztam már, amikor egy írógépet kilenc darabban hoztak be javításra. Nem voltam „kezdő” a szakmában, de három napig „kísérletettem” azzal a masinával! A fiú felé fordult. Kezébe vette a csavarhúzót, s mutatta, hogyan csavarja ki a parányi csavart. Ebben a mozdulatban is egy egész élet tapasztalata sűrűsödött össze. Benne volt a munka, a gépek szeretete, s az a nagy akarat, amellyel a fiataloknak kívánja átadni tudását a nyugdíj előtt álló, 67 éves irodagép-műszerész. Gémes Gábor Két erőgép húz egy ekét A Bajai Gépállomás majdnem 39 ezer normálhold őszi munka elvégzésére kötött szerződést a termelőszövetkezetekkel. Sokat segített a betakarításban: 470 hold burgonyából 179 holdon szedte fel géppel a termést és 934 holdról csépelte ki a napraforgót. Az ősziek alá 7500 holdon készítette elő a talajt a gépállomás, s ebből 4500 holdon már földbe is került a mag. A tervezett 12 ezer hold mélyszántásból közel 6 ezer hold kész, — annak ellenére, hogy a száraz talajon nagy nehézséggel küzdenek az erőgépek. Naponta kétszer-háromszor kell cserélni az ekevasakat, sőt a kötöttebb földeken az is mindennapos látvány, hogy két traktorral vontatnak egy kétvasú ekét. Ötven hold gyümölcsös ötven kát. holdon telepítenek nagyüzemi gyümölcsöst az idén a kiskőrösi szakszövetkezetek. A telepítéshez szükséges több mint négy és félezer facsemetét a Helvéciái Állami Gazdaságtól vásárolják meg. \
