Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-14 / 217. szám
1961, szept 14, esfltörtők S. oldal A munka-és üzemszervezés eredménye Húsz százalékkal nőtt a termelékenység, nyolc százalékkal csökkent az önköltség [ JHimkáikétkftznapflk M0ZD03Í ¥L \ HATOSOK Egy évvel ezelőtt közel sem volt annyi vidám tekintet és olyan bizakodó hangulat, mint amit most tapasztaltam a Bács- Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalatnál. Első félévi kimagasló munkájuk külön elismeréseként elnyerték a kitüntető élüzem címet Az oklevél az 1961. évi jó munkát dicséri, mégis a múlt esztendővel kezdem soraimat. Miért? Helyesen döntöttek... — Mert a feladatokat tekintve, a múlt esztendő volt a legnehezebbé év vállalatunk történetében — mondja F. Szabó István műszaki vezető. — Néha már azt éreztük, a sok tennivaló meghaladja erőnket — teszi hozzá Szőnyi Pál főkönyvelő. — De mindig új erőt gyűjtött • kollektíva, mert amit vállaltunk, teljesíteni is akartuk — emlékezik vissza Koncz Mátyás igazgató. És sikerült. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nem csalódott a vállalat dolgozóiban. A kitüntetés történetét pedig azért is érdemes elmondani, hogy példa és okulás legyen azok számára, akiktől iparfejlesztési politikánk megvalósítása több munkát, hasonló felelősség vállalását igényli. Két üzem egyesülése, egy vállalat munkájának átszervezése, mindig egy kicsit a feje tetejére állítja az addig megszokott rendet, termelést, fegyelmet. A Petőfi Népe olvasói emlékeznek rá, több cikket is írtunk az elmúlt években, melyekben a Keceli Tőzegbánya Vállalat vezetőinek gyengeségét bíráltuk. A téma többször szerepelt a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésein. Itt született a megbízás is: A megye talajerőutánpótlásának biztosítása érdekében a keceli tőzegbányát a Talajerőgazdálkodási Vállalathoz csatolják. Áss örökség és as intézkedések Az örökséggel nem volt mit dicsekedni. Nagy elfekvő készlet, fellazult munkanormák, a termelés műszaki feltételeinek elégtelensége, magas nemterme- lői létszám és több más mellett egy jó adag adósság is szerepelt a „hozományban”. Egyszóval, sok mindent ki kellett gazdálkodni ahhoz, hogy a megnövekedett vállalat a takarékos gazdálkodást tekintve, újból visszatérjen a megszokott kerékvágásba. Ezért mondták a vezetők, hogy a múlt év volt a legnehezebb időszak a vállalat életében. Egyszerre három fronton kezdték meg a harcot a több, főként pedig az olcsóbb termelésért. A dolgozókkal az első közös lépések után nem volt sok gond. Szorgalmas, becsületes ember javarészük. Akiknek nem ízlett a nagyobb rend, a szigorúbb fegyelem, maguk váltak meg a bányától. De mint a későbbiek mutatták: jó kollektívában kevesebb is több a soknál. Tavaly nyáron még 214 fő szerepelt, a tőzegbánya fizetési listáján, ma viszont 165 fő is többet termel a múlt évinél. íme a statisztika: 1960 felső félében napi 18—20 gurulóvagon hagyta el a telepet. 1961 első felében csökkentett létszámmal 25—30 Vagon tőzeg a napi teljesítmény. Ugyanakkor a tőzeg víztartalma 70 százalékról 50 százalék alá csökkent, a szovjet komplex gépsor területén,, pedig a Tosegkitermelő és Talaj er »gazdálkodást Vállalatnál kevesebb a tőzegkorpa víztartalma az országos szabványnál. Következetesség Ez olyan teljesítmény, melynek magyarázata egy kis kitérőt Igényel. Nincs értelme tagadni, hogy a régi vezetés idejében baj volt az előírt gyártás- technológia betartásával. Csák a mennyiség volt a lényeg. így vagonszám szállították a vizet. Az új vezetőségnek viszont fő gondja a műszaki intézkedési tervek következetes végrehajtása. Ez esetben a tőzegkotrók, elsősorban pedig a kombájnok munkaterületének jó előkészítéséről van szó. Az elmúlt évben több mint 30 hektárral növelték a szovjet komplex gépsor munkaterületét. A marási technológia betartása érdekében pedig 500 méteren alácsövezéssel víztelenítették a tőzegterületet. Ezek az intézkedések eredményezték, hogy a marásos eljárással termelt tőzeg víztartalma jó időben még kevesebb az előírt 40 százaléknál. A tőzegkotrónál bevezetett újítás szintén könnyítette a munkát és jelentős költségcsökkentéssel járt. A távkábelon táplált villanymotor . helyett, ma Csepel-diesel motor hajtja a kanalas kotrót. Olcsóbb lett a gép üzemeltetése, kevesebb a kiszolgáló személyzet, nagyobb a teljesítmény, munkavédelem szempontjából pedig sokkal biztonságosabb a termelés mint a villanymotorral volt Okos intézkedés volt az is, hogy a javító-karbantartó műhelyt egy távoli bérleményből, a telep központjába vonták össze. Több helyen, ahol felesleges munkáslétszám mutatkozott, átcsoportosították az embereket, és még sorolhatnám. Szigorúbb anyaggazdálkodást A műszaki intézkedésekkel egy időben megszigorították az anyaggazdálkodást, biztosították a társadalmi tulajdon fokozott védelmét, az alkalmazotti létszámot pedig, a munka ésszerűsítése folytán 21 fővel csökken- tettték. Feladataikat mégis jobban oldják meg mint azelőtt. Mindez 1961 első felében érlelte meg első gyümölcsét. Hat hónap alatt a termelés mennyisége elérte a 10 000 súlyvagont. Tervüket ezzel 106 százalékra teljesítették, s dicsérendőn alakultak a főbb termelési mutatók is: Az első félévben 20,5 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége, és nyolc százalékkal csökkent a költség- szint. Országos szinten így lett első a Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat. Sándor Géza — Feri!... Feri!..: — kiáltott Büte János, a Bajai Fűtőház lakatosa. — Mozdulj előre a masinával!... Lassan... Jó lesz! Balázsits Ferenc komótosan lelépkedett a “én vaslépcsőjén, maid lehajolt a mozdony kerekeihez, s a hajtóágyat tapogatta lapátnyi tenyérével. — A féksarutartó kikopott — mondta, s két ujjával megmozgatta a kotyogó féklapokat. — Na, Jancsi — fordult társához — meny- ryire „saccolod”? — Fél órára — válaszolt Büte a satupad mellől, s két kezében villáskulcsokat hozott a géphez. A 376 513. számú mozdony úgy állt a fűtőház előtt a sínen, mint a béma- lábú vadcsákó. Melléből gőz gomoly- gott, de kerekeit bilincsbe zárta a földre lógó hajtórúd. Több szó nem esett a lakatosok között. Amíg Büte leszedte a hajtóágy csavarjait. addig Baláz«lts egy faemelővel a többször tíz kilónyi hajtókart emelte magasra. Mozdulataikból értve egymást, dolgoztak, mint az orvosok. Néhány perc múlva a féksarutartó tenyérnyi vastag lemezeit már a satu pofái közé szorították, s nehéz „stos zreszel Sikkel” marták a lágy fémet. Majd a „sauber”, a kaparó feszült markukban, :s az érdes felületet lassan simára faragták. Olyannak tűnt munkaközben ez a két parányi, de erős ember a mozdonyok gigászi csoportjában, mint Vulcanus kovácsisten, amikor a kentaurokat pat- kolta. A féksarutartó néhány perc múlva ráfeszült a tengelyre. A tátottszájú villáskulcsok csikorogva húzták meg az anyacsavarokat Az izomerő, az J ügyesség küzdött J meg a fém szilárdságával, s az em- < bér rryőzöitt! A haj tókar már ott csillo- ! gott a mozdony j ágyában. A gőz ere- j je feszítette a túl- > bővítőket, s a sza-' bályzó kar elmozdítása után elősző:' \ Tsssah. majd pedig; gyorsabban forog- ; tak a kerekek - elindult a gőzpari- J pa. A két lakatos öcs- < ka. szakadt rongy- gval törülgette fekete, gőzéget+e kezét. Szeretettel, s; egy kicsit bánato-< san néztek a vág tató, fehér gőzt fúvó < mozdony után. Mellükben talán űsy; zakatolt a szív, mint a mozdony a i síneken. Ilyenkor, amikor j egy-egy gép elhagy- < ja kormos, olajos. műhelyüket, egy ki- < csit ők iS vele men- J nek. Elviszi a moz- < dony kezük érintését, szaktudásukat,! — a szivüket Gémes Gábor öt nap Kárpát-Ukrajnában A nagyobb terméshozamban a kolhoztagok is érdekelve vannak. A közgyűlés határozata értelmében az állammal kötött szerződésre leszállított termények fennmaradó mennyiségének negyedrészét a kolhoztagolc természetben kapják meg. Ez nemcsak a kukoricánál, hanem a szőlőnél, gyümölcsnél, kalászosoknál iá így van. féultuiális étel a UotUtzMah, 3. 3. Pitra a küldöttség tagjait tájékoztatja a kukoricatermesztés módszereiről. Látogatásunk végeztével tülkei vendéglátóink kértek bennünket: tekintsük meg kultúrpalotájukat, amely szintén egyik büszkesége a kolhoznak. A kolhoz elnöke, főagronómu- sa és brigádvezetői kalauzoltak bennünket, majd szerényen elnézést kértek, hogy tovább már nem tudnak velünk lenni, mert az öltözőbe kell memniök. Kiderült, hogy ők is tagjai a kolhoz öntevékeny művészegyüttesének. Ezek után nem csodálkoztunk azon: milyen óriást erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy megfelelő művelődési házzal rendelkezzenek a kolhozok. Négy-ötszáz személyt befogadó, minden igényt kielégítő művelődési otthonok ezek, amelyekben 8—10 szakköri helyiség is van, sőt, a szolyvai művelődési házban még három teremből álló múzeumot is megtekintA bilkei Űj Életért kolhoz saját erőből épített művelődési háza. héttőnk. A szolyvai művelődési házat 1952-ben saját erőből építették fel a kolhozisták. Ez a következő esztendőben járási művelődési házzá vált. Harmincöt falu és 13 kolhoz tartozik hozzá. E területen 1960-ban 188 szakkör, közel 6000 taggal működött. A művelődési házak vezetését a kolhoz közgyűlése hagyja jóvá. A bilkei kultúrotthont egy párttag igazgató vezeti, aki egyetemet végzett pedagógus. Fizetést nem kap, pártmegbiza- tásként végzi ezt a munkát. Évenként egy alkalommal — általában november 7-én — a kolhoz magasabb jutalomban részesíti. A művelődési otthonokban függetlenített kult űrmunkások nincsenek, mivel a kultúra — ahogyan nagyon helyesen több vezető elvtárs is elmondotta — társadalmi ügy. A kolhoztagok műveltsége a magasabb termésátlagokban, ezek pedig a nagyobb jövedelemben tükröződnek. Az öntevékeny művészegyüttesek valamely üzemi művészeti együttessel Is szoros kapcsolatban állnak, műsoraikkal kölcsönösen meglátogatják egymást. Küldöttségünk tagjai e tapasztalatokból is levonták a megfelelő következtetéseket. Bizonyos vagyok benne, hogy saját területükön a kultúra törlesztésére is felhasználják azokat a jó módszereket, amelyeknek igen nagy örömünkre szemlélő tanúi lehettünk. (Vége.) Kovács Imra Ha&u kincs kukaiica (4.) Az előzőekben már szó volt arról, hogy e hegyes vidékeken —- annak ellenére, nogy a szőlőnek és gyümölcsnek nagy jövője van — fejlett az állatfcer titka az, hogy Jurij Jura- novics kísérletei alapján az ottani talajt más vidékről szállított talajjal elegyítik. A sor- és tőtávolság számunkra szinte himéter magas kukoricaszáron 3— 4—5 csövet is találhattunk. IA kukoricának jelentős részét si- lózzák. tenyésztés is. A kalászosok termesztésével az éghajlati és talajadottságok miatt nem tudnak nagy eredményeket elérni. A kukorica termesztéssel azonban szakszerűen foglalkóznak, s igen jók az eredményeik is. Az Új Életért kolhoz elnöke bemutatta nekünk Jurij Jura- novics Pitrát, a Szocialista Munka Hősét, kiváló kukoricatermelőt. ö azután elsorolta a bő termés titkait. Rövid tenyészidejű kukoricát termesztenek, mert a hegyvidéken az ősz korán beáll, viszont tavasszal is későn tudnak a vetéshez fogni. Sikerült is a kutatóintézeteknek ilyen - rövid tenyészidejű hibridkukoricát előállítaniok, amelyből tavaly 800 hektáros átlagban 150 mázsa morzsolt termést tudtak betakarítani egy -egy hektárról. Először kicsit kételkedve fogadtuk a hírt, mert még csak nem is öntözik a kukoricát A jó fajta mellett a sihetetlenül sűrűnek látszott, azonban meggyőződhettünk arról, hogy eredményes a módszer, mert egy-egy három-négy
