Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

1961. szeptember 28, csütörtök L «fiai tyyen oviim fuJfadék'tnyaqót dolgoznak (z.L Teljesítik az éiüzem-cím feltételeit a Kecskeméti Cipőgyárban Még frissen csengenek a fü­lemben azok a szavak, amelyek az élüzerr.-cim elnyerésekor hangzottam el a Kecskeméti Cipőgyár zsúfolásig megtelt kultúrtermében. Vajon azóta meddig jutottak az ígéret meg­valósításában? Erre a kérdésre kerestem választ a legutóbbi gyárlátogatás alkalmával. Növelték a félkénxállományt Erre azért volt szükség, mert az utóbbi időben több helyről jelezték: jobb minőségű gyer­mekcipőt kérnek a vásárlók. Mit kifogásoltak? Azt, hogy a cipők bőre megrepedezik. Az észrevételek birtokában kezdtek hozzá a hibák okainak meg­szüntetéséhez. Egy heti kísérle­tezés, számolgatás után megál­lapították: növelni kell a fél­készállományt, hogy több idő legyen a cipő száradására. — Ennek megfelelően az al­ja-üzemrészben 500 párral nö­veltük a félkészállományt. Ez­zel biztosítottuk, hogy a gyer­mekcipők talpa a szalagon és nem a dobozban szárad meg. A cipők elkészítési ideje — átfu­tási idő — változatlan, csupán egy-egy részmunka ideje hosz- szabbodott meg.. Az új techno­lógia bevezetése különösen a tüzöde dolgozóitól követel pre­cíz, gyors munkát, a napi terv teljesítését — mondotta Hegedűs Menyhért főmérnök. Hegedűs József tervstatiszti­kus pedig pilanatok alatt kiszá­molta: Júliusban és augusztus­ban az új technológia alkalma­zásának eredményeként, javult a minőség, s ezzel 10 800 forint többletbevételt ért el a gyár. Takarékosan gazdálkodnak Áz olcsóbb termelés másik feltétele az anyagtakarékosság, illetve a hulladék minél sokré­tűbb felhasználása. Mindkét te­rületen jelentős a fejlődés. Pél­dául a csákózók 4050, a felső­rész-készítők pedig 9000 forint értékű anyagot takarítottak meg havonta a helyes technoló­gia alkalmazásával. A megtaka­rított anyag 10 százalékát pré­miumként kapták vissza. Kedvezően alakult a hulla­dékanyag felhasználása is. Pol­gár János elvtárs a szigetvári, hajdúsági, pécsi és szegedi test­vérvállalatoktól a harmadik ne­gyedévben 50 mázsa hulladékot gyűjtött össze, amelyből a hasz­nálható részeket sarokkészítés­nél dolgozták fel. Számítása szerint eddig 15 ezer forintra rúg a megtakarítás. Egyébként a hulladékanvag felhasználása átlag 10 forinttal csökkentette ÍVVTJVWWWWVWWPVVWVWVWVVVV Több mint száz vagon cukorrépát szállítottak A bajai járás egyes termelő­szövetkezeteiben megkezdték a cukorrépa átadását. A bácsbo- kodi átvevőhelyen szeptember 4-én kezdték meg a cukorrépa átvételét, s eddig több mint 100 vagonnal szállítottak a kapos­vári cukorgyárba. Legtöbb cukorrépát ez ideig a csávolyi Egyesülés Termelőszö­vetkezet adott át. mintegy 50 vagonnal. A szövetkezetben eb­ben az évben 100 holdon ter­melték és 5 Zetor hordja az át­vevőhelyre a termést. A kör­nyék több termelőszövetkezeté­ben szintén megkezdték a cu­korrépa átadását. A bácsbokodi Ezüstkalász 3000 mázsát akar átadni a cukorgyárnak. A leszerződött cukorrépát ja­nuár közepéig veszi át a cukor­gyár. Tava'v 1500 vagonnal számítottak Bácsbokod környé­kéről. Ez a mennyiség az idén is megless. és csökkenti az anyagköltsége­ket Több a bér Mi tette lehetővé? A termelé­kenyebb munka. A statisztika szerint az egy ledolgozott órára eső termelés 3,4 százalékkal több az előírtnál. Méltányolva ezt az eredményt az iparigaz­gatóság emelte a kifizetendő át­lag órabéreket, vagyis 36 ezer forint kerül a dolgozók fizeté­si borítékjába célprémium for­májában szeptember, október és november hónapokban. Kialakították az új bérkate­góriákat is, amelyből kiviláglik, hogy a kulcs-munkahelyen dol­gozók — szabászok, talpvágók, talpszélmarók, fárahúzók — az eddigi 7 forint 60 fillér helyett 8 forint 50 fillért kapnak ha az előírt minőségben teljesítik a napi munkát. Az új bórbesoro­lási táblázat másik jellegzetes­sége, hogy a kifogástalan mun­ka elvégzésére serkent. A fent említett intézkedések nyomán gyorsult a tempó, ja­vult a minőség, fellendült a verseny. Ezt bizonyítja többek között a napi 103 százalékos tervteljesítés és az egyre soka­sodó jobb minőségű gyermek­cipő. S ha a jelenlegi szorgalom to­vább nő, akkor az eddig elért hét napi bérnek megfelelő nye­reségrészesedés az év végéig tovább emelkedik. Ennek érde­kében a pártszervezet, szakszer­vezet és a KISZ-fiatalok fokoz­zák felvilágosító, nevelő, moz­gósító tevékenységüket, hogy a több, jobb és gazdagabb terme­lés megvalósításával továbbra is teljesítsék az élüzem cím feltételeit V. K. Százezer sertést hizlalnak jövőre Készülnek szövetkezeti gazdaságaink tervei Megyénk közös gazdaságaiban a szokottnál jóval korábban megkezdték a jövő évi termelési tervek elkészítését Más eszten­dőkben erre a munkára a gaz­dasági év lezárásakor került sor, most pedig már mindenütt az új tervek alapján történik az őszi vetés is. A termelőszövetkezetekben és a termelőszövetkezeti csoportok­ban több mint ezer mezőgazdász és pénzügyi szakember összesiti a jövő évi gazdasági feladató­Hz űi szülök telepítési rendszeréről hozott a földmövelés- és az é'elmezésügyi miniszter együttes rendeletet Eszerint a sík fekvésű, vagy enyhe lejtésű, továbbá olyan szélhordta buckás területeken, amelyek talajegyengetéssel sík területté munkálhatok, az al­kalmazandó művelési mód a csapos fejművelés, vagy más egysíkú művelés. A sor- és tőtávolság huzalos támasz mellett 120—140 cmX80 cm; gyalog művelés esetén 120 cmX60 cm; huzalos támasz és öntözés mellett 140—160 cmX90 centiméter. A sorok iránya az uralkodó széljárósra lehetőleg kereszt- irányban haladjon. A defláció és a szélverés megakadályozása ér­dekében, a talaj szerkezetére, a széljárás irányára és erejére fi­gyelemmel, 250—500 méteren­ként 30—40 m széles gyümölcs- fapászták telepítéséről kell gon­doskodni. Szükség esetén a sző­lősorokban, vagy az utak mel­lett, 50—100 méterenként szabad még a szél elleni védekezés cél­jából gyümölcsfasorokat telepí­teni. Ezenkívül gyümölcsfát a szőlő közé ültetni nem szabad. kát. A nagyüzemi terület, mely­re a minden eddiginél körülte­kintőbben kell a tervet elkészí­teni, meghaladja a félmillió hol­dat. A tájegységek jellegének meg­felelően az eddig termesztett növények mindegyike helyet kap a terveikben. Úgyszintén az ál­lattenyésztés is fontos pontként szerepel; főként aprójószágot és sertést nevelnek többet az idei­nél. A tervek szerint például jö­vőre százezer sertést hidalnak szövetkezeti gazdaságaink, majd­nem kétszer annyit, mint az idén. ....... — A brigádvezető Nyugodt, megfontolt, csendesböazédű szakember a Tiszakécs- kei Permetezőgépgyárban Zvekán Ferenc szerelőlakatos brigád­vezető. Amikor jellemzését kértük e pár sorhoz feletteseitől, így nyilatkoztak róla: Ferivel van a legkevesebb gond a gyárban. Régi tagja a törzsgárdának, többszörös újító, jól képzett szak­ember. Brigádjára bízza az igényesebb munkákat a vezetőség. A szerelőlakatosok az ő vezetésével mindig 100 százalék felett teljesítik tervüket, és komoly eredményeket érnek el az anyag­takarékosságban is. Többek között ezért ítélték oda brigádjának a szocialista címet, Zvekán Ferencet pedig a Könnyűipar kiváló dolgozója jelvénnyel tüntették ki. Képünkön: Egy kis szakmai megbeszélés a Székesfehérvári Könnyűfémmű rendeléseinek tel­jesítéséről* . Az egyén érdekei azonosak a közösségével Az első helyen Nemrég került sor a Szolnok, Csongrád és Bács megyei Fű­szer- és Édességkereskedelmi Vállalatok közötti verseny érté­kelésére. A bizottság megállapí­totta, hogy a Bács-Kiskun me­gyei FŰSZERT dolgozói 215 nonttal megelőzve versenytársai­kat, az első félévi eredmények alapján elnyerték az első helyet. A verseny második helyezettje a Csongrád megyei FŰSZERT, amely 185 pontot ért el. A kiskunhalasi járási tanács végrehajtó bizottsága a közel­múltban megtárgyalta az alap­szabály érvényes ülésének, s a jövedelemelosztás különféle módszerednek tapasztalatait a járás termelőszövetkezetedben. Megállapította, hogy jelentős előrehaladás van e téren a kö­zös gazdaságokban, de még min­dig számos hibával találkozni Ahol az elnök egyedül dönt A beszámoló foglalkozott ese­tekkel, amelyek az alapszabály nyilvánvaló megsértéséből adód­nak — egyfelől a vezetőség, másfelől a tagság részéről. Az új termelőszövetkezetekben mindez magyarázható — ha nem is menthető — azzal, hogy ezek vezetői nem jártasak a külön­féle jogszabályokban. A szövet­kezeti demokrácia elve azonban sok helyütt a vezetők önfejűsé­ge, gyengesége, hanyagsága miatt szenved csorbát. A harka- kötönyi Kossuth Tsz-ben pél­dául az elnök még a vezetőség többi tagjával sem beszélte meg a gabonaosztást. A jánoshalmi Petőfi Tsz-ben a könyvelő a közgyűlés megkérdezése, a tag­ság tudta nélkül egyszerűen fi­zetéskiegészítést ..szavazott meg” magának. Másutt elfogadható indok nél­kül eltérnek a termelési tervben a közgyűlés által jóváhagyott irányszámoktól. A kunfehértói Vörös Hajnal Tsz-ben például a tervezettnél 130 holddal keve­sebb kukoricát vetettek, a kis- száliási Új Élet Tsz-ben nem vásárolták meg a betervezett hízóalapanyagot. Ahol gyenge, nemtörődöm a vezetés, ott a tagság is köny- ryen áthágja az alapszabályt Jánoshalmán a megszabottnál jóval nagyobb háztáji gazdasá­got használnak a tagok, mert a tágas házikerteket nem számít­ják bele a háztáji gazdaságba A rémi Kilián György Tsz-ben, a kunfehértói Békében a ház­táji birkák együtt legelnek, együtt kapják az abrakot a kő zös falkával. Az ilyen termelő- szövetkezetekben az is megfi­gyelhető, hogy a tagság a közös munkában is fegyelmezetlen. Teheti ezt annál is inkább, mert a vezetőség részéről jóformán semmi felelősségrevonás nincs. Helytelen Intézkedések A járás termelőszövetkezetei­ben kétféle jövedelemelosztási forma honosodott meg: munka­egység és prémium, valamint a szőlős községekben — Kelebián, Kéleshalmán és Jánoshalmán — a százalékos művelés. Több termelőszövetkezet már a cséplésnél elkövette azt a hi­bát, hogy a megszabott 60 szá­zalék helyett a teljes gabona- mennyiséget kiosztotta a telje­sített munkaegységekre. Így igen sok tag túlelőleghez jutott, aminek a visszafizetése igen körülményes. Másutt a kézi ara­tóknak megszavazott természet­beni juttatást is a munkaegy­ségre megtervezett mennyiség­ből adták ki. A premizálással kapcsolatban is sok a félreértésből adódó helytelen intézkedés. Néhány szövetkezetben már azért is prémiumot adnak, ha a tag haj­landó bizonyos munkát — ku­koricatörés, szüret stb. — el­végezni, vagy a betervezett ho­zam elérése után is premirél- ják, holott ezért csak munka­egységjóváírás jár, a úHalorr csak a terven felül ?lért hoza nőért adható. Ez aztán terménybecslési Jánoshalmán a szőlők tava­szi becslésekor követtek el lát­szólag a tagok számára előnyös, de a közösséget alaposan meg­károsító hibát (Mint már em­lítettük, itt a szőlőket százaié^ kos alapon művelik, azaz a termésnek 30 százalékát köteles a szövetkezeti gazda a közös alapba adni.) A felületes, fel­tehetően sógor-koma alapon végzett becslés szerint egy-egy hold szőlő hozamát — 3 ezer hold átlagában! — 4,5 mázsára becsülték holdanként, holott Já­noshalmán még az idei időjárás mellett is ennek a többszörösét adja a szüret. A járási tanács helyesen úgy intézkedett, hogy a szüretet megelőzően újabb, de most már reális becslést kell végezni a jánoshalmi szőlőkben. Az is előfordult egy-két he­lyen, hogy a szövetkezeti gaz­dák a százalékos művelést ki­használva. hosszú csapra, zsa­roló módon metszették a szól őt, nem gondolva arra, hogy bár­milyen művelési forma esetén a jövőben is erről a szőlőről vár­ják és kapják a jövedelmet. Az alapszabály, a közgyűlés határozata a közösségi élet al­kotmánya a termelőszövetkezet­ben. Ettől jobbra, vagy balra való eltérés hosszabb-rövidebb időn belül megbosszulja magáti A halasi járás termelőszövet­kezeti vezetőinek és gazdáinak azt a törvényt kell jobban meg­szívlelniük, hogy az egyén ér­deke mindenkor azonos a szö­vetkezeti közösség érdekeivel — ezen túlmenően pedig a nép­gazdaságéval! —, s ha ez az srdek egyik ponton csorbát szenved, az károsan érezteti ha- Eisát a másik láncszemben ja. G , K,^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents