Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS KISKUN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 811. SZÁM Ara 60 fillér 1961. SZEPT. 7, CSÜTÖRTÖK Százezer hold friss szárítás Háromszáz vetőgép dolgozik A megye termelőszövetkeze­teiben jól halad az őszi betaka­rítás. Háromezer holdon befe­jezték a kender vágását, s na­ponta átlag ezer holdról kerül le a cukorrépa, burgonya, siló- kukorica és napraforgó is. A felszabadult földeken 700 trak­tor forgatja a talajt, s már ed­dig több mint 100 ezer hold friss szántás van készen a kö­zös gazdaságokban. Az új termelőszövetkezeti köz­ségek határaiban az őszi gabona már táblásított területbe ke­rül; több mint száz kisiparcellát vonnak össze az őszi és tavaszi szántások során.' Az árpa, rozs és takarmány- keverékek vetése is jó ütemben folyik. A homokos talajokon lóvontaitású vetőgépek szórják a magot, összesen több mint 300 vetőgép dolgozik, s eddig mintegy 1500 holdon került földbe az őszi kalászos. Évszázados gond oldódik meg egy é? alatt Másfélmillió forintos beruházással vízmű épül Kalocsán KALOCSA város lakosságá­nak mindmáig legnagyobb gond­ja az ivóvízszegénység. Bár a város történelme a régmúltba nyúlik vissza, mégis azt kell ír­nunk, hogy fennállása évszáza­dai alatt a lakott területen nem tudtak egészséges vizet találni. Most viszont örömmel adunk számot arról* hogy az áldatlan helyzet még az idén megszűnik. A város és a megyei tanács ve­zetői soron kívül intézkedtek. A munka még a tavasszal megkezdődött. A rendkívül rossz vízellátást felülvizsgálva, a kö­vetkező adatokkal kellett szá­mot vetni a vezetőknek: A vá­ros 96 közkútjának többsége, mintegy 75 százaléka koli bak­tériummal fertőzött ásott kút. A meglevők vize pedig oly hirte­len elapadt, hogy jelenleg a vízbeszerzés komoly időt rabol el naponta az emberektől. A MEGYEI TANÁCS végre­hajtó bizottsága ezért kérelem­mel fordult az Országos Terv­hivatalhoz, hogy a város vízel­látását biztosító beruházásokat az 1964. évi terv helyett még az idén eszközölhessék. A kére­lemnek helyt adtak. Az Orszá­gos Tervhivatal soron kívül 1 millió 500 ezer forintot biztosí­tott Kalocsa városának, hogy a legégetőbb vízgondokat 1961 őszén megoldják. Mivel a város területe iható víz nyerésének reményével nem biztatott, a környéken rendeltek el kutatófúrásokat. A közel­múltban ez a munka sikerrel járt. Negyvenszállás területén sikerült megfelelő mennyiségű iható vizet találni. A Bács-Kis- kun megyed Vízmű dolgozói pe­dig soron kívül vállalták, hogy innen a városba vezetik a vizet. A munka már megkezdődött, s így az ivóvízben szegény város­részek lakóinak régi gondja még ez év őszén megoldódik. A MOST ÉPÜLŐ vízműte­lep szerves része lesz a későb­biek során létesítendő nagy vá­rosi vízműnek. II román párt- és kormányküldöttség látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban A román párt- és kormány­küldöttség Gheorghe Gheorghiu- Dej, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Állam­tanácsa elnöke vezetésével szer­dán délelőtt híradástechnikai iparunk egyik büszkeségét, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat látogatta meg. Vendége­inkkel együtt érkezett a gyárba Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Kiss Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Kristóf István, az Elnöki Tanács titká­ra, Hollai Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztá­lyának vezetője és Púja Frigyes külügyminiszterhelyettes. A zászlókkal díszített gyár be­járatánál Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Dióst Imre, a tizenegyedik kerületi pártbi­zottság első titkára, Vankó Gyu­la gyárigazgató, Simon József, a gyári pártbizottság titkára, Varró Vendel, a KISZ-bizottság titkára és Németh János, a szak- szervezeti bizottság elnöke fo­gadta a vendégeket. A gyár ud­varán több száz dolgozó forró szeretettel köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség tag­jait, Kádár Jánost, a párt első titkárát. Az igazgatósági tanácsterem­ben Vankó Gyula ismertette a román államférfiakkal a gyár fejlődését. Részletesen ismertet­te a gyár külföldi kapcsolatait. Elmondotta, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság után a harmadik legnagyobb megren­delőjük a Román Népköztársa­ság. Különösen az utóbbi időben szélesedett jelentősen az árufor­galom. Az elmúlt évben a gyár külföldi szállításainak öt száza­léka irányult a Román Népköz- társaságba, jövőre ez az arány már 12 százalék lesz a tervek szerint. Jövőre befejezik a gyár rekonstrukcióját. Jelentős beru­házással kétszeresére növelik az üzem kapacitását. A beszámolót nagy érdeklő­déssel hallgatták vendégeink. Gheorghiu-Dej számos részlet iránt érdeklődött. A baráti beszélgetés után a román küldöttség megköszönte a tájékoztatást, további sikere­ket kívánt az üzem munkájá­hoz, s a gyár művészeti csoport­jai részére ajándékokat nyúj­tottak át. A román párt- és kormány­küldöttség tagjai ezután megte­kintették a gyár különböző mű­helyeit. Amerre csak elvonultak a vendégek és a társaságukban le­vő magyar államférfiak, a gyár dolgozói mindenütt meleg szere­tettel fogadták őket, virágcsok­rokkal kedveskedtek. A látogatás végén az üzem dolgozói viharos tapsa, éljenzése * közben búcsúztatták kedves ven­dégeinket. Az üzemlátogatás után a ro­mán párt- és kormányküldött­ség tagjai magyar államférfiak kíséretében dunai hajókirándu­láson voltak. Új gép Helvécián, amellyel megoldották a nedves porozást és a lombtrágyázást A Helvéciái Állami Gazdaság vezetősége, műszaki gárdája is­mét egy nagyszerű újítás révén hallat magáról. Az áítaluk ter­vezett — és képünkön is bemu­tatott — úgynevezett ködper­metező gép permetezésre, po­rozásra és lombtrágyázásra egy­aránt alkalmas. Szórófej és szi­vattyú nélkül, üzembiztosán dol­gozik. A motorral egybeépített ventillátor légáramlatával köd­dé porlasztja a pérmetlevet, s ez három milliméteres nyíláso­Zöld szárról törik a kukoricát a Bajai Állami Gazdaságban Baján, megyénk legnagyobb állami gazdaságában a szokott­nál jóval korábban kezdtek az idén a kukoricatöréshez. A négy­ezerholdas kukoricatáblán még zöldell ugyan a szár, s a csövek sem értek be teljesen. A nagytömegű zöld szár megmentése vé­gett azonban — amely az idén nélkülözhetetlen lesz az állatok éttelel tetőséhez — letörik a félig érett csöveket s mesterségesen szárítják meg. Naponta kétszáz dolgozó töri a zöld szárról a kukoricát, ame­lyet vontatókkal, teherautókkal szállítanak a gazdaság komló- szárítóiba és hibridüzemébe. Itt biztonságban szárad meg a, szem­termés, a kukoricaszár pedig teljes tápértékkel kerül a silóba. A silókombájnok éjjel-nappal dolgoznak a szár betakarításán, amelyből 82 ezer mázsa téli takarmányt nyernek. kon jut a levélzetre. Ugyanez a légáramlat a megtöltött tartály­ból a poralakú védekezőszert is magával ragadja, s vízköddel együtt kiszórja. A gép jobbra és balra 20—20 méter széles­ségben poroz. Jelentősége ab­ból a szempontból nagy, hogy a porozást régi típusú gépekkel csak eső után, vagy harmatos hajnalon lehetett végezni — most a nedves porozás megol­dásával függetlenítették e mun­kát az időjárástól. Napi átlagos teljesítménye 10 hold. A lombtrágyázást mindeddig megnehezítette, hogy a kénes sav tönkretette a gép szórófe­jeit. Mivel ezen a gépen szóró­fej nincs, — legfeljebb a pár fillér értékű fúvókákat kell időnkint pótolni. Az új gépből egyelőre tíz da­rabot készített el a Tiszakécskei Permetezőgépgyár — újabb 100 darab legyártása most kezdő­dik. A fent felsorolt előnyök mellett az sem mellékes körül­mény. hogy a gép ára mindösz- sze 17 ezer forint körül van, s alkalmazásával a permetezés költsége a hagyományos mód­szerrel szemben mintegy 70 százalékkal csökkenthető. Százhúsz vizsgálatot tartottak az első félévben a népi ellenőrzési bizottságok JAVÁBAN FOLYIK a megyei népi ellenőrzési bizottság és a járási bizottságok második fél­éves programjának végrehajtá­sa. Emellett a közelmúlt napok­ban került sor az első féléves tapasztalatok összegezésére, a tevékenység értékelésére is. Vizsgálatokban és tapasztala­tokban bővelkedett ez az idő­szak. A legkülönbözőbb tárgyak­ban lefolytatott megyei, illetve járási szintű program szerint 120 vizsgálatban a NEB-ek mel­lett működő 31 szakbizottság 319 tagja vett részt. A 3 orszá­gos, 6 megyei témában végzett ellenőrzés és a 6 utóvizsgálat együttesen 916 egységet érintett, s a ráfordított idő 3066 nap, ami 43 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában volt. E számadat a vizsgálati feladatok alaposabb, elmélyül­tebb végzésére enged következ­tetni. Ennek köszönhető az a számos életrevaló és azóta nem egy már hasznosított, a munka, az anyaggazdálkodás, társadal­mi tulajdon védelme stb. meg­javítását célzó javaslat. A JÁRÁSI szakcsoportok kö­zül a Kiskunhalasi Járási NEB mezőgazdasági csoportja végez­te a legjobb munkát. A mező- gazdaság átszervezésével kap­csolatban a járás területén fel­vetődött problémák alapján tá­jékozódást végzett például a ta­vaszi műtrágyázás alakulásáról, a kései vetések gondozásáról, a gépállomások gépjavításának ál­lásáról stb. A kiskőrösi NEB mel­lett működő szociális és kul­turális szakcsoport pedig a já­rási tanács művelődési állandó bizottságával találta meg a gyümölcsöző együttműködést, amennyiben kidolgozták a tsz- j községek bölcsődéinek és nap- i közi otthonainak bővítését. I SZÁMSZERŰLEG nem, de tartalmilag sokat fejlődtek az elmúlt évivel szemben a népi ellenőrzési csoportok. A megye 108 községe közül 93-ban van ilyen csoport és külön 27 üze­mi NECS működik. A községi és üzemi csoportok a tájékozó­dáson kívül részt vesznek a tervszerinti vizsgálatokban, köz­érdekű jelzéseket tesznek és — •megbízás alapján — ki is vizs­gálják azokat. A miskei NECS például felhívta a figyelmet a községgazdálkodási előadó kor­rupciós magatartására, a kun­szállási ellenőrző csoport be­jelentést tett, hogy a községben tsz-en kívül álló személyek jog­talanul földingatlant használ­nak. A jánoshalmi csoport sa­ját kezdeményezésére — felha­talmazás alapján — a helyi Üj Alkotmány Tsz-ben végzett vizsgálatot és kiderítette, hogy a tsz raktárosa 27 ezer forint értékű kárt okozott stb. Figyelmezetető jelzés a NEB elmúlt félévi munkájában, hogy az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva csökkent a köz­érdekű bejelentések száma. A csökkenés a járásokban mutat­kozik. Tanulságos jelenségre hívja fel a figyelmet az is. ahogy az elmúlt félévben emel­kedést mutat a névtelen beje­lentések száma. A legtöbb be­jelentés a termelőszövetkezetek vezetésével volt kapcsolatos, másik jelentős hányaduk pedig a társadalmi tulajdon védelmé­vel foglalkozott. KÖZIÉT FMÉNYKUTATÁS bevezetésével és ankétok tartá­sával jelentős előrehaladást teH a néni ellenőrzés a dolgozó tö­megekkel való kapcsolat kiszé­lesítésében. A dolgozó nők mun­kájának megkönnyítése tárgyá­ban folytatott vizsgálatot 17 üzemi ankét előzte meg, több helyen pedig a vizsgálat megál­lapításait tárták ePv-egy üzem» vállalat dolgozói elé.

Next

/
Thumbnails
Contents