Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-17 / 245. szám

19S1. október 17, kedd l oldal HiaipcidUatú'tlúH UiM&t&ávityfc Tanácstagi beszámolók Az utóbbi két esztendő alatt csaknem százzal növekedett megyénkben az öntevékeny mű­vészeti csoportok száma. — A legminimálisabb csoportonkénti létszámot figyelembe véve is egyet jelent ez a rohamos emel­kedés azzal, hogy a rendszere­sen és folyamatosan népműve­lési művészeti problémákkal foglalkozó falusi és városi kul­turális aktíva két-háromezer új munkatárssal gyarapodott. — Olyan lelkes és áldozatkész fia­talokkal — hiszen főleg fiatalok közül verbuválódik öntevékeny művészeti csoportjaink tagsága — akik megfelelő neveléssel, hatalmas erőforrásává válhat­nak a kulturális forradalomnak, propagandistáivá, agitátoraivá a művészeti, világnézeti neve­lésnek, a szocialista tudat for­málásának, az ízlés fejlesztésé­nek. Ac egyoldalúan Vannak jó néhányan még, akik a művészeti tömegmozgal­makat, a műkedvelő színját­szást, a kórusmozgalmait, a népi táncosok seregét olyan csoport toknak tekinti, akiknek a leg­első funkciója, hogy színpadon szerepeljen, megkönnyítse a kü­lönböző ünnepségek megtartá- s mái a rendezők munkáját. — Kétségtelen egy ilyen „követ­Ez év tavaszán hírt adtunk arról, hogy az Orvos Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete keretében — elsőként az ország­ban — megalakult a Bács-Kis- kun megyei Orvosok Tudomá­nyos Bizottsága. A bizottság cé­lul tűzte az egészségügyi tudo­mányos kutatómunka felélénkí­tését és elhatározta, hogy ez év őszén megyei orvosnapot ren­dez, amelyen orvosaink számot adnak majd kutatásaik eredmé­nyeiről. A bizottság kezdeményezese nem várt eredménnyel járt, mert megyénk orvosai 72 tudományos előadást jelentettek be az októ­ber 21-én megrendezésre kerülő orvosnapra. Valamennyi előadás igen értékes tudományos anya­got tartalmaz, megtartásukra azonban csak egy nap áll ren­delkezésre. Ezért a bizottság úgy döntött, hogy az előadásokat há­rom részre csoportosítva Kecs­keméten a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa székházának (Cif­rapalota) különböző termeiben bonyolítják le. Az egyik csoport 11 műkedvelő művészeti mozgalom fejiőd'ss Romániában A Bukarest közelében fekvő, hat­ezer lakosú Clorogirla község mili­őén hat lakosa közül égj tagia » nükulvelő müvés/.együttcsoek. Az összes korcsoportokhoz és foglalko­zási ágakhoz tartozó lakosok — kol­lektív gazdasági tp.goK, társulási ta­gok. tanítók és tanulók is — gazdag tevékenységet fejtenek ki a iáncso- portokban, a színjátszó együttesek­ben, az énekkarokban, a művészeti együttesekben, az énekegyüttesekben és a zenekarokban. A műkedvelő művészek előadásai — köztük a nemrég a bukaresti televízióban be­mutatott előadás is — nagy sikernek örvendenek. A ciorogirlai lakosok között nem­csak műkedvelő művészek vannak, hanem a népművészet számos mes­tere Is, nevezetesen faszobrászok, hímzők és szövők is. A műkedvelő művészeti mozgalom ma már eljutott Romania összes vá­rosaiba és falvaiba. Az egész or­szágban 24 059 művészeti együttes működik. 611 000 műkedvelő művész­szel. A román együttesekkel egyen­értékű együttesek a magyar, a né­met, az örvénv, a tatár, a szerb, valamint a többi nemzetiségi ki­sebbségi művészeti együttesek. Az utóbbi két esztendő során 914 ének­kar, 1163 táncegyüttes, 3065 művé­szeti együttes és 7Í3 zenekar léte­sült. Mindezek a művészegyüttesek jelenleg részt vesznek a műkedvelő művészegyüttesek hatodik országos .versenyén. kezménye”, tehát a nyilvános szereplés, a tömegekkel való ilyen jellegű kapcsolat is hozzá tartozik ezekhez a mozgalmaik­hoz, de ennek az úgynevezett „produkciós szemléletnek” a népművelés eddigi gyakorlatá­ban — bár állandóan folyt elle­ne harc, s nyesegették kinövé­seit — nem volt túlságosan po­zitív szerepe. Inkább károkat okozott, mint haszonnal járt. Az egyik ilyen káros jelenség, amire a szocializmus építésének ebben a szakaszában elsőren­dűen fel lehet hívni a figyel­met, az volt, hogy megakadá­lyozta e mozgalmak vizsgálatát és hasznosítását az egységes népművelési szemlélet néző­pontjából. Valamiféle szektás külön cél lebegett e tömegmoz­galmakkal kapcsolatban egye­sek szeme előtt, amely a pro­dukcióra való törekvés elhatá­rolt iránya felé sodorta e moz­galmakat. Kevesebb hasznunk volt tehát e mozgalmakból, mint lehetett volna. Kevesebb haszna volt el­sősorban a népnek, mert a kó­rusok tagjait elsősorban éneklő embereknek . tekintették és még harmadsorban, tizedsorban sem a zenei ízlés hivatott fejlesztői­nek, művelőinek falvainkban és üzemeinkben egyaránt. A tán­cosakat is csak abból a szem­pontból ítélték meg, hogy ügye­a műtéti, a másik az elmélet- klinikumi, a harmadik pedig a közegészségtan-laboratóriumi ku­tatásokat tárgyalja. Ezek az előadások lehetőséget biztosítanak a körzeti, valamint a fiatal orvosok továbbképzésé­re, sőt arra is, hogy bekapcso­lódjanak a tudományos munká­ba. Azok az értékek, amelyeket megyénk orvosai kutatásaik nyo­mán összegyűjtöttek, nemcsak hogy előadások formájában hangzanak el, hanem nyomta­tásban is megjelennek, ugyanis könyv készül róluk. A tudományos bizottság úgy határozott, hogy ezután minden évben megrendezik a Bács-Kis- kun megyei orvosnapot 14. — Hiszen Horthy Miklós kor­mányzó huszonöt éve áll az or­szág élén, az ő hatalmát és di­csőségét hirdette itt még a gye­rekszáj is. Miért nem védi most senki? Hogyan merészelik ezt az emberek? Hát nem félnek at­tól, hogy itt teremnek a kor­mányzó katonád és szétvernek a kormánysértők között? De Géza nem tudott mit fe­lelni ezekre a kérdésekre. Csak azit látta, hogy senki és semmi sem áll a kormányzó mögött. De hát akkor mi lesz ebből? Szó nélkül, kínzó kétségektől gyötörve odébb állt Betért egy mellékutcába, s egy kisvendég­lőt keresett. Amint elhaladt egy ház előtt, furcsa látványba bot­lott. A kapu előtt valaki a föld­höz vágott egy nagy, bekerete­zett sárga csillagot, s az üveg­cserép százfelé fröccsent a jár­dán meg az úttesten. A szom­szédos ház homlokzatán viszont ott virított az az üvegbe kere­tezett sárga csillag. Géza tovább bandukolt. Vajon csakugyan akadhatnak emberek, akik nem örülnek jobban a felkínált bé­kének; mint a háborús rómsé­sen. vagy kevésbé hozzáértően adtak-e elő egy-egy táncot De az igazi népi értékek megbecsü­lésének agitátorait, az édeskés giccs, a talmi csilogás elleni küzdelem harcosait nem igen értékelték bennük, mint ahogy a színjátszók sem váltak teljes tömegükben eddigelé a műked­velő színpadokon is burjánzó polgári giccs meggyőződéses és következetes ellenségeivé, nem váltak tehát e gyom, e káros és szemétdombra kívánkozó selejt elleni harc propagandistáivá sem. Pedig azzá válhattak vol­na, és ma inkább mint valaha azzá kell válniok. Káros sxerrexetlenség Sokat beszélünk az utóbbi időben arról, hogy a népműve­lés bár igen tiszteletreméltó és szép számszerű eredményeket mutathat fel (távol álljon tő­lünk, hogy a számszerű ered­mények mellett elhallgassuk a tartalmi értékeket, azok gyara­podását), de a népművelési munka hatékonysága, gyors üte­mű és általánosan kibontakozó minőségi javulása még mindig nem áll arányban a számszerű előrehaladással. Sok tehát az öncélú túlterve­zés. a káros szervezetlenség és a tömegek nevelése szempontjá­ból kétes értékű mozzanat. — Kissé eltúloztuk a minőség és mennyiség szembeállítása ked­véért ezt az állítást, de az bizo­nyos, erőteljesebben kellene fi­gyelembe venni az eddigieknél azt a potenciális, nagyrészt lap­pangó nevelő erőt, amely az ön­tevékeny mozgalmakban rész­vevő tömegeket valóban az íz­lésnevelés, a kulturális forrada­lom élőbbre vitele, képzett és sokoldalú harcosaivá tehetné. Megfontolandó A ki nem használt lehetőségek erőteljesen mérlegelendők. Igen sokat tett népművelésünk az utóbbi években a művészeti tö­megmozgalmak középkáderei­nek szakmai és politikai fejlesz­téséért. Érzésünk szerint még az ebben rejlő nevelési perspektí­vái sem bontakoztak ki egye­sek szemei előtt, nemhogy azok a láthatárok kirajzolódtak vol­na világosan, amelyet a szocia­lista tudat fejlesztése, a töme­gek nevelése szempontjából e mozgalmak teljes gárdája, a közkatonák tízezrei jelenthet­nek. Élnünk kell e lehetőségek­kel. Cs. La géknek? Visszaemlékezett, mi­csoda ujjongó érzés kerítette őt hatalmába a vonaton, amikor, a somosszilágyiaktól először hal­lotta: vége lesz, vagy vége lett a háborúnak... Hát van, aki­nek kell háború? Megtorpant a keresett kisven­déglő előtt. Az éhség érzete most már elhatalmasodott rajta. Benyitott. Éppen üresein állt egy sarokasztal, a többi asztal mel­lett kettesével, hármasával ül­dögéltek az emberek és halkan beszélgettek. Miközben letelepe­dett. Géza szemügyre vette a beszélgetőket. — Hozzon valami ételt — mondta Géza a pincérnek. — Akármit, de nincs nálam élel­miszerjegy. — Italt? — Ami van — hagyta rá ezt is Géza. Az egyik pincér a rádióké­szülékkel babrált, — Na, mi van, Hanzi? —szólt erre a pincérre az egyik öblös hangú vendég. — Még mindig nem szól? Mintegy válaszul, a hangszó­róból fel Hí mből t egy német ka­tonaiad uló. (NO) Mozgalmas napokkal kö­szöntött ránk az október. A bel­politikában és a külpolitika po­rondján egyaránt zajlik az élet. Ülésezett és nagyszerű holna­punkról tárgyalt a magyar or­szággyűlés; az ENSZ-ben kényes nemzetközi kérdésekről folyt a rtta; közben érik a német béke- szerződés ügye is. Mindez együttvéve nein választható el mindennapi munkánktól, hiszen ezek korunk kérdései, amelyek visszahatnak egymásra. Ezekben a napokban kezdik meg a megyei, járási és városi tanácstagok választóik előtt — a tanácstörvény értelmében fél­évenként kötelező — beszámo­lóikat. Elmondják, milyen ha­tározatokat hoztak a tanácsülé­seken a gazdasági, szociális és kulturális élet javítására, ho­gyan kapcsolódtak be e felada­tok megvalósításába, mint kép­viselték a választókörzet érde­keit; beszélnek a nemzetközi helyzetről és arról is, hogy a lakosságnak mi a tennivalója népgazdaságunk sikeres fejlesz­tése érdekében. Politikai életünkben igen je­lentősek a tanácstagi beszámo­lók. Ezek az összejövetelek a szocialista demokrácia kiteljese­désének funkcióit töltik be. Ilyenkor egy nagy baráti be­szélgetés zajlik le a választók és képviselőik között. Megbeszé­lik, mit tettek eddig, s mik a további teendők a népünk nagy céljához vezető úton, a- szocia­lista építésben. A választók egy sor kérdésre várnak vá­laszt, s az elkövetkezendő hetek, hónapok munkájához pedig iránymutatást. A dunavecsei járás művelő­dési osztálya még a nyár elején elhatározta, hogy híradófilmet készít a járás termelőszövetke­zeteinek életéről. Lelkesen lát­tak neki a szervezésnek és a te­rület alapos felmérése után kezdték meg a filmezést. A ter­vek szerint 28 közös gazdaság kezdményezéseit, bevált jó mód­szereit népszerűsítik és mutat­ják be a filmen községi mozik­ban, művelődési otthonokban. A filmkészítésnél fokozott gondot fordítanak az állattenyésztésben, a szántóföldi növénytermesztés­— Na nézd csak! — röffent egyet a kedélyes ábrázatú, öblös hangú vendég. — Ez meg a kedvenc indulóm! És a rádiózenével együtt dú­dolta a német indulót. Á pincér szenvtelen képpel kiáltott neki oda: — Valami mégiscsak lesz, Guszti bácsi, mert idáig csupa katonanótát játszott a rádió, most meg német induló szól. Guszti bácsi derűsen mosoly­gott és igent intett, de nem hagyta abba dudorászást. Kö­vérkés ujjaival az asztal lapján verte a zenéhez a taktust. Már jócskán felöntött a garatra. Géza mohón falatozott. Nem érezte az étel ízét, azt sem tudta, mit kanalaz, csak étvágytalan falánksággal evett, s néha na­gyot kortyintott hozzá. A szom­szédos asztalnál hárman kár­tyázták. Géza nem ismerte ezt a játékot, s nem értette műsza­vait: piros ulti, piros bettli... A rádióban közben lemezt vál­tottak. megint német katona­induló, hangja recsegett. A kár­tyások egy cseppet sem zavar­tatták magukat, mintha az ég­világon semmi sem történt vol­na ezen a napon Budapesten. A rádiókészülék hirtelen el­hallgatott. Géza erősen figyelt, vajon mi következik? Amikor a bemondó megszólalt, hogy egy furcsa, sejtelmes közleményt ol­vasson be. nemcsak Géza, min­denki odakapta a fejét: „Beregffy Károly vezérezre­des azonnal jöjjön Budapestre!” Tennivaló pedig akad bőven, Hatalmas eredményünk, hogy megyénk parasztságának túlnyo­mó 'többsége szövetkezetekbe tömörült. Ezeket a gazdaságo­kat azonban állandaón szilárdí­tani kell, s igazi, jól jövedel­mező mezőgazdasági nagyüze­mekké kiépíteni. Az idei aszá­lyos Időjárás sem torpanthatja meg ezt a folyamatot, ezért minden szem terményt be kell takarítani, ha megfeszített mun­kával is, de idejében elvégezni az őszi szántást-vetést és bizto­sítani a takarmányt az állatállo­mány átteleltetéschez. A legutóbbi megyei tanács­ülés fontos határozatokat hozott az egészségügyi ellátás fejlesz­tésére. Államhatalmi szerveink határozatai azonban csak akkor válnak valóra, ha azokat a la­kosság is minden erejével segíti. Az egészségügy továbbjavításá- ra hozott intézkedések akkor lesznek igazán eredményesek, ha a határozatok végrehajtása társadalmi üggyé válik. És vo­natkozik ez a gazdasági, szo­ciális, kulturális élet minden területére. Fontos szerepe még a tanács­tagi beszámolóknak, hogy a vá­lasztók közvetlenül részt vesz­nek a helyi problémák megol­dásában. Sok életrevaló ötlet, jó javaslat hangzik el ilyenkor, amelyeket majd a tanácstagok beépítenek terveikbe. Hisszük, hogy gyümölcsözök lesznek a választók és választottak mos­tani találkozói is, továbbmé­lyítik a szocialista demokráciát, s emelik helyi államhatalmi szerveink vezetésének színvona­ben elért eredmények propagá­lására, valamint a termelőszö­vetkezeti gazdák megváltozott életkörülményeinek érzékelteté­sére. Az eddigiek során befejezték a filmezést a hartai, a kunada- csi és a kunpeszéri közös gaz­daságokban. A járási művelő­dési osztály irányításával tovább folyik a híradófilm készítése. — Előreláthatólag jővő tavasszal fejeződnek be a munkálatok és márciusban már vetítik a ter­melőszövetkezetek életét doku­mentáló híradófilmet. Ez volt a különös szöveg, s a bemondó még kétszer megismé­telte, Géza nagyon elcsodálkozott. Nem so(k szabályzatot, s még kevesebb haditudományt töltö­gettek a fejébe boldogult kato­nakorában, de azt tudta, hogy vezérezredeseket nem nyilvá­nos rádióadásokban szoktak a hadvezetőséghez rendelni. A pincér zökkentette ki gon­dolataiból: — Hozhatok még valamit? Géza felemelte rá tekintetét: — Mondja, nem tudja, kicso­da ez a. i. Beregffy Károly ve­zérezredes? A szenvtelen arcú pincér fenn­hangon átszólt az imént Guszti bácsi néven tisztelt, zsíros képű vendéghez: — Guszti bácsi, a kedves ven­dég azt kérdezi, kicsoda ez a Beregffy Károly vezérezredes? — Hohó, fiacskám — csapott mosolyogva az asztalra Guszti bácsi — ő a mi emberünk! Én személyesen ismerem, kicsikém. Ö Szálas! testvér jobbkeze! Gézát mélységes undor fogta el, de türtőztette magát. Hát így állnak a dolgok ... Elhatá­rozta, hogy kifizeti a fogyasztá­sát, és elindul, el, akárhová, csak ne kelljen már itt üldögél­nie, amikor kinyílt az ajtó, és egy idős férfi nyitott be a ven­déglőbe. (Folytatása következik., Október 21-én Bács-Kiskun megyei orvosnap Hetvenkét tudományos előadásra készültek fel megyénk orvosai Uettentö írta: «R ür™ 16z“fJ l'ÁODRIGUEZ lát. 'Tjtrmeláizőaetkezeti hír adó film kéizul a dunaoetui (Aráiban t

Next

/
Thumbnails
Contents