Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

5. oldai 1961. szeptember 1, péntek Határfároson jánoshalmi Uj Elet Termelőszövetkezetben MUNKA KÖZBEN Gazdagon termő földek kö­zött vezet utunk az elsőéves jánoshalmi Üj Élet Termelő- szövetkezet határában. Két ol­dalt a húsz holdon termesztett hatalmas görögdinnyék meg­számlálhatatlan sokasága, — odébb a paprikaföld kínálja termését. A zöldségféle parcel­láit piros és fehér szegfűk sza­lagja keretezi. A látvány szemet gyönyörködtető, s a virágsze­gély létrehozása kétségtelenül magasfoikű szépérzékről tanús­kodik. A jövő a térképvázlaton A központi tanyaépület végé­nél Fenyvesi József elnökre és a vezetőség több tagjára bukka­nunk. Fenyvesi bácsi kiterített tér­képvázlat fölé hajol. Mutató­ujját. amely ide-oda mozog a parcellákat ábrázoló ívpapíron, a többiek szemmel kísérik. — így fest a jövő évi vetés- területünk — mondja az elnök, s megtudjuk, hogy a tavasszal 50 hold lucernát, 17 hold bal­dók vezetői, akiknek nem kis részük van abban, hogy a nö­vényápolási munkákat szorgal­masan és szakszerűen elvégez­ték a szövetkezet gazdái. Ennek már .most meglátszik az ered­ménye. A kapások tiszták, gyommentesek. A kedvezőtlen időjárás ellenére a kukorica is viszonylag jó termést ígér. A termelőszövetkezet fejlett kertgazdálkodást is folytat. Hoz­zánk csatlakozik Pető Sándor kertészeti brigádvezető is, aki minden tudását latba vetette, hogy a dinnye és a kerti növé­nyek bő termést adjanak. Ei mondotta, hogy jövőre továbt fejlesztik a sok munkát igény­lő, de jól bevált kerti gazdál­kodást. tacimet és 20 hold gyümölcsöst telepítenek a közös gazdaság­ban. Kérdésünkre, hogy nem túl korai-e a tervezgetés, moso­lyogva válaszol: — A tervezés sohasem korai, bár a megvalósítását én már nem igen tudom szemmel kí­sérni. — ^ — Két nap múlva Zsámbék- ra megyek, az elnökképző isko­lára, és ott leszek egy évig, csak néhanapján látogathatok haza. Nagyon örülök, hogy ta­nulhatok, de azért itt is szeret­nék maradni. Ami időm van még az elutazásig, azt arra használom fel, hogy még egy­szer megnézem szövetkezetünk földjeit. Rendben akarok itt­hagyni mindent. Szakszerű növényápolás Kísérőjéül szegődve elindu­lunk a termelőszövetkezet kö­zel kétezer holdas határában. Velünk jönnek még Martinék Ferenc, Gál Lajos, Váczi Ven­cel is, a növénytermesztő brigá­Nagyszabású tervek a szőlőtermesztés gyors korszerűsítésére kifizetődik a szőlővesmők szelektálása A nagyrészt elöregedett, hiá­nyos, csökkent termőképességű szőlőültetvényeink felújításá­nak. illetve új nagyüzemi tele­pek létrehozásának minden ed­diginél nagyobbszabású prog­ramját írja elő a második öt­éves terv. Különösen nagy feladatokat tartalmaz a terv az alföldi homoki szölőkultúra fejlesz­tését illetően. A felújítások előkészítéséről, a soronlevő feladatokról Borbás Lajos, a Földművelésügyi Mi­nisztérium szőlő- és gyümölcs­termesztési igazgatóságának ve­zetője a többi között a követke­ző tájékoztatást adta: A szőlőtermesztő nagyüzemek kialakításához a második ötéves tervben kormányzatunk megad­ja a szükséges anyagi támoga­tást. Az elmúlt években az ál­lami gazdaságok és a SZÖLFA Vállalat üzemegységei szőlö- anyatelepeket létesítettek, s ezek évről évre több szaporító anyagot adnak. A második ötéves terv során kereken 60 ezer hold ho­moki szőlőt kell telepíteni, amelyhez évente körülbelül 250 millió —sőt, az idd In­duló évben még ennél is több, körülbelül 300 millió — hazai síma vessző be­gyűjtésére van szükség. Ez a vesszőmennyiség az or­szágban rendelkezésre áll, a be­gyűjtés mégis nagy gondot okoz. A termelők ugyanis — az álla­mi gazdaságok és a termelő- szövetkezetek — általában nem gyűjtik be a rendelkezésükre álló, továbbszaporításra alkal­mas vesszőmennyiséget. A sző­lőtermelők széleskörű összefogá­sára pedig feltétlenül szükség Yens ahhoz, hogy ä 300 millió símavessző kelő minőségbeli rendelkezésre áiijoű. Szükséges továbbá, hogy a szaporító: tnyagot szolgáltató ül­tetvényeket még a vesszőgyűj­tés előtt, tehát most, a nyáron gondosan szelektálják. Ehhez a munkához a Földművelésügyi Minisztérium szőlő- és gyü­mölcsfajta-szelekciós felügyelő­sége minden segítséget megad a termelőknek. A népgazdasági érdeken kí­vül az egye* gazdaságoknak is közvetlen érdeke a szőlőszaporí­tó anyag begyűjtése. A Szőlő- oltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat a szelektált szőlővesz- szőért ugyanis magasabb árat fizet; a szelektált kadarka, a fur­mint és a hárslevelű sima szőlővesszőért darabonként 20 . az egyszerű borszőlőfaj­tákért 12, a különleges bor­szőlő-fajtákért 18. a cseme­geszőlő-fajtákért 20, a kü­lönleges esem eg eszőlő-f ajtó­kért pedig 30 fillért kapnak a termelők. Ha tehát holdanként 2500—3000 vesszőt gyűjtenek be, szőlőik egy holdra jutó jövedelmét 500—700 forinttal növelhetik. Az egy tyűk mozgalom Utunk során nemrég létreho­zott csibenevelőt is látunk. Sa­ját brigádjával építtette a ter­melőszövetkezet mindössze 15 ezer forint költséggel. Tervezik, hogy télre fűtőcsöveket szerel­nek a nevelőbe. Kétezer csibe zsibong oda­benn. Két-három hét múlva el­érik az egy kilogrammos súlyt, s akkor eladásra kerülnek. Ér­tékesítésük révén mintegy 12 ezer forint haszonra tesz szert az Űj Élet. A szövetkezet gazdái sikerrel valósították meg az úgyneve­zett „egy tyúk mozgalmat” is, amelynek feltételeként minden­ki egy tyúkot valamint egy zsá­kot és benne 15 kilogramm sze­mestakarmányt adott a közös­be. Ezáltal kellő alapot terem­tettek a baromfiállomány létre­hozáséhoz. A tyúkokat egy át­alakított tanyaházban tartják. Olcsó építkezés f?aját brigádjával eertésfiaz- tatót is építtet a termelőszövet­kezet. Tóth Ferenc brigádvezető örömmel újságolja, hogy né­hány nap múlva elkészül a fiaz- tató és a szaporulat előtt álló sertéseket el is helyezhetik ben­ne. A brigád szorgalmasan dol­gozik az épületen. Már az utó­munkálatokat végzik. Ezután megtekintjük a ta­nyaépületből átalakított tehén­istállót. Leleményesen jutottak hozzá. Olcsón megvették a ta­nyát., a közfalakat eltüntették belőle — és készen áll a nagy istálló. Még sok mindent szeretnénk látni ebben a szép eredménye­ket felmutató termelőszövetke­zetben, azonban már esteledni kezd, búcsúznunk kell. Fenyvesi bácsi is búcsúzik. Tőlünk is, a termelőszövetke­zettől is. Még el sem utazott, de már a viszontlátásra gondol. Hatvani Dániel Romslcs Jánosné négy évvel ezelőtt kérte felvételét a Bajai Villamosipari Gyárba. Az eltelt idő alatt kommunistához méltóan látta el feladatát, végezte felvilágosító munkáját. Ügyességével, szorgalmával hamar kitűnt társai közül, s ezért a kollektíva a Kiváló dolgozó elismerő oklevelet adományozta neki. Teljesít­ménye a normarendezés Után júliusban elérte a 110 «zúzalékot. Szépen fejlődik a vegyszerrel gyomtalanított kukorica „B-11.000“ az új francia tenger fenékj áró Tavaly kezdték meg a Kunfe­hértói Állami Gazdaságban 20 holdon a kukorica Simazinnal történő gyomtalanítását. A vegy­szer nem tudta teljesen kifej­teni hatását, mivel egy holdra csak 3 kilogramm jutott belőle. Az időjárás sem volt hozzá ked­vező, mert kiszórása után soká­ig nem volt eső. A „simazino- zás” után ugyanis szükség van a csapadékra, hogy a vegyszert bemossa a talajba. Az idén azonban bebizonyoso­dott, hogy a Simazin nemcsak irtja a gyomot, hanem — mert a talajt porhanyós állapotban tartja — elősegíti a kukorica fejlődését is. Hasonló hatása van az Atrazinnak is. E vegyszer használatával Is sikert értek el ebben az évben az állami gaz­daságban. A Simazin három éven át fejti ki hatását, ugyanazon a terüle­ten tehát ez idő alatt csak ku­koricát lehet termeszteni. Az idén az elmúlt évben vegysze­JHunkái h íth fizu opak. Bohnerné szakmunkás lesz gallérozó is. Hat évvel ezelőtt kezdte el az első öltéseket. Igaz, a gyárba lépés előtt ott­hon a háztartási mun­ka mellett lábbal haj­tó® gépével varroga- tott egyet s mást. En­nek ellenére mégis hosszú idő és türelmes munkamódszerátadói segítség kellett ahhoz,, hogy otthonosan ke­zelje a modem vil­lanymeghajtású varró­gépet Az elteft idő alatt Bohner Jáno6né több­féle művelet elvégzé­sében szerzett jártas­ságot, jó minőségű fe­hérneműt készít, szor­galmas munkájával el­Attekimtve a fehér­neműgyártó szalag munkáját, megfigyel­hetjük, hogy szinte perceken belül készül el egy gyermeking az ügyes munkáskezek, a villanymeghajtású var­rógépek és a félauto­maták segítségével a Bajai Ruhaüzemben. Ahogy az ingek is különböző darabokból tevődnek össze, ugyan­olyan különböző azok­nak a munkásasszo- nyoknak a sorsa és életkörülménye, akik a Bajai Ruhaüzem Ra- dosné szalagjában dol­goznak. Vannak köz­tük olyanok, akik rég­óta ismerik a szak­mát, a legtöbbjük azonban itt ismerke­dett meg a fehérnemű-: készítéssel. Ez utóbbiakhoz tar­tozik Bohner Jánosaié „B—11 000" az elnevezése a má­sodik francia mélytengeri bathys- ’ oaphe-nak, vagyis tengerfenékjáró-; nak, amely touluni hajógyárban három év alatt épült. A „B—11 000” feladata felkutatni • földgolyó óceánjait és tudomá­nyos kutatásokat végezni a mély­tengeri vizek eddig jóformán isme­retlen világában Az új konstrukció, mélvebore tud merülni, mint aj „Trieste” nevű első tengerfenékjáró, j amely 1960-ban 11 521 méter mély- ■ séglg merült le a Csendes-óceánban. Az új mélytengeri kutatások célja többek kőzett, hogy tengeralatti i élelmiszer nyersanyag után kutas- j sanak. rezeit területei „felülkezelték”, s még további 30 holdon alkal­mazták a gyomtalanításnak ezt a módját. A műveletet úgy hajtották végre, hogy az adagokat fokoza­tosan növelték és így megfigyel­ték, hogy melyik az a legki­sebb mennyiség, amely már tel­jes mértékben hatásos. Megál­lapították, hogy egy-egy holdra 5 kilogramm Simazin, vagy 8,5 kilogramm Atrazin felhasználása szükséges. A vegyszerrel éa a hagyomá­nyos módszerrel — a kapálással — gyomtalanított 50—50 hold kukorica közötti különbség — az előbbi javára — szemmel lát­ható. Ezenkívül nagy előnye á vegyszeres gyomirtásnak az iSj ; hogy kapálást egyáltalán non igényel, s így a felszabadult munkaerőt a mezőgazdaság más területeire lehet irányítani. To­vábbi előnye az, hogy általa biztosítani lehet a holdankénti 22 ezres tőállományt. Kapás módszerrel általában legfeljebb , a 18 ezres tőszámot lehet elérni, j hiszen természetes, hogy a több- f szőri kapálás során a lőeke, de a kézikapás is akaratlanul ki- ! vág egy-egy tő kukoricát és ez- ! zel már szükségtelenül ritkít. A | vegyszeres kezelésnél ez nem ; kővetkezőét be. ; A vegyszeres gyomirtás gazda- ! ságosságát növeli az is, hogy ! amíg a kapás műveléssel egy j hold kukorica évente körülbelül 500 — három év alatt tehát 1500 — forint értékű munkát igé­nyel, addig a három éven át ható Simazin — az évenkénti felülkezelést is számítva — nem kerül ennyibe. A kukorica vegyszerrel törté“ nő gyomtalanításának előnyeit már nemcsak az állami gazdasá­gok, de a termelőszövetkezetek is felismerték és egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak iránta. Nem kétséges, hogy a közeljö­vőben több alkalmazza közülük a Simazint, vagy az Atrazint. Ehhez nagyobb lehetőséget biz­tosít az is, hogy a hazai vegyi ipar is kellő mennyiségben ál­lítja majd elő a most még im­portált gyomirtó vegyszereket. érte. hogy átlag telje­sítménye ma már meg­haladja a 120 százalé­kot A szorgalmas mun­ka mellett Bohnerné gondolt arra is, hogy műveltséget szerezzen. A múltban hat elemit végzett. Csak az idén volt módja, hogy esti tanfolyamon megsze­rezze az általános is­kola VII—VIXI. osztá­lyáról a bizonyítványt. Társaival szemben nagy hátránnyal in­dult. mivel német anyanyelvű. Amikor az üzembe került keveset tudott magyarul. De az erős akarat, a vilá­gos cél, a szorgalom meghozta a várt si­kert: ívvégi bizonyít­ványába ezt írták: jó rendű, ő azonban nem áll meg félúton. A mi­nap érdeklődött a szakmunkásképző tan­folyam feltételeiről. El­határozta, hogy a meg­kezdett tanulást to­vább folytatja, az új esztendőben bővíti szakmai ismereteit A közeljövőben ke­rül sor az új törzsgár­da tagok avatására üzemünkben. A kitün­tetették között lesz Bohner Jánosné is. Mellén ott csillog majd a megtisztelő törzs­gárda jelvény. Szor­galmát, igyekezetét is­merve biztosak va­gyunk abban, hogy munkakönyvébe jövő­re újabb bejegyzés ke­rül: szakmunkás-vizs­gát tett. Tari Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents