Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

A férj „egyenjogúsága“ a gyermeknevelésien

Ószi divaHanácsok

SoüSsft emlegetett téma manapság társaságban a női egyenjogúság. Hol is a határa, mi tartozik a nő élethivatásához és mj a férfiéhoz?

A viták és viccek hevén túl úgy érzem, hogy a férfi és a nő egyenjogúsága, a családi munkák közös vállalása elvileg tisztázódott kérdés társadalmunkban. Az új helyzet igazsága betört minden családba, csupán idő kérdése, hogy gyakorlatilag is tudjunk élni vele.

Sem az elvekben, sem a gyakorlatban nem vitázunk viszont eleget arról, hogy a nevelést, gyermekeink helyes életútra való előkészítését miképpen vállalhatnánk közösen. Még komoly, hivatásuk teljesítésében kiváló férfiak is gyakran hangoztatják. hogy a gyermeknevelés szinte magától megy" és elsősorban az iskola, másodsorban az édesanya, vagy a nagymama feladata.

A neveiés „férfi-munka* is

E csendes lebecsülése a nevelő munkának különösen megmutatkozik a szülői értekezleteken, nevelési, lélektani előadásokon azzal, hogy ott 90 százalékban az édesanyák vesznek részt A kecskeméti élsőosztályosok szüleinek találkozóján a nőtanács titkára örömét fejezte ki, hogy a megjelent körülbelül 400 szülő között 30—40 apa is volt. (Négy év éta ez volt a legmagasabb részvételi szám.) További lebecsülést mutat az is, hogy az iskolák nevelőinél érdeklődő szülők 98 százaléka édesanya és csak 2 százaléka az édesapa.

Szerencsére ez nem jelenti teljesen a törődés, a gondoskodás hiányát. Csupán annyit — de ez is elég —, hogy a nevelést nem tartják munkának, s férfiasságuk csorbíthatatlansá- gát érzik veszélyben, ha segítségül hívják őket a nevelő munkához.

Megítélésem szerint itt érezni legjobban a múlt elavult hagyatékát, mely szerint a családban az apa elsősorban tekintélyével kívánt hatni, ugyanakkor többnyire kivonta magát a közös családi feladatokból. A gyermek gondozása és nevelése kizárólag az anya dolga volt. Korunkban e magatartás tarthatatlan, s nem méltó az apai névhez. A családi élet kenyérkereső terheiből ma már mindkét fél kiveszi a résziét, s ennek megfelelően a közös nevelői tevékenység egy része is az apát illeti. A nevelés feladatát sem kisajátítani, sem áthárítani nem lehet, hiszem az eredmény sem lehet az egyik fél érdeme, vagy kudarca.

A legdöntőbb csáládnevelési alapelv, hogy a nevelés céljában, módszereiben és eszközei ben a szülők megegyezzenek egymással. Tudjanak egymás szándékairól, ismerjék egymás nevelési elveit, mert nincs a gyermekre ártalmasabb, mint amikor a szülők egymással ellentétesen nevelnek. Sé túlbuzgóságból, se egykedvűségből ne keresztezzék tehát egymás nevelői munkáját;

Tervszerűségre, higgadtságra van szükség

Ebből következik, hogy a családi nevelésben épp oly sok tervszerűségre, megfontolásra, előrelátásra higgadtságra és mély érzésekre van szükség, mint saját életünk vezetésében. A legjobb módszer az, amikor a családi tanács közösen határoz és azt együttesen is hajtják végre. Az első időben a „tanácsba” csak a két szülő tartozik, később azonban a gyerekéket is vonjuk be „taná.cskozási joggal”.

Va£S*JS*?_- '7.

. «W*VVV\AAAgWVWW\A/VyW\AAA*^

Családi életek tönkretevőié: a túlzott alkoholfogyasztás

— Szűrei előtti gondolatok

MEGYESZERTE megkezdődött a szüret. Most, amikor vidám nótaszó közben telnek a puttonyok, és a présházakban csábítóan hordókba, kádakba csur- ran a must, gondoljunk arra is, hogy a termés hamarosan mur- civá, majd borrá érik, s ha nem vigyázunk, legalább annyi keserűséget, bánatot okozhat, mint amennyire most örömünkre szolgál a szép termés. Mert ne feledjük: a józan, mértéktartó borivást vidámság, felüdülés kíséri, de mennyi egyéni tragédia, szerencsétlenség, hány és hány válságba jutott házasság okozója lehet a mértéktelen szeszfogyasztás.

Engedjék meg, hogy e rovatunkban éppen a szüret idején, mementóul idézzünk néhány esetet. Erre többek között az is kényszerít bennünket, hogy megyénk országosan is az első — nem éppen dicséretes — helyet foglal el a túlzott alkoholfogyasztás miatt felbontott házasságok statisztikájában.

AZ ELSŐ ESETBEN amit itt elmondunk, az apa élethivatásszerűen szőlőműveléssel foglalkozott. Mivel az ital kéznél volt és pénzbe sem került, felesége érthetően nem tette szóvá, ha a napi munka végeztével megivott egy pohárkával. Szinte észrevétlenül vált szenvedélyévé a poharazás, s később már apróbb bosszúságait is az italba öntötte. Ha meg bosszan- kodásra nem volt oka, jó kedvében ivott. Magatartása napról napra változott, egyre durvábbá, gorombábbá vált. Mindenki félt, rettegett tőle. s vér.- - íí

gül válásra került a sor.

A feleség — mivel a részegessé vált férjen a gyermektartást sem lehetett bevasalni — teljesen egyedül, a maga erejéből nevelte fel tíz (nem sajtóhiba!) kiskorú gyermeküket. Hogy mennyi munkával, nélkülözéssel és áldozatkészséggel járt ez — elképzelni is gyötrelmei

TERMÉSZETESEN a túlzott italozás sem vezet mindig váláshoz, de még így is sok-sok baj, szerencsétlenség forrása lehet. A múlt év karácsony estéjén az egyik édesapa kivilágí- tatlan kerékpárjával igyekezett haza a családjához. Előtte cimboráival felöntött kissé a garatra „egyszer van egy évben karácsony” jelszóval. Ez okozta, hogy útközben elvesztette tájékozódó képességét, s szabálytalanul „elkalandozott” az út menetirányszerinti oldalára. Az eredmény: halálos baleset áldozata lett, s törékeny, beteg feleségén kívül három kisgyermeke várta hiába azon az estén.

Sok-sok pé'dát idézhetnénk még. A férj, aki ruháit adta el, hogy szenvedélyének, az italnak „méltón’’ hódolhasson, épp olv szánalomra méltó, mint az a feleség, akit férje iszákossága a? öngvUiín<!síeba kergetett.

DE MI NEM állhatunk meg a szánakozásnál! Nem haevhat- uik magára, vesztébe rohanni szomszédunkat, barátunkat vagv jó ismerősünket. Családjával, ''vermekéivel összefogva see’t- iínk hát. hogy ismét megtalálta a józan, tartalmas, ember!

és családi «lelbfei vc^Ui u.tot

Beszelnünk kell arról, hogy

az apának sajátos szerepe is van a gyermeknevelésben; Amikor megszületik az első gyermek, valljuk be: az apákat eléggé vegyes érzelmek lepik meg. Ha fiú gyermeke születik, féktelen ujjongásba csap a jókedve, de az is előfordul, hogy igazságtalan keserűség lesz úrrá rajta, ha leány gyermek az újszülött. Legtöbbször azonban az ujjon gás, az öröm a tipikus, s az édesapa fizeti a nagy áldomást, senki sem büszkébb őnála üzemében, hivatalában. E dagadó büszkeségnek legalább két évtizedig kellene eltartania, hogy apai hivatását is jól tudja teljesíteni.

Az első szakaszban — az is kolás kor előtt — igen fontos az apa kedélye, derűs, nevettető történetei, nagy ereje, méltóságteljes, megnyugtató ,hatalma”, amely biztonságot jelent a gyermek számára. A serdülés időszakában azonban tovább növekszenek az édesapa feladatai Ekkor már fel kell zárkóznia az édesanya nevelő munkájához, s a gyermeket együtt kell előkészíteni a társadalmi életbe való beilleszkedésre.

Nélkülözhetelen az aP®—fiú, apa—leány értelmes, elmélyült beszélgetése, világnézetének megismerése, férfias, lovaglás magatartása az édesanyával szemben, higgadtságának, önuralmának és felelősségérzetének megnyilvánulása. Ezek nélkül nem alakulhat ki apa és gyermeke között bensőséges kapcsolat. Csak egyszer említse meg az édesapa serdülő fiának, hogy tizenhatéves korában neki is pattanásos volt az arca, máris óriási tehertől szabadította meg a gyermeket.

Az apai tekintély alapja

Az apai tekintélyt az együttélés élményei adják, s különösen nagy jelentősége van ennek a leánygyermeknél. Az édesapa bánásmódja, udvariassága, munkaszeretete, férfias vonzóereje legtöbb esetben mércét jelent például az udvarlókkal szemben is. I

Végül engedjenek meg egy megállapítást: csak azoknak terhes a gyermeknevelés, akik még nem ízlelték meg a gyermekekkel való együttélés örömet adó óráit

■» Veczkó József

Alig másfél éve működik az öltözködési Tanács, melynek a közelmúltban jelent meg őszitéli divatlapja. A lap vezércikkében M. Nádor Vera számol be az 1961—62-es őszi-téli divatról. Nemcsak cikkében olvastuk örömmel, a gyakorlatban is tapasztaljuk, hogy a könnyűipar az öltözködési cikkek gyártásakor számol a nagyközönség igényeivel, a kereskedelem kívánságaival, de a tervezőknek is módot ad arra, hogy művészi felfogásuknak érvényt szerezzenek. E három tényező összeegyeztetéséből születnek meg azok a divattermékek, amelyeket százezrek hordanak szívesen.

De olvassuk tovább a cikket. Kit tie érdekelnének az idei őszi divatszínek? Általános ságbban

elmondhatjuk, hogy az időjáráshoz igazodnak, de a feketei grafitszürke, terrakotta, lila, sárga mellé derűs árnyalatokat is alkalmazunk. Az új divat szerint a ruhák és kabátok általában rövidek, de takarják a térdeit. A kosztümökről ne felejtsük el megjegyezni, hogy őszre az egyenes vonalú, csípőig érő IJßÜL’C«f* '^f\

'

►'ízelítő« a Budapesti Kötő Ktsz legújabb kollekciója bál.

kabátka, enyhén karcsúsított, övvel is viselhető formája a legdivatosabb. A klasszikus kosztüm új változata a csípőn alul érő kosztümkabát, hosszanti vágásokkal, kissé a testhez formáim. A szoknya lefelé enyhén

... m*m ■' I'.IJ m u. ------Csoporto

s «píinektorna

A rendszeres torna jótékony hatása gyermekeken eléggé ismert, bár nehezen lemérhető.

H. Rieser würtzburgi gyermek- orvos iskolai oktatásra alkalmatlan gyermekek rendszeres, csoportos tomáztatásával elérte,

hogy ezeknek a gyermekeknek nemcsak testi-lelki kondíciójuk javult, hanem az iskolában és otthon is képesek voltak feladataikat elvégezni.

(A »Die Tat« című lapból.)

Hideg vacsorák

A legelső „hidegtál”, melyről az irodalom tud, a római Caelius Api- cius „serpenyőd kocsonyája”. így készült: „Mozsáréban dörzsölj el zellermagot, csombort, mentát, mézet, gyömbért, aszúszőlőt, ecetet, bort. Tégy közé csirkehúst, kecske- gida heréjét, szárított hagymát és vestinumi sajtot, önts rá húslevest, kbröskörül hints rá havat és tálald.” Caelius Apicius óta sok idő múlt el. s egy finom hideg vacsora elkészítése már nem ilyen bonyolult.

Példa rá a tonhal-majonéz, melyhez 25 deka fagyasztott halat ecettel, sóval, babérlevéllel ízesített vízben megfőzünk. Az aoróra szétszedett halat összekeverjük kicsire vágott főtt burgonyával és nyers paradicsommal. aztán leöntjük francia majonézzel. A majonéz készítési módja: Egy tojás sárgájához habverővel cseppenkét hozzáverünk 1 deci olajat, s amikor megkeményedett. hozzáadunk egy kis mustárt, sót. porcukrot, borsot, egy pár csepp citromot és egy deci tejfölt.

Töltött cipó. Vágjuk le egy zsűr- kenyér végét, kaparjuk ki a belét, üosy ujjnyi icsau maradjón benne. Apróra vagdalva keverjünk össze 10 deka füstölthúst, 2 keménytojást, egy kovászos uborkát, 5 deka vajjal és egy kis kenyérbéllel. Mustárral ízesítve a kenyérbe töltjük, végét visszatesszük és zsírpapírba csomagolva egy-két napig hideg helyen állni hagyjuk.

Hússal töltött tojás. 6—6 tojást keményre főzünk, a végét levágjuk és kivesszük a sárgáját. Ennek kisebbik felét jól kikeverjük 2 deci tejföllel, mustárral, sóval, porcukorral, ecettel és apróra vagdalt metélőhagymával. A többi tojássárgáját összedolgozzLik 10 deka párizsival, egy apróra vágott kovászos uborkával. és snitlinges mártással fölengedve. visszatöltiük a tojásokba. Minden tojást leborítunk egy fél paradicsommal, és tálban kirakva, aláia öntjük a mártás maradékát.

Francia majonézzel készült töltött kovácsos uborka. A szép egyforma uborkákat hosszában kettévágjuk, a magját kikaparjuk és megtöltjük francia salátával, melyet leghelyesebb készen venni. A tálat kéménv- tojássál vagy főtt gombafejekkel díszítve, leöntjük a majonézzel.- ,JPf fragy AggéU

Éíegans sportkabáfka e3IÍ nadrággal, tób sapkával és pulóverrel».

Á t&píwiR és az atkalbií rr& hák fő jellemzője a természetes vonalvezetés, lazán dolgozott felső- és alsórész alsószoknya nélkül. Az egyenes vonalú szoknya laza esésű és nem simul szorosan a testhez. A tettebb alakúaknak a kétrészes ruhákat ajánlják enyhén karcsúsított felsőrésszel, egyenes vonalú szoknyával. A princesz ruha továbbra i' divatos, különösen a derékon, vagy derék alatt lazán kötött övvel. Ebben a szezonban ismét divatos az egybeszabott, angol szövetruha. Az alkalmi ruháknál pedig célszerű a többrészes megoldás, mert így változatosan viselhetők (E-né)

Divatos nagykőéit ás őszi kosztüm.

PETŐFI nepe

A Magvar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő' Weither Dániel Kiadja:

a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség:

Kecskemét. Szecnenyl tér 1. szám. Szerkesztőségi- teleronközpont: 26-19. 25-16.

Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38, Kiadóhivatal:

Kecskemét Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a helyi oosta hivataloknál és kézbesi tőknél.

Előfizetési dll 1 hónapra 12 forint.

Bacs-Kiskun meeyei Nyomda V. Kecskemét, a Telefonó 15-29, 27-41

l

bővülő. S a kosztumok anyaga általában könnyű szövetekből készül. '