Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-07 / 211. szám
1961. szeptember 7. csütörtök 5. oldal Helytálltak a fiatalok a nyári munkákban A KISZ megyei végrehajtó bizottsága értélkelte a termelőszövetkezeteik, állama • gazdaságok és gépállomások fiataljainak részvételét a tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkákban. 200 novényápoló brigád A szocialista nagyüzemekben a fiatalok mintegy 200 brigádban, több mint 3 ezer fő részvételével indítottak harcot a kapások időbeni megművelésóért A járási-városi bizottságok jelentése alapján mintegy 16 ezer hold különböző növényféleséget kapáltak meg. A legjobbak között kell említeni a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz ifjúsági brigádját, amely 100 hold kukoricát, 70 hold kertészeti növényt és 30 hold cukorrépát kapált meg. A tisza- újíalusi Tisza Tsz két ifjúsági munkacsapata 150 hold kukorica, 20 hold borsó, 60 hold zöldség, 10 hold burgonya és 30 hold cukorrépa megművelését vállalta és végezte eh Kitűnt, a növényápolási versenyben a hartai Lenin Tsz, az Űjbögi és Városföldi Állatni Gazdaság ifjúsági brigádja is. 485 kézi aratópár Megyénkben a fiatalok közül 485 pár aratott kézzel; közel 3 ezer hold gabonát takarítottak le. Az aratógépkezelők között 115 fiatal volt: teljesítményük meghaladja a 35 ezer holdat A legjobbak között van Brenner Márton solti traktoros 415 holdas eredménnyel, Konkoly András, a Bácsalmási Állami Gazdaság dolgozója 370, Kisföldd László, a Kisszállási Gépállomás dolgozója 365, Bajer János, a hartai Lenin Tsz tagja 260 hold teljesítménnyel. A kombájnvezetők közül 54 fiatal vett részt a gabonabeta- karításban, mintegy 20 ezer holdról aratták-csépelték el a termést Kiemelkedő teljesítményt ért el Narancsok János, a Bácsalmási Gépállomás fiatal traktorosa, aki 530 holdról 715 tonna gabonát takarított be. A kéveöss zohord ásiban mintegy 2 ezer KIS7-fiatal és úttörő vett részt 18 ezer holdon, majdnem 300 ezer kéve gabonát raktak össze. Jó munkát végzett a tompái Szabadság Tsz 12 főből álló brigádja, akik napi 12 órát dolgoztak a tarlón, 250 Termelőszövetkezeti kultárfelelősök értekezlete Kecskeméten Szeptember 6-án, a megyei tanács klubtermében tartották értekezletüket a megye termelőszövetkezeteinek kultúrfelelő- sei. A tanácskozáson részt vett Kovács Imre elvtárs, a megyei pártbizottság köznevelési felelőse, aki előadásában tájékoztatta a megjelenteket a megye ötéves kulturális programjának előkészületeiről és meghatározta a soronkövetkező legfontosabb népművelési feladatokat. A termelőszövetkezeti kultúr- felelősök hozzászólásaiból kicsendült, hogy egyes falvakban több vállalat, közös gazdaság és tömegszervezet rendelkezik klubhelyiséggel, művelődési teremmel és ezáltal külön-külön szervezik kulturális előadásaikat. Ez nagyban megnehezíti az egységes falusi népművelés megteremtését Az értekezleten szóba került, hogy a termelőszövetkezetek mire használják fel kulturális alapjukat, örvendetes, ma már a tsz-ek többsége csakis a rendeletek értelmében gazdálkodik a rendelkezésre álló pénzzel. A továbbiakban megvitatták a ; falusi kulturális bizottságok munkáját, a termelőszövetkezeti akadémiák és az ezüstkalászos tanfolyamok tematikáját A kul- túrfelelősök kérték, a jövőben az illetékes szervek még foko-] zottabban segítsék elő, hogy mi-! nél több termelőszövetkezeti' gazda végezhesse el a dolgozók! esti iskoláját holdról rakták keresztbe a gabonát 48 cséplőcsapat A cséplőcsapatok versenyében 48 ifjúsági csapat vett részt több mint 800 dolgozóval. De- rekas munkával járultak hozzá, hogy a megyében mindenütt időben befejeződött a cséplés. Különösen szépen dolgoztak a hartai Lenin és a miskei Üj Élet Termelőszövetkezet fiataljai: naponta átlagosan 135—140 mázsa gabonát csépeltek eL Kiváló földművesssövetkeset as á<*ase&yhási NEMRÉG nyerte el a kiváló címet az ágasegyházi földművesszövetkezet. Ezzel kapcsolatban kerestük fel a vezetőséget, ahol kérdésünkre az alábbiakról tájékoztattak bennünket: A megyénkben idén első és egyetlen kiváló földművesszövetkezet a nem mindennapi minősítést szorgos és megfeszített munkával érte el. Nézzük az első félévi eredményeket: tagszervezés területén 45 ezer ^VWWWWWS»WWWWWWVW» HARMADSZOR IS ÉLÜZEM A Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat 1961. első félévi eredménye alapján elnyerte a kitüntető élüzem címet. Nagy esemény ez a vállalat életében, hiszen a szocialista munkaverseny, a termelékenység tervszerű növelése és a takarékos gazdálkodás folytán immár a harmadik oklevél jutott birtokukba. Ebből az alkalomból Győri István, Győri György, Kása József, Száraz Ferenc, Vigh András és Török Imre, akik megalakulása óta dolgoznak a vállalatnál, kimagasló munkájukért Kiváló dolgozó kitüntetésben részesültek. Képünkön: Jutalmat oszt Nagyházi Bálint, a vállalat igazgatója. forint volt előirányozva, ezzel szemben az eredmény 131 ezer forint, ami 291 százalékos teljesítménynek felel meg. Áruforgalmi nyereségük 105 ezer forint volt. A kiskereskedelmi forgalom 109 százalékos, a vendéglátóipar forgalma ÍÜ8 százalékos. A vendéglátóiparban önálló — tehát 'hitel nélküli — gazdálkodást folytatnak. E tekintetben nemcsak megyei, de országos viszonylatban is párjukat ritkítják. A SIKER eléréséhez nagyban hozzájárult a vezetőség és a dolgozók kölcsönös együttműködése is. A nehézségeket a Szakszervezeti és pártszervekké] karöltve küzdötték és küzdik le. Hasznosították azt az elvet hogy a szervezett dolgozók köny- nyebben megértik a feladatok végrehajtásának fontosságát. Terveikről szólva elmondták: Nagyszabású elgondolásuk egy kisáruház létrehozása Ágasegyházán. Ehhez azonban még nincs meg a beruházási keret. Pedig a lakosságnak szüksége lenne rá, hiszen az áruválasztók nagymérvű kibővítését szolgálná és nem kellene egy öltöny ruháért beutazni Kecskemétre, vagy Izsákra. Mert készruhát és gyermek- holmit egyáltalán nem árusítanak Ágasegyházán. A kisáruház létrehozása egyébként 3— 400 ezer forintba kerülne. A be~ befektetés minden bizonnyal néhány év alatt megtérülne. A SZÖVETKEZET dolgozói egyébként ígérték, hogy a második félévi terveket is túlteljesítik és megtartják a Kiváló Földművesszövetkezet címét H. D. JCit brigád kit nztendeje. A Uhuéi/UUtltx Az éltető víz A gémeskút. a magyar puszta sokat emlegetett jellegzetessége, kivesző félben van. Modem utódai azonban, a csőkutak, egyre inkább szaporodnak és velük együtt növekszenek az öntözött földek is. Ennek az örvendetes folyamatnak szép példájával találkoztunk a Kunfehértói Állami Gazdaságban, ahol a gazdaság önállóan, saját kútfúró brigádjával építi a cső- kutakat. A kútfúró mester és brigádja ' Á mester: Szekszárdi Antal fcácsi. ő a brigádvezető. A bri-' gád négy-öt emberből áll. Munka közben nem egy esetben a *70 méter mélységet is elérik. A múlt évben már 15 csőkútat fúrtak, s ezek számát az idén is jó néhánnyal növelték. A felszínre hozott vizet kerti növények öntözésére, valamint permetlé előkészítésére használják, aminek jelentőségét akkor látjuk igazán, ha tudjuk, azt. hogy a gazdaságnak 1050 hold szőlője és 400 hold gyümölcsöse van. Szekszárdi bácsi azonban nemcsak a gazdaságnak, de a környező, sőt a távolabbi termelőszövetkezeteknek is épít kutakat, így például a jánoshalmi Aranykalásznak. Olykor- olykor még a Dunántúlra is ellátogat. Ezt úgy mondják a gaz„bányászai” das ágban, hog- Szekszárdi bácsit „kölcsön adják” a termelő-! szövetkezeteknek, hogy azokat í segítse szaktudásával és mun-< kájávaL Percenként 250 liter víz Mintegy 20 ember tapossa a i lucskos, ragadós agyagot. Egy! rcSzük benne áll a talajvízben. ] De dolgoznak lankadatlanul és] a 2350 köbméterre tervezeti < víztároló-medence egyre mélyül. Motorral szívatják lábuk! alól a talajvizet, amit aztán j vastag csöveken keresztül ve-1 zetnek át a szórófejekre. Az épülő medencét csőkutak veszik körül. Ezekből ömlik a! víz majd a tárolóba — mondja] Bajusz Gábor üzemegység vezető, akit éppen itt találunk. A! medence közvetlenül is sok ta-! lajvizet „termel” s részben ez, j részben a csőkutak vize bdzto-] sítja a kellő mennyiséget. — Az összegyűlt vizet elvezet- ] jük az ötvein méteres sugarú ] szórófejekbe és a szőlő-, valamint az őszibarack iskolánkat i öntözzük. Percenként 250 liter! vizet tudunk hasznosítani. — Amint látható is, végeredményben természetes talajkiásásról van szó. Nem kell milliós beruházásokat ráfordítani, i csupán a helyi adottságokat kell! kihasználni — fejezte be az) üzemegység-vezető. — És valóban kihasználják, ötletesen és i eredményesen. Hatvani Dániel — Hosszú annak a sora. A brigád és a patronáló» — Nem baj, majd lerövidítjuK. — trre eimeseiteK. í-n így foglalom össze. Íratlan szabály a gyárban, hogy minden fonógépnek megvan a maga kártológépe. Az alkotmány ünnepének műszakja előtt a hatos számú kártológépet generálozták. A „Hámán Kató” fonóbrigádot a tízes kártoló szolgálja ki, de az üzem vezetői mégis úgy intézkedtek, hogy a tízes kártoló elő- fonalát más munkacsoport dolgozza fel. — Mi ez, ha nem kivételezés — folytatja Baracsi Kati. — Hogyan teljesítsük a felajánlásokat, ha az egyik brigád úgy kap előnyt, hogy a másikat megrövidítik? — Ügy látszik, azok vannak jobban patronálva, akik nem dolgoznak brigádban — veti közbe Szegedi Magdi. — Azoknak jobban segítenek. Mi meg' néha háromszor is szólhatunk, mire idejönnek a gépünkhöz. — Még a szakmai patronálón- kat, Gömzsik Imre segédmestert is elvitték tőlünk — veszi vissza a szót Baracsi Kati. — Pedig ő igazán szívén viselte a brigád sorsát. Nem tagadom, a főmérnöknek is szüksége van segítségre, de akkor ne mondják, hogy így nem dolgozik jól a szocialista brigád, meg úgy nem dolgozik jól a brigád. De mondok én mást is. Nem a mi kötelességünk a kártolóból felcipelni az előfonalat, mégis le kell mennünk, ha kevés az elő- fonél, különben áll a gép, aztán vihetjük haza a sovány borítékot. — Szóljon már a brigádvezető is — biztatom Milasinnét. ! (4.) A második randevúm már | jobban sikerült. A találkán egy | brigádtag kivételével ott volt az i egész „Hámán Kató” fonóbri- I gád. Nevüket, szorgalmukat, ! szakmai hozzáértésüket kitüntetések fémjelzik. Bemutatom őket: Milasin Ottóné a Magyar Munkaérdemérem ezüstfokozatának tulajdonosa, a Könnyűipar kiváló dolgozója, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának tagja. Szegedi Magdolna a Könnyűipar Kiváló dolgozója, a Szakma ifjú mestere cím ezüstfokozatának tulajdonosa. Baracsi Katalin a Könnyűipar kiváló dolgozója, kiváló szakmunkás. Eizenhart Albertné Kiváló dolgozó. Rosss szervezés, kevés munka Szegedi Magdi kezdi a panaszkodást Nem sokkal azután, hogy megkapta a Szakma ifjú mestere cím ezüstfokozatát „elismerésként” elkezdték dobálni egyik helyről a másikra. A fossz szervezés következtében nem volt munkája a brigádban. Keveset keresett. Még most is rossz a kedve. Milasin Ottónénak is van mondanivalója. Öt főként az bántja, hogy nem tudtak benevezni az alkotmány ünnepe alkalmából indított munkaversenybe, amit a KISZ-szervezet kezdeményezett. — Mi volt ennek az akadálya? — Brigádunknak nem volt munkája. Egész műszakokat álltak a fonógépek. — Pedig mehettünk volna — kapcsolódik a vitába Baracsi Kati —, csak az a baj, hogy kivételeznek. .. — hallgat el keserűen. — Ez már érdekes téma. — — Jaj, hagyja el! Úgyis az a hírem, hogy sokat panaszkodom. — Ügy látszik, mégsem eleget, különben változtatnának ezen a vezetők. — Nem olyan könnyű most az, mint ahogy maga elgondolja. Mióta az új műszaki normával dolgozunk, nincs idő az irodára szaladgálni. Meg aztán hiába is mennénk, hiszen annyi az értekezlet, olyan sok a gond, hogy legtöbbször senki sincs a helyén. — De itt a műhelyben csak szót válthatnak velük? A vezetők nem jönnek — Jó lenne bizony elbeszélgetni a problémákról. Nagy hiba azonban, hogy a vezetők nem jönnek le a műhelyekbe. Még szerencse, hogy néha vendégek is vannak. Akkor látjuk őket. Egyébként igen ritka, hogy meglátogatnának bennünket. Többször szóvá tettük ezt, de a változást még nem érezzük. Mostanában még Tóth elvtársat, a versenyfelelőst sem látjuk. Úgy látszik, mióta kultúros, meg munkaügyes is lett, nincs ideje a brigádokkal foglalkozni. — A sok panasz után halljunk valami biztatót is a brigád terveiről, elképzeléseikről. Valószínű, olvasták már, hogy a SZOT elnöksége ősszel összehívja a szocialista brigádok vezetőinek országos értekezletét. Miről ad ott majd számot Milasin- né? — Könnyebbet is kérdezhetett volna. Igaz, sokáig elsők voltunk a versenyben. Két zászlót is őrzünk. Gondolom, ha törődnének velünk, ha a műszakiak is segítenének, akkor lenne miről beszámolni. De így fogalmam sincs, mit mondok majd Pesten, pedig a hírnév kötelez... (Folytatjuk.) Sándor Géza Mondják el bővebben — bíztatnm nkpf
