Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-09 / 213. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek* PART BÁCS ­KISK.UN LAPJA Megyénk iparának helyzete és feladatai az ipari pártaktíva napirendjén Szovjet—indiai barátsági nagygyűlés a Kremlben A megyei pártbizottság pénteken aktíva ülésre hívta össze Kecskemétre a megye minisztériumi és helyiipari vállalatainak vezetőit, a városi párt- bizottságok ipari osztályainak vezetőit, a vállalati pártszervezetek titkárait és az üzemi tanácsok el­nökeit, hogy megtárgyalják a Politikai Bizottság 1960. szeptemberi határozatának végrehajtását, értékeljék az első félév termelési eredményeit, és — Az első félévben 1 milliárd 200 millió forint értékű termé­ket állított el Bács-Kiskun me­gye szocialista ipara. Az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 18,2 százalékkal emelke­dett a termelés. Külön is emlí­tést érdemel ezen belül, hogy a megye adottságainak leginkább megfelelő élelmiszeripar 25,8 százalékkal növelte termelését, és ezzel elérte, hogy 44 száza­lékban részesedik a megye álla­mi iparának termeléséből. Vállalataink nagy része jő eredményt ért el a tervek telje­sítésében. Több üzem azonban egyes anyagok hiánya miatt le­maradt tervének teljesítésétől, nőtt a befejezetlen termelésük, és a félkésztermékek állománya. A lemaradás másik oka megbeszéljék a soron levő feladatokat. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsának dísztermében tartott értekezleten Glied Károly elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára elnökölt. Megnyitó sza­vai után Erdélyi Ignác elvtárs, a megyei pártbi­zottság ipari osztályának vezetője tartott beszá­molót. azonban gyakran a szerve­zetlenségben keresendő. Az Épületlakatosipari Vállalat­nál például megbosszulta ma­gát, hogy a múlt év végén a tervtel jesités érdekében előre­hozták a „jó”, anyagigényes ter­mékek gyártását Idén viszont az első félévi tervüket csák 89,9 százalékra teljesítették. Ismertette az előadó, hogy a megye iparában mind jelentő­sebb helyet foglal el az export- termelés. Az első félévben min­den 100 forint értékű áruból 17 forintot exportra gyártott a mi­nisztériumi ipar. Megyénk összes vállalatai pedig 21 százalékkal többet termeltek exportra, mint egy évvel korábban. A Kiskun­félegyházi Gépgyár és a Kecs­keméti Hűtőipari Vállalat azon­ban jelentős összegekkel adósa maradt a népgazdaságnak. Fel­hívta ezért a vállalatok vezetői­nek figyelmét, kövessenek el mindent, hogy exportterveiket teljesítsék és mind nagyobb arányban tegyenek eleget a külföldi megrendeléseknek. A termelékenység alakulása Erdélyi eívtára ezután áttért az első félévben végrehajtott intézkedések, az új munkanor­mák bevezfcésénefk értékelésére. Elmondotta, hogy a miniszté­riumi ipar, az állami helyiipar és a szövetkezeti ipar üzemei­ben 1961 első felében 12,9 szá­zalékkal nőtt az egy munkásra jutó termelés értéke, a termelésnövekedésnek pe­dig több mint a 70 százalé­ka származott a termelé­kenység emelkedéséből. A javulást mutatja, hogy' ez az arány egy évvel korábban csak közel 50 százalékos volt. Mint­egy 7 millió forinttal emelke­dett ez idő alatt a szövetkezeti iparban z lakosság löszére tör­ténő javító-szolgáltató és mére­tes tevékenység. Erdélyi Ignác elvtárs beszámolóját tartja. A szolgáltatások aránya azonban nem emelkedett lé­nyegesen az össztevékenysé- gen belül. Ez az arány jelenleg 30,5 száza­lék. — Beszédét ezután így foly­tatta. — Első félévi sikereink leg­főbb tényezője a Politikai Bi­zottság tavaly szeptemberi ha­tározata alapján kibontakozott munka. A határozat feltárta mindazokat a hiányosságokat, melyek iparunk további előre­haladását gátolták, és a követ­kező fő feladat elvégzését szab­ta meg teendőnkül: Felül kell vizsgálni a munkanormákat, és hosszabb időre meg kell ala­pozni a technológiai fejlesztés­re, a munkaszervezésre, a mun­kanormák rendszeres karban­tartására irányuló tevékenysé­get. E munka sikere érdekében technológiai norma és munka- szervezési osztályokat, csoporto­kat kell létrehozni, a meglevő­ket pedig megfelelő képzettségű műszaki dolgozókkal kell meg­erősíteni. Javult a munkafegyelem Július elsejéig a határozat végrehajtásának első szakasza, a munkanormák rendezése lé­nyegében lezárult. Munkánk po­zitívumaként kell megállapíta­nunk, hogy a normák kiigazítását sike­rült úgy megoldanunk, hogy a keresetek nem csökkentek. sőt, a szövetkezeti ipar dolgozóit kivéve, valamivel még emelked­tek is. Így az új munkanormák bevezetése általában megértésre talált, és a dolgozók támogatá­sára is számíthattunk, ami egész sor hasznos javaslatukban nyil­vánult meg. A normarendezés a fizikai dol­gozóknak mintegy kétharmadát érintette. A rendezés eredmé­nyeként növekedett a normá­kon belül a műszaki normák aránya. Vállalataink általában helyesen alkalmazták a veszte- ségidő-tanulmányok tapasztala­tait a műszaki szervezési in­tézkedéseknél, és érvényesítet­ték a munkafegyelem megszi­lárdításával kapcsolatban is. Pl. a Bajai Gyapjúszövetgyárban e feltárt hiányosságok alapján sza­bályozták az étkezés rendjét, az orvosi rendelő, a vállalati büfé használatát. A végrehajtott intézkedések hatásaként általában javult a munkaidő kihasználása. Meg kell azonban állapítani, hogy a normáknak a valósághoz igazítása ellenére, még mindig kevés vállalatainknál a műszaki normák aránya. Az önelégedettség fékezi a termelést A normaszigorítás mértéke vállalatonként különböző, de he­lyes, hogy vállalaton belül is az egyes üzemrészeknél figye­lembe vették a műhelyek külön­böző adottságait. így sikerült biztosítani, hogy a helyesebb munkanormák alkalmazásával a vállalati teljesítményszázalé- kok is reálisabbá váltak, nem sokkal haladják meg a 100 szá­zalékot. Egyes vállalatokon belül azonban a teljesítményszázalé­(Folytatás a 3. oldalon.) Moszkva. (MTI) Péntek dél­után a nagy Kreml-palotában szovjet—indiai barátsági nagy­gyűlésre jöttek össze a szovjet főváros üzemeinek legkiválóbb dolgozói, a kulturális és politi­kai élet kiválóságai. Nagy taps közepette emelke­dett szólásra Dzsavaharlal Neh­ru indiai miniszterelnök. Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke el­mondotta, hogy az utolsó látoga­tása óta eltelt hat év alatt a szovjet nép káprázatos siketeket ért el az űrrepülés területén. A Szovjetunió fővárosa, Mosrfcva pedig azóta még nagyobb és még szebb lett. A miniszterelnök hangoztatta, hogy az elmúlt évek folyamán jelentősen szélesedtek az indiai —szovjet kapcsolatok, és a Szov­jetunió segítségével hatalmas üzemek épültek és épülnek In­diában. A szovjet szakemberek ál­landó segítséget nyújtanak nekünk rendkívül fontos munkánkban — jelentette ki Nehru — és én hálásan köszönöm a Szovjetunió kormányának ezt a segítséget. A béke a népek legégetőbb szükséglete — hangsúlyozta Nehru. A Szovjetunióban — ál­lapította meg — a béke megőr­zésének fontossága észrevehe­tőbb mint bármely más ország­ban. A Szovjetunió állást foglal az általános és teljes leszerelés mellett, hogy egyszer s min-* denkorra véget vessen a háború veszélyének. Mi indiaiak — hangoztatta Nehru — mindig a béke hívei vol­tunk és ma is azok va­gyunk. A háború kirobba­nása keresztülhúzná remé­nyeinket és terveinket. Felhívjuk azokat a nagyhatal­makat, amelyek kezükben tart­ják a béke kulcsait, tegyenek meg minden tőlük telhetőt a háborús veszély elhárítására. Dzsavaharlal Nehru bejelen­tette, hogy üzenetet hozott Hrus- csovnak, a szovjet kormány ve­zetőjének az el nem kötelezett országok belgrádi értekezletének részvevőitől. Ebben az üzenet­ben — mondotta — a világ sor­sáért érzett aggodalom jut ki­fejezésre Nehru azt is bejelentette, hogy az értekezlet részvevői üzenetei intéztek az Egyesült Államok el" nőkéhez is. Nehru rámutatott, hogy a* üzenet tárgyalásokra szólítja fel Hruscsovot és Kennedyt. Bizo­nyos vagyok benne — mondotta —, hogy csak a tárgyalások ve­zethetnek gyümölcsöző eredmé­nyekhez. Az indiai miniszterelnök hang­súlyozta, hogy a ma már feltétlenül szük­ségessé vált tárgyalások megtisztíthatják az utat a teljes leszerelés problémá­jának megoldásához. A Szovjetunió — hangoztatta Nehru — a béke és a leszere­lés híve. Az önök országa ha­talmas sikereket ért el. Ezek a sikerek a jelenben és a jövőbe i egyaránt az alkotó munka sike­rei. — Rendületlenül bízom ben­ne, hogy a Szovjetunió, amely hosszú évek óta járja a béke útját, tovább halad előre ezen az úton. Ezután Nyikita Hruscsov mon­dott beszédet Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov rámutatott arra, hogy az indiai miniszterelnök szovjet- unióbeli látogatása igen fontos a két ország barátságának to­vábbi erősítése szempontjából. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a legagresszívebb imperialista erők, amelyek hajlandók egy nukleáris háború szakadékéba sodorni a világot, a helyzet ki­élezésének ürügyéül a német békeszerződés megkötésének kér­dését választották. A szovjet kormányfő emlékez­Az aktíva résztvevőinek egy csoportja. tetett arra, hogy a Szovjetunió­nak a német kérdéssel kapcso­latos javaslatai arra irányul­nak, hogy a német békeszerző­dés megkötésével megszüntessék a második világháború után Eu­rópa szívében továbbra is meg­maradt gennyedő gócot, jogilag megerősítsék a jelenlegi német határokat, gátat emeljenek a Nyugat-Németországban újra mozgolódó militaristák és re- vansvágyók veszedelmes kaland-* jai elé. A béke szempontjából igen hasznos lenne, ha felvennék a két német köztársaságot az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe — mutatott rá Hruscsov. Kije­lentette: mind a két német ál­lamot fel kell venni az ENSZ- be. Eljött ennek az ideje. Nyugaton sokat beszélnek ar­ról, hogy szükség van a tár­gyalásokra. Ebben a szellember* nyilatkozott augusztus 30-i saj­tóértekezletén Kennedy amerikai elnök is — mondotta Hruscsov J — Ha ez a nyugati hatalmak) valódi szándékait tükrözi, ha ők» hajlandók érdemi tárgyalások-- ra, akkor a szovjet kormány ezt örömmel üdvözli. — Mi, komoly, érdemi tár­gyalásokat kívánunk, ame­(Folytatása a 2. oldalon.) XVL ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1961. SZEPT. 9, SZOMBAT Ara 60 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents