Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-14 / 217. szám
„Nekünk csak egy szobánk ran... Hányszor hangzik el mentegetőzésként a vendéget, ismerőst fogadó albérletben, vagy egyetlen főbérleti szobácskábán lakó ifjú háziasszony részérői t Wkettse a konyha, az éléskamra és a „fürdőszoba” látszatát is. Ha kis családról van szó, a szoba egyik nélkülözhető sarkát használjuk fel konyhának, ahol jelentésT S ilyenkor a megértő jó barát, vagy ismerős feszélye- zetten, de igyekszik háttal ülni « konyhasoroknak. Pedig egy kis ötletességgel a jelenlegi szűkös lakáskörülményeken is lehet úgy változtatni, hogy az egyetlen szobácska ne a család a tisztálkodást is elvégezheti. Ha a konyhát' már nem használjuk, függönyözzük el sűrű, díszítő függönnyel, s nem rontja szobánk összképét, a sarokban levő konyhai felszerelések nem keltik a rendetlenség, otthontalanság hatását. ÍU&i&tUyil&l a fnimkaíuUál^ Ebi Modellünk fekete fémszálas anyagbél készült klsest&yi, magasított évbe tűzött, rózsaszínű, csavart rózsával és fekete bár- •onyszalaggal. Stólát is viselhetünk hozzá. A második: tojáshéjfehér kínai selyemből készült háromrészes kompié, a harmadik pasztellszínű perion blúz az ián ét divatos puffos ujjal, a kivágás körül szalag bel űzessek S hogy a férjek Is csinosak legyenek, íme: a legújabb ingkabát modellek két változata. Ötödik modellünk egyenesvonaíű Ingruha hosszában csíkos anyagból, a esik színével paszpolozva. Végül délutánra ajánljuk könnyű, pasztellszínű szövetből a hatodik modellt, melyet nagy- öltéses géptűzés díszít ]E<yg"tTTT KEI! jyQJO: A. gyermekkei Szeptemberi somfaiatok az iskolások nevelésérái Mindannyian emléfoesünfc arra az idöre^ amikor először vezettük, kézenfogva, majd csak egy ujját érintve, később elengedve, de hátul kísérve gyermekünket tAz ilyen nagy családi ünnepeken helyesen érzi meg mindenki, hogy az egész család mosolyára, bíztatására, tanácskozására szükség van. S az összefogásnak meg is lesz az eredménye, mert a »kicsi« járni, kormányozni tudó gyermekké válik. Ekkortól kezd alkalmassá válni arra, hogy majd 6 is megtanítson vezetni másokait Hátra van még a nehezebb: hogy önmagát mint lélekkel rendelkező embert vezetni tudja. Ez pedig nagyobb gond, sokfcal kitartóbb feladat a család számára, s többek között két lényeges előfeltételre van szükség: a felnőttek, idősebb családtagok életvezető-készségére, dinamikus lelki egyensúlyozni tudására és a gyermek életkori szintjéhez való alkalmazkodásra. A népmondás ezt így fogalmazza meg: »Együtt kell nőni a gyermekkel.« A vezetésnek Iskoláskortól természetesen már differenciáltan, magasabb szinten, emberi igénnyel kell történnie. Ekkor már nem kézenfogva, nem millió paranccsal, utasítással, előírással, örökös zaklató-számon- kéréssel vezetünk. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tilalomfákkal körülrakott gyermek csak lefékezett lesz, de nem fejlődik személyisége. Nagy hibát követünk él akkor is, ha nem vesszük számításba, hogy a gyermek is értő. érző ember. Küönben is személyiséggé, jelleme® emberré csak cselekedetek, konkrét feladatok végzése közben lesz. A »lelki prédikációk«, moralizálásofc ritkán segítik a gyermek vezető készségét. Hasonlattal élve ugyanazt a hatást érnénk el, mintha az autóvezetésre csak elméletben tanítanának meg bennünket és egy szép napon kiküldenének a nagy forgalomba. Az eredmény hasonló esetben csak az lehet, hogy gyermekünk magában és másokban is kánt tesz. Hol kezdődik e vezetők ész- ség elsajátítása? Tulajdonképpen már csecsemő korban, amikor az anya—gyermek, apa—gyermek, testvér—gyermek érzelmi, értelmi, társadalmi kapcsolata kezd kialakulni Ekkor még közvetlen »tapadással« vezetünk. A gyors fejlődés a gyermek személyiségében iskoláskorban indul meg. A fejlődést az otthon, az iskola, a külvilággal való találkozások és saját • belső adottságai határozzák meg. Fontos meghatározó az otthoni hangnem, életmód, felfogási * család érzelmi légköre — apa— anya viszonya, továbbá a tankönyvek, olvasmányok, mozi, színház, folyóiratok, újságok, barátok, példaképek, napirend, életrend stb. melyeknek segítségével a szülő a világból kiszűrheti a gyermeke számára előnyös hatásokat. Belső szerveinkből és a külvilágba megsokszorozódott ingereket képes felvenni az agy. A felvett ingerek gondolatokat, érzéseket indítanak el, állásfoglalásra és ítéletalkotásra késztetik a gyermeket. A gyermekek életük első szakaszában gyakran ösztönös indítású cselekvéseket hajtanak végre. Ebben az időszakban a család is érzelem- keltéssel irányít elsősorban. Később lényeges szerepet kap az értelmi meggondolás, végül pedig a jellem. E szakaszoknak megfelelően változtatni kell a vezetés minőségén. A világ megismerésének szakaszában (iskoláskorban) a természet és társadalom tárgyainak, jelenségeinek, okainak, összefüggéseinek megláttatásá- ra, rávezetésére van szükség. Ugyancsak iskoláskorban rakjuk le a gyermek jellemének alapjait, ami a gyermek erkölcsi felfogásában, életvezérlő elveinek minőségében, ösztönei felett való uralkodáskészségben mutatkozik meg. Különböző hatásokra a gyermek mérlegelni kezd. Például: tanuljak, játszani. stb. E gondolatok, érzések mérlegelésénél a gyermek eddigi családi, iskolai társadalmi tapasztalatai lesznek erősebbek. És fit vetődik fe! a felnőttek igen komoly felelőssége a gyermekkel szemben. Az Lngerek1- eiindította érzések, gondolatok ösztönedkból és a külvilágból fakadnak, s a helyes mérlegelést egyemsúlyozási készségnek szoktuk nevezni. Ez az életegyensúly soha nem lehet stagnáló, mert akkor az egyén »meg- poshad-t ' A Jellem» tehát életvezérló diszpécser. Hogyan tehet szert gyermekünk e vezérlő elvekre? Ehhez pontosan látni kell a Jel« lem összetevőit: az általános jellemvonásokat (becsület, fegyelmezettség, Igazságszereteti stb.), másokhoz való viszonyukat (nyíltság, udvariasság, figyelmesség, humanizmus), önmagukhoz, érdekeikhez váló viszonyukat (szerénység, Önteltség, önzés, célratörés, világnézet stb.), a a munkához, tanuláshoz való viszonyukat A vezérlő elvek az otthon, aj iskola, a környezet, az apró napi munkák helyes végeztetés« közben, s a családdal folytatott tanácskozások alapján alakulnak ki. A szülők feladata és felelőssége tehát sokkal mélyebb, mint a házirend betartása. Vezetni, irányítani kell a gyermek lelki életét, személyiségét, s ha a járni tanulás ügyesség, az életvezetés már művészet. S e művészetre meg kell tanítani gyermekünket te. T. J. Rövides Megjelent a »csendes ébrem* lő”, egy elmés szerkezet, mely rezgésbe hozza az ágyat és ea által ébreszt • Tanéveleji meglepetés a francia gyermekek számára, hogy néhány iskolában színes ceruzaautomatákat szerelnek fel. ....... ooooootooooooooocxkoooooocc'Oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooodoooooooooooooooooocxxiooooo oooocoooooocoooooecoococooooe‘ Í rjanak a kiskapuba kiálló „ráérős” asszonyokról, szégye- nítsók meg őket — javasolták Soltvadkerten, amikor arról kérdezősködtem, miről olvasnának szívesen a Mi Otthonunk rovatban. Jó ötlet — könyveltem el, és szinte magam előtt láttam azt a nem éppen tiszta narancsszín- pulóveres apostagi asszonyt, aki társnőjével órákhosszat kint ácsorgóit a ház előtt és ugyancsak mondogatták... Pedig bizonyára lett volna mit tennie odabenn, például rendbehozni a gazos, tikkadó virágoskertet... A munkanap Mégsem ezekről a licsi-locsi asszonyokról szólok. Már csak azért sem, mert ők a kisebbség. Inkább a nagy többségből nézzünk valakit, aki példaképül állhat. _ — Ki az ott a motoros férfi mögött, kettős létrával a vállán? — szegezem hirtelen neki a kérdést az iménti javaslattevőmnek. — Sági András és Panni nevű lánya. Csuda ügyes teremtés — hangzik a válasz. Nos, én róla írok. Sági Panni napja kora reggel, rendszerint ötkor kezdődik. Nagyon be kell osztani az időt, így . több fér életébe — vélekedik. S hogy mi az a több minden, nem is kell kérdezni. Látja azt az ember a Sági-család külsején, Sági Panni és családja benn a házban és a ház táján egyaránt. Rend, tisztaság, virág mindenütt. Az udvaron és benn a lakásban. És az a sok kézimunka! Horgolás, hímzés, rece, kötött holmi. .4 levíziót szívesen látnék már at udvari szobában. Gyűlik rá ei pénz... Nemcsak a filmért, a színházért Ide varázsolhatnám az egész országot! Sokkal többet láthatnék belőle mint ameny- nyit vasárnaponként láthatok.. Országjárót Ki a határba. — Öh, de szép ez a sárközi! — kiáltok fel lelkesülten a re- kamié mögötti fehér-fekete hímzésű falvédő láttán. Panni keze- munkája. — Nagyon szívesen dolgozom kézzel — így Panni —, de a gépi munka a mindenem. Nézd csak az utcai szoba függönyét! Az anyám műve. Látnád csak, mi mindenhez ért!... Kiegyensúlyozottság, megelégedettség Most, hogy beszélgetek vele, ott ül a varrógépe mellett és „toledózik”. A párnaszegélynek a géptű alatti, fürge ide-oda mozgása nyomán csodaszép minta bontakozik ki. — Ez privát munkám, rendelésre csinálom. Különben a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet bedolgozója vagyok. Mondhatom úgy is: ez a hivatásom. Nagyon szép, barátságos itt, kiegyensúlyozottság, elégedettség árad az egész környezetből — gondolom magamban —, de azért mindig ott ülni a gép mögött unalmas lehet. Panni — mintha belelátna gondolataimba — megjegyzi: — Egy cseppet sem unalmas ám! Mindig újabb és újabb szépséget fedezek fel benne. Amikor az ülésből elég, édesapámmal motorra pattanunk és uccu, ki a szőlőbe. A szakszövetkezet tagjai vagyunk és a három hold minden munkáját magunk véPanni a magakészítette stólával. barátkozom. Hetenként váltunk levelet. Ez a legkedvesebb szórakozásom. .. — És más? A mozit, színházat szereted-e? — Ritkán járok el. Do eg'- teMegfcapő. A három tagú Sági család az egész heti szorgalmas munka után vasárnaponként motorra ül és országot néz. Sági mama a papa mögé telepszik, Panni meg a nulla szériából szerzett Panni robogójára, és szívják magukba a hazai tájak szépségeit.’ Legutóbb Sági néni lemaradt az útról. Panni és édesapja Sztá- linvárost tekintették meg. — Benn jártunk az acélműben, láttuk a vasöntést... Nincsenek rá szavalt, milyen élmény volt — emlékezik Panni? — Hazatérve késő éjfélutánig meséltük anyunak, miből maradt ki. Mondtam is neki: Anyuka, soha egy rossz szót se tessék mondani a vékony lábasról)1 Én láttam a martinászok verejtékét, láttam hogyan készül.. I Mindig gazdagabbak vagyunk egy-egy ilyen út után és jobban tudjuk becsülni a MUNKÁT. A szénben a bányászokét, a ruha anyagában a szövőgyár munkásaiét. S a magaméba én is a szívemet szeretném tenni... Perny Irén * gezzük. Az előbb gyümölcsöt szedtünk és most megint jól esik a gép mellett... Aztán még ma levelet írok, ez is bele tartozik a programba. Egy csehszlovákiai, galántai kislánnyal
