Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-17 / 245. szám
19S1. október 17, kedd l oldal HiaipcidUatú'tlúH UiM&t&ávityfc Tanácstagi beszámolók Az utóbbi két esztendő alatt csaknem százzal növekedett megyénkben az öntevékeny művészeti csoportok száma. — A legminimálisabb csoportonkénti létszámot figyelembe véve is egyet jelent ez a rohamos emelkedés azzal, hogy a rendszeresen és folyamatosan népművelési művészeti problémákkal foglalkozó falusi és városi kulturális aktíva két-háromezer új munkatárssal gyarapodott. — Olyan lelkes és áldozatkész fiatalokkal — hiszen főleg fiatalok közül verbuválódik öntevékeny művészeti csoportjaink tagsága — akik megfelelő neveléssel, hatalmas erőforrásává válhatnak a kulturális forradalomnak, propagandistáivá, agitátoraivá a művészeti, világnézeti nevelésnek, a szocialista tudat formálásának, az ízlés fejlesztésének. Ac egyoldalúan Vannak jó néhányan még, akik a művészeti tömegmozgalmakat, a műkedvelő színjátszást, a kórusmozgalmait, a népi táncosok seregét olyan csoport toknak tekinti, akiknek a legelső funkciója, hogy színpadon szerepeljen, megkönnyítse a különböző ünnepségek megtartá- s mái a rendezők munkáját. — Kétségtelen egy ilyen „követEz év tavaszán hírt adtunk arról, hogy az Orvos Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete keretében — elsőként az országban — megalakult a Bács-Kis- kun megyei Orvosok Tudományos Bizottsága. A bizottság célul tűzte az egészségügyi tudományos kutatómunka felélénkítését és elhatározta, hogy ez év őszén megyei orvosnapot rendez, amelyen orvosaink számot adnak majd kutatásaik eredményeiről. A bizottság kezdeményezese nem várt eredménnyel járt, mert megyénk orvosai 72 tudományos előadást jelentettek be az október 21-én megrendezésre kerülő orvosnapra. Valamennyi előadás igen értékes tudományos anyagot tartalmaz, megtartásukra azonban csak egy nap áll rendelkezésre. Ezért a bizottság úgy döntött, hogy az előadásokat három részre csoportosítva Kecskeméten a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházának (Cifrapalota) különböző termeiben bonyolítják le. Az egyik csoport 11 műkedvelő művészeti mozgalom fejiőd'ss Romániában A Bukarest közelében fekvő, hatezer lakosú Clorogirla község miliőén hat lakosa közül égj tagia » nükulvelő müvés/.együttcsoek. Az összes korcsoportokhoz és foglalkozási ágakhoz tartozó lakosok — kollektív gazdasági tp.goK, társulási tagok. tanítók és tanulók is — gazdag tevékenységet fejtenek ki a iáncso- portokban, a színjátszó együttesekben, az énekkarokban, a művészeti együttesekben, az énekegyüttesekben és a zenekarokban. A műkedvelő művészek előadásai — köztük a nemrég a bukaresti televízióban bemutatott előadás is — nagy sikernek örvendenek. A ciorogirlai lakosok között nemcsak műkedvelő művészek vannak, hanem a népművészet számos mestere Is, nevezetesen faszobrászok, hímzők és szövők is. A műkedvelő művészeti mozgalom ma már eljutott Romania összes városaiba és falvaiba. Az egész országban 24 059 művészeti együttes működik. 611 000 műkedvelő művészszel. A román együttesekkel egyenértékű együttesek a magyar, a német, az örvénv, a tatár, a szerb, valamint a többi nemzetiségi kisebbségi művészeti együttesek. Az utóbbi két esztendő során 914 énekkar, 1163 táncegyüttes, 3065 művészeti együttes és 7Í3 zenekar létesült. Mindezek a művészegyüttesek jelenleg részt vesznek a műkedvelő művészegyüttesek hatodik országos .versenyén. kezménye”, tehát a nyilvános szereplés, a tömegekkel való ilyen jellegű kapcsolat is hozzá tartozik ezekhez a mozgalmaikhoz, de ennek az úgynevezett „produkciós szemléletnek” a népművelés eddigi gyakorlatában — bár állandóan folyt ellene harc, s nyesegették kinövéseit — nem volt túlságosan pozitív szerepe. Inkább károkat okozott, mint haszonnal járt. Az egyik ilyen káros jelenség, amire a szocializmus építésének ebben a szakaszában elsőrendűen fel lehet hívni a figyelmet, az volt, hogy megakadályozta e mozgalmak vizsgálatát és hasznosítását az egységes népművelési szemlélet nézőpontjából. Valamiféle szektás külön cél lebegett e tömegmozgalmakkal kapcsolatban egyesek szeme előtt, amely a produkcióra való törekvés elhatárolt iránya felé sodorta e mozgalmakat. Kevesebb hasznunk volt tehát e mozgalmakból, mint lehetett volna. Kevesebb haszna volt elsősorban a népnek, mert a kórusok tagjait elsősorban éneklő embereknek . tekintették és még harmadsorban, tizedsorban sem a zenei ízlés hivatott fejlesztőinek, művelőinek falvainkban és üzemeinkben egyaránt. A táncosakat is csak abból a szempontból ítélték meg, hogy ügyea műtéti, a másik az elmélet- klinikumi, a harmadik pedig a közegészségtan-laboratóriumi kutatásokat tárgyalja. Ezek az előadások lehetőséget biztosítanak a körzeti, valamint a fiatal orvosok továbbképzésére, sőt arra is, hogy bekapcsolódjanak a tudományos munkába. Azok az értékek, amelyeket megyénk orvosai kutatásaik nyomán összegyűjtöttek, nemcsak hogy előadások formájában hangzanak el, hanem nyomtatásban is megjelennek, ugyanis könyv készül róluk. A tudományos bizottság úgy határozott, hogy ezután minden évben megrendezik a Bács-Kis- kun megyei orvosnapot 14. — Hiszen Horthy Miklós kormányzó huszonöt éve áll az ország élén, az ő hatalmát és dicsőségét hirdette itt még a gyerekszáj is. Miért nem védi most senki? Hogyan merészelik ezt az emberek? Hát nem félnek attól, hogy itt teremnek a kormányzó katonád és szétvernek a kormánysértők között? De Géza nem tudott mit felelni ezekre a kérdésekre. Csak azit látta, hogy senki és semmi sem áll a kormányzó mögött. De hát akkor mi lesz ebből? Szó nélkül, kínzó kétségektől gyötörve odébb állt Betért egy mellékutcába, s egy kisvendéglőt keresett. Amint elhaladt egy ház előtt, furcsa látványba botlott. A kapu előtt valaki a földhöz vágott egy nagy, bekeretezett sárga csillagot, s az üvegcserép százfelé fröccsent a járdán meg az úttesten. A szomszédos ház homlokzatán viszont ott virított az az üvegbe keretezett sárga csillag. Géza tovább bandukolt. Vajon csakugyan akadhatnak emberek, akik nem örülnek jobban a felkínált békének; mint a háborús rómsésen. vagy kevésbé hozzáértően adtak-e elő egy-egy táncot De az igazi népi értékek megbecsülésének agitátorait, az édeskés giccs, a talmi csilogás elleni küzdelem harcosait nem igen értékelték bennük, mint ahogy a színjátszók sem váltak teljes tömegükben eddigelé a műkedvelő színpadokon is burjánzó polgári giccs meggyőződéses és következetes ellenségeivé, nem váltak tehát e gyom, e káros és szemétdombra kívánkozó selejt elleni harc propagandistáivá sem. Pedig azzá válhattak volna, és ma inkább mint valaha azzá kell válniok. Káros sxerrexetlenség Sokat beszélünk az utóbbi időben arról, hogy a népművelés bár igen tiszteletreméltó és szép számszerű eredményeket mutathat fel (távol álljon tőlünk, hogy a számszerű eredmények mellett elhallgassuk a tartalmi értékeket, azok gyarapodását), de a népművelési munka hatékonysága, gyors ütemű és általánosan kibontakozó minőségi javulása még mindig nem áll arányban a számszerű előrehaladással. Sok tehát az öncélú túltervezés. a káros szervezetlenség és a tömegek nevelése szempontjából kétes értékű mozzanat. — Kissé eltúloztuk a minőség és mennyiség szembeállítása kedvéért ezt az állítást, de az bizonyos, erőteljesebben kellene figyelembe venni az eddigieknél azt a potenciális, nagyrészt lappangó nevelő erőt, amely az öntevékeny mozgalmakban részvevő tömegeket valóban az ízlésnevelés, a kulturális forradalom élőbbre vitele, képzett és sokoldalú harcosaivá tehetné. Megfontolandó A ki nem használt lehetőségek erőteljesen mérlegelendők. Igen sokat tett népművelésünk az utóbbi években a művészeti tömegmozgalmak középkádereinek szakmai és politikai fejlesztéséért. Érzésünk szerint még az ebben rejlő nevelési perspektívái sem bontakoztak ki egyesek szemei előtt, nemhogy azok a láthatárok kirajzolódtak volna világosan, amelyet a szocialista tudat fejlesztése, a tömegek nevelése szempontjából e mozgalmak teljes gárdája, a közkatonák tízezrei jelenthetnek. Élnünk kell e lehetőségekkel. Cs. La géknek? Visszaemlékezett, micsoda ujjongó érzés kerítette őt hatalmába a vonaton, amikor, a somosszilágyiaktól először hallotta: vége lesz, vagy vége lett a háborúnak... Hát van, akinek kell háború? Megtorpant a keresett kisvendéglő előtt. Az éhség érzete most már elhatalmasodott rajta. Benyitott. Éppen üresein állt egy sarokasztal, a többi asztal mellett kettesével, hármasával üldögéltek az emberek és halkan beszélgettek. Miközben letelepedett. Géza szemügyre vette a beszélgetőket. — Hozzon valami ételt — mondta Géza a pincérnek. — Akármit, de nincs nálam élelmiszerjegy. — Italt? — Ami van — hagyta rá ezt is Géza. Az egyik pincér a rádiókészülékkel babrált, — Na, mi van, Hanzi? —szólt erre a pincérre az egyik öblös hangú vendég. — Még mindig nem szól? Mintegy válaszul, a hangszóróból fel Hí mből t egy német katonaiad uló. (NO) Mozgalmas napokkal köszöntött ránk az október. A belpolitikában és a külpolitika porondján egyaránt zajlik az élet. Ülésezett és nagyszerű holnapunkról tárgyalt a magyar országgyűlés; az ENSZ-ben kényes nemzetközi kérdésekről folyt a rtta; közben érik a német béke- szerződés ügye is. Mindez együttvéve nein választható el mindennapi munkánktól, hiszen ezek korunk kérdései, amelyek visszahatnak egymásra. Ezekben a napokban kezdik meg a megyei, járási és városi tanácstagok választóik előtt — a tanácstörvény értelmében félévenként kötelező — beszámolóikat. Elmondják, milyen határozatokat hoztak a tanácsüléseken a gazdasági, szociális és kulturális élet javítására, hogyan kapcsolódtak be e feladatok megvalósításába, mint képviselték a választókörzet érdekeit; beszélnek a nemzetközi helyzetről és arról is, hogy a lakosságnak mi a tennivalója népgazdaságunk sikeres fejlesztése érdekében. Politikai életünkben igen jelentősek a tanácstagi beszámolók. Ezek az összejövetelek a szocialista demokrácia kiteljesedésének funkcióit töltik be. Ilyenkor egy nagy baráti beszélgetés zajlik le a választók és képviselőik között. Megbeszélik, mit tettek eddig, s mik a további teendők a népünk nagy céljához vezető úton, a- szocialista építésben. A választók egy sor kérdésre várnak választ, s az elkövetkezendő hetek, hónapok munkájához pedig iránymutatást. A dunavecsei járás művelődési osztálya még a nyár elején elhatározta, hogy híradófilmet készít a járás termelőszövetkezeteinek életéről. Lelkesen láttak neki a szervezésnek és a terület alapos felmérése után kezdték meg a filmezést. A tervek szerint 28 közös gazdaság kezdményezéseit, bevált jó módszereit népszerűsítik és mutatják be a filmen községi mozikban, művelődési otthonokban. A filmkészítésnél fokozott gondot fordítanak az állattenyésztésben, a szántóföldi növénytermesztés— Na nézd csak! — röffent egyet a kedélyes ábrázatú, öblös hangú vendég. — Ez meg a kedvenc indulóm! És a rádiózenével együtt dúdolta a német indulót. Á pincér szenvtelen képpel kiáltott neki oda: — Valami mégiscsak lesz, Guszti bácsi, mert idáig csupa katonanótát játszott a rádió, most meg német induló szól. Guszti bácsi derűsen mosolygott és igent intett, de nem hagyta abba dudorászást. Kövérkés ujjaival az asztal lapján verte a zenéhez a taktust. Már jócskán felöntött a garatra. Géza mohón falatozott. Nem érezte az étel ízét, azt sem tudta, mit kanalaz, csak étvágytalan falánksággal evett, s néha nagyot kortyintott hozzá. A szomszédos asztalnál hárman kártyázták. Géza nem ismerte ezt a játékot, s nem értette műszavait: piros ulti, piros bettli... A rádióban közben lemezt váltottak. megint német katonainduló, hangja recsegett. A kártyások egy cseppet sem zavartatták magukat, mintha az égvilágon semmi sem történt volna ezen a napon Budapesten. A rádiókészülék hirtelen elhallgatott. Géza erősen figyelt, vajon mi következik? Amikor a bemondó megszólalt, hogy egy furcsa, sejtelmes közleményt olvasson be. nemcsak Géza, mindenki odakapta a fejét: „Beregffy Károly vezérezredes azonnal jöjjön Budapestre!” Tennivaló pedig akad bőven, Hatalmas eredményünk, hogy megyénk parasztságának túlnyomó 'többsége szövetkezetekbe tömörült. Ezeket a gazdaságokat azonban állandaón szilárdítani kell, s igazi, jól jövedelmező mezőgazdasági nagyüzemekké kiépíteni. Az idei aszályos Időjárás sem torpanthatja meg ezt a folyamatot, ezért minden szem terményt be kell takarítani, ha megfeszített munkával is, de idejében elvégezni az őszi szántást-vetést és biztosítani a takarmányt az állatállomány átteleltetéschez. A legutóbbi megyei tanácsülés fontos határozatokat hozott az egészségügyi ellátás fejlesztésére. Államhatalmi szerveink határozatai azonban csak akkor válnak valóra, ha azokat a lakosság is minden erejével segíti. Az egészségügy továbbjavításá- ra hozott intézkedések akkor lesznek igazán eredményesek, ha a határozatok végrehajtása társadalmi üggyé válik. És vonatkozik ez a gazdasági, szociális, kulturális élet minden területére. Fontos szerepe még a tanácstagi beszámolóknak, hogy a választók közvetlenül részt vesznek a helyi problémák megoldásában. Sok életrevaló ötlet, jó javaslat hangzik el ilyenkor, amelyeket majd a tanácstagok beépítenek terveikbe. Hisszük, hogy gyümölcsözök lesznek a választók és választottak mostani találkozói is, továbbmélyítik a szocialista demokráciát, s emelik helyi államhatalmi szerveink vezetésének színvonaben elért eredmények propagálására, valamint a termelőszövetkezeti gazdák megváltozott életkörülményeinek érzékeltetésére. Az eddigiek során befejezték a filmezést a hartai, a kunada- csi és a kunpeszéri közös gazdaságokban. A járási művelődési osztály irányításával tovább folyik a híradófilm készítése. — Előreláthatólag jővő tavasszal fejeződnek be a munkálatok és márciusban már vetítik a termelőszövetkezetek életét dokumentáló híradófilmet. Ez volt a különös szöveg, s a bemondó még kétszer megismételte, Géza nagyon elcsodálkozott. Nem so(k szabályzatot, s még kevesebb haditudományt töltögettek a fejébe boldogult katonakorában, de azt tudta, hogy vezérezredeseket nem nyilvános rádióadásokban szoktak a hadvezetőséghez rendelni. A pincér zökkentette ki gondolataiból: — Hozhatok még valamit? Géza felemelte rá tekintetét: — Mondja, nem tudja, kicsoda ez a. i. Beregffy Károly vezérezredes? A szenvtelen arcú pincér fennhangon átszólt az imént Guszti bácsi néven tisztelt, zsíros képű vendéghez: — Guszti bácsi, a kedves vendég azt kérdezi, kicsoda ez a Beregffy Károly vezérezredes? — Hohó, fiacskám — csapott mosolyogva az asztalra Guszti bácsi — ő a mi emberünk! Én személyesen ismerem, kicsikém. Ö Szálas! testvér jobbkeze! Gézát mélységes undor fogta el, de türtőztette magát. Hát így állnak a dolgok ... Elhatározta, hogy kifizeti a fogyasztását, és elindul, el, akárhová, csak ne kelljen már itt üldögélnie, amikor kinyílt az ajtó, és egy idős férfi nyitott be a vendéglőbe. (Folytatása következik., Október 21-én Bács-Kiskun megyei orvosnap Hetvenkét tudományos előadásra készültek fel megyénk orvosai Uettentö írta: «R ür™ 16z“fJ l'ÁODRIGUEZ lát. 'Tjtrmeláizőaetkezeti hír adó film kéizul a dunaoetui (Aráiban t
