Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
VTlőg proletárjai, egyesüljetek! T(/£ MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0AC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 814. SZÁM Ara 60 fitter 1961. SZEPT. 1«, VASÁRNAP Táguló látóhatár Javában folynak megyeszerte az őszi—téli ismeretterjesztő idény szervezési előkészületei. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — közgyűlése alkalmával körvonalazott elképzéselé- seit váltja most valóra, amikor hozzálátott a munkásosztály között végzendő ismeretterjesztés szervezéséhez és megkezdte — járási osztályai irányításával — a termelőszövetkezeti parasztság, a falusi dolgozók körében végzendő felvilágosító munka előkészítését. Az idén, mint ismeretes 15 helyen szerveznek megyénkben munkásakadémiát, és nem lesz olyan községünk, városunk, ahol ne indulna meg az eddigieknél szervezettebb formában a rendszeres tudományos ismeretterjesztés. A munka első eredményei közé tartozik, hogy eddig nyolc nagyüzemünkben már megkötötték a végleges szerződéseket és összeállították az ismeretterjesztő előadások részletes és mindenre kiterjedő tématervét Amint a jelek mutatják, a munkásakadémiák tematikái nemcsak a szűkebben értelmezett szakmai továbbképzés elősegítői, hanem lehetőséget nyújtanak a világnézeti problémák megközelítésére, s mindazoknak az ismereteknek a megszerzésére, melyekre egy művelt munkásnak szüksége lehet. Jó példa a Kecskeméti Konzervgyár I-es és II-s telepén szervezendő Élelmiszeripari Munkásakadémia témarendje. Megyénk legnagyobb élelmiszeripari üzemében már az előadókkal való tárgyalások is megtörténtek, néhány témától eltekintve mindenki tudja, hogy a szakma legjobb ismerői, szakemberei adják át a munkás- akadémián tudásuk legjavát. Az üzem laboratóriumvezető mérnökei, közegészségügyi szakemberek, s központi előadók, mérnökök, főmérnökök, tudósok tartanak majd előadásokat a munkások előtt. Jónak mondható a munkásakadémia tematikája abból a szempontból is, hogy fokozatosan — az általánostól a speciális felé haladva tárja fel a szakma kőiébe vágó tudományos ismereteket. Ilyen témák szerepelnek: »Bevezetés az élelmiszerkémiába«. »Vegyi- gyár az emberi szervezetben-«, »Barátaink és ellenségeink a baktériumok-«, »Élelmiszerek kémiai vizsgálata«, »Élelmiszeriparunk és a második műszak«, »Üdítő italok gyártása«, »Műanyagok az élelmiszeriparban«. Külön téma világítja meg a munkások előtt második ötéves tervünk élelmiszeripari célkitűzéseit, az SZKP XXII. kongresszusának iparfejlesztési irányelveit, valamint a két rendszer gazdasági versenyének problémáit. Hasonlóan sokoldalú és körültekintő például a Kalocsai Finommechánikai Vállalat munkásakadémiájának tématerve is. Szó esik az előadásokon a korrózió elleni védelemről, a műanyagok szerepéről a gépgyártásban, ismertetik az új ma(Folytatás, a 2. oldalon.) KÖZLEMÉNY A Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1961. szeptember 1—7-e között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Budapesten, Sztálinvárosban és Inotán ipari üzemekben, valamint a solti termelőszövetkezetben a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel való találkozás alkalmat adott a magyar és román nép közötti megbonthatatlan, testvéri barátság erőteljes megnyilvánulására. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság pártós kormányküldöttségei megbeszéléseket folytattak, amelyeken póic iTorJ-fMAGYAR RÉSZRŐL: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány államminisztere, dr. Mün- nich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt ''Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, dr. Sík Endre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Némety Béla, a Magyar Népköztársaság romániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; ROMÁN RÉSZRŐL: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Emii Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Alexandru Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Corneliu Manes- cu, a Román Népköztársaság külügyminisztere, Mihail Rosia- nu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttségeit kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocializmus építésében elért eredményekről és tapasztalatokról, megvizsgálták a magyar—román kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségét és széleskörű eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. Az egyetértés és a barátság légkörében lefolyt megbeszélések minden megvitatott kérdésben igazolták a nézetek teljes azonosságát. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar és a román nép közötti barátság és együttműködés a proletár internacionalizmus elvén és a szocializmus építésének művéhez nyújtott kölcsönös elvtársi megértésen alapul, és állandóan erősödik. Az 1958. februári magyar— román közös nyilatkozat széles keretet teremtett a két ország közötti sokoldalú kapcsolatok fejlődéséhez és előirányzatai sikeresen megvalósulnak. A gazdasági kapcsolatok terén az 1957—1960-as években az arucsereforgalom megkétszereződött, s hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény az 1961—1965 évekre szóló csere volumenének további növekedését irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai közötti gazdasági tervegyeztető munkálatok keretében a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság és a Magyar Országos Tervhivatal valamint a Román Állami Terv- bizottság megállapodott az 1960 —1965. évekre szóló együttműködés területeiben és megkezdte az 1965—1980-as távlati időszak főbb együttműködési kérdéseinek megvizsgálását. A szocialista világrendszerben a két ország népgazdaságának gyorsütemű fejlődése és a nemzetközi munkamegosztás állandó mélyítése új együttműködési lehetőségeket teremt. A vegyes kormánybizottság a gazdasági építés meggyorsítása érdekében és a kölcsönös előnyök alapján rendszeresen megvizsgálja ezeket a lehetőségeket a termelés különböző ágaiban való együttműködés kiszélesítése céljából. Mindkét fél megállapította, hogy a kulturális és tudományos cserekapcsolatok kiszélesedtek. A látogatás idején új kulturális egyezményt, valamint az atomenergia békés célokra történő felhasználása terén való együttműködésről szóló megállapodást írtak alá és elhatároz» ták, hogy vízügyi egyezményt kötnek a két ország között. A két küldöttség különös figyelemmel vizsgálta meg a jelenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseit A küldöttségek megerősítették, a Magyar Népköz- társaság és a Román Népköz- társaság kormányának elhatározása az, hogy a jövőben is követi a békés egymás mellett élés lenini politikáját és következetesen harcol valamennyi vitás nemzetközi kérdés tárgya» Iások útján történő megoldásáért. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Szovjetuniónak a béke fenntartására és megőrzésére irányuló kezdeményezését és intézkedéseit. Kifejezik szilárd meggyőződésüket, hogy a népek egységével és tevékeny harcával az új világháború elkerülhető. Amíg a szocialista tábor országai erőfeszítéseket tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, s a világháború tűzfészkeinek felszámolásáért, a nemzetközi politi- kábata az egyetértés és az enyhülés légkörének a megteremtéséért, addig az imperialista hatalmak vezető körei fokozzák a katonai előkészületeket és háborús hisztériát szítanak. Az imperializmus agresszív terveinek megvalósításában le helyet foglal el Nyugat-Német- ország, amely külpolitikai céljának a második világháború után az Európában kialakított határok revízióját tekinti. A nyugatnémet militaristákat az Amerikai Egyesült Államok és a többi NATO-hatalmak ösztönzik és támogatják, élénk tevékenységet fejtenek ki a Bun- deswehmek legújabb típusú fegyverekkel történő felszereléséért, beleértve a rakétákat is Nyugat-Berlint a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország ellen irányuló provokációik és felforgató tevékenység központjává építették ki. A magyar és a román nép határozottan elítéli a Német Szövetségi Köztársaság felfegyverzési politikáját. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Népköztársaság kormánya úgy tekinti, hogy Európa és az egész világ népeinek békéje és biztonsága érdekében szükséges a német békeszerző- (Folytatás a 3. oldalon.) Hruscsov válasznyilatkozata Kennedynek és Macmillannak a nukleáris fegyverkísérletekről Moszkva. (TASZSZ) A Szovjetunió külügyminisztériuma szeptember 9-én nyilatkozatot juttatott el az Egyesült Államok és Anglia moszkvai nagykövetének, válaszul Kennedy amerikai elnök és Macmillan angol miniszterelnök szeptember 3-i közös nyilatkozatára. A szovjet miniszterelnök nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy Kennedy és Macmillan a nukleáris fegyverkísérletek kérdését elkülöníti és elszigeteli a leszerelés problémájától, amelynek pedig része. Az Egyesült Államok elnöke és Nagy-Britan- nia miniszterelnöke nyilatkozatának minden sorában megtalálható az a törekvés, hogy a nyugati hatalmak és az agresz- szív katoni tömbökben hozzájuk tartozó szövetségeseik számára mindenáron egyoldalú katonai fölényt biztosítsanak a Szovjetunió és a többi szocialista állam biztonságának rovására. A szovjet kormányfő rámutat: az Egyesült Államok és Anglia kormánya nem első esetben igyekszik elérni, hogy csupán a levegőben tiltsák meg az atomfegyver-kísérleteket. Pl. 1959-ben is tett a két kormány a jelenlegivel azonos javaslatot. Hruscsov rámutat, hogy a népek becsapása lenne, ha csupán egyfajta, a levegőben végrehajtandó atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről kötnének megállapodási. — A Szovjetunió azt akarja, hogy egyszerre és örök időkre a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek minden fajtáját kivétel nélkül szüntessék meg — hangsúlyozza a szovjet kormányfő. A szovjet miniszterelnök rámutat arra, hogy az Egyesült Államok és Franciaország között az atomerő háborús célú felhasználására vonatkozólag létrejött és az Egyesült Államok elnöke által jóváhagyott együttműködési egyezmény eloszlatott minden illúziót, hogy Franciaország csak a saját céljaira végez nukleáris kísérleteket. „Világos, hogy a NATO bármelyik tagországa által végzett nukleáris kísérletek eredményei a NATO közös imperialista céljait szolgálják” — jegyzi meg Hruscsov. „Mindez arra késztette a Szovjetuniót — mint ahogy a szovjet kormány már kijelentette —, hogy gondoskodjék véderejének további erősítéséről” — jelenti ki Hruscsov. Ahhoz, hogy elkergessük a háború viharfelhőit és normalizál- juk az államközi kapcsolatokat — hangsúlyozza Hruscsov — meg kell oldanunk korunk legfontosabb problémáját: az általános és teljes leszerelés kérdését. „Most csak az általános és teljes leszerelés alapján lehet egyszer s mindenkorra és mindenütt véget vetni az atomfegyver-kísérleteknek” — jelenti ki * szovjet kormányfő.
