Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-01 / 206. szám
1961. szeptember í, péntek S. Oldal Vállalataink féléves gazdálkodásáról tárgyalt a Kecskeméti Városi Tanács VB A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága csütörtöki ülésén a pénzügyi és az iparműszaki osztály előterjesztésében a tanácsi vállalatok első félévi munkájáról tárgyalt Megelégedéssel vette tudomásul a végrehajtó bizottság, hogy az irányítása alá tartozó vállalatok termelési tervüket az első félévben 104,8 százalékra teljesítették. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy számos hiányosság vár még felszámolásra a városban működő tanácsi vállalatoknál. Önköltségük, ahelyett hogy csökkent volna, 1,2 százalékkal növekedett, és nem minden vállalat tölti be teljes mértékben hivatását a lakosság szolgálatában. Több vállalatnál nem megfelelőek a munkavédelmi intézkedések, amelyek akadályozzák a szocialista munkafegyelem kialakulását is. A végrehajtó bizottság határozott álláspontja, hogy a munkavédelmi berendezéseket münden körülmények között biztosítani kell valamennyi vállalatnál Határozat született arra is, hogy többet és mélyrehatóbban foglalkozzunk a jövőben egyes vállalatok termelési problémáival. A Vízmű Vállalatnál a kapacitás jobb kihasználásának módját kutatják, a Patyolat Vállalat új telephelyének kialakításához pedig rövid időn belül biztosítják a feltételeket. A végrehajtó bizottság ezután meghallgatta Kulman József kirendeltségvezető szóbeli tájékoztatóját a felvásárlás helyzetéről. Titkári értekezlet Kiskunhalason Kiskunhalason ■ Hazafias Népfront járási elnökségének székházában több mint száz részvevővei tartották meg a termelőszövetkezeti és községi párttitkárok értekezletét A tanácskozáson Karsai Béla, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartott előadást. Az őszi betakarítás, szántás és vetés feladatairól, továbbá a takarmánybázis megteremtésének tennivalóiról tájékoztatta a részvevőket. Javasolta, hogy ezen az őszön nagyobb területen vessenek őszi árpát és kenyérgabonát a termelőszövetkezetek. A titkári értekezleten felszólalt Horváth István, a járási pártbizottság titkára is. Augusztusban 3 milliót törlesztettek az első félévi elmaradásból iVe csökkentsék erőfeszítéseiket a gépgyár kommunistái A gazdasági élet parancsnokai, az ipari üzemek vezetői akkor vizsgáznak igazán hozzáértésből, szaktudásból* politikai és szervezési gyakorlatból, amikor valami rendellenesség, anyaghiány, a megrendelt alkatrészek szállításának elmaradása okoz nehézséget. Ilyen vizsga- feladat elé kerültek az elmúlt hónapokban a Kiskunfélegyházi Gépgyár vezetői, kommunistái, az üzemi pártszervezetének tagjai — hozzátehetjük akaratuk ellenére. Az első félévben ugyanis mintegy 25 millió forint értékű gyártmányhoz nem kapták meg a megrendelt importanyagokat, különböző rozsdamentes íémötvözeteket Mi a helyes eljárás ilyen esetben, mi a vezetők kötelessége? Mentegetőzzenek? Hivatkozzanak a szerződésre, labdázzanak a felelősséggel és közben várakozzanak? Nem, nem ez a feladatuk. A kommunista vezető sohasem lehet bürokrata. A párt nem azt várja tagjaitól, hogy papírhalmazzal, nem teljesített megrendelésekkel igazolja az elmaradást. Az üzemek és vállalatok gazdasági, valamint politikai vezetőinek az a hivatásuk és feladatuk, hogy ha nehézségek merülnek fel, akkor keressék, kutassák és meg is találják a bajok orvoslásának módját Ez kötelességük. Miért hansúlyozzuk ezt? Azért, mert a Kiskunfélegyházi Gépgyárban, de máshol is vannak olyanok, akik szinte külön érdemnek vélik, hogy nem ültek tétlenül, amikor különböző nehézségeket kellett leküzdeni. Ne nyugtassák magukat ilyen nézetekkel. Természetesen a nagyobb erőfeszítések, a többletteljesítmények megbecsülést, tiszteletet érdemelnek. Ahhoz nem fér kétség, hogy a dolgozók és vezetők többsége becsületesen teljesítette kötelességét. A pártszervezet, a kommunisták és a gazdasági vezetők leleményessége mintegy 12 —13 millió forintot kárpótolt ez Aktívák tanácskozása Kecskeméten Szombaton, szeptember 2-án délelőtt 9 órakor a kecskeméti városi pártbizottságon aktívaértekezletet tartanak a termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok és mezőgazdászok részvételével. A tanácskozáson Gombos Aladár, a városi pártbizottság titkára ismerteti az őszi betakarítás, szántás és vetés előkészítésének feladatait és a közös gazdaságok politikai, valamint gazdasági megerősítésének további tennivalóit* importszállítások elmaradásából jelentkező kiesésből az első félévben. Ebben az időszakiban számos terven kívüli cikket gyártottak, későbbre tervezetteket előbbre ütemeztek, azonkívül gondos utánjárással mintegy 17 millió forint értékű rozsdamentes nyersanyagot szereztek be. Az anyagellátás ideiglenes megjavulása a termelésben júliusban kezdte éreztetni hatását Exporttervüket akkor már 100,8, befejezett termelésüket pedig 100,1 százalékra teljesítették: Miég jobbak az augusztus havi eredményeik. Ebbein a hónapban a terveket nemcsak teljesítették, hanem mintegy 28— 30 százalékkal túl is szárnyalták. Jelenleg minden arra mutat, hogy megalapozott a vezetőnknek és a munkásoknak az a számítása, hogy az első félévi lemaradást hamarosan teljes egészében pótolják. Ezzel a kérdéssel a pártalap- szervezet kommunistáinak *eg- utóbbi taggyűlése is foglalkozott. Alaposan és sokoldalúan megtárgyalták a korábbi elmaradás pótlásának tennivalóit Beszámoltatták az üzem igazgatóját, Orbán Miklós elvtársat, majd élénk termékeny vitában meghatározták a legfontosabb politikai, valamint gazdasági feladatokat. Nem arról van szó, hogy a júliusi taggyűlés után láttak volna hozzá a bajok orvoslásához, mert kétségtelenül már korábban is ezen munkálkodtak, de az is igaz, hogy ez a gyűlés sokban hozzájárult az augusztus havi eredményekhez. A nyersanyaghiány nemcsak sok gonddal, hanem jelentős többletmunkával is járt. A vizsga azonban még nem fejeződött be. Nap mint nap megismétlődik mindaddig, amíg az üzem nyersanyagellátása a nyugati import szállításoktól függ. Éppen ezért ne csökkentsék az erőfeszítést most sem, amikor egy kis lélegzetvételnyi szünethez jutottak, amikor a termelési mutatók magasra íveltek. Vegyék számba az elmúlt időszak tapasztalatait és készüljenek fel arra, hogy ha újabb gondok, esetleg anyagellátási nehézségek merülnek fel, akkor már könnyebben győzzék le az akadályokat. Nagy József Jobb műnk A munkanap-felvételek és a veszteséül d ö-tan ul mű n y ok elkészítése után megyénk több üzemében tökéletesítették a munkaszervezést. Kedvező hatással volt erre a nemrég végrehajtott normarendezés, az új műszaki normák és technológiák kidolgozása. Ennek következtében például a ZIM Kecskeméti Gyáregységében az állásidő 1961. első negyedévében 820, a második negyedévben pedig 645 órára csökkent. A Bajai Gyapjúszövetgyár kártoló üzemrészében a termelékenység az előírthez viszonyítva jelentősen emelkedett. A vártnál jobb eredményt hozott a korszerűbb munkaszervezés a festődében, a fonóelőkészítőben és a többi üzemrészekben. — Csökkent a termelésből kieső idő a Kecskeméti Cipőgyárban, a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalatnál, a Bajai Villamos- ipari Gyárban, a Bajai Épületasztalosipari Vállalatnál, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a Kecskeméti Konzervgyárban és másutt. Üzemeinkben a munka-, Illetve az üzemszervezés a termelés irányításának legelmaradottabb területe. Különösen vonatkozik ez az építőiparra és a szolgáltató vállalatokra. A munkanap-felvételek adatai bizonyítják, hogy ha egy kicsit jobban szerveznék a munkát üzemeinkben, minden beruházás nélkül tíz százalékkal tudnánk többet termelni. JíéiziiL titkán, féleqqkőza keJq.lMhu.tt Pedagógusaink áldozatkész, kutató munkájának eredményeként a nyár folyamán több községünk monográfiája készült el. Legutóbbb Soltról és Alpáriról érkezett híradás befejezett helytörténeti munkáról. Kiskunfélegyházán most rendszerezik a nyáron összegyűjtött adatokat A jelentős múltú kiskun város történetét öt fejezetben dolgozzák fel a kutatók. Az első két fejezet — amelyet dr. Mezősi Károly, felegyházi múzeumigazgató készít — foglalkozik a város eredetével és irodalmi hagyományaival. A város munkásmozgalmának történetét dx, Rácz János, a szegedi tudományegyetem félegyházi származású tanársegédje dolgozza feL A telepes rádiókészülékek nélkülözhetetlen kellékei: a fűtő és anódtelepek újra kaphatók a boltokban. Megyénkben a harmadik negyedévben mintegy 2 millió forint értékű készlet biztosítja a rádiótulajdonosok ellátását. ms. *®eptemb«r 1-én tÄmatftÄ meg a náci hordák Lengyelországot. A gdanski Westerplatten dördültek azok a lövések, melyek egy új, pusztító világháború kezdetét jelentették. W esterplatte hős! védelme a náci tűzhenger ellen végsőkig küzdő katonák, hadi- tengerészek és munkások önfeláldozásának és áldozatkészségének szimbólumaként került a lengyel történelembe. A Westerplatte kicsiny félsziget a gdanski kikötő bejáratánál, keletről és északról a tenger határolja, nyugat felől a kb. 100 m szélességű kikötőcsa- toma, délről pedig mintegy 200 m szélességű földnyelv köti ösz- sze a szárazfölddel. Százegyné- hány katona és tengerész, egy asztalosokból, lakatosokból, szerelőkből és cipészmunkásokból álló csoport, akik az ország belsejébe küldték családjukat és csak maguk maradtak vissza harcolni, tízegynéhány nehéz géppuska, négy mozsárágyú, két páncéltörőágyú, egy, még a cári időkre emlékeztető 75 mm-es ágyú, öt megerősített őrhely, meg a kaszárnya épülete — képezte Westerplatte magukra hagyott védőinek erejét. 1939. augusztus 25-én „udvariassági” látogatásra a gdanski kikötőbe érkezett a „Schleswig- Holstein” nevű páncélos hajó, melynek fedélzetén Klaipedából külön erre a célra odaszállított náci tengerész-rohamszázad tartózkodott. Elérkezett az augusztus 31-ről szeptember 1-re virradó éjszaka. A Westerplatte védelme ke! letarolt árkokból megelevenednek a lengyel puskák és gépfegyverek. A végsőkig fáradt, álmatlan, éhes és sebekkel borított védők éberen őrködnek. A náci hadsereg egyik legjobb utászzászlóalja a megerősített övezet elvei szerint — a terület módszeres elfoglalására törekedve — folytatja a támadást. Az erős tüzérségi támogatás, az elsöprő számbeli és anyagi fölény ellenére, az utászok nem aratnak sikert és súlyos veszteségei szenvedtek. A Westerplatte védőinek helyzete azonban percről percre reménytelenebbé vált. A terep nem tette lehetővé a rejtőzést, az erődítéseket szétverték, fegyvereik részben megsemmisültek. Egyes óvóhelyeken már lőszer sem volt és megszakadt az összeköttetés. Szeptember 7-én reggel még sikerült elhárítani egy támadást, de azután. .. véget ért a harc. A lengyel katonák, haditengerészek és munkások hét nap és hét éjjel álltak helyt a lengyel föld e kicsiny darabján. Sehonnan sem kaptak segítséget. Az ellenség tankjai már Varsó felé dübörögtek. A lengyel nép emlékezeté** ben mindörökre megmarad a Westerplatte hősi magatartása. A lengyel hadsereg I.' páncélos dandárjának uráli acélból, szovjet munkások kezével készült tankjai hat esztendővel később, szovjet tankokkal együtt vitték el a szabadságot Gdansk számára. E dandár „Westerplat- te Hősei”-nek nevét viselte. őrség. Itt Dajak hadnagy a parancsnok. Annak ellenére, hogy a páncéloshajó tűz alatt tartja a földnyelvet, a lengyel géppuskák tüze egyre erősödik és véres barázdát vág a támadók tömegében. Az őrállásból mozsárágyúkkal pusztítják az ellenséget. A náci tisztek hiába állnak katonáik élére. A lengyel lövegek aprítják és tizedelik a támadókat. Az ellenség élcsoportja fejvesztetten menekül a Westerplattéról. Rövidesen ismét támadásba lépnek a nácik. De sem a számbeli fölény, sem az erőteljes tüzérségi támogatás nem segít. A feldühödött nácik, miután a Westerplatte védőinek ellenállása keresztezte terveiket, új támadásra készülnek, ugyanakkor bestiális kegyetlenséggel bánnak el Gdansk lengyel lakosaival. \A/esterplatte tovább védeke- * * zik. Egyre erősebbé válik a „Schleswig-Holstein” páncéloshajó és néhány más haditengerészeti egység tüzelése. Támadásba lendülnek a tengerészkadétok, később pedig a Königs- bergből odaszállított harmadik válogatott utász iskola zászlóalj is. Az ellenség olajtartályok segítségével próbálkozik felgyújtani a westerplattei erődöt. Minden alkalommal töretlen ellenállásba ütköznek. A váróterem romjai között a lövedékekA háború azonban nem a Wes- terplattera irányzott lövésekkel kezdődött. Éjjel 2 óra 30 perckor Szymankowban lengyel vasutasok egy nagy csoportját azzal riasztják, hogy Malbork- ból, Tczewből páncélautók és ágyúk sziluettje bontakozik ki. Páncéiosvonat. Az a feladata, hogy áthaladjon a „Szabad Város« déli részén és egy partra- szálló század segítségével elfoglalja a nácik számára rendkívüli fontosságú tczewi hidat. A váltóőrök az utolsó pillanatban mellékvágányra irányítják a szerelvényt, a vagonok kisiklanak a sínekről. A nácik a lengyel vasutasokra vetik magukat. Hajnalban egy kivégző osztag lövései dördülnek el Szymankowban. Tczew felől robbanás tompa moraja hallatszik. A lengyelek elhárították a nácik merényletét a tczewi híd elfoglalására, és felrobbantották a hidat. 4 óra 30 perc. A nácik több helyen trotiltöltetekkel levegőbe röpítik Westerplattén a falakat A résen behatolnak a Heimwehr emberei, utánuk pedig s haditengerészek. Dörögnek s páncéloshajó ágyúi. Kattogna! a nehéz géppuskák. A lengye őrszemek azonban éberen őrködnek. Najsarek árbocmester pisztollyal rohan a falhoz. Tüzel a „Prom” őrhely és az elhárító oszervezést! Ennek érdekében sokat tehet a vezetés. Csoportvezetőink jó része sajnos, nem irányítja, szervezi a termelést, keveset törődik azzal, hogy csoportja miképpen tudna olcsóbb, jobb, több árut adni. Hiányzik a sokat hangoztatott közgazdasági szemlélet, a vezetéshez szükséges előrelátás, szervezőkészség. Vonatkozik ez néhány művezetőre és más műszaki beosztású dolgozóra. Találóan mondta az egyik munkás: — A mi műszaki dolgozóink egy része nem fejlődött olyan gyorsan, mint a feladatok. Van olyan üzemünk, ahol több hevenyészve összeállított rajz kerül ki a műhelyekbe. — Előfordul, hogy a kiadott gyártástechnológiai utasítások csak részben tükrözik a valóságot Több szocialista brigád arra panaszkodik, hogy sokat kelj várni az anyagra, szerszámra stb. Hátráltatja a termelés ütemességét a gyakori munkaátcsoportosítás, a brigádok sétál- tatása, átszervezése. Tetézi még a bajt az itt-ott fellépő tunyaság és restség. A szocializmus építése az ötéves terv szilárd megalapozása megköveteli, hogy üzemeink minden rangú vezetője — igazgatótól a csoportvezetőkig — az eddiginél felelősségteljesebben, hozzáértőbben, nagyobb kezdeményezéssel szervezzék, irányítsák a reájuk bízott termelési egységek dolgozóinak munkáját
