Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-13 / 216. szám
\ 19*1. szeptember IS. szerda S. oldal Apa és a íia Az őszi munkák „karmesterei” Áz apa, Bállá József megtöröl- te szénportól maszatos arcát, gáztól kicsípett könnyező szemét, majd átadta a vezényletet fiának, Sándornak a Kecskeméti Téglagyár kemencéjének tetején. Egy kis pihenő a friss levegőn. Rendbe szedte magát és indüt volna hazafelé, ha nem invitálom meg egy kis terefe- rére. Nem szabódott, így hát nem sokkal később az ebédlő asztalánál hallgattam érdekesebbnél érdekesebb történeteit á téglások régi és mai életéről. Józsi bácsi 40 éve ismeri a gyárat KÍ8ebb-nagyobb megszakításokkal 1929 óta tölti itt életét. Tíz éve téglaégető. Kifogyhatatlan az élményekből. Elmondja, hogy régen idegen nem jöhetett a gyárba. Ha netán mégis bemerészkedett, elűzte a nehéz munka De nem is vették be a helybeliek. Régen a Rózsa, a Túri és a Tóth téglás családok uralták a gyárat. Az apát követte a fiú, vagy a leány, sógor, vej. Így maradt rajtuk aztán: a téglás Rózsa a A kalocsai járásiban igen helyesen használják fel a községfejlesztési hozzájárulásból befolyt összegeket IA járási tanács v. b. községfejlesztési csoportjának tájékoztatása szerint ebben az évben 5 777 000 forintot fordítanak a járásban Különféle beruházásokra és felújításokra. Drágszélen egy régi épületet vásárolt a tanács, melynek átalakításával kétlantermes iskolához és iskolai napközi otthonhoz jut a község. A Császártöltés! Vegyesipari Ktsz vállalta el az építést, a tanács a szerződést megkötötte, s minden remény megvan arra, hogy év végéig az épület átadásra kész állapotba jut. Foktőn a községfejlesztési alapból kisebb összeg felhasználásával és a lakosság társadalmi munkájának hozzájárulásává! ízlésesen berendezték a házasságkötő termet. Dunaszentbenedeken mintegy félmillió forintot áldoznak az óvoda építésére. Fajszon a tanácsháza melletti üres telken új művelődési ház épül, melynek nagyterme mintegy 350 személyt tud befogadni. Az építkezés költsége másfél- millió forint. Miskén orvos- és pedagóguslakás épült a községfejlesztési alapból mintegy 300 ezer forint értékben, ezenkívül egészségház céljaira házat akar vásárolni a községi tanács. Ho- mokmégyen 80 ezer forintot áltéglás Túri és a téglás Tóth. Szeretnek és tudnak is dolgozni. — Olyanok, mint a kj- hajthatatlan ló. Volt idő, amikor egyhuzamban 36 órát töltöttem a kemencénél — mondta Józsi bácsi. Ahányszor felveszi az égető csatornát elzáró vaskapszlikat, annyiszor szemébe csap a gáz, no meg a füst Egyik nap Sanyi fiam így fogadott: — Ügy betüzesedett az orrom, meg a szemem, hogy otthagytam a tüzelést és kijöttem a levegőre, — folytatja Józsi bácsi. Egy műszakban — 12 óra — 30 mázsa szenet hullajtanak a 120—130 lyukba. — Annyit kell beletenni, hogy a tűz mindig egyenletesen égjen — folytatta Józsi bácsi, majd hosszas fejtegetésbe kezdett, hogy melyik szén milyen minőségű és mire jó. Ha 6 ránéz a tűzre, meg tudja mondani, hogy megfelelő-e, vagy sem. Fortéiyos dolog ez a téglaégetés. Ha erős a tűz, összesül a tégla, ha gyenge, akkor meg az a baj. Ügy kell adagolni a szenet, hogy az 1200 hőfok meglegyen, mert csak így halad előre a tűz naponta 7—8 métert. Egyébként a tűz állandóan ég és 10 nap alatt fordul meg a kemencében. Addigra 550 ezer tégla kerül ki a kemencébőL — Aztán a Sanyi fia nem hozott szégyent apjára? — kérdeztem. — Addig, amíg belejött, sok éjszakán át nem aludtam. Itt voltam mellette. Ha elfáradtam, szundítottam egy félórácskát, aztán újra kezdtem elölről. Kell a fiatal, az utánpótlás. A munkát fiatal korban kell megszeretni, sumázza tömören eddigi tapasztalatait Balta Józsi bácsi. Mesélné még, de az idő gyorsan halad, így hát elbúcsúztam. Utamon elkísért Józsi bácsi boldog, megelégedett arca. örül. hogy fia az ő nyomdokába lépett, vállalta a téglagyártók nehéz, fáradságos, de mindig szép munkáját. doztak a művelődést otthon kerítésének építésére, s mintegy 30 ezer forintot fordítanak parkosításra. Úszódon pedagóguslakás épüli Ordason másfél kilométerrel hosszabbítják meg a villanyhálózatot, s a DÁV dolgozói november 1-re elkészülnek a szereléssel. Jelentős összegeket fordítanak a járás községei a könyvtárak könyvállományának gyarapítására. Bátya 3000, Hajós 6, Dusnok 5, Dunapataj 5, Miske 3 ezer forintért vásárolt könyveket. Év végéig a kalocsai járás községi tanácsai 25 ezer forint értékű könyvet vásárolnak a falusi könyvtárak számára. Készen vannak az 1982-es évi községfejlesztési előzetes tervek. Ezek szerint Dunapatajon, Foktőn, Hajóson, Géderlakon mik velődési ház épül, illetőleg a meglevő bővítésére kerü sor. Dusnokon csaknem 1 kilométerrel meghosszabbítják a törpevízmű vízvezetékhálózatát, Foktőn és Szakmaron a későbbiek során létesítendő törpevízmű számára kutat fúrnak, Úszódon a lakosság régi kívánsága szerint tisztasági fürdő épül 1962-ben, melynek terveit most készítteti a tanács. 1962-ben az előzetes tervek szerint tehát mintegy 10 millió forintott áldoznak a járás községei a falvak szépítésére, a gazdasági és kulturális érteink gyarapítására. Kiss Antal Baja termelfiszSvetkezetei közis sziliiskolát létesítenek Báj« ráma termelőszövetkezetei augusztusban 40 holdas közös szőlőiskola létrehozásához fogtak hozzá. Az erre kijelölt területen most végzik a talaj mélyíorgatását és az egyéb előkészületeket. Az Alsó-Dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság készítette el a szőlőiskola öntözési tervét, amely azérint az öntözést a Dunavölgyi Főcsatorna vizének felhasználásával végzik. Ugyanakkor a szövetkezetekben is folyik annak a telepítési anyagnak a kiválogatása, amely a jövő év tavaszán majd „beiskolázásra” kerül. Az így nyert szaporítóanyagot a nagyarányú telepítési tervek végrehajtása során a termelőszövetkezetek használják majd fel. Elsősorban kadarka, ezerjó, olasz rizl'ing és különböző csemege fajták telepítésére kerül sor — már a jövő esztendőben. Tervpályázat Az Építőipari Tudományos Egyesület felkérésére országos tervpályázatot hirdet az Építésügyi Minisztérium a blokkos lakóépületek alapozásának gazdaságos megoldására. A terv- pályázati kiírás 20 forintért vehető át a minisztérium tervezési osztályán. C3.) A küldöttség két kolhozban — a szolyvaí Sztálin, majd pedig a bilikei Űj Életért kolhozban tett látogatást. 1948-ban a jelenlegi szolyvaá Sztálin kolhoz hét gazdaságból állt. 1953-ban a hét kolhoz egyesült, majd 1958-ban ezek összevonásából született meg a mostani 5737 hektáros nagy közös gazdaság. Fő termelési ág a gyümölcs és a szőlő, amelynek területét a hétéves terv során több mint kétszeresére növelik. A kolhoznak 2800 tagja van, hét brigádba tömörülve dolgoznak. Két brigád állattenyésztéssel foglalkozik. Majdnem 1300 szarvasmarhából, több mint 500 sertésből, sobezer baromfiból és 150 család méhből áll a kolhoz állatállománya. 1958 óta a szarvasmarhaállományt megkétszerezték. A bilkei Űj Élet több mint 6000 hektár területen gazdálkodik, amelyből 1400 a szántó, 280 a szőlő, 300 a gyümölcsös és 1000 hektár erdejük is van. Állatállományukat több mint 1500 szarvasmarha, 3000 juh és közel másfélezer sertés képezi. Szó esett már arról, hogy tervszerűen növelik a gyümölcsös szőlőtermő területeiket. A Beregszász, Munkács, Ungvár környéki szőlőnek, gyümölcsnek Európa-szerte híre volt már r múltban is. A párt és állami vezetés felismerte ennek jelen tőségét. Figyelembe vette, hogy az éghajlati viszonyok és talaj- adottságok miatt a gabonater(NO) Immár két hete annak, hogy megyénkben elhallgatott az utolsó cséplőgép is. Befejeződött a nagy nyári betakarítás, s hozzátehetjük, sikerrel. A termelőszövetkezetek vezetőin, tagjain, s a gépállomások dolgozóin kívül dicséret illeti a termelést ellenőrző és államilag irányító tanácsokat is, mert az ő jól átgondolt szervező tevékenységük nagymértékben hozzájárult a sikerhez. Ám, dfe nincs égy pillanatnyi idő sem a babérokon való pihenésre. Itt van a nyakunkon a még több erőkifejtést, ötletet, nagyobb szervezettséget, gondosabb előkészítést igénylő ősii munka. Időben el kell végezni az őszi vetést, kukoricaszedést. szárbetakarítást, süózásí, mélyszántást, napraforgó-, cukorrépa-, burgonyabetakarítást, szüretet, állati férőhelyek téliesí- tését stb., amit — és ezt is számításba kell venni — az őszi esőzések többször megzavarhatnak. Egy szóval nem kis dolog az őszi munkák jó megszervezése, s a tanácsokra ismét nagy felelőség hárul ebben. A járási, városi és községi tanácsok karmesterei kell hogy legyenek az őszi munkák jó végrehajtásának. A sok értekezésnek természetesen nincs értelme. Helyes egyszer a tsz-ekig bezáróan mindent megtárgyalni, utána pedig inkább X v w n<Z&J CI két nem lehet elérni. Éppen ezért a hétéves terv során a Kárpáton-túli területen több iránt 100 000 hektár szőlőt, Illetve gyümölcsöst telepítenek. A vendégék közül sokakat nagyon érdekéit, hogy a Szovjetunióban a gépállomások megszüntetése óta hogyan történik a kolhozok géppel való ellátása. Nos: az említett két kolhoznak például 23 teherautója, 25 erőgépe, 3—3 kombájnja és cséplőgépe, valamint számtalan munkagépe van — nem beszélve arról, hogy s7- istállókban a takarmánykeverést és szállítást is gépesítették. Hogyan történik ilyen nagy területen, ekkora létszámmal dolgozó kolhozok irányítása? Említettük, hogy a szolyvai Sztálin kolhozban hét brigád van. mert maga a kolhoz hét kisebb faluból áll. A kisebb falvak önálló komplex brigádokat alkotnak és egy-egy brigádnak a taglétszáma sokkal népesebb, mint a mi termelőszövetkezeteinkben. A kisebb egységek — munkacsapatok — létszáma azonban azonos a mienkkel: nyolc-tíz dolgozó képezi. A kolhozokban különösen nagy gondot fordítanak az állattenyésztési dolgozók szakmai képzésére. A baromfigondoyó asszonyok például valarrtennyk-n tanfolyamét végeztek, ©nélkül a baromfitelepre nem is kérhetik felvételüket, A téli oktatási időszakban valamennyi állattá a helysztnen segíteni a munka szervezését, főleg a gyengébb, s nemrégen alakult, valamint a nagy — 3000 holdriál több területtel rendelkező — térirteiőszö- szövetkezetekben. Erre egyébként felhívja helyi tanácsaink figyelmét a megvei tanács 1/1961 (III. 31.) számú határozata is, atnely kimondja: „.. .a mezőgazdaság szocialista átszervezése megköveteli, hogy száműzzük a tanácsok, végrehajtó bizottságok és az apparátus szemléletéből és munkattiód- szeréből a helyenként még rrieg- levő bürokratikus vbnásokat, ós a konkrét gazdasági szervező munka kerüljön a tanácsi rhith- ka előterébe.” A jó gazdasági szervező munkára van tehál szükség, arra hogy minden helyzetben talpraesett Intézkedésekre legyenek képesek a tanácsi vezetők. Sok minden eldől ezekben á hetekben. Fontos a jó vetőmag- előkészítés, elegendő téli takarmány biztosítása az állatállománynak Stb. Ezért a tanácsok mezőgazadsági szakemberei szinte ott kell, hogy éljenek a tsz- ekben. Minden szem termény betakarítására, a tsz-tagok lelkesítésére, jó munkaszervezésre, a gépi erők helyes elosztására van szükég. Tanácsaink vezetői csak a helyszínen képesek mindezt ellenőrizni, segíteni, s ha kell, intézkedni. nyésztés! brigádtag szakmai tanfolyamon vett részt, amelynek tematikája hasonló a mi ezüst- kalászos tanfolyamainkéhoz. A bilkei Űj Életért kolhozban tizenegy tagú elnökség a vezető szerv. Az elnökségben mindkét kolhozt illetően megfelelő számarányban vannak a nők. A két kolhoz vezetőségében például 22 tagból hét a nő. Az elnökök főiskolát, egyetemet végeztéig az aSronőmusok szintén. A bri- gádvezetőknél is alapvető követelmény legalább a technikusi végzettség. Azt a célt tűzték ki, hogy a hétéves tervben valamennyi munkacsapatvezet® is eléri a technikusi szántét Ezzel magyarázható, hogy a technikumokban igen nagyszámú » felnőtt levelező hallgatók aránya. A kolhoz vezetősége, pártszervezete nemcsak a szakmai képzésre fordít nagy .gondot, hanem a politikai munkáira is. A Komszomol szervezetek is aktívan tevékenykednek, bár a komszomolisták számaránya nem nagy. Bizonyára nem érdektelen, hogyha a kolhoz költségvetéséről is szólunk pár szót. A Sztálin kolhoz 1960-ban 3 és félmillió rubel évi jövedelemre tett szert, míg az Üj Életért kolhoznak 5,7 millió rubel volt a tavalyi jövedelme. Minkét kolhozban havonta rendszeresen osztanak előleget (Folytatjuk.) *1 agyiéijositthéilyfl ■szelekfoi ;', a> bilkei Űj Életért kolhoz gabonaszem jen. T. K. Az idén több mint 5 millió, jövőre 10 millió forint a kalocsai járás községeinek fejlesztésére Öt nap Kárpát-Ukrajnában jC&tmatás két kótU&z&a* Hatalmas gabonapajtákba rakják a learatott gabonát, s így a csépiést az eső sem akadályozhatja. t
