Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

VTlőg proletárjai, egyesüljetek! T(/£ MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0AC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 814. SZÁM Ara 60 fitter 1961. SZEPT. 1«, VASÁRNAP Táguló látóhatár Javában folynak megyeszerte az őszi—téli ismeretterjesztő idény szervezési előkészületei. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — közgyűlése alkalmá­val körvonalazott elképzéselé- seit váltja most valóra, amikor hozzálátott a munkásosztály kö­zött végzendő ismeretterjesztés szervezéséhez és megkezdte — járási osztályai irányításával — a termelőszövetkezeti paraszt­ság, a falusi dolgozók körében végzendő felvilágosító munka előkészítését. Az idén, mint ismeretes 15 helyen szerveznek megyénkben munkásakadémiát, és nem lesz olyan községünk, városunk, ahol ne indulna meg az eddigieknél szervezettebb formában a rend­szeres tudományos ismeretter­jesztés. A munka első eredmé­nyei közé tartozik, hogy eddig nyolc nagyüzemünkben már megkötötték a végleges szerző­déseket és összeállították az is­meretterjesztő előadások rész­letes és mindenre kiterjedő té­matervét Amint a jelek mu­tatják, a munkásakadémiák te­matikái nemcsak a szűkebben értelmezett szakmai továbbkép­zés elősegítői, hanem lehetősé­get nyújtanak a világnézeti problémák megközelítésére, s mindazoknak az ismereteknek a megszerzésére, melyekre egy művelt munkásnak szüksége le­het. Jó példa a Kecskeméti Kon­zervgyár I-es és II-s telepén szervezendő Élelmiszeripari Munkásakadémia témarendje. Megyénk legnagyobb élelmiszer­ipari üzemében már az elő­adókkal való tárgyalások is meg­történtek, néhány témától el­tekintve mindenki tudja, hogy a szakma legjobb ismerői, szak­emberei adják át a munkás- akadémián tudásuk legjavát. Az üzem laboratóriumvezető mér­nökei, közegészségügyi szakem­berek, s központi előadók, mér­nökök, főmérnökök, tudósok tartanak majd előadásokat a munkások előtt. Jónak mond­ható a munkásakadémia tema­tikája abból a szempontból is, hogy fokozatosan — az általá­nostól a speciális felé haladva tárja fel a szakma kőiébe vágó tudományos ismereteket. Ilyen témák szerepelnek: »Bevezetés az élelmiszerkémiába«. »Vegyi- gyár az emberi szervezetben-«, »Barátaink és ellenségeink a baktériumok-«, »Élelmiszerek ké­miai vizsgálata«, »Élelmiszeripa­runk és a második műszak«, »Üdítő italok gyártása«, »Mű­anyagok az élelmiszeriparban«. Külön téma világítja meg a munkások előtt második ötéves tervünk élelmiszeripari célki­tűzéseit, az SZKP XXII. kong­resszusának iparfejlesztési irány­elveit, valamint a két rendszer gazdasági versenyének problé­máit. Hasonlóan sokoldalú és kö­rültekintő például a Kalocsai Finommechánikai Vállalat mun­kásakadémiájának tématerve is. Szó esik az előadásokon a kor­rózió elleni védelemről, a mű­anyagok szerepéről a gépgyár­tásban, ismertetik az új ma­(Folytatás, a 2. oldalon.) KÖZLEMÉNY A Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének veze­tésével a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1961. szeptember 1—7-e között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Budapesten, Sztálinvárosban és Inotán ipari üzemekben, valamint a solti termelőszövetkezetben a munkásokkal, parasz­tokkal és értelmiségiekkel való találkozás alkalmat adott a ma­gyar és román nép közötti megbonthatatlan, testvéri barátság erőteljes megnyilvánulására. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt­ós kormányküldöttségei megbe­széléseket folytattak, amelyeken póic iTorJ-f­MAGYAR RÉSZRŐL: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány államminisztere, dr. Mün- nich Ferenc, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke, Apró Antal, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt ''Politikai Bizottságának tagja, a forradal­mi munkás-paraszt kormány el­ső elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tag­ja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, dr. Sík Endre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügy­minisztere, Némety Béla, a Ma­gyar Népköztársaság romániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; ROMÁN RÉSZRŐL: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztár­saság Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Emii Bodnaras, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagja, a Ro­mán Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Mo­gyorós Sándor, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, Alexandru Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottsá­gának tagja, a Román Népköz- társaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Corneliu Manes- cu, a Román Népköztársaság külügyminisztere, Mihail Rosia- nu, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Ro­mán Népköztársaság magyaror­szági rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. A küldöttségeit kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocia­lizmus építésében elért eredmé­nyekről és tapasztalatokról, meg­vizsgálták a magyar—román kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségét és széleskörű eszme­cserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései­ről. Az egyetértés és a barátság légkörében lefolyt megbeszélé­sek minden megvitatott kérdés­ben igazolták a nézetek teljes azonosságát. A két küldöttség megelége­déssel állapította meg, hogy a magyar és a román nép közötti barátság és együttműködés a proletár internacionalizmus el­vén és a szocializmus építésének művéhez nyújtott kölcsönös elv­társi megértésen alapul, és ál­landóan erősödik. Az 1958. februári magyar— román közös nyilatkozat széles keretet teremtett a két ország közötti sokoldalú kapcsolatok fejlődéséhez és előirányzatai si­keresen megvalósulnak. A gazdasági kapcsolatok terén az 1957—1960-as években az arucsereforgalom megkétszere­ződött, s hosszúlejáratú kereske­delmi egyezmény az 1961—1965 évekre szóló csere volumenének további növekedését irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagállamai közötti gazdasági tervegyeztető munká­latok keretében a magyar—ro­mán gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság és a Magyar Országos Tervhivatal valamint a Román Állami Terv- bizottság megállapodott az 1960 —1965. évekre szóló együttmű­ködés területeiben és megkezd­te az 1965—1980-as távlati idő­szak főbb együttműködési kér­déseinek megvizsgálását. A szocialista világrendszerben a két ország népgazdaságának gyorsütemű fejlődése és a nem­zetközi munkamegosztás állandó mélyítése új együttműködési le­hetőségeket teremt. A vegyes kormánybizottság a gazdasági építés meggyorsítása érdekében és a kölcsönös előnyök alapján rendszeresen megvizsgálja eze­ket a lehetőségeket a termelés különböző ágaiban való együtt­működés kiszélesítése céljából. Mindkét fél megállapította, hogy a kulturális és tudományos cserekapcsolatok kiszélesedtek. A látogatás idején új kultu­rális egyezményt, valamint az atomenergia békés célokra tör­ténő felhasználása terén való együttműködésről szóló megál­lapodást írtak alá és elhatároz» ták, hogy vízügyi egyezményt kötnek a két ország között. A két küldöttség különös fi­gyelemmel vizsgálta meg a je­lenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseit A küldöttségek meg­erősítették, a Magyar Népköz- társaság és a Román Népköz- társaság kormányának elhatáro­zása az, hogy a jövőben is kö­veti a békés egymás mellett élés lenini politikáját és követ­kezetesen harcol valamennyi vi­tás nemzetközi kérdés tárgya» Iások útján történő megoldásá­ért. Mindkét ország teljes egészé­ben támogatja a Szovjetuniónak a béke fenntartására és megőrzé­sére irányuló kezdeményezését és intézkedéseit. Kifejezik szi­lárd meggyőződésüket, hogy a népek egységével és tevékeny harcával az új világháború elke­rülhető. Amíg a szocialista tá­bor országai erőfeszítéseket tesz­nek az általános és teljes lesze­relés megvalósításáért, s a vi­lágháború tűzfészkeinek felszá­molásáért, a nemzetközi politi- kábata az egyetértés és az eny­hülés légkörének a megterem­téséért, addig az imperialista hatalmak vezető körei fokozzák a katonai előkészületeket és há­borús hisztériát szítanak. Az imperializmus agresszív terveinek megvalósításában le helyet foglal el Nyugat-Német- ország, amely külpolitikai cél­jának a második világháború után az Európában kialakított határok revízióját tekinti. A nyugatnémet militaristákat az Amerikai Egyesült Államok és a többi NATO-hatalmak ösz­tönzik és támogatják, élénk te­vékenységet fejtenek ki a Bun- deswehmek legújabb típusú fegyverekkel történő felszerelé­séért, beleértve a rakétákat is Nyugat-Berlint a Német De­mokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország ellen irá­nyuló provokációik és felforgató tevékenység központjává építet­ték ki. A magyar és a román nép határozottan elítéli a Német Szövetségi Köztársaság felfegy­verzési politikáját. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Népköztársaság kormá­nya úgy tekinti, hogy Európa és az egész világ népeinek bé­kéje és biztonsága érdekében szükséges a német békeszerző- (Folytatás a 3. oldalon.) Hruscsov válasznyilatkozata Kennedynek és Macmillannak a nukleáris fegyverkísérletekről Moszkva. (TASZSZ) A Szovjetunió külügyminiszté­riuma szeptember 9-én nyilatko­zatot juttatott el az Egyesült Ál­lamok és Anglia moszkvai nagy­követének, válaszul Kennedy amerikai elnök és Macmillan angol miniszterelnök szeptember 3-i közös nyilatkozatára. A szovjet miniszterelnök nyi­latkozatában hangsúlyozza, hogy Kennedy és Macmillan a nuk­leáris fegyverkísérletek kérdé­sét elkülöníti és elszigeteli a leszerelés problémájától, amely­nek pedig része. Az Egyesült Államok elnöke és Nagy-Britan- nia miniszterelnöke nyilatkoza­tának minden sorában megta­lálható az a törekvés, hogy a nyugati hatalmak és az agresz- szív katoni tömbökben hozzájuk tartozó szövetségeseik számára mindenáron egyoldalú katonai fölényt biztosítsanak a Szovjet­unió és a többi szocialista állam biztonságának rovására. A szovjet kormányfő rámu­tat: az Egyesült Államok és Ang­lia kormánya nem első esetben igyekszik elérni, hogy csupán a levegőben tiltsák meg az atom­fegyver-kísérleteket. Pl. 1959-ben is tett a két kormány a jelenle­givel azonos javaslatot. Hruscsov rámutat, hogy a né­pek becsapása lenne, ha csupán egyfajta, a levegőben végrehaj­tandó atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről kötnének meg­állapodási. — A Szovjetunió azt akarja, hogy egyszerre és örök időkre a nukleáris fegyverekkel vég­zett kísérletek minden fajtáját kivétel nélkül szüntessék meg — hangsúlyozza a szovjet kor­mányfő. A szovjet miniszterelnök rá­mutat arra, hogy az Egyesült Államok és Franciaország kö­zött az atomerő háborús célú felhasználására vonatkozólag lét­rejött és az Egyesült Államok elnöke által jóváhagyott együtt­működési egyezmény eloszlatott minden illúziót, hogy Franciaor­szág csak a saját céljaira végez nukleáris kísérleteket. „Világos, hogy a NATO bármelyik tagor­szága által végzett nukleáris kí­sérletek eredményei a NATO kö­zös imperialista céljait szolgál­ják” — jegyzi meg Hruscsov. „Mindez arra késztette a Szov­jetuniót — mint ahogy a szov­jet kormány már kijelentette —, hogy gondoskodjék véderejének további erősítéséről” — jelenti ki Hruscsov. Ahhoz, hogy elkergessük a há­ború viharfelhőit és normalizál- juk az államközi kapcsolatokat — hangsúlyozza Hruscsov — meg kell oldanunk korunk leg­fontosabb problémáját: az álta­lános és teljes leszerelés kérdé­sét. „Most csak az általános és teljes leszerelés alapján lehet egyszer s mindenkorra és min­denütt véget vetni az atomfegy­ver-kísérleteknek” — jelenti ki * szovjet kormányfő.

Next

/
Thumbnails
Contents