Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
t. oldal 1961. wepíember 6. szerda A remén pért- és kormányküldöttség Solton román párt- és kormányküldöttség emeli poharát Solt község dolgozóinak egészségére és az örök román—magyar barátságra. Peresei János, a »ölti Szikra Tsz föagTonómusa tájékoztatja Ion Gheorghe Maurer elvtársak Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a sold Szikra Tsz-ben az állattenyésztés helyzete felől érdeklődik. Mellette jobbra Molnár Frigyes és Losonczi Pál földművelésügyi miniszter. Ion Gheorghe Marne, megtekintette a solti Szikra Tsz híz,, marhaörtáUóják (Folytatás az 1. oldalról.) a fialási átlag 9 darab és a sertés kilogrammonkénti önköltsége 13,50 forint. A szövetkezetben jelenleg 450 hízó és 800 süldő van. A látogatás végéhez érve Mogyorós Sándor elvtárs rövid nyilatkozatot tett: „Az idő rövid volt ahhoz — mondotta —, hogy átfogó véleményt mondhassunk. Amit láttunk, méiy benyomást tett ránk. Az öntözést példásan szervezte meg a szövetkezet és ez komoly bázisává válik a termelésnek. Ez a vidék csapadékban szegény, miért is az öntözés az egyik legfontosabb probléma. Az öntözéssel és a talaj trágyázásával együtt a Szikra a leggazdagabb termelőszövetkezetté válhat. A szövetkezet pártszervezete és vezetői jó úton haladnak, amikor az állattenyésztésre helyeznek nagy súlyt, persze a gabonatermelést sem szabad elhanyagolniok. Meggyőződésem — mondotta —, hogy a szövetkezet tagjai helyes úton járnak, ami természetesen az ő jólétüket szolgálja. Ugyanezt teszik a mi dolgozá parasztjaink is. Most nekünk is az az egyik legfőbb gondunk, hogy megerősítsük szövetkezeteinket és az elmaradottakat az élenjárók színvonalára emeljük fel," A román párt- és kormányküldöttség Solton tett látogatása a déli órákban véget ért. A küldöttség tagjai búcsúzóul valamennyien sok sikert kívántak * további munkához. Budapest dolgozói nagygyűlésen találkoztak a román párt- és kormányküldöttséggel A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány kedden délután nagygyűlést rendezett a líis-stadionban a román pártós kormányküldöttség tiszteletére. A román, magyar és vörös zászlókkal díszített kis-sta- dion lelátóin több mint húszezer budapesti, dolgozó foglalt helyet. A nagygyűlés élnőikségében helyet foglalt Gheorghe Gheor- ghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a román párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció tagjai Az elnökség tagja volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszkv Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Résztvett a nagygyűlésen az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak számos tagja s a budapesti diplomáciai képviseleteik több vezetője. A román és a magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést A főváros népe nevében forró szeretettel, testvéri barátsággal köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség vezetőjét, Gheorghe Gheorghlu-Dejt, és a küldöttség tagjait Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet Kádár János beszéde Kádár János beszéde bevezetőjében elmondotta: Harmadéve annak, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség látogatást tett a Román Népköztársaságban. Mi, akik e küldöttség tagjaiként akkor ottjártunk, ma is, és még sokáig emlékezünk arra az őszinte, testvéri fogadtatásra, amelyben mindenütt, ahol megfordultunk, részesítettek bennünket. Szeretnénk, ha román elvtársaink is éreznék a magyar nép igaz, testvéri érzéseit, őszinte vendégszeretetét. Látogatásuk nagy jelentőségű számunkra. Kádár János ezután a két ország történelmi kapcsolatairól szólt, amelyben gyökeres fordulat következett be, amikor a második világháború végén, döntően a dicső szovjet nép hősi harca eredményeképp szabad lett mind a magyar, mind a román nép. A közös érdek, közös cél, a kommunizmus felépítésének nagy ügye, népeink javát szolgáló testvéri együttműködés, a nemzetköziség magasztos eszméje fűzi össze ma a magyar és a román népet — mondotta Kádár János. — Kommunista pártjaink büszkék lehetnek arra, és büszkék is, hogy történelmi küldetésük, a sovinizmus írmagjának kiirtása, a magyar és román nép internacionalista összeforrottságának szolgálata diadalt aratott. Kádár János a román, majd a magyar nép fejlődését méltatva kiemelte: Az egységes szocialista termelési viszonyok kialakulása nagyobb lehetőségeket biztosít népgazdaságunk egészének fejlődésében. Üj lehetőségeink vannak, ugyanakkor nagy és bonyolult feladatokat kell megoldanunk. Most magasabb az ipari termelés, több nyersanyagra van szükség — ezért többet is kell eladnunk. Gyorsabban ment a mezőgazdaság átalakulása — több gép, több műtrágya kell, hogy a mezőgazdasági modern nagyüzemek mielőbb megszilárduljanak és a beruházások mielőbb megtérüljenek;legyen elegendő kenyér, hús, zöldség idehaza és eladnivaló is. Az ötéves tervünk új szükségleteink és nagyobb lehetőségeink reális számbavételére épül, s meg vannak alapozva nemzetközi feltételei is. Az alkotó szocialista munka az elkövetkező években az ország jelentős gazdasági fejlődését fogja eredményezni s ezzel a dolgozók életszínvonala további emelkedésének biztos alapjait teremti meg. De a munka korunkban, különösen a szocialista társadalomban már nemcsak, sőt, elsősorban nem fizikai erőkifejtést, hanem szakismeretet és tudást követel meg. A kulturális forradalom eredményeinek ismertetése után a nemzetközi helyzetről szólt Kádár János. A nemzetközi helyzet legveszélyesebb tűzfészke ma Európában van, s ez a nyugatnémet revansizmus és militarizmus. — mondotta. — Ezt támogatja a nemzetközi reakció vezetője, az Egyesült Államok kormánya, az amerikai milliárdosok képviselője. Nem a mi országaink, hanem a nyugati hatalmak azok, amelyek a második világháborút követően sorozatosan megszegték ünnepélyesen vállalt nemzetközi kötelezettségeiket. A második világháború alatt és végén nemcsak a Szovjetunió, hanem Amerika, Anglia és Franciaország kormányai is kötelezettséget vállaltak a fasizmus, a militarizmus felszámolására, és mégis 1946 óta nyíltan segítik a német revansistákat abban, hogy újjászervezzék hadseregüket a hitlerista Wehrmacht tábornokai és főtisztjei vezetése alatt. A Magyar Népköztársaság kormánya a varsói szerződésben résztvevő többi állammal teljes egységben fenntartás nélkül támogatja a testvéri Német Demokratikus Köztársaság kormányát állami szuverenitásának és biztonságának védelmezésében Támogatja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a hidegháborús nyugatberlini góc elszigetelése érdekében foganatosított A fasizmus ellen nagy áldozatokat hozott népek elidegeníthetetlen joga, hagy megkössék a német békeszerződést és biztosítsák az új német munkás—paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitását és saját biztonságukat A magyar népnek és kormányának az az álláspontja, hogy a német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini helyzet rendezését, éppen úgy mint más nemzetközi kérdést, békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani. Éppen ezért támogatja a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányainak azt a javaslatát, hogy az összes érdekelt országok bevonásával hívjanak össze széleskörű békekonferenciát a német békeszerződés megkötésének kidolgozására. Támogatja a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy a kialakult helyzetben Nyugat-Ber- lint tegyék demilitarlzált szabad várossá nemzetközi biztosítékokkal. Amennyiben a nyugati hatalmak ezt elutasítanák, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető államok kormányaival együtt alá fogja írni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Önök tudják — folytatta Kádár János —, hogy a mi nagy szövetségesünk, a Szovjetunó a maga erkölcsi, politikai és katonai erőfölényét sohasem használta fel fenyegetésre. Ellenkezőleg: a legyőzhetetlen erő birtokában éveken át szinte hétről hétre ostromolta az imperialista hatalmakat a leszerelésre vonatkozó javaslatokkal. Hirdeti a szocialista tábor országaival töretlen egységben a békés egymás mellett élés szükségességét, vezeti a harcot a béke fenntartásáért. így volt ez éveken keresztül az atomkísérletek kérdésében Is. Mindenki tudja, hogy a Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette a kísérleteket és immár évek óta törekszik megegyezésre jut ■ (Folytatás a 3. oldalon.)
