Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

1961. szeptember 7. csütörtök 5. oldal Helytálltak a fiatalok a nyári munkákban A KISZ megyei végrehajtó bizottsága értélkelte a termelő­szövetkezeteik, állama • gazdasá­gok és gépállomások fiataljai­nak részvételét a tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkák­ban. 200 novényápoló brigád A szocialista nagyüzemekben a fiatalok mintegy 200 brigád­ban, több mint 3 ezer fő rész­vételével indítottak harcot a kapások időbeni megművelé­sóért A járási-városi bizottsá­gok jelentése alapján mintegy 16 ezer hold különböző növény­féleséget kapáltak meg. A leg­jobbak között kell említeni a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz ifjúsági brigádját, amely 100 hold kukoricát, 70 hold ker­tészeti növényt és 30 hold cu­korrépát kapált meg. A tisza- újíalusi Tisza Tsz két ifjúsági munkacsapata 150 hold kukori­ca, 20 hold borsó, 60 hold zöld­ség, 10 hold burgonya és 30 hold cukorrépa megművelését vállalta és végezte eh Kitűnt, a növényápolási versenyben a hartai Lenin Tsz, az Űjbögi és Városföldi Állatni Gazdaság ifjúsági brigádja is. 485 kézi aratópár Megyénkben a fiatalok közül 485 pár aratott kézzel; közel 3 ezer hold gabonát takarítottak le. Az aratógépkezelők között 115 fiatal volt: teljesítményük meghaladja a 35 ezer holdat A legjobbak között van Brenner Márton solti traktoros 415 hol­das eredménnyel, Konkoly And­rás, a Bácsalmási Állami Gaz­daság dolgozója 370, Kisföldd László, a Kisszállási Gépállo­más dolgozója 365, Bajer János, a hartai Lenin Tsz tagja 260 hold teljesítménnyel. A kombájnvezetők közül 54 fiatal vett részt a gabonabeta- karításban, mintegy 20 ezer holdról aratták-csépelték el a termést Kiemelkedő teljesít­ményt ért el Narancsok János, a Bácsalmási Gépállomás fiatal traktorosa, aki 530 holdról 715 tonna gabonát takarított be. A kéveöss zohord ásiban mint­egy 2 ezer KIS7-fiatal és út­törő vett részt 18 ezer holdon, majdnem 300 ezer kéve gabo­nát raktak össze. Jó munkát végzett a tompái Szabadság Tsz 12 főből álló brigádja, akik napi 12 órát dolgoztak a tarlón, 250 Termelőszövetkezeti kultárfelelősök értekezlete Kecskeméten Szeptember 6-án, a megyei ta­nács klubtermében tartották értekezletüket a megye terme­lőszövetkezeteinek kultúrfelelő- sei. A tanácskozáson részt vett Kovács Imre elvtárs, a megyei pártbizottság köznevelési felelő­se, aki előadásában tájékoztatta a megjelenteket a megye ötéves kulturális programjának előké­születeiről és meghatározta a soronkövetkező legfontosabb népművelési feladatokat. A termelőszövetkezeti kultúr- felelősök hozzászólásaiból ki­csendült, hogy egyes falvakban több vállalat, közös gazdaság és tömegszervezet rendelkezik klub­helyiséggel, művelődési terem­mel és ezáltal külön-külön szer­vezik kulturális előadásaikat. Ez nagyban megnehezíti az egysé­ges falusi népművelés megte­remtését Az értekezleten szóba került, hogy a termelőszövetkezetek mi­re használják fel kulturális alapjukat, örvendetes, ma már a tsz-ek többsége csakis a ren­deletek értelmében gazdálkodik a rendelkezésre álló pénzzel. A továbbiakban megvitatták a ; falusi kulturális bizottságok munkáját, a termelőszövetkezeti akadémiák és az ezüstkalászos tanfolyamok tematikáját A kul- túrfelelősök kérték, a jövőben az illetékes szervek még foko-] zottabban segítsék elő, hogy mi-! nél több termelőszövetkezeti' gazda végezhesse el a dolgozók! esti iskoláját holdról rakták keresztbe a ga­bonát 48 cséplőcsapat A cséplőcsapatok versenyében 48 ifjúsági csapat vett részt több mint 800 dolgozóval. De- rekas munkával járultak hozzá, hogy a megyében mindenütt időben befejeződött a cséplés. Különösen szépen dolgoztak a hartai Lenin és a miskei Üj Élet Termelőszövetkezet fiatal­jai: naponta átlagosan 135—140 mázsa gabonát csépeltek eL Kiváló földművesssövetkeset as á<*ase&yhási NEMRÉG nyerte el a kiváló címet az ágasegyházi földmű­vesszövetkezet. Ezzel kapcsolat­ban kerestük fel a vezetőséget, ahol kérdésünkre az alábbiak­ról tájékoztattak bennünket: A megyénkben idén első és egyetlen kiváló földművesszö­vetkezet a nem mindennapi minősítést szorgos és megfeszí­tett munkával érte el. Nézzük az első félévi eredményeket: tagszervezés területén 45 ezer ^VWWWWWS»WWWWWWVW» HARMADSZOR IS ÉLÜZEM A Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat 1961. első félévi eredménye alapján elnyerte a kitüntető élüzem címet. Nagy esemény ez a vállalat életében, hiszen a szocialista munkaverseny, a termelékenység tervszerű növelése és a takarékos gazdálkodás folytán immár a harmadik oklevél jutott birtokukba. Ebből az alkalomból Győri István, Győri György, Kása József, Száraz Ferenc, Vigh András és Török Imre, akik megalakulása óta dolgoznak a vállalatnál, kimagasló mun­kájukért Kiváló dolgozó kitüntetésben részesültek. Képünkön: Jutalmat oszt Nagyházi Bálint, a vállalat igazgatója. forint volt előirányozva, ezzel szemben az eredmény 131 ezer forint, ami 291 százalékos telje­sítménynek felel meg. Árufor­galmi nyereségük 105 ezer fo­rint volt. A kiskereskedelmi forgalom 109 százalékos, a ven­déglátóipar forgalma ÍÜ8 szá­zalékos. A vendéglátóiparban önálló — tehát 'hitel nélküli — gazdál­kodást folytatnak. E tekintet­ben nemcsak megyei, de orszá­gos viszonylatban is párjukat ritkítják. A SIKER eléréséhez nagyban hozzájárult a vezetőség és a dol­gozók kölcsönös együttműködé­se is. A nehézségeket a Szak­szervezeti és pártszervekké] karöltve küzdötték és küzdik le. Hasznosították azt az elvet hogy a szervezett dolgozók köny- nyebben megértik a feladatok végrehajtásának fontosságát. Terveikről szólva elmondták: Nagyszabású elgondolásuk egy kisáruház létrehozása Ágasegy­házán. Ehhez azonban még nincs meg a beruházási keret. Pedig a lakosságnak szüksége lenne rá, hiszen az áruválasztók nagymér­vű kibővítését szolgálná és nem kellene egy öltöny ruháért be­utazni Kecskemétre, vagy Izsák­ra. Mert készruhát és gyermek- holmit egyáltalán nem árusíta­nak Ágasegyházán. A kisáru­ház létrehozása egyébként 3— 400 ezer forintba kerülne. A be~ befektetés minden bizonnyal né­hány év alatt megtérülne. A SZÖVETKEZET dolgozói egyébként ígérték, hogy a má­sodik félévi terveket is túltel­jesítik és megtartják a Kiváló Földművesszövetkezet címét H. D. JCit brigád kit nztendeje. A Uhuéi/UUtltx Az éltető víz A gémeskút. a magyar puszta sokat emlegetett jellegzetessége, kivesző félben van. Modem utódai azonban, a csőkutak, egyre inkább szaporodnak és velük együtt növekszenek az öntözött földek is. Ennek az örvendetes folyamatnak szép példájával találkoztunk a Kun­fehértói Állami Gazdaságban, ahol a gazdaság önállóan, saját kútfúró brigádjával építi a cső- kutakat. A kútfúró mester és brigádja ' Á mester: Szekszárdi Antal fcácsi. ő a brigádvezető. A bri-' gád négy-öt emberből áll. Mun­ka közben nem egy esetben a *70 méter mélységet is elérik. A múlt évben már 15 csőkútat fúrtak, s ezek számát az idén is jó néhánnyal növelték. A felszínre hozott vizet kerti növények öntözésére, valamint permetlé előkészítésére hasz­nálják, aminek jelentőségét ak­kor látjuk igazán, ha tudjuk, azt. hogy a gazdaságnak 1050 hold szőlője és 400 hold gyü­mölcsöse van. Szekszárdi bácsi azonban nemcsak a gazdaságnak, de a környező, sőt a távolabbi ter­melőszövetkezeteknek is épít kutakat, így például a jános­halmi Aranykalásznak. Olykor- olykor még a Dunántúlra is el­látogat. Ezt úgy mondják a gaz­„bányászai” das ágban, hog- Szekszárdi bá­csit „kölcsön adják” a termelő-! szövetkezeteknek, hogy azokat í segítse szaktudásával és mun-< kájávaL Percenként 250 liter víz Mintegy 20 ember tapossa a i lucskos, ragadós agyagot. Egy! rcSzük benne áll a talajvízben. ] De dolgoznak lankadatlanul és] a 2350 köbméterre tervezeti < víztároló-medence egyre mé­lyül. Motorral szívatják lábuk! alól a talajvizet, amit aztán j vastag csöveken keresztül ve-1 zetnek át a szórófejekre. Az épülő medencét csőkutak veszik körül. Ezekből ömlik a! víz majd a tárolóba — mondja] Bajusz Gábor üzemegység ve­zető, akit éppen itt találunk. A! medence közvetlenül is sok ta-! lajvizet „termel” s részben ez, j részben a csőkutak vize bdzto-] sítja a kellő mennyiséget. — Az összegyűlt vizet elvezet- ] jük az ötvein méteres sugarú ] szórófejekbe és a szőlő-, vala­mint az őszibarack iskolánkat i öntözzük. Percenként 250 liter! vizet tudunk hasznosítani. — Amint látható is, végered­ményben természetes talajki­ásásról van szó. Nem kell mil­liós beruházásokat ráfordítani, i csupán a helyi adottságokat kell! kihasználni — fejezte be az) üzemegység-vezető. — És való­ban kihasználják, ötletesen és i eredményesen. Hatvani Dániel — Hosszú annak a sora. A brigád és a patronáló» — Nem baj, majd lerövidít­juK. — trre eimeseiteK. í-n így foglalom össze. Íratlan szabály a gyárban, hogy minden fonó­gépnek megvan a maga kártoló­gépe. Az alkotmány ünnepének műszakja előtt a hatos számú kártológépet generálozták. A „Hámán Kató” fonóbrigádot a tí­zes kártoló szolgálja ki, de az üzem vezetői mégis úgy intéz­kedtek, hogy a tízes kártoló elő- fonalát más munkacsoport dol­gozza fel. — Mi ez, ha nem kivételezés — folytatja Baracsi Kati. — Ho­gyan teljesítsük a felajánláso­kat, ha az egyik brigád úgy kap előnyt, hogy a másikat megrö­vidítik? — Ügy látszik, azok vannak jobban patronálva, akik nem dolgoznak brigádban — veti közbe Szegedi Magdi. — Azok­nak jobban segítenek. Mi meg' néha háromszor is szólhatunk, mire idejönnek a gépünkhöz. — Még a szakmai patronálón- kat, Gömzsik Imre segédmestert is elvitték tőlünk — veszi vissza a szót Baracsi Kati. — Pedig ő igazán szívén viselte a brigád sorsát. Nem tagadom, a főmér­nöknek is szüksége van segít­ségre, de akkor ne mondják, hogy így nem dolgozik jól a szo­cialista brigád, meg úgy nem dolgozik jól a brigád. De mon­dok én mást is. Nem a mi kö­telességünk a kártolóból felci­pelni az előfonalat, mégis le kell mennünk, ha kevés az elő- fonél, különben áll a gép, aztán vihetjük haza a sovány boríté­kot. — Szóljon már a brigádvezető is — biztatom Milasinnét. ! (4.) A második randevúm már | jobban sikerült. A találkán egy | brigádtag kivételével ott volt az i egész „Hámán Kató” fonóbri- I gád. Nevüket, szorgalmukat, ! szakmai hozzáértésüket kitünte­tések fémjelzik. Bemutatom őket: Milasin Ottóné a Magyar Munkaérdemérem ezüstfokoza­tának tulajdonosa, a Könnyű­ipar kiváló dolgozója, a Textil­ipari Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának tagja. Szegedi Magdolna a Könnyűipar Kiváló dolgozója, a Szakma ifjú mestere cím ezüstfokozatának tulajdonosa. Baracsi Katalin a Könnyűipar kiváló dolgozója, kiváló szakmunkás. Eizenhart Albertné Kiváló dolgozó. Rosss szervezés, kevés munka Szegedi Magdi kezdi a pa­naszkodást Nem sokkal azután, hogy megkapta a Szakma ifjú mestere cím ezüstfokozatát „el­ismerésként” elkezdték dobálni egyik helyről a másikra. A fossz szervezés következtében nem volt munkája a brigádban. Keveset keresett. Még most is rossz a kedve. Milasin Ottónénak is van mon­danivalója. Öt főként az bántja, hogy nem tudtak benevezni az alkotmány ünnepe alkalmából indított munkaversenybe, amit a KISZ-szervezet kezdeménye­zett. — Mi volt ennek az akadá­lya? — Brigádunknak nem volt munkája. Egész műszakokat áll­tak a fonógépek. — Pedig mehettünk volna — kapcsolódik a vitába Baracsi Kati —, csak az a baj, hogy ki­vételeznek. .. — hallgat el ke­serűen. — Ez már érdekes téma. — — Jaj, hagyja el! Úgyis az a hírem, hogy sokat panaszkodom. — Ügy látszik, mégsem ele­get, különben változtatnának ezen a vezetők. — Nem olyan könnyű most az, mint ahogy maga elgondol­ja. Mióta az új műszaki nor­mával dolgozunk, nincs idő az irodára szaladgálni. Meg aztán hiába is mennénk, hiszen annyi az értekezlet, olyan sok a gond, hogy legtöbbször senki sincs a helyén. — De itt a műhelyben csak szót válthatnak velük? A vezetők nem jönnek — Jó lenne bizony elbeszél­getni a problémákról. Nagy hi­ba azonban, hogy a vezetők nem jönnek le a műhelyekbe. Még szerencse, hogy néha vendégek is vannak. Akkor látjuk őket. Egyébként igen ritka, hogy meg­látogatnának bennünket. Több­ször szóvá tettük ezt, de a vál­tozást még nem érezzük. Mosta­nában még Tóth elvtársat, a versenyfelelőst sem látjuk. Úgy látszik, mióta kultúros, meg munkaügyes is lett, nincs ideje a brigádokkal foglalkozni. — A sok panasz után hall­junk valami biztatót is a brigád terveiről, elképzeléseikről. Való­színű, olvasták már, hogy a SZOT elnöksége ősszel összehív­ja a szocialista brigádok veze­tőinek országos értekezletét. Mi­ről ad ott majd számot Milasin- né? — Könnyebbet is kérdezhetett volna. Igaz, sokáig elsők vol­tunk a versenyben. Két zászlót is őrzünk. Gondolom, ha törőd­nének velünk, ha a műszakiak is segítenének, akkor lenne mi­ről beszámolni. De így fogal­mam sincs, mit mondok majd Pesten, pedig a hírnév kötelez... (Folytatjuk.) Sándor Géza Mondják el bővebben — bízta­tnm nkpf

Next

/
Thumbnails
Contents