Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
inn. szeptember Itt. S. oldal 200 ezer méter kerílésfonat Keresett tömegcikk a drótfonat. Ai építőipar és a kislakásépítők egyre többet igényelnek belőle kerítések készítéséhez. A belkereskedelem ezért 150 tonna, vagyis 120 000 folyóméter kerítésfonat gyártására kötött szerződést. De már a tavasszal látszott, hogy ez a mennyiség nem elegendő. Ezért kérték, ha erejük engedi, több áruval segítsék az igények kielégítését. A szocialista munkaverseny eredményeként dicsérendő a szövetkezetek válasza: Eddig 200 ezer folyóméter kerítésfonatot adtak a kereskedelemnek. Képünkön: munkában Horváth Andrásné a Kiskőrösi Vegyes Szövetkezet dolgozója. (Pásztor Zoltán felvétele.) Dégen Imre Kecskeméten Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője szombaton Kecskemétre érkezett A megyei pártbizottság épületében a megyei vezetők részvételével tárgyalást folytatott egyes vízügyi kérdésekről. Elvi megállapodás jött létre a megye általános öntözési tervének elkészítésére. Elkészül az 1962-es évre szóló és a második ötéves terv idejére vonatkozó öntözési terv. A tárgyalás keretében felmerült még Kecskemét és Baja városok kommunális vízellátási gondja is. A megfelelő szakkáderök biztosítása érdekében döntés történt vízügyi szakközépiskola és felsőfokú vízügyi technikum közeljövőben! szervezésének előkészületeire vonatkozóan. A megbeszélésen részt vett Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Dallps Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, .Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese és Kiss György, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője. Kunszállás — gazdagabb esztendők küszöbén A terebélyes íróasztalt egészen betakarja a térkép. Pedig a finom papíron túlzott vonalak így te alaposan kicsinyítenek: 5240 holdas határt varázsolnak ebbe a szűk irodába. Ennek az 5240 holdnak a múlt év decembere óta úgy hívják a gazdáját, hogy ^kunszállása Alkotmány Termelőszövetkezet” . A térkép telistele apró, piros pontokkal, mintha katicabogarak lepték volna ei a papírt Fáj is emiatt a pontocskák miatt eleget Máté Józsefnek, a termelőszövetkezet elnökének feje, aki szántén a múlt év decemberében, a Bajai Állami Gazdaság bácsbokodi kerületéből, jött ide. — 'Ez csupa-csupa tanya — mutatja a rajzó katicabogarakat. — Van belőlük vagy 600—700 a területünkön s egészen szeszélyes alakzatban elhelyezkedve. Igen megnehezítik a tábl ásítást, amihez pedig ezen az őszön fogunk hozzá. 200 hold új telepítés Egy 5 ezer holdas megszületésének nagyszabású, de a lehetőségekhez szerényen alkalmazkodó elgondolásait vetíti a térkép. Sok száz ember — a szövetkezet gazdái — is törték rajta a fejüket s rendszerbe fogni segített a vezetőségnek dr. Tamási János egyetemi docens, aki három kerek hónapot töltött Kunszálláson különféle talajvizsgálatokkal, szőlőfajták ki- válogatásval stb. Mert a „profil", a nagy szövetkezet területben és jövedelemben is legszámptte- vőbb ágazata a szőlő- és gyümölcstermesztés lesz. Erre predesztinálja a homok. if Már ezen az őszön 100 hold új szőlőt —t főleg kadarka, riz- Jing és sárfehér fajtát — telepítünk, mellé 50 hold kajszibarackot és ugyanennyi vegyes gyümölcsöst. A gépek 50 hold homokot már megforgattak, a hónap végére kész lesz mind a 200 hold. Szőlőből saját válogatási! vesszőt telepítünk. (Mert van már az Alkotmánynak 400 hold régi térmőszőlője, de abból csak 100 hold zárt táblában, a többi elpotyogtatott, vénebbnél vénebb pár holdas parcella.) Ember, szorgalom, gép Az elnök mutatóujja kacskaringókat ír le a piros pettyek közti, szántót jelentő szabad tereken, s úgy mutatja, hogy — egyelőre bizony sok-sok kisebb táblában — de összesen 900 hold rezsot és 500 hold búzát vetnek az idén. A rozsvetést a hét közepén kezdték, — a takarmány- keverék már földben van. A betafcarftási ütemterv mintaszerű, mert gép is van hozzá, ember is, de még szorgalom is. A gépvásárlást illetően a szövetkezet az idén jól belenyúlt a kasszába (onnan lehet kivenni, ahol van!), s most már 4 darab UE— 28-as traktor, két G—35-ös szántógép, Maulwurf-traktor, no, meg egy teherautó képezi a saját gép állományt. A héten 133 holdról felszedik a burgonyát Folyik a silózás: 150 hold fővetésű silókukoricát tartósítanak. Ez és a még ezután érkező 5000 mázsa répaszelet igencsak megoldja a téli takarmánygondokat. No, meg a lucerna, — amiből 110 hold van (50 holdat tavaszra telepítenek hozzá) s ami a szárazság ellenére szénaértókben megadta a 18 mázsát Épület az állatoknak A takarmány emlegetése után természetszerűen az állattenyésztésre terelődik a szó. Ennek fejlesztésére is okos tervek vannak. A sertéshizlalás ezen a kukoricát vagy termő vagy nem termő homokon kockázatos vállalkozás. Ám ők a 85 komvall koca szaporulatát tenyészanyag- ként értékesítik. Máris van majdnem 200 süldőjük erre a célra. 80 fejőstehén, 120 növendék- és 16 hízómarha jelenti a nagy lábasjószágot A baromfi- tenyésztésben nagyot léptek előre: 285 darabos sárga magyar fajtájú tojóállományhoz ezer darab jércét válogattak ki az idei nevelésből a törzsállomány szaporítására. Az állatoknak már az idén megépítettek két, egyenként 20 férőhelyes sertésfiaztatót, 6000 csibét befogadó neveidét, két 300 férőhelyes tojóházat, s most hoznak tető alá egy 50 férőhelyes, szahadtartásos marhaistállót. Szamóca és retek — Hogyan oldják meg ezzel a ma még viszonylag kevés állattal a szőlő és gyümölcsös azonnal jelentkező trágyaigényét? — A gyümölcs jövőre zöldtrágyát, a szőlő pedig tőzeget kap. De ahogy egyik ágazatban előrelépünk, úgy oldódnak meg egyéb problémák is. Ha tudjuk csökkenteni a gabona vetésterületét (ezért próbálkoznak az idén a legjobb talajon 50 hold San Pastore búzával), akkor több takarmányt tudunk termeszteni, több állatot tartani, több istállótrágyát adni. Okos és lelkes emberek olyan forrását is kikutatják a jövedelemszerzésnek, ami másnak eszébe sem jutna. Minden megyebeli piacon rangja van a kunszállási reteknek és szamócának. Amellett, hogy ez utóbbiból újabb 30 holdat akarnak telepíteni — komolyan foglalkoznak a málna meghonosításával is. Próba — szerencse. Ez az esztendő még csak a szárnypróbálgatás ideje volt a kunszállási Alkotmány Tsz gazdái számára. Most lépnek rá, együtt valamennyiem arra a küszöbre, amely a gazdagabb esztendők, tartalmasabb életútját nyitja meg előttük. Az útrainduló közösség tarsolyában életrevaló elgondolások vannak. — Legfőképpen rajtuk múlik, hogy ezek az elgondolások milyen hamar érnek valósággá. G. K. Illetéktelenül Emberek beszélgetne* és felmerül egy név. Hallottad? ... Nem? Pedig mindenki- beszéli, hogy a főmérnök meg Kovácsáé... — Hallatlan, hogy ezt a Komort nevezték ki vezetőnek — újságolja méltatlankodva régi ismerősének a másik. — Tényleg? Ezt nem gondoltam — mondja és így folytatja: — tud az valamit? Azt hiszem sokkal okosabb, értelmesebb, rátermettebb embert is találhattak volna arra a posztra. Például téged is nyugodtan odaállíthattak volna, elvégre te már régebben ott dolgozol. Csak neked nincs protekciód, nem tudsz hízelegni! Gyakran hallunk ilyen megjegyzéseket, nem egyszer vagyunk szemtanúi ilyen és ehhez hasonló társalgásoknak az utcán, az autóbuszban, a vonaton, az üzletben, a hivatalban és a szórakozóhelyeken. Egyeseknek hovatovább valósággal szokásává válik, hogy alaptalanul bélyegeznek meg, rágalmaznak embereket felelőtlenül és illetéktelenül mondanak véleményt azok életéről, munkájáról és családi körülményeiről. Kéjelegve vájkálnak a kisebb-nagyobb tényleges, de leginkább a vélt hibákban, tudatosan ferdítenek és ha tehetnék akkor lapáttal szórnák a szemetet mások befeketítésére. Igen visszatetsző és valósággal megbotránkoztató, hogy né- hányan nem az emberek értékeit tartják számon, hanem a kákán is csomót keresve hibát, mulasztást, rossz tulajdonságokat emlegetnek, szidalmaznak és rágalmaznak. Felháborító az ilyen magatartás! Mennyivel emberibb, és nemesebb eljárás lenne, ha az emberekről nemcsak a rosszat, hanem a jót is elmondanák és elsősorban azt mondanák el. Annál is inkább így kellene eljárni, mert — kevés kivételével — nem a rossz, hanem a jó tulajdonságok jellemzik szocializmust építő társadalmunk embereit. Bátran és jogosan állítjuk, hogy megyénkben a különböző poszton levő vezetők, a munkások, a termelőszövetkezeti gazdák, vagy az értelmiségi dolgozók- becsületesen és lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint végzik feladataikat. Ezt igazolják kézzel fog- hatóan azok a jelentős eredmények, sikerek, amelyeket megyénk ipari üzemei és termelő- szövetkezetei hónapról hónapra elérnek. Miért nem ezzej dicsekszenek a »jól értesültek«? Talán azt gondolják, hogy csak úgy szerezhetnek maguknak érdemeket,- vagy éppen feltűnést, ha másokat ócsárolnak? Eláruljuk, mi nem álltuk meg szó nélkül az autóbuszban hallottakat, és ott nyomban, a nyilvánosság előtt megkérdeztük a hencegő utastól, hogy mit tud a főmérnökről és Kóyács- néról. Milyen konkrét bizonyítékai vannak és mit tenne, mivel támasztaná alá szavait, ha 3 felelősségrevonó előtt kellene megismételnie kijelentéseit? Hebegett, hápogott, mentegetőzött és arra hivatkozott, hogy nem szándékozik fórum elé vinni az ügyet. Nincs szándékában ... ? Akkor miért beszél róla, miért hitet el másokkal olyasmit, aminek az igazát nem tudja bizonyítani. Miért rágalmaz? A hazugságra és a rágalomra elöbb-utóbb napfény derül és mit csinál akkor annak terjesztője? Azonkívül arra nem gondol, hogy a rágalmazókat is rágalmazhatják. ha nem lépnek fel ellene? Van egy régi, de nagyon találó közmondás: Aki másnak vermet ás... Óvni, védeni szeretnénk mindenkit a kellemetlenségektől. Harcoljunk tehát a hibák ellen úgyis, hogy közvéleményünk ne tűrje meg az illetéktelen fecsegést, rágalmazást. Ha pedig valakit ténylegesen a hibájára akarnak figyelmeztetni, azt ne az utcán, ne illetéktelenek előtt tegyék, hanem annak rendje és módja szerint, az illetékéé fórum előtt járjanak ei. Nagy József öt nap Kárpát-Ukrajnában Találkozás a szov emberekkel A csapi pályaudvaron már külön autóbusz várta küldöttségünket. 1 séggel kalauzolt, s bármilyen kérdésünkre felvilágosítást adott. Megható volt találkozásunk a szovjet emberekkel a szolyvai Sztálin Kolhozban. Az autóbuszból kiszállva ünnepi ruhába öltözött pionirok vártak bennünket, a kolhoz Komszo- mol szervezete és a kolhoz vezetősége a hagyományokhoz híven kenyeret és sót kínált, A pionírok mindegyikünk markába egy-egy hatalmas virágcsokrot nyomtak, nyakunkba pionír nyakkendőt kötöttek. Ugyanezt a kedves fogadtatást tapasztaltuk másutt is. A bilkei Új Életért Kolhozban Jurij Juranovies Pitra kiváló kukoricatermelő hosszú órákon át lelkesen magyarázta a kukoricatermesztés módszereit. Az ő vezetése alatt álló növénytermesztési brigá- iokban hektáronként 150 mássa morzsolt kukoricát termesztenek. Sokszor eszembe jutott: a szovjet emberektől sokat kell még tanulnunk az igám barátságot illetően is. Részükről ez a barátság nemcsak' szavakbam lanem tettekben is megnyilvá- íul. A kedvességnek számtalan elét tapasztaltuk. Nem volt >lyan nap, hogy az öntevékeny cultúrcsoportok valamilyen mü- iort ne adtak volna tiszteletinkre. E találkozók alkalmával s meggyőződhettünk róla, hogy i szovjet emberek milyen nagy 'ondot fordítanak a kulturális íevelőmunkára, a különböző intevékeny művészeti csoportok ejlesztésére. (Folytatjuk.) Kovács Imre Már a csapi állomáson kedves jelenet szemtanúi voltunk. Küldöttségünk több tagjának személyes ismerősei is voltak ott, akik előzetes levelezés alapít.) Nagyon gyorsan elröppent az a pár nap, amelyet a Bács- Kiskun megyei parasztküldöttség Kárpát-Ukrajnában eltöltött, a Magyar—Szovjet Baráti ján a pályaudvaron várták őket. A hivatalos vám- és útlevél- vizsgálatok után autóbuszokba szálltunk és elindultunk Uzsgo- rod felé. A szállodában asztalainkon piros-fehér-zöld színű zászlócskákat helyeztek el. Ez a figyelmesség jól esett, s még- i inkább fokozódott, amikor az : Inturist vezetői köszöntötték ; küldöttségünket és éltették a szovjet és magyar nép barátsá- j gát. ; Nehéz szavakba önteni azt a •, kedvességet, figyelmességet, i amelyben küldöttségünk tagjai- < nak része volt. Az uzsgorodi 1 területi pártbizottság munkatársa egész úton velünk volt. készTársaság jóvoltából, huszonöt mezőgazdasági szakember részvételével. Mint ilyenkor szokás, a vonaton ismerkedett össze a társaság. Maga ez a majdnem egynapos utazás is igen hasznosnak mondható, hiszen szinte egész úton tapasztalatcsere folyt a mezőgazdasági szakemberek között. Elmondották, hogyan szervezték termelőszövetkezeteinkben a munkát, milyen terméskilátások vannak stb. S már az úton mindenki előkészítette jegyzetfüzetét, hogy a határon túl látottakat, tapasztaltakat idehaza is hasznosítani tudja maid.
