Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-03 / 208. szám

PIACON Le-fel sétál a baromfipiac tömegében. Kezében egy pár csirke. Nem vette, eladásra kínálja. De úgy tesz, mintha vásárló lenne. Ni csak! .Máris unszolja. Csendesen, diszkréten: — Olcsón adoma, kedves... vegye meg... S a helypémzszeddket át­játszva legtöbbször szeren­cséje van. Elkel a pár jószág és kezében a következővel máris újra játssza a vásár­lót .. • — Van egy kis eladó ár­pám és búzám — susogja a foga között a zseb redugott kezű, ötven év körüli férfi. — Hol? — kap az alkal­mon a vásárolná szándékozó, hiszen az árpa mellé jó len­ne a csirkéknek egy kis búza is. — Jöjjön a lakásomra — így a zsebből áruló, s máris indulnak. Kár hogy a terménypiacon gyér az ellenőrzés. Az eladók tekintélyes része nem terme­lő. Suttyomban végzett te­vékenységükkel nemcsak a helypénzfizetést kerülik el, hanem — ami ennél sokkal súlyosabb — elvonják az árut is és felhajtják az árakat 1961. szeptember 3. vasárnap A MAC/A R. SZOCIALISTA MUNKÁS VAUT KISKUN MECYEI LAPJA t tíctcay. daktoi- úica mayánál IDŐSZERŰ — Számtanra allergiás va­gyok. Nem először fog újságíró tol­lat azért, hogy dr. Haray Béla viselt dolgaival foglalkozzék. — Legutóbb a Bács-Kiskun megyei Orvosetikai Bizottság ülésén ta­lálkoztunk nevével. Egy évvel ezelőtt került ugyanis Rém köz­ségbe. Haray doktor, s rövid ott- tartózkodása alatt teljes mérték­ben sikerült felbolygatnia a ke­délyeket. Első „dolga” az volt, hogy egészségügyi munkatársai­val összezördüljön. Először a szülésznővel, azután a védőnő­vel, végül mindegyik ellen ta­lált valami kifogást: miatta mon­dott le a Vöröskereszt helyi szervezetének titkára is, és bomlott szét a szervezel Selyemhernyó vagy búza ö természetesen az „ártatlan bárányka” képében tetszelgett, s igyekezett céljai támogatására megnyerni a betegeit és azok hozzátartozóit. Áprilisban pél­dául a megyei tanácstag fogadó­napjára 430 embert szervezett, akik azt követelték: hagyjanak békét Haray doktornak és tá­volítsák el a védőnőt. Arra a kérdésre azonban, hogy ki bánt­ja az orvost, és miért kell eltá­volítani a védőnőt — senki sem tudott válaszolni. Július közepén a község veze­tőivel támadt összetűzése. Ud­varában van ugyanis a Ter­ményforgalmi Vállalat raktára. Dr. Haray ebben tárolta tüze­lőjét és itt rendezte be selyem­hernyó-tenyészetét. Ám a fel­vásárlás idején a vállalatnak új­ra szüksége lévén a raktárra, kérték őt, ürítse azt ki. Nem is lett volna azonban hű önmagá­Napközben A bizonylati fegyelem Mint ahogyan minden terv annyit ér, amennyit meg­valósítanak belőle, ugyanúgy van ez a határozatokkal. Mert ugyan mire megyünk az olyan döntésekkel, utasításokkal, amelyek végrehajtásában és végrehajtatásában nem vagyunk eléggé következetesek? Ezek a gondolatok foglalkoztattak a napokban, amikor kezembe került a Kiskunfélegyházi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság egyik vizsgálati jegyzőkönyve. A megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya még a múlt év novemberében utasított valamennyi szövetkezeti gazdaságot, hogy szabadpiaci értékesítés esetén — minden piacra vitt áruról cikkenként külön szállítójegyet kell kiállítani. Mit tapasztalt ezzel szemben a NEB piaci ellenőrzése? Szinte kivétel nélkül szállító- és mérlegelési jegy nélkül fel­hozott portékát kínáltak mind a kiskunfélegyházi városi, mind a járási tsz-ek, tszcs-k. Tessék csak elképzelni: piacra hoz a termelőszövetkezet nagyobb tételbem gyümölcsöt, zöldséget, miegymást, és az el­adásával megbízott tsz-gazdák sem az áru súlyáról, sem pe­dig darabszámáról nem tudnak felvilágosítást adni. Legfel­jebb ilyenformán: két láda őszibarackot, négy kosár papri­kát és két láda paradicsomot hoztunk... így adogatják, mé­regetik az árut, s csak mire a láda vagy a kosár fenekére érnek, szereznek valamivel pontosabb »adatot« a portéka ínennyiségét illetően. Rossz és a bizonylatokat semmiképpen nem helyettesít­hető megoldás az is, hogy jelentéktelen árumennyiséget hár­man, négyen árusítanak. (Sőt, még a fogatos is a piacon van!) Lehetséges, hogy az esetleges visszaéléseket ily módon — három-négy ember egymásra ügyelésével — kívánják elke­rülni? Ügy gondolják, célravezető ez? Nem! Semmiképpen sem. Legfeljebb az erőket vonják el feleslegesen a munkától. A bizonylati fegyelem be nem tartása nagy felelőtlenség, sőt bűn a szövetkezetek vezetői, könyvelői részéről. Hogyan számoltatják el az áruval az eladókat? Fillérről fillérre ho­gyan adnak számot a gazdálkodásról a tagságnak? Nem öncélú dolog a bizonylati fegyelem. A közös tulaj- i dönt hivatott szolgálni. Az pedig szent! Ezért tűrhetetlen az [ efféle lazaság. Szállító és mérlegelési jegy nélküli piacolás ! »zsebből« való gazdálkodáshoz vezet, ami ellenőrizhetetlen s könnyen lehet a tagság érdekeivel ellentétes. És még egy: a határozatokat nem önmagukért hozzák. Feltétlenül hasznos lenne, ha a megyei, tanácsi és saját uta­sításaiknak is következetesebben, nagyobb eréllyel szerezné­nek érvény* a helyi tanácsok. _____________Perny Irén ho z, ha ezt meg nem tagadja; sőt azzal fenyegetőzött, hogy be­tegeit felzúdítja a község vezetői ellen, ha a raktárt igénybe ve­szik. Orvos nélkül a betegek A járási tanács természetesen — a közellátás érdekeit tartva szem előtt — beleavatkozott a vitába és hivatalosan felszólítot­ta őt a raktár átadására. Dok­torunk, mit sem törődve népünk kenyerének biztosításával, kifüg­gesztette rendelőjébe a járási ta­nács felszólítását és betegei kö­rében izgága módon uszított a hivatalos szervek ellen. Végül karhatalomnak kellett felnyitnia a terményraktárt. Ha­ray Béla erre azzal tromfolt, hogy egyszerűen megtagadta az orvosi rendelést, szidalmazta a helyi párt- és állami szerveket, rágalmazó és lealacsonyító ki­jelentéseket tett a község veze­tőire. Betegei közben ellátás nélkül maradtak. Emiatt több személyt Bajára kellett szállíta­ni, s az ottani városi kórházban részesítették őket először orvosi kezelésben. A Pfeiffer-párt képviselője Cikkünk elején említettük, hogy nem először szerepel az újságban dr. Haray Béla neve. Felszabadulás előtti múltjáról csak annyit, hogy Rémen több­ször kijelentette: „Fasiszta vol­tam és az is maradok.” 1945- ben Budapesten tűnt fel az egy kori kolozsvári orvos, s monda­nunk sem kell, nem gyógyítás­sal foglalkozott, hanem Sulyok Dezső neofasiszta pártjának lett a titkára. A baloldali újságok természetesen leleplezték múlt­ját. Ezért, mielőtt Sulyokék — már a tömegek előtti hitelük megtartása miatt is — kizárták volna soraikból, átlépett a Pfeif- fer-pártba, amelynek országgyű­lési képviselője is volt. Amikor népünk elsöpörte eze­ket a pártocskákat és a politi­kai pálya végleg befellegzett dr. Haray előtt, visszatért eredeti szakmájához. Magatartása miatt azonban többször volt büntetve és internálva. Többek között zsarolás miatt 1000 forint, rá­galmazás«!; 2000 forint pénz­büntetésre, magzatelhajtásért pe­dig nyolc hónapra ítélték. Az izgága természetű orvos ezután sem tudott nyugodni. Bárhová került, senkivel sem. volt megelégedve, összeférhe­tetlen magatartását mindenütt megismerték — mert akárcsak legutóbb Rém községben — munkatársai ellen a rágalmazó beadványok özönét gyártotta, s küldte él a különböző hivatali szervekhez. Hogy, hogynem azon­ban, a vizsgálat mindig az ő vádjainak alaptalanságát derí­tette ki. Üjabb és újabb felje­lentései nyomán annyira is­mertté vált neve a rendőri, az ügyészi és a bírói szervek előtt, hogy a Népszabadság tavaly áp­rilisban kénytelen volt hosszabb cikkben foglalkozni az intrikus orvossal. Haray nem tanult— Térjünk vissza rémi esetére. A sötét politikai múltú orvossal szemben népi államunk igen tü­relmes volt. Botrányokban gaz­dag másfél évtizedes működése után is megadta a lehetőséget számára, 'hogy új életet kezd­jen. Rém községbe nevezték ki ideiglenesen körzeti orvosnak. A járás és a község vezetői is előlegezték neki a bizalmat. Olyan szép orvosi lakást bizto­sítottak részére, amelyet sokan megirigyelnének. Ö pedig áská- lódással, rágalmazással, fenye­getőzéssel, a vezetők pocskon- diázásával, betegei cserbenha- gyásával, vényhamisításokkal s becsületsértéssel válaszolt erre a figyelmességre. Dr. Haray Bélát most nem­csak az orvosetikai bizottság és a megye orvostársadalma ítéli el mélységesen. Felfüggesztették állásából, s a megyei ügyészsé­gen — amely bűnvádi eljárást indított ellene — 196 oldalasra duzzadt néhány hónapos „moz­galmas”, jogszabályokba ütköző működésének aktája. Nagg Ottó Eléggé meghökkentő dolgo­kat fedeztünk fel Kecskeméten, méghozzá a város legmoder­nebb, legforgalmasabb utcájá­ban, a Rákóczi úton. Ismertet­jük őket, ki tudja, milyen szol­gálatot tesztiet- 077*4 az utókor­nak . Ax Elegáneia lakatja Kecskeméti furcsaságok 'WVWVWWNAAA/VVWWWWWWVWv PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dánie. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Szécnenyi tér l. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda Vi Kecskeméti =s Telefoni 15-23» 27-49 Szerelik a hídmérleget A postagon szeptember első napjaiban kezdődik meg a szü­ret. Az Alföldi Állami Pince- gazdaság apostagi üzemegységé­ben már felkészülten várják a szövetkezet oportó szőlőjét. Az átvétel meggyorsítását segíti majd elő az új tíztonnás híd­mérleg is. Képünkön: a Kiskun­félegyházi Rézműves KTSZ sze­relői Drozik István és Csányi István pontosra állítja az elké­szült hídmérleget. Orosz nyelvtanfolyamok A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság, a megyei tanács művelő­dési osztálya és a Szakszerveze­teik Megyei Tanácsa alap-, kö­zép-. felsőfokú és társalgó orosz nyelvtanfolyamokat indít szep­tember 18-ával. A tanfolyam idő­tartama 8 hónap, a foglalkozási idő hetenként 2 óra. A tandíj egész évre 100 forint. Az első részletet a beiratkozáskor kell kifizetni. A tanfolyamokon a legjobb orosz szakos nyelvtanárok taní­tanak. A beiratkozás ideje szeptem­ber 15-ig tart. Azok, akik a nyelvtanfolyamokon részt akar­nak venni, az MSZBT megyei titkárságán, a járási, városi és községi kultúrházak vezetőinél, üzemekben pedig a kultúrfele- 1 ősnél jelentkezzenek, Nézzék meg jól ezt a lakatot. Ugye szép példány? Kilóra is lehetne mérni, ócskavasként. S ezt — akár hiszik, akár nem — az Elegáneia, azaz an­nak az üzletnek az ajtaján lát­tuk, amelynek rendeltetése, hogy a legdivatosabb, egyszóval a legelegánsabb ruhákat áru­sítsa. De akkor már megbocsássa­nak — mit keres az üzlet aj­taján egy ilyen csúf lakat?! Mire jó ax erkély? Az erkélyt — eddig úgy tud­tuk — azért építették a laká­sokhoz hogy az első, második és harmadik emeleti lakók is friss levegő szippantása végeit könnyűszerrel az utcán terem­hessenek, anélkül hogy a jár­dára kellene lépniök. Ez a feltételezés úgylátszik! nem állja meg a helyét, mert a Rákóczi úti erkélyeket min­den célra használják, csak az említettre nem. Esti sétája köz­ben legtöbbször azt hinné az ember, hogy ünnepre készülünk, Csak közelről látja: pelenkamo­sás volt egy-két helyen. Most viszont újabb — és saj­nos egyre terjedőbb — ötlet született: erkélyekre szerelik a TV-antenná'kat. Megdöbbenten várjuk: legkö­zelebb mit találnak ki a; „öt­letes” lakók — a városkép csú- fítására. „Királyi4* telefonfülke Legszenzációsabb hírünk: a királyság emlékét híven ápol­ják a Rákóczi úton. Nem kell megijedni, csupán a posta jó­voltából, a Pálma cukrászda sarkán felállított telefonfülkén. Hosszú idő után végre ez a vá­ros is büszkélkedhet nyilvános telefonnal, de annál jobba» bosszantja a járókelőt annals felirata, amelyen ugyan átfess tették a „királyi’’ szót, a címe­ren is a koronát, de hogy, hogy nem, — a kereszt rajta maradtí Alleluj ázzunk kecskemétiek? Van egy királyi címeres tele­fonfülkénk, amelyből — úgy halljuk — még telefonálni sem lehet. Talán azért, mert ez a fülke olyan fenséges és királyi?! Felfedezte: Márkus János és Pásztor Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents