Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

1961. október 15, vasárnap Megjegyzés Egy kis aprópénz... Egyik bajai olvasónk a kö­vetkező panasszal kereste fel szerkesztőségünket; Szeptember 24-én Bácsbo- kodról Bajára utaztában a bokodi vasútállomáson tanúja volt néhány kellemetlen epi­zódnak. Mint »jól értesült« utazó, 30 perccel a vonatin­dulás előtt érkezett az állo­másra, hogy bőségesen jus­son idő a jegyváltásra is. A pénztár azonban nem nyitott a megszokott és »szabályos« időben, csak a vonatindulás előtti tizenötödik percben. Ezen «izébe sem jutott volna bosszankodni, ha a jegypénz­táros nem az utasok rovására akarta volna »behozni« saját késését. Utasunk ugyan szerencsés ember volt mert hallott arról, hogy a pénztárnál csak ap­rót fogadnak el és előre elké­szített aprópénze ellenében si­került is minden különösebb; akadály nélkül jegyhez jut­nia. Nem így az utána kö­vetkezők, akiket volt ideje megfigyelni! No, de menjünk csak sorjába! Az utána következő asszony tíz fillér apró helyett csak forintossal tudott fizetni. A pénztáros visszalökte a pénzt, s nem adta ki a jegyet, míg a jobb hangulatban levő utasok tíz fillérrel ki nem segítették az asszonyt A következőnek 60 fillérje hiányzott, amit fo­rintossal akart pótolni, mire a válasz: ha nincs apró, nincs jegyi., és így tovább. Közvetlenül a vonart indu­lása előtt egy asszony sírdo- gált mérgében, mert negyven fillér aprópénze hiányzott, s nem kapott jegyet..» Azt hiszem, ennyi is elég a panaszáradatból, inkább is­merkedjünk a másik fél ál­láspontjával! A panasz nyo­mán ugyanis felhívtuk a bács- bokodi állomás főnökét, Var­ga Jánost, aki a történtek kétségbevonása nélkül (!) a következő választ adta: — Reggeli pénztámyitás- kor csupán száz forint váltó­pénz áll rendelkezésünkre, de egyébként sem vagyunk pénz­váltó bank. A vezérigazgató­ság hirdetménye kimondja, hogy az utazóközönségnek a jegy árát előre, aprópénzben kell elkészítenie... Különben is, mindig a vasutasokat bánt­ják, az utazóközönséget soha... — hangzott a méltatlankodó válasz, de ne bocsátkozzunk a részletekbe! Ha az állomásfőnök elvtárs és szolgálattevő jegy pénztárosa el­felejtette volna, hogy ezek az esetek éppen a reggeli pénztárnyitáskor történtek és csak forintosok felváltásáról volt szó — figyelmeztetjük rá. De még ha tíz- és száz- forintosokról lett volna szó, sem szabad megtagadni — ap­rópénz hiányában sem! — a jegy kiadását, még pedig az alábbi — Bácsbokodon talán félreértett — rendelkezés alap­ján. Az 1956. február 1-től ér­vényben levő személydíjszabás első része, 12. cikkelyének Ill/l-es pontja ugyanis a kö­vetkezőket írja élő: »Ha ez utasnak nincs aprópénze és a jegypénztáros, illetve a jegy- vizsgáló nem tud visszaadni, a visszajáró pénzt a vasút az utas címére megküldi. A pénz megküldésének költségét az utas viseli.« Tehát még apró­pénz hiányában sem szabad a jegykiadást megtagadni ;.. De ezt önöknek jobban kel­lene tudni, mint nekünk vagy az utasoknak, s szeret­nénk, ha a jövőben »újításaik« nem az utazóközönség rovásá­ra és bosszantására, hanem lávám szolgálnának. Eszik Sándorné L ~tr—■ rV* f^-^-^*-^^**ru*****s* * kéne A MAGVA R. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MECVEI LAPJA Megtanulják a termőföld, a munka szeretetét Egy iskolaszövetkezet „iskolapéldája’ Riportot akartam írni a já­noshalmi fiúiskola ifjúsági szö­vetkezetéről, mert a MESZÖV- nél úgy értesültem, hogy az jól működik. Felkeresetem hát Kecskés Károly tanárt, az isko­la politecnikad oktatóját, s elő­adtam szándékomat. Ó azonban mosolygott rajtam és azzal kezd­te, hogy ez tévedés lehet, mert az 5 eredményeik nem „újság­ba valók”. Valóban így van-e? Feltörték az ugart A múlt év őszén alakult a „gyerek-tsz” 31 taggal. Tőke nélkül kezdték, csupán a hely­beli Petőfi Tsz-től kaptak négy­ezer négyszögöl földet. Azelőtt parlagon hevert ez a terület, volt is rajta mit egyengetni. Ásóval-kapával törték fel az ugart, a szomszédok kocsiszám­ra hordták a tarackot. Mondták is a járókelők: nem lesz ebből semmi. De a gyerekek nem csüg­gedtek. A földművesszövetkezet- től kapott jó érett szervestrá­gyát szétterítetek a földön, a tsz fogata leszántotta, ők meg nekiestek újból, napokon át a hantot verték. így kezdődött; nehezen, mint ahogy az ilyenkor lenni szokott. Most azonban örömmel kísérik a látogatót a pincébe; ott van fajtánként szétválogatva vagy húsz mázsa burgonya, külön kupacban a jövő évi vetőmag. A kukoricatermést 15—20 má­zsára becsülik és még kinn van a földben 150 négyszögölnyi sár­garépa, meg petrezselyem. Azt még majd ezután szedik fel, té­lire homok közé rakják, úgy ki­bírja tavaszig. Van egy kis sző­lő is a „birtokon”; szüretkor el­adtak belőle 120 kilót, a többit — megették. így aztán lett pén­zük is meg — módjával— a sa­ját termés zamatét is megízlel- ték. Lesz mit osztani zárszámadáskor Tekintélyes vagyona van tehát a jánoshalmi iskolaszövetkezet­nek. lesz mit osztani zárszáma­dáskor. Hátha még úgy gazdál­kodtak volna, ahogy ők szeret­nének! Mert vannak ám terveik, szebbnéL-szebbek. Építeni akar­nak egy hétszer három méteres épületet a földjükön, hogy ne kelljen minden este hazacipelni a szerszámokat, meg az raktár is lenne egyúttal. Kellene egy kút is, mert anélkül nem lehet ker­tészkedni. Már pedig ők tovább­ra is ezt a mesterséget folytat­ják. Aztán szeretnének egy kis kerti traktort is, hogy a géppel is megismerkedjenek. Amint mondják, 15 ezer forintba ke­rül. Ennek negyedét vagy felét már most kifizetnék, a többit pedig apránként letörlesztenék. Gondoltak az értékesítés meg­szervezésére is; ha engedélye­zik, standot nyitnak a közpon­ton. Csak a megértő segítség hiányzik ,Szebbnél«szebb eredmények, „nagyoknak” is beillő tervek... Nincs is semmi baj a gyerekek ambíciójával, inkább a „nagyok” vétenek pellengóreznd való hi­firvízvédelmi gyakorlat Pénteken Bács-Kiskun és Ba­ranya megye párt- és tanácsi, rendőri, honvédségi és tűzoltó szerveinek képviselői, valamint a Bajai Vízügyi Igazgatóság ve­zetői árvízvédelmi gyakorlatot rendeztek a bajai és bácsalmási járásban. Bár a Duna vízállása jelenleg igen alacsony, a gya­korlat ennek ellenére az évente megismétlődő őszi, téli várható árvíz esetén szükséges intézke­déseket elméletileg hajtották végre, hogy ezáltal is felkészül­jenek az őszí, téli árvizek közös erővel történő elhárítására. oocxxsooooooooooooooooooooooooooocy'.cooooooo PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkásoart B ács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dánlej Kiadta! a Petőn Népe Lapkiadó Vállalati ___ Felelős kiadó: Mezei István, Szerkesztőség: Kecskemét.. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont» 28-19. 25-18. Szerkesztő bizottság: 10-38: Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal! Kecskemét Szabadság tér L/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij l hónapra 1* forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskeméti -» Telefoni 15-29, 27-41 Eredményhirdető Indonéziának Az Elektnoimpex Külkeres­kedelmi Vállalat vezetői a szovjet és a baráti országok kereskedelmi attaséi jelenlété­ben bemutatták a magyar sajtó képviselőinek ,a Villamos Elő­szerelő Vállalat Venyige utcai telepén a most felépülő, 50 ezer nézőt befogadó diakartai sta­dion részére készített fénytájé­koztató berendezést. A közel­jövőben öt ilyen berendezést küldenek Indonéziába. egyet pedig a kijevi stadionban sze­rednek leL bákat. Igen, a felnőttek, első­sorban a gyerekek szülei, a tsz- gazdák és vezetők, akik nem ér­deklődnek az iránt, hogy cseme­téik milyen szép és hasznos dol­gokat művelnek. A másik probléma a helybeli földművesszövetkezet bűne; nem tudják a gyéreitek, hogy milyen adminisztrációt vezessenek. A pénzüknek nem találnak „he­lyet”, így aztán kénytelenek „zsebből” gazdálkodni. Meg a földbirtokon:., ott is van hiba. A szomszédok jószá­gai, ami semmiképpen sem he­lyes, keresztül-kasul járnak raj­ta, csupán a szőlőben lett vagy két mázsa kár. S nincs aki párt­fogolná a fiatalok vagyonát. Ta­lán, ha a községi tanács segíte­ne, akkor elkerülnék az ilyen kellemetlenségeket. Megérde­melnének ekkora anyagi áldo­zatot azok a szorgalmas gyere­kek, hiszen vékony, de szorgos karjaikkal ők is a közös gazdál­kodás s a jövő útját egyengetik. T. G. A BOSSZÚ Lottótájékoztató A lottó 41. játékhetére beér­kezett 4 132 068 darab szelvény, öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot húsz fogadó ért el, a nyereményösszeg egyen­ként 154 952 forint 50 fillér. A héromtalálatos szelvények szá­ma 2435 darab, ezekre egyen­ként 636 forint 25 fillért fizet­nek. Két találatot 83 248 foga­dó ért el, a nyereményösszeg egyenként 18 forint 60 fillér. — E heti nyerőszámok a követke­zők: 12, 21. 77, 84, 85. 'Tlaaközben A mérleg egyensúlya »...Utasítottam a gazdálko­dási előadót a hátralékos sze­mélyekről történő kimutatás el­készítésére, melyet behajtás cél­jából megküldtünk a járási ta­nács vb pénzügyi csoportjának. A labkérhátralékok megszünte­tése érdekében hat személlyel szemben alkalmaztam a 35/1956. sz. MT. rendelet 28. paragrafusa c) pontját és a bérleti jogvi­szonyt felmond tam. A felmon­dás alapján három személy a nagy hátralékosok közül ki­egyenlítette lakbértartozását, tő­lük több mint 3000 forintot be­szedtünk. A másik három sze­mély ügyében a bírói eljárást folyamatba tettem. egyikük tárgyalását folyó hónap 6-án megtartották és a bíróságnál nevezettel a fizetés tekinteté­ben egyezség jött létre...« A Szabadszállási Községi Ta­nácstól kapta ezt az átiratot a járási NEB, a lakosságnál kintlevő szolgáltatási díjak és egyéb lejárt követelések behaj­tása ügyében folytatott ellenőr­zése nyomán. Az országos vizsgálat része­ként végzett ellenőrzés a du- naveesei járásban sok figyel­meztető tapasztalatot hozott. Kunszentmiklóson például a volt tartalékföldek bérleti dí­jainak tartozásairól megnyug­tató kimutatást sem vezettek. Pontosabban: nem vezették át rajta az időközbeni befizetése­ket, hogyan tudták volna hát a tartozások törlesztését szorgal­mazni? Meglehetősen magas összegre rúg a járásban a lakbérhátra­lékok összege, behajtására még­sem mindenütt tettek megfelelő intézkedéseket. A postagon pél­dául átadtak a hátralékosok névsorát behajtás céljából a oénzügyi csoportnak, az azon­ban nem intézkedett tovább. Hantán a pénzügyi csoportig sem jutott el a tartozások be­hajtásának szorgalmazása, de egyéb úton sem szólították fel az adósokat. Szabadszálláson hat személynek ezer forinton felüli lakbérhátraléka volt, de a hasztalannak bizonyult fel­szólításon kívül nem tettek egyéb, hathatósabb intézkedési. Azaz, hogy tettek, hiszen éppen az imént idéztük a tanács át­iratát. De csak a NEB vizsgá­lata és jelzése után. Néhány gondolatra érdeme« elidőzni ennél a problémánál. A községek, városok gazdál­kodási költségvetésének bevé­teli oldalán jelentős tényező az adó és a különböző szolgálta­tási díjak fizetéséből eredő összeg. Mellette ott van e be­vételekre alapozott és mérete­zett kiadási oldal. Az állam­polgárok fizetési fegyelmén is múlik ennek a kettőnek az egyensúlya. Az állampolgárok fegyelmén való őrködés pedig nem utolsósorban a helyi taná­csok feladata. Hiszen ők tart­ják nyilván a követeléseket és törlesztéseket, nekik kötelessé­gük felszólítással figyelmeztetni a fizetéssel elmaradozókat, sőt a tanácsok kötelessége eljárást indíttatni az egészen hanyagok, nem fizetők ellen. Sok helyen a bevételek kárá­ra billen a mérleg egyensúlya, s a kintlevőségeket, tartozásokat mégis lazán kezelik, elfelejtik szorgalmazni. Pedig ennek első­sorban a község látja kárát, méghozzá kétszeresen: egyrészt, mert a hiányzó bevételek miat'l sokszor fontos célkitűzéseket nem tudnak megvalósítani, másrészt — éppen ezzel a la­zasággal — akaratlanul is a tartozások könnyed kezelésére, fegyelmezetlenségre nevelik az állampol gárokat. Nagyon hasznos, hogy a NEB vizsgálata felhívta erre a fi­gyelmet. Peruy Irén )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents