Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) Jeninizmus elméletének és a kommunista építés gyakorlatának egységét és elszakíthatát- lanságát tükrözi. A párt harmadik programja az egész seovjet nép programja. Az új programban tökéletesen testet ölt a párt jelszava: »■Mindent az ember nevében, az ember javára.« A programtervezet az új, nemzetközi adottságokból indul ki: a kommunizmus építése nem kapitalista környezetben bontakozik ki. hanem olyan helyzetben, amikor létezik a szocialista világrendszer, amikor a szocializmus erői egyre nagyobb túlsúlyban vannak az imperializmus erőivel szemben, a béke erői a háború erőivel szemben. A programot a szocialista internacionalizmus szelleme hatja át. A programtervezet az igazi kommunista humanizmus okmánya, amelyet át- meg átszőnek a népek közötti béke és testvériség eszméi. A számítások azt mutatják, hogy húsz esztendő alatt a Szovjetunióban alapjában felépül a kommunista társadalom. Hruscsov három fokozatú rakétával hasonlította össze az SZKP programjait. Az első fokozat kiszakította az országot a kapitalista világból, a második elvitte a szocializmushoz, a harmadik hivatott a kommunizmus pályájára vezetni. — Aki tudni akarja, hogy mi az a kommunizmus — jelentette ki Hruscsov —, annak büszkén mondhatjuk: „Olvassa el pártunk programját.” „Pártunk harmadik programja annak az időszaknak beköszöntőt jelzi, amikor a szovjet nép százszoros kárpótlást kap mindazokért a nehézségekért és nélkülözésekért, amelyeket nagy -ügyéért elviselt.” Hruscsov kijelentette: Amikor a Szovjetunió az első ipari hatalom lesz, amikor a szocialista rendszer végképp a világfejlődés döntő tényezőjévé válik, amikor világszerte még jobban megsokasodnak a béke erői, akkor a mérleg nyelve végleg a béke erői felé billen és a nemzetközi időjárás barométere ezt fogja mutatni: „Derűs idő. A világháború veszélye egyszer s mindenkorra elmúlt.” Szigorúan tudományos számításokból indulunk ki, mondotta Hruscsov. S a számítások azt mutatják, hogy húsz év alatt alapjában véve felépítjük a kommunista társadalmat. A szocialista gazdaságból a kommunista gazdaságba való átmenetet jellemezve, Hruscsov ezt mondta: — A Szovjetunióban két évtized alatj; megteremtődik a kommunizmus anyagi, technikai bázisa. Ez a fő gazdasági feladat, ez a párt fő irányvonalának alapja. A Szovjetunió 20 év múlva csaknem kétszerannyi ipari terméket fog előállítani, mint amennyit ma az egész nem szocialista világ állít elő. Két évtized elteltével népünk életszínvonala magasabb lesz bármely tőkés ország lakosságának életszínvonalánál. Az épülő kommunizmus országában lesz a világ legrövidebb munkanapja. Már egy évtizeden belül eltűnik a kiskeresetű munkások és alkalmazottak kategóriája. A társadalom biztosítja majd minden munkaképtelen teljes eltartását A kommunizmus építésének nagy vívmánya lesz, amikor majd minden család számára ingyen biztosítunk komfortos lakást, s minden család ingyenesen jut majd hozzá az alapvető közszolgáltatásokhoz. Csak a kommunizmus anyagi- echnikai bázisát felépítve nyerhetjük meg a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyt, s tarthatjuk olyan színvonalon országunk védelmét, hogy megsemmisíthessünk bármilyen ag- resszort, ha kezet mer emelni a Szovjetunióra és a szocialista világra — jegyezte meg Hruscsov. Teljes joggal elmondhatjuk, hangsúlyozta, hogy bár a következő két évtizedre óriási nép- gazdasági beruházásokat, körülbelül 2 billió rubelt irányoztunk elő, ez, ellentétben az iparosítás időszakával, nem okoz majd nehézségeket és nem kíván áldozatokat. A húszéves népgazdaságfejlesztési terv (általános távlati terv) előirányzatai értelmében jelentősen közelebb kerül egymáshoz a termelő eszközök és a fogyasztási cikkek termelésének fejlődési üteme. Míg 1929—1940 között a termelőeszközök termelésének átlagos növekedési üteme majd 70 százalékkal múlta felül a fogyasztási cikkek termelésének növekedési ütemét, 1961—1980 között csupán körülbelül 20 százalékkal fogja azt felülmúlni. Az elkövetkező húsz év alatt a társadalmi termelésnek hozzávetőleg ötszörösére kell emelkednie. Az ipari termelés legalább hatszorosára, a mezőgazdaság termelése pedig körülbelül három és félszeresére emelkedik. „Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozzá magyarázatul Hruscsov —, mintha földtekénken még öt olyan ipari és még két olyan mezőgazdasági országot létesítenének, amilyen ma a Szovjetunió.” Húsz év múlva a Szovjetunió majdnem kétszerannyi ipari terméket fog előállítani, mint ma az egész nem szocialista világ. A Szovjetunió 1980-ban hoz» závetőleg másfélszer annyi villanyenergiát fog termelni, mint jelenleg a világ összes többi országai együttvéve. Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vízierőművet, mintegy 200, egyenként csaknem 3 millió kilowattos hőerőművet, továbbá 260 nagy hőerőművet kell megépíteni. A vaskohászatnak körülbelül évi 250 millió tonnás acéltermelést kell biztosítani. A Szovjetunió acéltermelése már kilenc év múlva 55 millió tonnával fogja túlszárnyalni az Egyesült Államok acéltermelésének mai színvonalát. Az elkövetkező húsz évben a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére kell emelkednie. Az 1961—1980. években a nemzeti jövedelem növekedésének több mint kilenctizedé a munkatermelékenység emelkedéséből fog származni. A most következő 10 év alatt az ipari munka termelékenysége hozzávetőleg kétszeresére, húsz év alatt pedig 4—4,2-szeresére emelkedik. A termelőerők területi elosztása tekintetében a tervben szerepel hatalmas tüzelőanyag- és energetikai bázisok létrehozása Szibériában, Közép-Ázsia óriási energiatermelési területté való átalakítása a roppant gáz- és vízierő-készletek hasznosítása alapján. Újabb nagy kohóipari bázisok létrehozását irányoztuk elő, hogy 1980-ban a Szovjetuniónak már öt kohóipari bázisa legyen — az Uraiban, Ukrajnában, Szibériában és Távol- Keleten Kazahsztánban, továbbá a Szovjetunió európai részének középső területein. Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődését érintve rámutatott, hogy az SZKP a mezőgazdaságban fő feladatnak tekinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ipar számára a kiváló minőségű nyersanyagok bőségének megvalósítását; a mező- gazdasági termelőerők nagyarányú fellendítése révén biztosítani kívánják a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista társadalmi viszonyokra, vala- ’ Folytatja tanácskozásait az SZKP XXII. kongresszusa mint a város és a falu közötti lényeges különbségek megszüntetését. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ig a szemestermény-terme- lést évi 18—19 milliárd púdra, a parasztoktól állami úton felvásárolt szemestermények mennyiségét pedig 7 milliárd púdra kell emelni. Az SZKP kitűzi a nagyszerű feladatot — az elkövetkező húsz év alatt olyan életszínvonalat kell elérni, amely magasabb, mint bármely tőkés országban. A történelem során első ízben szüntetik meg teljesen és végérvényesen az emberek hiányos ellátottságát. Egyetlen tőkés ország sem tűzhet maga elé ilyen feladatot — jegyezte meg Hruscsov. A lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szovjetunió nemzeti jövedelmének növekedése. A nemzeti jövedelem évi összege 1960-tól 1980-ig körülbelül ötszörösére nó. — A legközelebbi évtizedben véget kell vetnünk a lakáshiánynak — folytatta Hruscsov. — A második évtized eredményeként minden egyes család számára külön komfortos lakás lesz. — Az első évtizedben bevezetjük a hatórás munkanapot, illetve a 35 órás munkahetet a dolgozók főtömegei számára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munkahetet) a többi dolgozó számára. Az épülő kommunizmus országában lesz a világon a legrövidebb munkaidő. — Ugyanakkor meghosszabbítjuk a munkások és az alkalmazottak fizetett szabadságát. Fokozatosan a kolhozparasztokra is kiterjesztjük a fizetett szabadság rendszerét. — Már a legközelebbi évtizedben megoldunk a Szovjetunióban egy történelmi jelentőségű feladatot: megszűnik az alacsony fizetésű munkások és alkalmazottak kategóriája. Az előttünk álló 20 év végére a gyermekek eltartására és nevelésére fordított kiadások körülbelül 75—80 Százalékát a társadalom fedezi! Ugyanakkor biztosítva lesz valamennyi munka- képtelen személy teljes eltartása a társadalom költségén. — A Szovjetunióban már régóta fennálló ingyenes orvosi ellátás mellett bevezetjük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanatóriumokat és ingyen kapják a gyógyszereket. — A kommunizmus építésének jelentős vívmánya lesz annak biztosítása — mondotta Hruscsov —, hogy minden család ingyen lakjék komfortos lakásban és ingyen kapja a fő közüzemi szolgáltatásokat. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a népjólét emelésére irányuló terveket — mint a programtervezet rámutat — csak békében lehet sikeresen megvalósítani. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati burzsoá propaganda elismerve a programtervezetben a szovjet nép életszínvonalának emelésére vonatkozólag kitűzött célok megvalósíthatóságát, a legnagyobb „kihívást” látja ebben a nyugati' hatalmak felé. — Miért nem fogadják el a kapitalista urak ezt a kihívást? — jegyezte meg Hruscsov. — Úgy gondoljuk — tette hozzá —, hogy a kapitalista országok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazájukban megszüntetnék a lakbért, amelyre egész sor országban keresetüknek majdnem egy harmadát költik. A tervezés és a gazdaságvezetés kérdéseire kitérve Hruscsov megjegyezte, hogy ami a vállalatok építésének, üzembe- helyezéséneik és üzemeltetésének meggyorsítását illeti, »nem baj, ha a kapitalistáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a legjobb náluk«. Mi óriási tapasztalatokat szereztünk az építkezésben és a gazdaság- vezetésben, s hasonlíthatatlan fölényben vagyunk a kapitalizmussal szemben — tette hozzá —, de azért most sem szabad lebecsülnünk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem kellő kritikával át kell _ vennünk mindent, ami műszaki, szervezési szempontból értékes a Nyugaton, beleértve az eszközök forgásának meggyorsítását s a beruházások nagymérvű visszatérülését Valóban nagyszabású termelőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. Nem csupán a szén-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növekedésének magával ragadó számairól van itt szó. Ez egy olyan társadalom megteremtésének fennséges terve, amelyben az ember a természet és a társadalmi viszonyok igazi ura lesz, s magas színvonalra emelkedik az egész nép jóléte. Hruscsov jellemezte az SZKP feladatait a kommunista viszonyok fejlesztésében és az új ember formálásában, s kijelentette, hogy “-a Szovjetunió fejlődéséiben beköszöntött az a történelmi időszak, amikor közvetlenül megoldódik a szabad és öntudatos dolgozókból álló osztálynélküli kommunista társadalom megteremtésének feladata«. Kialakul az össznépi állam Pártunk programtervezete felvetette és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorlatának egy új, fontos kérdését. Azt, hogyan nő át a munkásosztály diktatúrájának állama, össznépi államba, .milyen ennek az államnak a jellege és mik a feladatai, s mi lesz a sorsa a kommunizmusban. Az össznépi állam új szakaszt jelent a szocialista állam fejlődésében, s fontos mérföldkő azon az úton. amelyen haladva a szocialista államiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba — állapította meg Hruscsov. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai teljes mértékben megerősítették azt a marxista—lenini3ta tanítást, hogy csak a proletár- diktatúra kivívása révén győzhet a szocializmus. A kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájára — jelentette ki Hruscsov, — Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után is még hosszú ideig megmarad. Az állam elhalásának folyamata igen hosszadalmas lesz. egész történelmi korszakra terjed ki és csak akkor fejeződik be, amikor majd a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az állami vezetés és a társadalmi önigazgatás vonásai. Eközben kifejlődnek, átalakulnak és fokozatosan elvesztik politikai jelleg ükét az állam belső funkciói. Csak akkor válik feleslegessé az állam — s akkor majd el is hal —. amikor a Szovjetunióban felépül a fejlett kommunista társadalom, s a nemzetközi küzdőtéren győz és megszilárdul a szocializmus — mondotta. Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a vezető imperialista államokban még sohasem összpontosult annyira a reális hatalom a monopolisták szűk csoportjainak kezében, mint manapság, majd így foglalta össze a mondottakat: — A ' demokrácia felvirágzása a szocialista országokban és az amúgyis megnyirbált demokrácia egyre nagyobb arányú leépítése a kapitalista országokban: ez a mai világ politikai fejlődésének két ellentétes irányvonala, — Mi mindent megteszünk ma is, a jövőben is. hogy a mi társadalmi rendszerünk és a mi demokráciánk még jobban tökéletesedjék, mint a szocialista életforma példája minden nép számára. — Támogatni fogjuk azt az objektív folyamatot — mondotta Hruscsov —, amelynek során a kommunista építés viszonyai között, önkéntes és demokratikus alapokon, egyre jobban közelednek egymáshoz a nemzetek és nemzetiségek. Fokozott mértékben kell nevelni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet hazafiasság szellemében. Teljes bolsevik kérlelhetetlenséggel kell kiküszöbölni a nacionalista csökevények legcsekélyebb megnyilvánulásait is. — A Szovjetunió népeinek barátsága igen nagy vívmányunk. Óvjuk is, mint a szemünk fényét! Az SZKP - Központi Bizottságának első titkára kijelentette! — A kommunizmus építésének rendkívül fontos eleme a a embereik nevelése a, kommunizmus szellemében. Az új ember kialakításával összefüggő feladatok közé sorolta a kommunista világnézeti megerősítését, a munkára való nevelést, a kommunista erkölcsi elvek megszilárdítását, a kulturális fejlődést. A kommunizmus az emberiség és az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibontakozása. í A párt programjában célul tűzi ki, hogy még általánosabban hozzáférhetővé kell tenni ai felsőfokú oktatás minden, for-, máját, 1980-ra a tervek szerint a felsőfokú tanintézetek diákjainak száma nyolc millióra emelkedik. Számuk jelenleg 2 600 000. A szovjet tudomány fejlődéséről szólva Hruscsov ki jelentette: a szovjet tudósok becsületbeli ügye és hazafias kötelessége, hogy biztosítsák a szovjet tudomány számára a tudás nagy fontosságú területein már kivívott vezető pozíciókat és megszerezzék a vezető szerepet * világ tudományos életének minden fő ágában. A kammunizmtts az emberiség haladását jelenti. Az SZKP1 programjának megvalósítása mélyreható befolyást gyakorol) majd a világtörténelem mene-, téré. ! Nyikita Hruscsov kijelentette} hogy a Szovjetunió 1980-ig mész-, sze maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az egy lakosra eső ipari és mezőgazdasági termelésben. A szocialista világ- rendszer részaránya a világ ipari termelésében addigra körülbelül eléri majd a kétharma-i dot I A jelenkorban fejlettségi fokától függetlenül gyakorlatilag bármely ország ráléphet a szocializmushoz vezető útra. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát. A világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak a béketábor javára. A Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának fő célját abban látja, hogy nemcsak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a mi nemzedékünk életében mindörökre ki kell zárni a társadalom életéből a háborúkat. A Szovjetunió kész teljesen lemondani hadseregéről, a tengerbe süllyeszteni atombombáit és rakétáit, ha megvalósul a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött. általános és teljes leszerelés, (Folytatás a 3. oldalon.)
