Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-09 / 213. szám
1961, szeptember 9. szombat S. oldal Megyénk iparának helyzete és feladatai Sa jtóter j esst és (Folytatás az 1. oldalról.) kok vizsgálata, azok elemzése, még mindig feltár különféle hiányosságokat. A Kecskeméti Lakatosipari Vállalatnál, a Bajai Ruhaüzemnél, de más helyütt is, közvetlen a normarendezés után több dolgoz® ért el 115 —120 vagy ennél is magasabb teljesítményt Ilyen esetek a teljesítménynormák újrafelülvizsgálását igénylik abból a szempontból, hogy helyes volt-e a munkaidőelemzése, melynek alapján az új normát megállapították. Ismert jelenség az is — folytatta Erdélyi elvtárs —, hogy az eredmények gyakran megnyugvást, elégedettséget váltanak ki a vezetőkből. Fel kell lépnünk az ilyen magatartás ellen, mert ez fékezi a termelés lendületét s ha nem vigyázunk, később számos hibának lehet eredője. Máris vannak olyan tapasztalataink, hogy egyes vezetők az első félévi eredmények után túlzott optimizmussal tekintenek az év hátralevő része elé. Anélkül, hogy csökkenteni akarnánk az első félév sikereinek értékét, a párt megyei végrehajtó bizottsága nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a második félévben komoly erőfeszítéseket kell tennünk, hogy eredményeinket megerősítsük, s elérjük azokat a célokat, melyeket az év végéig magunk elé tűztünk. Tárjuk fel belső tartalékainkat Ügy véljük — hangsúlyozta az előadó —, hogy a termelékenység tartalékainak feltárása és hasznosítása terén eddig csak azt végeztük el, ami a munka- szervezés megjavításának alapját képezi. Ezért érthetetlen minden olyan nézet, mely szerint a normarendezéssel kapcsolatos feladatokat megoldottnak, a Politikai Bizottság határozatát végrehajtottalak tekinthetjük. A megyei pártbizottság elitéli az olyan nézeteket is, melyek szerint ma már nincs szükség arra, Ijogy a technológiai, munkanorma és munkaszervezési feladatokat komplex egészként végezzük, s az ilyen osztályokra, csoportokra helyezett dolgozókat szétosszák a különböző munkahelyekre, vagy visz- szaküldik régi beosztásukba. Az ilyen vezetők csak a népgazdaság számára nagy anyagi megterhelést jelentő beruházásokban látják a további előrelépés lehetőségét. Közben pedig nem veszik észre, hogy üzemük belső tartalékainak feltárásával és hasznosításával, a magasabb színtű műszaki vezetéssel, jobb szervezési munkával- még jelentősen lehet növelni a munka termelékenységét. IA munka- és üzemszervezést kampányként kezelő vezetőknek ez a magatartása kihat a vállalat egészére. Fékezi a munkások aktivitásának kibontakozását, az újítómozgalom szélesedését, gátat emel a több, jobb, tőként az plcsóbb termelés elé. Minden vezető állású dolgozótól követelmény ma már — folytatta Erdélyi elvtárs —, hogy tudatában legyen a termelékenység politikai és gazdasági jelentőségének, és tudása legjavával dolgozzék ennek tervszerű növelésén. Márpedig a termelékenység állandó növelésének egyik fő forrása a műszakilag megalapozott munkanorma, aminek igen jelentős szerepe van; a szocialista termelésben, a tervezésben, a műszaki színvonal emelésében, az üzemszervezés javításában, a termelőberendezések leggazdaságosabb kihasználásában. Ha a termelékenység emelkedésének tényezőit ilyen összhatásában vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a munkatermelékenység további emelése az év második felében fokozott erőfeszítést kíván a megye iparának valamennyi dolgozójától. Az első félévben ezt kedvezően befolyásolta a munkanormák felülvizsgálása és rendezése, főként pedig az ezzel kapcsolatban végrehajtott egész sor műszaki és szervezési intézkedés. Teremtsük meg a jó munka feltételeit Most, az év második felében legalább ilyen nagyok a feladataink, de megvan a mód és a lehetőség is az előrelépésre. A munka és üzemszervezés terén vállalataink még igen nagy tartalékokkal rendelkeznek. A főfeladat most e lehetőségek mind jobb kiaknázása. Ennek szükségességére utal az is, hogy az első félévben végzett munka, a teljesítménynormák felülvizsgálata és kiigazítása csak alapja a további feladatoknak. Ennek végzésére ad utasítást és útmutatást a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 22/ 1961. számú rendelete, mely az igazgatók kötelességévé teszi, ■hogy rendszeresen tárják fel és hasznosítsák az irányításuk alatt álló üzemekben a termelékenységet emelő tartalékokat, amelyek a munkaszervezés, a technológia és a munkafegyelem javításában, a gépek kapacitásának jobb kihasználásában rejlenek. Nyomatékosan fel kell hívnunk ezzel kapcsolatban a vezetők figyelmét, hogy amikor a dolgozóktól megköveteljük a fegyelmezettebb, termelékenyebb munkát, akkor a vállalatok vezetőitől jogosan elvárjuk, hogy sokirányúlag biztosítsák a napi 480 perc kihasználásának minden műszaki előfeltételét. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha átfogó intézkedésekkel megszüntetik a munkások hibájából adódó időveszteségeket, valamint a folyamatos termelést gátló más okokat. Az előadó ezután részletesen ismertette a kormányrendelet főbb pontjait, majd a beszámolót így folytatta; — Feladataink jó elvégzésének valamennyi részletkérdése egy dologba torkollik, és ez: A vezetés színvonala Az elmúlt időszakban itt jelentős javulás tapasztalható, hiszen enélkül az ismertetett eredmények nem születtek volna meg. Örvendetes, hogy a vállalatok vezetői, az igazgató, a párttitkár, az üzemi bizottság titkára, egyre jobban megértik az együttműködés, jelentőségét. Közösen beszélik meg a fontosabb feladatokat, s végrehajtásukban összehangolják tevékenységüket. De szólnunk kell arról is, hogy az egyre növekvő feladatokat csak a vezetés színvonalának további javításával tudjuk maradéktalanul teljesíteni. Itt ma még nincs minden rendben. Több helyen nem tanácskozzák meg a feladatokat a dolgozókkal. Nem kérik véleményüket a vállalat jobb vezetéséhez. Pedig a munkások aktív támogatása feltétele a feladatok jó elvégzésének. Egyes helyeken még mindig hiányzik a gazdasági vezetők munkájából az összhang. Megtörténik, hogy az igazgató átnyúl a főmérnök, vagy más vezető állású dolgozó feje felett. Más esetben azt tapasztaljuk, hogy a három gazdasági vezető különvéleménye igazolására csoportot igyekszik gyűjteni maga köré. Ezzel a bizalmatlanság légkörét teremtik meg, ami káros mind az egyénekre, mind a vállalat egészére. Főként pedig elvonja figyelmüket a legfontosabb kérdésektől, jelen esetben a munka termelékenységével összefüggő problémáktól. A megyei párt-végrehajtóbizottság óva inti és figyelmezteti a helytelen úton járó vezetőket: változtassanak magatartásukon. Befejezésül szeretném hangsúlyozni — mondotta Erdélyi elvtárs —, hogy az első félévi eredmények igen jelentősek. De ez nem jogosít senkit arra, hogy akár csak kis mértékben is csökkentse a termelékenység emelése érdekében kifejtett erőfeszítéseinket. Meggyőződésünk, ha a második félév folyamán is sikerül annyi tartalékot feltárni a termelékenység emelésében, mint tettük azt az első félévben, akkor a megye iparának valamennyi dolgozója büszkén elmondhatja az év végén: Becsülettel teljesítettük a második ötéves terv első esztendejét. * A beszámolót követő vitában felszólaltak: Benke János, a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat igazgatója, Nagy Nándor, a Tiszakécsked Permetezőgépgyár párttitkára, Miklós István, a Bajai . Ruhaüzem igazgatója, Végvári István, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója, Hajba Ottó, a Bányászati Berendezések Gyárának főmérnöke, dr. Bruncsák András, a megyei tanács v. b. ipari osztályának vezetője, ifj. Folcz Antal, a Bajai Villamosipari Gyár párttitkára, Kemény Endre, a Kecskeméti Faipari Vállalat főkönyvelője és Perestói József, a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat párttitkára. Népfront-mozgalom A tanácsok 1958 óta végzett munkájáról szóló ideiglenes bizottsági jelentést tárgyalta legutóbbi ülésén a kecskeméti járási népfront-bizottság elnöksége. A jelentést Máté Ignácné, járási népfront-titkár, az ideiglenes bizottság elnöke ismertette. Az elnökség határozata szerint október 30-ig valamennyi községben megvitatásra kerül a helyi tanács munkája, és az előzetes vizsgálatokban részt vesznek a községi népfront-bizottságok tagjai is. * A község kulturális programjáról tanácskoznak szeptember 10-i ülésükön a fülöpházi népfrontbizottság tagjai * Járási népfront-bizottsági ülés lesz szeptember 13-án Kiskunhalason. Az ülésen a népfrontbizottság előtt álló őszi-téli feladatokról tárgyalnak. Ugyanezen a napon a félegyházi járás népfront-elnöksége a tanács és a népfront kapcsolatáról tanácskozik. A z ehmöt hónapokban pártszervezeteinkben folyó rendszeres sajtómunka eredményeképpen megnövekedett lapunk, a Petőfi Népe olvasótábora. Egy év alatt közel háromezer előfizetővel gyarapodott az állandó olvasók száma. Ezek legtöbbje falusi dolgozó, akik lapunkból ismerkedtek meg a közös gazdálkodás előnyeivel, tanulták meg a közösségi élet szabályait. Sok új termelőszövetkezet vezetője éppen a megyei lapból sajátította el a munkaszervezés, a jövedelem- elosztás alapvető tudnivalóit. Újságunk számos tsz jól bevált munkamódszerét és hasznos tapasztalatát tette közkincsé és amikor útmutató, vagy bíráló szóra volt szükség, akkor azzal igyekezett segíteni. A szövetkezeti gazdák problémáival való törődés, a sokoldalú segítségnyújtás népszerűsítette a Petőfi Népét, olyany- nyira, hogy sok új előfizető jelentkezett az olvasók táborába. IJ övekedett a Petőfi Népe olvasóinak száma a városokban is. Az ipari munkások, alkalmazottak és értelmiségiek közül is sokan megkedvelték lapunkat. Megnövekedett az érdeklődés a kül- és belpolitika, valamint a megyében folyó események iránt. A lap szerkesztősége ezt a jelentkező jogos igényt azzal igyekezett kielégíteni, hogy a délutáni megjelenést reggelire változtatta. Március elsejétől tehát a Petőfi Népe a fővárosi lapokkal egy- időben. egészen friss hírszolgálattal jut el olvasóihoz. További törekvésünk, hogy még elevenebb, új életünk ritmusát hívebben követő újságot adjunk Megyei vezetők Baján Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Hallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke pénteken Bajára utaztak. A város párt- és tanácsvezetőivel megbeszélést folytattak a város- fejlesztés helyzetéről és további tennivalóiról. Később felkeresték a Vízügyi Igazgatóságot, ahol a megye további öntözési terveinek megvalósításával kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. Ötös találat a lottón A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság jelentése szerint a 36. heti lottószelvények értékelése közben a szegedi körzeti irodában 5 találatos szelvény akadt. A szerencsés fogadó nyereményét a 3 350 802 számú szelvényen érte el, amelyet a csongrádi fiók hozott forgalomba. A szelvények értékelése még tart. olvasóink kezébe, olyan lapot, amelyet szívesen olvasnak és a magukénak vallanak. I smeretesek azok a feiáda- ■ ddk, melyek a VII. kongresszus határozatainak értelmében a kulturális program megvalósítása, a dolgozó tömegek mozgósítása a szocializmus gyorsabb ütemű építésével kapcsolatosan előttünk állnak. Ahhoz, hogy e nagyjelentőségű program megvalósítása terén előrejussunk, még sokezer olya n tsz-paraszt, állami gazdasági és gépállomási dolgozó kezébe kell újságot adni, akik eddig még nem voltak rendszeres olvasók és így pártunk politikájáról, a világ folyásáról, nincs rendszeresen szerzett ismeretük. A számszerű fejlődés kétségtelen ténye mellett a rendszeres újságolvasás terén — főleg megyénk községeiben, a tanyavilágban —, még meglehetősen nagy elmaradás tapasztalható. Le kell küzdeni az olyan nézeteket, mi szerint a tanyavilég- ba nem lehet eljuttatni az újságokat. Számos példa bizonyítja, hogy a postások leleményes munkájával a tanyai lakosság is rendszeresen hozzájuthat az újságokhoz. A földművesszövetkezeti bolthálózat, a tanyai iskolák tanuló ifjúsága is alkalmas lehet arra. hogy az újságok nagyobb számban jussanak el a tanyai lakossághoz. A következő hónapokban népnevelőink, saj tófelelőseink és a postahivatalok dolgozói új, szép feladat előtt állanak. A párt- szervezetek irányítása mellett felkeresik majd azokat a dolgozókat, akiit még nem rendszeres olvasói megyei lapunknak. Meggyőző szóval, helyes érveikkel újabb ezreket segíthetnek a műveltség, olvasottság, és tájékozottság megszerzésében. A párt érdekében végzett fáradságos. munkájuk gyümölcsöző eredménye lesz ez. A Petőfi Népe példányszám™ növelő munkája ezekben a hetekben indul. Szeretnénk, ha olvasóink is lapunk terjesztőivé válnának, hisz ők tudják a legjobban. hogy mit nyújt a lap nap mint nap a dolgozóknak. Mezei István Egy kislány — sok vályog Ez év tavaszán gyökeres változás történt a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet K1SZ- szervezetének életében. Nagy Antal személyében új titkárt választottak, aki példamutató lelkesedéssel és kitűnő szervező munkával mozgósította társait. A szövetkezet KISZ-istái még a tavasz folyamán elültettek 460 gyümölcsfát. Vállalták egy-egy hold cukorrépa és kukorica megművelését s az ezért kapott munkaegység ellenértékét kulturális és sportcélokra fordítják. A tavasszal épített labdarúgó- pálya mellett rövidesen elkészül az új röplabda-pálya is, — a felszerelés már várja az ifjú sportolókat. Részt vettek a fiatalok ötezer darab vályog kiverésében, s rendbehozták a volt Táby-féle kastélyt, amely a KISZ-szervezet mellett a pártszervezetnek is otthona. A sok kiváló KISZ-isla közül Palotás Marika (egymaga 854 vályogot vert ki), Sinkó Vera, Seres Zsuzsanna, Ágó Ferenc, Horváth Gergely és Tóth Jenő érdemlik meg különösen az elismerést. Azt is tudják a fiatalok, hogy a megnagyobbodott szövetkezet jól képzett szakembereket követel. Ezért iratkozott be a 29 KISZ-tagból 18 fiatal az ősszel induló ezüstkalászos tanfolyamra. A télen ismét megkezdi próbáit a kultűrcsoport is; együtt vesznek részt a fiatalok filmvetítéseken, ismeretterjesztő előadásokon. B. L. V GYŐZTES
