Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

1961. szeptember 28. csütörtök S. oldat Egyre több exportárut készítenek üzemeink I Alig kell bizonygatni az ex- portterv teljesítésének fontos­ságát, ha figyelembe vesszük, hogy milyen szerepe van az or­szág fizetési mérlege egyensú­lyának megteremtésében. Az a tény, hogy a Made in Hungary márkával ellátott áruk iránt fő­piacokra. A gyár júliusban 101,9 augusztusban pedig 115 száza­lékra teljesítette export-tervét. Két hónap alatt az előírt 3200 helyett 3531 fürdőkádat expor­táltak. A kádakon kívül egészségügyi berendezéseket küldtek a közép- keleti országokba, Nyugat-Né- metországba és az Egyesült Ál­lamokba. Az utolsó simítások után a kád a zománcozóba kerül, ahol az 1000 hőfokos kemencékben égetik rá a zománcpudert. Új kukoricafajtákat jelöltek ki Hibridkukorica-termesztési tapasztalatcsere a Bajai Állami Gazdaságban kozódik a kereslet a külföldi piacokon, azt követeli megyénk dolgozóitól, hogy növeljék az exportra küldhető áruk meny- nylségét, ugyanakkor tartsák be a szállítási határidőket A legjelentősebb vásárlók Megyénk legnagyobb éléskam­rájából, a Kecskeméti Konzerv­gyárból a harmadik negyedév­ben 472 vagon árut kell expor­tálni. Ebből a mennyiségből jú­liusban 71, augusztusban pedig 101 vagon került kiszállításra Szeptember elején az export­áruval telt vagonok száma na­ponként három-négy volt Hú­szadikától kezdve ugrásszerűen megnőtt a gyár exporttevékeny­sége. A kiszállított exportáruk mennyisége elérte a napi 10— 15 vagont. A gyár vezetői a legjelentő­sebb külföldi vásárlók között említik a Szovjetuniót, a Német Demokratikus Köztársaságot és Csehszlovákiát. Ezekbe az or­szágokba nagymennyiségű le­csót, paradicsomot, befőttet szál­lítottak. A kapitalista országok közül Angliába csemegeuborkát, paradicsompürét. Nyugat-Né­metországba befőttet. Japánba pedig hagymaport küldtek a gyár dolgozói. Az USA-ba is szállítanak A ZIM Kecskeméti Gyáregy­ségében előállított fürdőkádak­ból egyre több kerül a külföldi Államunk évről évre nagy összeget költ a társadalombiz­tosításban résztvevő dolgozók egészségügyi és szociális ellátá­sára. Bács-Kiskun megyében — ahol a biztosítottak száma ez •évben már meghaladta a 170 • ezret — 1961. első félévében több mint 64 millió forintot fi­zettek ki különböző szolgálta- - tásokra. Első helyen érdemel említést a betegség miatt kiutalt táp­pénz, amelynek összegéit — mintegy 17 millió forintot — hat hónap alatt körülbelül há­romezer, orvosi kezelésre és otthoni pihenésre javasolt dol­gozó kapta meg. Megyénkben az első félév •folyamán több ezer gyógyászati segédeszközt utaltak ki SZTK- tagok részére. A vizsgálatra je­lentkezők közül 9700-an szem­üveget, 1800-an lúdtalpbetétet, több mint 300-an haskötőt és majdnem 700-an gumiharisnyát 'kaptak. Ezenkívül — szakorvosi javaslatra — a rendelőintézetek, több mint 300 pár ortopéd ci­pőt juttattak a kérelmezőknek. Az egészségügy fejlődése és a megfelelő életkörülmények me­gyénkben is az emberi kor meghosszabbodásához vezetnek. Jellemző példa erre az SZTK legutóbbi kimutatása, amely szerint ez év első felében alig valamivel több mint 850 halál­eset történt a megyében; 360-nal kevesebb az elmúlt félévinél. A temetési segély összege ennek megfelelően 617 ezer forint volt, a tavalyi első félévben kifize­tett 722 ezer forinttal szemben. Még hosszan sorolhatnánk, hányiéle szolgáltatással segíti a Szakszervezetek Társadalombiz­tosító Központja ellátásra vagy segélyre szoruló tagjait. A gyógyfürdő-használatéit, terhes­ségi," anyasági és gyermekágyi segélyként, valamint az egyéb 85 ezer A Bács-Kiskun megyei Nád­gazdasági Vállalat az AGRIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat­tal 85 ezer kéve exportnádra kö­tött szállítási szerződést megje­lölve a negyedéves szállítási ütemtervet is. A megrendelő kívánságára, a vállalat az egyes határidőket megrövidítette, azaz előbb szál­lította le a kért nádat. Az első negyedévben 5, a második ne­gyedévben 35 ezer kéve nád ke­rült a külföldi piacokra. A har­madik negyedév végéig ugyan­juttatásokért fizetett sok millió forint államunk gondoskodásá­nak szép bizonyítóka. A Kecskémé fi Baromfifel- gozó Vállalat kommunistáinak jó munkáját a termelési eredmé­nyek bizonyítják kézzelfogható­an. A vállalat első félévi ter­vének jelentős túlteljesítése után szeptember 25-én már a harma­dik negyedévi tervüket is 136 százalékra teljesítették. Ezeknek a sikereknek egyik előfeltételét kétségtelenül a me­zőgazdaság szocialista átalaku­lása és a baromfitenyésztés je­lentős fellendülése teremtette meg. A mezőgazdasági nagyüze­mek ugyanis sokkal több ba­romfit adnak a vállalatnak, mint annak előtte a kistermelők. Eredményeik azonban nem lettek volna ilyen jelentősek, ha nem fordítottak volna olyan nagy figyelmet a munkaszerve­zésre, a feldolgozás gépesítésére, a technológia fejlesztésére és az egészséges versenyszellem ki­bontakoztatására. Ismerve a pártszervezet sok­oldalú tevékenységét, kíváncsian vártuk legutóbbi taggyűlésüket, amelyen az MSZMP Politikai Bizottsága egy évvel koráb­bi határozatának végrehajtásá­ról tanácskoztak. A beszámoló, amelyet az egyik párton kívüli gazdasági ve­zető' terjesztett elő, alapos tájé­koztatást nyújtott a termelés félévi eredményeiről, az új nor­mák bevezetésének tapasztala­tairól, a munkabérek alakulásá­ról. s az üzem fejlesztéséről. Az előadásból többek között meg­kéve nád csak 35 ezer kéve nádat szállí­tanak a külföldi megrendelők­nek. A szállítási szerződésnek megfelelően A Bajai Gyapjúszövetgyár ter­mékeinek 37 százalékát expor­tálja. Ez azt jelenti, hogy a gyárból az idén a HUNGARO- TEX és a MODEX Külkereske­delmi Vállalat 4,4 százalékkal több terméket exportál, mint az előző esztendőben. A féléves statisztika azt mutatja, hogy a gyár a szállítási szerződésnek megfelelően mind mennyiség­ben, mind minőségben és idő­ben teljesítette export-kötele^ zettségét. A forrcsőívek gyárfásánál az új technológia alapján a munkaműveletek számát 14-ről 4—5-re csökkentik a Kecske­méti Épületlakatosipari Válla­latnál. Ezzel jelentősen lerövi­dült a forrcső előállítási ideje. tudták a részvevők, hogy milyen mértékben növekedett a munka termelékenysége, továbbá azt, hogy a dolgozók átlagkeresete már meghaladja a normarende­zés előttieket és a vállalat nye­reséggel zárta az első félévet. Bár az előadás alapjában vé­ve jó volt és mindenben a leg­nagyobb pontosságra törekedett, mégis több olyan gyengéje volt a beszámolónak, amelyeket ta­nulságképpen szükséges szóvá- tenni. Ezek közé tartozik, hogy túl sok számadatot sorolt fel az elő­adás. A tapasztalat azt mutatja, hogy bármennyire nélkülözhe­tetlen mutatója a statisztika a termelésnek és a gazdálkodás­nak, a túl sok számadatot a fo­rintos pontossággal részletezett ezreket és százezreket, az egész és tized százalékokat a hallga­tók nem tudják megjegyezni. Éppen ezért még alaposabb ma­gyarázat és kevesebb „bázis”, „terv”, „tény” és „százalék” adat többet jelentett volna. Másik fogyatékossága volt a beszámolónak, hogy az adatokat csak felsorolta, de nem tárta fel az egyes részlegekben jelentke­ző nehézségeket és közvetlenül nem kérte a párttagok segítsé­gét. A gyakorlat azt igazolja, hogy az előadás csak akkor ha­tásos igazán, ha egyaránt hat az értelemre és az érzelmekre is. Ha a hallgatókat nemcsak tá­jékoztatja a vezetőség erőfeszí­téseiről, hanem feltárja a gon­Az Állami Gazdaságok Fő­igazgatósága és a Növényfajta­nemesítő Tanács szerdán ta­pasztalatcserével egybekötött ér­tekezletet tartott a Bajai Álla­mi Gazdaságban. A több mint ötven meghívott mezőgazdasági szakember a ha­zai és a külföldi kukoricafajták termesztéséről és elszaporításá- rél tanácskozott. Kitűnt, hogy az állami gazdaságokban már évek óta végeznek összehason­lító kísérleteket az újonnan ne­mesített hazai és külföldi ku­koricafajtákkal. A cél az, hogy a jelenleg köztermesztésben le­vő alacsony termőképességű faj­tákat bőven termő, a nagyüze­Szerdán délelőtt a megyei népfront székházában ülést tar­tott a kecskeméti járási nőta­nács végrehajtó bizottsága. A nemzetközi helyzet időszerű kér­déseiről Horváth Rezső, a járá­si pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta a v. b. tagjait, akik ezután az általános és szakmai oktatás megszervezéséről, az őszi mezőgazdasági munkához nyújtandó segítségről tanács­koztak. A két utóbbi napirendi pont­tal kapcsolatban több hasznos, figyelemre méltó határozat is született. Többek között elha­tározták, hogy a felvásárlási tervek teljesítése érdekében a (Községi tudósítónktól.) Fontos, az egész községet érin­tő dolgokról tanácskozott a jász- s zen ti ászlói tanács legutóbbi ülésén. Elsőként a tanács mun­káját vizsgáló bizottság jelenté­sét vitatták meg, majd a soron levő gazdasági, kulturális és egészségügyi feladatokról ta­nácskoztak. Határozat született többek kö­zölt a szőlő-, gyümölcskultúra fejlesztésére, mely szerint az öt­éves terv idején 300 holdról 900 holdra növelik a község sző­dokat is, és cselekvésre, közre­működésre serkenti a részvevő­ket. A Baromfifeldolgozó Vállalat kommunistáinak tájékozottságá­ra és leleményességére vall vi­szont, hogy ilyen körülmények között is aktívan részt vettek a taggyűlés munkájában és nagy­mértékben pótolták a beszámoló fogyatékosságait. A taggyűlés ténylegesen betöltötte a kollek­tív vezető testület szerepét. A felszólalók bátran bíráltak, vé­leményt mondtak és javaslataik­kal segítették a vezetést. A vi­tában részt vevők: Farkas Gá- borné, Strecskó Eszter, Konyecz- ki István, Tóth, Lászlóné, Nagy György Rózsa és mások arról beszéltek, hogy milyen módon lehet megjavítani a termelést. Olyan „apró” dolgokat tettek szóvá, hogy kevés a szállító ko­csi, a seprű, hogy a TMK egyes esetekben későn javítja meg az elromlott szerszámokat. Egyesek arra hívták fel a figyelmet, hogy nem minden dolgozó tartja be az egészségügyi előírásokat. Ét­kezésnél nem vesznek tiszta kö­penyt, mások pedig kíméletle­nül bánnak a ládákkal, dobál­ják, törik azokat. Az értekezlet azt bizo­nyította, erre a kollektívára le­het számítani. Ahol ilyen aktí­vak és kezdeményezőkészek a párttagok, ott a vezetőségnek nincs nehéz dolga. Nagy József m! követelményeknek megfelelő fajtákikal cseréljék feL A Bajai Állami Gazdaságban az idén négy magyar és ugyan­ennyi szovjet nemesített kuko­ricát termesztettek összehason­lítás céljából. A tapasztalatcse­re résztvevői megtekintettek a kísérleti táblákat és kijelölték a legjobb fajtákat. Az elbírá­lásnál a szár szilárdságát, a csö­vek arányát, s a betegséggel szemben való ellenállásukat* valamint a terméshozamot vet­ték figyelembe. E követelmé­nyeknek a gazdaságban termesz­tett fajták közül a szovjet Vir 156. és a Martonvásárhelyj 1-ee fajta felelt meg a legjobban* soron következő napokban a községi nőbizottságok tagjait családlátogatásokra kérik félj akik személyes beszélgetések al­kalmával hívják fel a figyelmet a leszerződött áruk időben le­szállítására. Határozat született még a szü­reti vasárnapok szervezésére* amelyekre mozgósítják a fal­vakban élő, háztartással foglal­kozó asszonyokat, s a termelő­szövetkezeti tagok családtagjait Ezenkívül célul tűzték ki a női termelőszövetkzefi brigádok to­vábbi szervezését, illetve szo­cialista brigáddá fejlesztésük elősegítését lő- és gyümölcstermő területet Ugyancsak határozatba foglal­ták a zöldségtermesztés és ba­romfitenyésztés fejlesztésének módját. Még ez évben több al­kalommal összehívják a bel- és külterületen élő gazdasszonyo- kat, hogy megbeszéljék velük az e munkában reájuk váró fel­adatokat, a korszerű termelési és tenyésztési módszereket. A szarvasmarha-, juh- és sertés- tenyésztés további számszerű fejlesztésének kidolgozására a tanácsülés megbízást adott a községben élő szakembereknek* akik még ez év végéig elkészí­tik javaslataikat. Feladatul tűzték ki a más meglevő törpevízmű csatorna- hálózatának bővítését. A tervek szerint elsőként az óvodát, is­kolákat és egyéb intézményeket kapcsolják be a vízhálózatba. Kereskedelmi szakemberek látogattak a Kiskunfélegyházi Gépgyárba A Szovjetunió budapesti ke­reskedelmi kirendeltségének tag­jai, valamint a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium Termelési Főosztályának és a NIKEX Kül­kereskedelmi Vállalat Általános Gépipari Igazgatóságának kép­viselői szerdán délelőtt elláto­gattak a Kiskunfélegyházi Gép­gyárba. Érdeklődtek a gyár 1961. évi exporttervének, teljesítésé­ről majd megtekintették az egyes üzemrészeket és az ott gyártott, külföldön is keresett vasipari termékeket. A vendégek elismeréssel nyi­latkoztak a gyártmányok tó mi­nőségéről. Résziéire is árusítanak propán-bután gáztűzhelyet A kereskedelem megkönnyíti a fogyasztóknak a propán-gáz­készülék beszerzését és az OTP hitelakciót kiterejszti a gázké­szülékekre is. Az országban több mint száz áruházat, szövetkezeti és állami szaküzletet jelöltek kj a részletakció lebonyolítására. llatvannégy millió forintot fizettek ki megyénkben az SZIK-tagoknak fél év alatt K. A. A kollektíva bölcsességével Segítik az őszi mezőgazdasági munkákat líatszáz hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek

Next

/
Thumbnails
Contents