Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-30 / 231. szám
t. oldal 1961. szeptember 30, szombat Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) nőtt. Ez sem tartott azonban lépést a betegforgalommal, amely 11,5 százalékkal növekedett. Különösen a megyei kórházban mutatkozik túzsúfoltság annak ellenére, hogy az év folyamán 60 ággyal bővült az intézet. Enyhítene ezen a helyzeten az, ha a mentőállomások a rövid ápolásra szoruló betegek ellátására alkalmas fektetőt létesítenének. Ugyanakkor sok gondot okozA felszabadulás előtt az uralkodó osztály nem törődött a dolgozók gyermekeivel. A legtöbb mulasztást e tekintetben kellett pótolni. A csecsemők orvosi ellátása nagymértékben függ a területi adottságoktól. Megyénk déli részén a kedvezőbb települések következtében jobb az orvosi és védőnői ellátottság. Megvénk északi részén 87onban vannak olyan területek, ahol csak 10—15 kilométerre található orvos. Több he- 1 en hiány mutatkozik gyermek- pv-ógvász szakorvosban. Ugyanakkor 14 védőnői állás is betöltetlen. Megyénk kórházainak gvermekosztályai eléggé zsúfoltok, A helyzet megjavítására az it'An a bajai kórházban koraszülött osztály kezdi meg működését. Szükséges azonban Kecskeméten is ilyen osztály létesítése. A szülések túlnyomó része már az egészségügyi intézetekben történik, ami igen örvendetes. Kivétel a dunavecsei járás, ahol a szülések 38 százaléka még otthon zajlik le. A továbbiakban az öregek és munkaképtelenek helyzetéről szólt a beszámoló. Vizsgálataink során megállapítottuk. hogy az idős tsz-tagok- rak nagv része megelégedett az állam által nyújtott öregségi járadékkal és a tsz által biztosított egyéb juttatásokkal. Több nak és helyet foglalnak a mentők által beszállított részegek, ezért helyes lenne, ha társadalmi szerveink nagyobb erővel küzdenének az iszákosság eilen. A betegek elhelyezésének megkönnyítésére az egészségügyi osztály betegbeutaló központot létesített, amely sürgősségi sorrendben helyezi el a betegeket a kecskeméti, kiskunfélegyházi, nagykőrösi és a megyeszékhelyen levő Honvédkórházban. helyen azonban az ellenkezőiéről győződtünk meg. A földiá- radék rendszeres juttatása hatásos módja a segítségnek, de ezt nem minden tsz-ben biztosítják. Ugyanakkor vannak szövetkezetek, ahol a szociális alanot sem a célnak megfelelően költik el. Helyenként csak betegségek, vaffv családi eseménvek alkalmából juttatnak segélyt, de az idős tsz-tapokra nem gondolnak biz is bizonvítla, hoív a termelőszövetkezetek vezetői ötletszerűen gazdálkodnak a szociális alappal. Ez azért van. mert nem működnek a szociális bizottságok, de azt is meg kell mondani. hogy a járási szervek részéről sem kapnak erre megfelelő irányítást. Az öregek helyzetének javítására a mesvei egészsé^gvi osztály részéről több intézkedés történt. Ilyen volt az öregek egészségügvi gondozását szolgáló gerontológiai rendelés bevezetése, orvosi előadások tartása stb. A tsz-látopatások alkalmával megvizsgálták az öregek foglalkoztatását, tanácsokat adtak a vezetőségnek a helves munkaelosztásra. Naev segítséget jelentett a Honvédkórház és a mérvéi kórház által rendezett szűrővizsgálat is. Általában a még dolgozni tudó idősebb tsz-pa- rasztok könnyebb munkába való beállítása, csunán a jó munka szervezés kérdése. Az előadó végül arra kérte a tanácsülést, hogy jelentésének megvitatásával és megfelelő haA tanácstagok közül Fekete László szólalt fel elsőnek. Elmondta. hogy a dunavecsei járás rendkívül szegény rendelőintézetekben és egészségházakban, s emiatt nem. kielégítő az. egészségügyi ellátásN színvonala. A solti kultúrház mögött egy nagy és sokhelyiséges ktsz-telep van, amelyet kevés költséggel rendelőintézetté lehetne átalakítani, ha a solti határban levő használaton kívüli malmot a szövetkezet megkapná telephelyéül. Dr. Tx'soncz Mihály, a Honvédkórház igazgató-főorvosa kifejtette: — Komoly hiba megyénkben, hogy egyesek az egészségügyi kérdéseik megoldását kizárólag az egészségügyi szakapparátus feladatának tulajdonítják és nem érvényesítik az egészségügynek, mint társadalmi tevékenységnek a fogal- ,mát. Hiányosság az is, hogy termelőszövetkezeti orvosaink a gyógyító munkával egyidejűleg nem fordítanak eléa figyelmet a betegségek megelőzésére. Általában a termelőszövetkezet: mozgalom nagy feladatokat és lehetőségeket teremt az egészségügyi felvilágosító munkában. Szűcs Béláné megyei tanácstag a tanyai települések elmaradt egészségügyi helyzetére hívta fel a figyelmet, s javasolta, hogy a szűrővizsgálatok előtt megyeileg szervezett brí- oád látogsson el egy-egy tanyai településre, s házról házra járva beszéloessenrk a lakossággal az egészségügy új követelményeiről. Schwab Péter bodoglári tanácstag ugyancsak az egészségügyi felvilágosító munka jelentőségét, emelte ki. Ezenkívül az iskolafogászati rendelések szátározatokkal segítse elő megyénk egészségügyi helyzetén«:,- további javítását. „ mának gyarapítását kérte, mely különösen alacsony a kiskunhalasi járás területén. Ecker Lajos, az SZMT munkavédelmi felügyelője hozzászólásában a munkavédelmi rendelkezéseik betartásának szigorúbb ellenőrzésére hívta fel a figyelmet Kovács Endre, a megyei népfront-bizottság titkára felszólalásában elmondotta, hogy nem kielégítő még a népfront különféle akcióbizottságainak igény- bevétele egyes helyi tanácsok részéről. Mint mondotta, népfront-bizottságaink mindig és mindenkor szívesen segítenek tanácsainknak. Hangsúlyozta: az egészségügyi munka nem korlátozódhat a gyógyítás területére. fontos része a megelőzés és felvilágosítás is, amely a társadalom széleskörű összefogását igényli. Dr. Veréb János és Major Sándor megyei tanácstagok felszólalása után dr. Símonovics István, az egészségügyi miniszter első helyettese emelkedett szólásra. — öröm részt venni egy ilyen tanácsülésen, amely eny- nyire sokoldalúan foglalkozik az egészségüggyel — mondotta felszólalása bevezetőjeként. Majd arról beszélt, hogy a mezőgazdaság átszervezése lehetővé tette az állami egészségügyi ellátásnak a lakosság egészére való kiterjesztését. Ez természetesen nemcsak sok örömmel, hanem gonddal és sok új feladattal is jár. — Mik azok a lépések, amelyeket a jobb egészségügjd ellátás érdekében tehetünk? A párt és a minisztertanács is sokat foglalkozik a mezőgazdasági lakosság egészségügyi helyzeténels további javításával. A gazdasági bizottság legutóbbi határozatai is ezt célozták, amikor a falusi örvösök munkakörülményeinek: javítására tettek intézkedést! Fontos feladatunk az üres falusi orvosi állások betöltése, s az, hogy a falusi orvosok elvándorlása megszűnjön. — örömmel állapítom meg, hogy mindenki beszélt az egészségügyi munka jelentőségéről — mondotta a továbbiakban a miniszterhelyettes elvtárs. — Ezt valamennyiünknek közös erővel támogatnunk és segítenünk kell, de ne feledkezzünk meg más fontos gondunkról sem. Beszélhetnénk Itt a csecsemők ellátásáról, amelyben ez a megye meglehetősen el van maradva. Ezért igen lényegesnek tartom, hogy az eddiginél még nagyobb figyelmet szenteljenek a csecsemőgondozásra, de egészségügyi kulturális kérdés a trachoma, a dyzentérig és más fertőző betegségek elleni küzdelem is. A második ötéves terv a megye egészségügyi helyzetében is nagy fejlődést irányoz elő, de emellett ki kell használni a társadalmi összefogás minden lehetőségét. Még több gyógyszertárra, orvosi lakásra, rendelőre, bölcsődére és napközire lenne szükségünk, mint ameny- nyit a terv előirányoz és ebben is nagyon sokat segíthetnek a helyi erőforrások legteljesebb kiaknázásával. Elmondotta még: a legteljesebben egyetért a javaslatok közt felmerült solti rendelőintézet létrehozásával és ígéretet tett arra, hogy a létszámhoz és a berendezéshez segítséget nyújtsanak. Simonovics elvtárs felszólalása után a határozati javaslatok előterjesztésére került sor, melyet a beszámolóval együtt a tanácsülés elfogadott Az intézkedési tervek Gondoskodás a gyermekekről és az öregekről Hozzászólások jó hatással volfak a gazdasági életre Fokozzuk a beterságmegelőző felvilágosító munkát Megyénkben minden tsz kötött betegbiztosítási szerződést az SZTK-val. Ezzel kapcsolatban a legtöbb hiba a rendeletek nem ismeréséből fakad. Problémát okoz még az. is, hogy megyénk három SZTK alközponthoz tartozik, s ezek állásfoglalása és eljárásmódja nem mindig egyöntetű. A falu szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérése le* hetővé teszi, hogy a modern gazdálkodási eszközök felhasználásával a parasztság életét szebbé, kulturáltabbá, egészségesebbé tegyük. Államunk gondoskodik a megbetegedett dolgozók gyógykezeléséről, a járványos betegségek megelőzéséről, de mindazoknak az ártalmaknak az elkerülése, amelyek a környezet részéről veszélyeztetik az emberek egészségét, csak a társadalom aktív segítségével lehetséges. Megyénkben igen jelentős egészségügyi felvilágosító propaganda folyik. 1950-ban az orvosok 2783 előadást tartottak. Ezenkívül a TIT, a nőtanács, a Vöröskereszt, a szakszervezet és Hazafias Népfront is rendezett ilyen előadásokat. Az egészség- ügyi felvilágosító munkát azonban tovább kell fokozni. A betegség megelőzésben még igen nagy jelentőségű a faluszűrési akció. A szűrővizsgálatok 1950-ben indultak meg a bajai járás területén. Azóta az állami és társadalmi szervek közreműködésével ez az egész megye területén általánosan elterjedt. A tbc-re vonatkozó törvény végrehajtása érdekében komplex-szűrések folynak, magukba foglalva a trachoma- és rákszűrési vizsgálatokat is. Termelőszövetkezeteink egy ré szőnek egészségügyi viszonyai még nem megfelelőek. Ennek egvik oka, hogy még nem alakultak ki a köznonti majorok. Legnagyobb probléma a majorok ivóvízellátása, valamint a nagyfokú porártalmak leküzdése. Régebbi termelőszövetkezete inkben az egészségügvi helyzet megjavítására az elmúlt évben tisztasági mozgalom indult, s elért eredményeiért több szövetkezet részesült megyei dicséretben. A tsz-ekvek mintegy 20 százaléka rendelkezik mg már mélyfúrású kutakkal. Több helyen gyepesítéssel, fásítássá1 igyekeznek jobb egészségügy; körülményeket teremteni. A legtöbb helyen azonban nagyobb gondot kellene fordítani a gazdasági udvarok tisztaságára, a trágya helyes kezelésére, a pocsolyák eltüntetésére. Az előadó ezután a tejkezeléssel, a balesetvédelemmel, az állami és társadalmi szervek patronáló tevékenységével foglalko zott. Elmondta, hogy a megye: párt- és tanács-végrehajtóbizottság különböző vizsgálatokkal és megfelelő határozatokkal segítette az egészségügyi apparátus munkájának a megjavítását, örvendetes, hogy a tanácsok vég rehajtó bizottságai egyre job ban támogatják az egészségügyi célokat szolgáló akciókat. Nem marad el ebben a Hazafias Nép front, a Vöröskereszt, az egészségügyi állandó bizottság, a nőtanács és a többi tömegszervezet sem. A tanácsülés második napirendi pontjaként az intézkedési terv végrehajtásáról szóló beszámolót vitatták meg, amelyet df. Varga Jenő és Sarok Antal, a megyei tanács v. b. elnökhelyettesei terjesztettek elő. Beszámolójukban utaltak arra, hogy a megyei tanács által letárgyalt és elfogadott intézkedési ten,' alapján a megyei tanács v. b. valamennyi szakosztálya, a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságai elkészítették salát intézkedési terveiket, s megtették mindazokat az intézkedéseket, amelvek biztosítják az 1961. évi feladatok végrehajtását. Megállapítható, hogy a legtöbb területen sikerült végrehajtani mindazokat az intézkedéseket, amelyeket előirányoztak számukra. A pénzgazdálkodásra vonatkozó minden jelentős tervfeladat végre lett hajtva. Az adóbevételeket 106 százalékon felül teljesítettük. Tanácsvállalataink akkumulációi a 5 millió forinttal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakának befizetéseit. A bevételi tervek teljesítése nagyban hozzájárult a költség- vetési feladatok végrehajtásának biztosításához. Az intézkedési tervben megfelelő helyet kaptak azok a tennivalók, amelyek a tanács irányítása alá tartozó vállalatok munkájának megjavítását célozzák. Az 1961. első félévi mérlegbeszámoló elemzése azt bizonyítja. hogy a vállalatok termelési és termelékenységi mutatói kedvezőek. Az ipari vállalatok termelési terveit 120.3, az "gv főre eső termelési értéket 122,2, a forint munkabérre eső termelési értéket 115,2 százalékra teljesítették. Nincs elmaradás a kereskedelmi vállalatoknál sem. A tanácsi kereskedelem első félévi tervét 100,4, a vendéglátóipari vállalat pedig 100,8 százalékra teljesítette. összegezve megállapítható, hogy a pénzügyi és vállalati irányító munkában további fejlődés és jelentős javulás következett be. Az egyes területeken mutatkozó lemaradás felszámolására az intézkedéseket megtették. A mezőgazdaság vonalán a végrehajtó bizottság legfontosabb feladatának az új termelési viszonyoknak megfelelően az idei termelés jó megszervezését tékintette. Megyénkben a kalászos terület tervbevett 48 százaléka helyett 59 százalékán végezték el géppel az aratást. Minden járásunk csatlakozott a tiszalöki és esengeri járások versenyfelhívásához, s augusztus 20-ig befejezte a cséplést. Az öntözött területeink elérik már a 13 ezer kataszteri holdat. Javult a növényvédelem a szőlőkben és a gyümölcsösökben. Ennek eredményeként a korábbi évek átlagához viszonyítva gyümölcsből több mint 500 vagonnal exportáltak. A szőlőtelepítések az év vegéig meghaladják az 1300 kataszteri holdat. Az állattenyésztés megalapozását a takarmánybázis megtermelésével biztosították. Az első félévben a megye szarvasmarha állománya 5000 darabbal növekedett. Az év eleji állományhoz viszonyítva a tehénállomány 6 százalékkal, a sertésállomány 23,5 százalékkal növekedett. Megyénk termelőszövetkezetei június végéig több mint egymillió baromfit neveltek fel és értékesítettek. Az egv juhra eső gyapjúhozam az idén egy kilogrammal növekedett A tsz-beruházások előkészítése az elmúlt évihez viszonyítva, javult. félév végéig 234 tsz-építkezést fejeztek be. A felvásárlás első félévi tervteljesítése a vágómarha és tej kivételével a főbb cikkekből jónak mondható. • Az intézkedési terv végrehajtásáról szóló beszámolót és határozati javaslatot a megyei tanács elfogadta és határozattá emelte. A tanácsülés a továbbiakban bejelentéseket tárgyalt*' illetve fogadott el. Dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében javaslatot terjesztett a tanácsülés elé, hogy a megyei* járási, városi és községi tanácstagok második félévi tanácstagi beszámolójukat október hónapban tartsák meg. A javaslatot a tanácsülés elfogadta, majd határozatot hozott a negyedik negyedévi tanácsülés időpontjára és napirendjére vonatkozóan is. • Befejezésül interpellációk hangzottak el: Schwob Péter, Juhász László, Gilicze István, Pálmai Máté, Árvái István és Simon Ignác tanácstagok intéztek kérdési a végrehajtó bizottsághoz területük közlekedési, oktatási, ter- nelőszövetkezeti és egyéb problémáival kapcsolatban. A kérdésekre a v. b. vezetői válaszol tak, majd Madarász László mondott zárszót.
