Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-28 / 229. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek XVI. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Ära 60 fillér 1961. SZEPT. 28. CSÜTÖRTÖK Ünnepélyes keretek között nyitották meg a Felsőfokú Gyümölcsös Szőlőtermesztési Technikumot Szerdán délelőtt a megyei tanács kultúrtermében ünnepélyes kereteik között került sor a Felsőfokú Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Technikum I. évfolyamának megnyitójára. Az ünnepségen megjelent Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, Dobi István, a MEDOSZ titkára, Fogarasi János, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatása osztályvezetője, Molnár Frigyes, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Végrehajtó Bizottságának első titkára, dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint az állami gazdaságok és a szőlészeti kutatóintézet képviselői. Hazánkban Nyíregyházán és Fertődön működik hasonló felsőfokú technikum. A kecskeméti technikum első évfolyamára 67 érettségizett fiatal jelentkezett, s a hallgatók többsége Bács-Kiskun megyei. A két év alatt egyetemi színvonalú oktatásban részesülnek és rendszeres üzemgyakorlatokoin vesznek részit* Petőházi Gábor földművelés- ügyi miniszterhelyettes ünnepi beszédében a többi között elmondotta, hogy hazánk nagyüzemi gazdaságainak nagy szüksége van alapos tudással rendelkező mezőgazdasági szakemberekre. A mezőgazdasági technikumok általános ismeretei már nem elégítik ki teljes mértékben a szövetkezetek igényeit: mind több nagytudású irányítóra lesz szükségük. Ezeknek a felsőfokú technikumoknak — amelyeknek száma a közeli években egyre növekedik — az a feladatuk, hogy kiváló szakembereket képezzenek nagyüzemi gazdaságainknak. Ezután Molnár Frigyes elvtárs köszöntötte a tanulókat, nagy jelentőséget tulajdonítva annak, hogy sor kerülhetett Kecskeméten is a felsőfokú technikum megnyitására. Elmondotta, hogy Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb kertészeti megyéje. Állami gazdaságainkban már meghonosodott a nagyüzemi kertészeti növények termesztése és ezen a téren sok hasznos tapasztalattal rendelkezünk. — Meggyőződésünk — mondotta befejezésül —, hogy a technikumot elkezdő érettségi- zett fiatalok valamennyien élethivatásul választották ezt a Pályát. Sikeres munkát kívánok a hallgatóknál: és oktatóiknak. A MIENK Három építőipari vállalatunknál — Bács-Kiskun megyei Építőipari, Építési és Szerelőipari és a Kecskeméti Közúti Üzemi (Vállalatnál — 1960 első félévéihez képest 1961 azonos időszakában 70-ről 49-re csökkent a [társadalmi tulajdon ellen vélték száma. Kutatva a fejlődés rugóit két dologra bukkantunk: javult a célratörő politikai munka tartalma, ugyanakkor egymást követték a vagyont védő szigorú határozott adminisztratív intézkedések. [ Az elért eredmények viszont nem feledtethetik a tennivalóikat. Azért sem, mert Üzemeinkben gyenge jellemű emberek jnég mindig találhatók, akik könnyen hozzányúlnak a közösség tulajdonához. Ezenkívül főleg olyan megnyilvánulásokkal találkozunk, amelyek felelőtlenségből, gondatlanságból, nemtörődömségből adódnak. Egyre ritkábban, de még előfordul, hogy egyesek házi szerszámkészletüket a gyárból próbálják kiegészíteni. Vannak akik a gyakori figyelmeztetés ellenére is dobálják a ládákat, összetapossák a nyersárut, a csomagoló anyagot és így tovább. Mindezek jórészt a csoportos művezetők, nem egyszer a szakszervezeti bizalmiak előtt történnek, akik nem mindig szólnak, nem vonják felelősségre a népvagyon herdálóit. Ezek a példák is bizonyítják: a miénk fogalmát többen félreértik. S hogy ez a félreértés mielőbb megszűnjék, egyet s mást tenni kell. Sokat segíthetnek ebben a társadalmi bíróságok. Igazságos ítéleteikkel, a közösség embert formáló erejével hassanak a megtévedtekre, a hanyagokra, a felelőtlenekre, s rajtuk keresztül kiáltsanak áll jt másoknak. Igyekezzenek megértetni mindenkivel, hogy a közösség tulajdonára úgy kell vigyázni, mint a szemünk fényére. A társadalmi tulajdon megóvása, a csoport- és a művezetőktől is fokozottabb ellenőrzést és szigorúbb felelősségre- vonást követel. Tartsák szem előtt: ha idejében fellépnek a legcsekélyebb szabálytalanságot elkövetőkkel szemben, akkor a gyenge jellemű emberek előbb megszokják, majd megértik: a közösség vagyonának ápolása, védelme nem szívességtétel, hanem kötelessége mindenkinek, aki igényt tart arra, hogy évről évre jobban éljen, többet költsön ruhára, cipőre, kulturá- lódásra. szórakozásra. Üzemi pártszervezeteink hívják segítségül a szocialista brigádok tagjait, a becsületes pár- tonkívüüeket, KISZ-fiatalokat, s mindazokat, akik sajátjuknak tekintik a közösség vagyonát, hogy összefogva kialakítsák azt a légkört, amelyben mindenki szükségszerűnek érzi a társadalmi tulajdon védelmét, gazdagodásunk alapjának erősítését. Gromiko felszólalása az ENSZ közgyűlésén a német békeszerződésről, a leszerelésről és az ENSZ szerepéről New York. (TASZSZ) Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere felszólalásában megállapította, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszaka az előző ülésszakokénál sokkal zaklatottabb és feszültebb légkörben ült ösz- sze. Gromiko hangsúlyozta, hogy a nemzetközi feszültség fokozódásának okát a NATO- hatalmak agresszív politikájában kell keresni. A mai Áemzetközi kapcsolatok legfontosabb és legégetőbb kérdései — az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rendszer teljes felszámolása, a második világháború nyomainak végleges eltüntetése — még megoldásra várnak. A számos nemzetközi kérdés között, amellyel az ENSZ-köz- gyűlés 16. ülésszakának foglalkoznia kell — folytatta — a német békeszerződés különleges helyet foglal el. Függetlenül attól, hogy szerepel-e formálisan a napirenden, vagy sem, pillanatnyilag ez a kérdés maga mögé utalja a többit. A szovjet képviselő tüzetesen foglalkozott az államok közötti ellentétek e legveszélyesebb gócpontjának kialakulásával. Ez a gócpont Közép-Európa ama részének rendezetlen helyzete folytán alakult ki, ahol előbb rom- badőlt a hitleri birodalom, majd létrejött a két német állam. A két államot — hangsúlyozta Gromiko — nemcsak határsorompók, hanem mélyreható társadalmi és politikai különbségek választják el. Gromiko leleplezte a vezető nyugati politikusoknak a németek „önrendelkezéséről” hangoztatott frázisait. A német béke- szerződés megkötésének ellenzői folytatják ezt a politikát, amely arra irányul, hogy Nyugat-Né- metország bekebelezze az NDK-t. A németek már régen döntöttek sprsukról — jelentette ki a szovjet képviselő. — A németek már akkor döntöttek sorsukról, amikor 1949 őszén megalakították a két önálló államot. Lehetetlen nem észrevenni, hogy a két német állam elhatárolása nem nemzeti, hanem társadalmi ismérvek alapján következett be. Ebből a helyzetből az egyetlen kivezető út — folytatta — a német békeszerződés megkötése és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet rendezése. Mi hajlandók vagyunk — mondta Gromiko — közös békeszerződést aláírni a két német állammal, vagy kü- lön-külön az NDK-val, illetve az NSZK-val. Amikor a Szovjetunió azt ajánlja, hogy a békeszerződés alapján rendezzék a nyugat-berlini helyzetet — fejtette ki a Szovjetunió külügyminisztere — akkor olyan megoldást javasol, amely nem érinti sem a Szovjetunió, sem a nyugati hatalmak presztízsét. Gromiko emlékeztetett N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő szavaira, aki hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a békére, a békeszerződésre válaszul erőszakot alkalmaznak (vagyis agressziót követnek el), a Szovjetunió kénytelen lesz megvédeni igazságos ügyét, biztonságát, szövetségeseinek biztonságát, akikkel együtt arra törekszik, hogy a német békeszerződés megkötése útján véget vessen a világháború maradványainak. E szerződés megkötése a béke sorsának kérdése, a háború vagy béke kérdése. Ebben a kérdésben nem lehet semleges egyetlen állam sem. Az ENSZ összességében sem lehet semleges, közömbös szemlélő és nem is szabad, hogy az legyen. A szovjet küldöttség vezetője ezután foglalkozott az általános és teljes leszereléssel. A szovjet kormány véleménye szerint — hangsúlyozta — ez a legfontosabb problémák egyike, amelyet meg kell vitatni az ENSZ- közgyűlés jelenlegi ülésszakán. A. A. Gromiko emlékeztetettt rá, hogy a szovjet kormány az ENSZ alapokmányának megfelelően, az általános és teljes leszerelés körülményei között kész hozzájárulni nemzetközi fegyveres erők megteremtéséhez. Hangsúlyozta azonban, hogy ezeket az erőket valóban nemzetközi irányítás alá kell helyezni, vagyis a három fő államcsoport egyenjogú képviselőinek és nem a NATO valamiféle kiszolgálójának kell meg- valósítaniok az irányítást. A szovjet küldöttség vezetője rámutatott, hogy abba a szervbe, amely előkészíti majd az általános és teljes leszerelésről szóló szerződést, nemcsak a szocialista és a nyugati hatalmak, hanem a semleges országok képviselőit is be kell vonni. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a semleges országoknak a többi országgal egyenlő jogokat kell élvezniök a leszerelési tárgyalások szervében. Gromiko ezután részletesen foglalkozott azokkal az okokkal, amelyek a Szovjetuniót, a kísérleti atomfegyver-robbantások felújítására késztették. A Szovjetunió külügyminisztere rámutatott, hogy az atomfegyver-kísérletek kérdésében a szovjet kormány kiutat javasolt. A kiút az, hogy meg kell állapodni az általános és teljes leszerelésben. Egy ilyen megállapodás az atomfegyver-kísérletek megszün- tetésének kérdését is megoldja. Gromiko rámutatott: a szovjet kormány hasznosnak vélné. ha az általános és teljes leszerelésről szóló tárgyalásokkal párhuzamosan megállapodnának számos más olyan lépésben is, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére és az államközi bizalom megszilárdítására irányulna, többek közt, ha megnemtámadási egyezményt kötnének a NATO és a varsói szerződés tagállamai között, atomfegyvermentes övezeteket teremtenének, kivonnák a külföldi csapatokat az idegen területekről és így tovább. A szovjet kormány meggyőződése szerint — folytatta Gromiko — a közgyűlés képes rá* hogy a leszerelés és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedések megvitatásának eredményeképpen olyan határozatokat hozzon, amelyek ú j fejezetet nyitnak az emberiség örök álmának megvalósításáért — a fegyvertelen világ, a háborúmentes világ megteremtéséért — vívott harcban. A Szovjetunió külügyminisztere hangsúlyozta, hogy az ENSZ az a világközpont, ahol a legjobban lehet megszervezni a békés együttélés elveinek valóraváltásáért folytatott küzdelmet. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az ENSZ nem teljesítheti a béke megszilárdításában és a nemzetközi együttműködés fejlesztésében reá háruló feladatokat mindaddig, amíg a világ- szervezetben nem állítják helyre a Kínai Népköztársaság törvényes jogait. Gromiko az ENSZ feladatairól szólva rámutatott, hogy a közgyűlés nem hagyhatja figyelmen kívül a kubai nép ellen irányuló újabb bűnös összeesküvések előkészületeit, amelyeket a Kuba ellen nemrég elkövetett intervenció szervezői tesznek. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió e kérdésben elhangzott figyelmeztetései ma is érvényesek. A szovjet külügyminiszter kimutatta, hogy az ENSZ felépítésének és vezető szerveinek megengedhetetlenül egyoldalú az ösz- szetétele. Ezután nyomatékosan hangsúlyozta: az ENSZ-titkárság átszervezésére vonatkozó szovjet javaslatok végrehajtása egyáltalán nem bénítja meg az Egyesült Nemzetek Szervezetét, csupán kihúzza az alapot egyes országok ama politikája alól, amely ezt a szervezetet alárendelni igyekszik bizonyos katonai tömbök szűk, önös érdekeinek. Felhívjuk az államokat, az ENSZ tagállamait — mondotta Gromiko —, hogy megegyezéses alapon oldják meg ezt a kérdést. Ez kezdetben akár ideiglenes megoldás is lehet, de olyan legyen, amely nem mélyíti az államok között fennálló szakadékot, hanem az eddiginél szilárdabb alapot teremt az ENSZ keretében kifejtendő együttműködésükre — hangsúlyozta beszéde vegén Gromiko szovjet külügyminiszteri |
