Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-27 / 228. szám
5, »Irtai IMI. szeptember 27, szerda Damnos szólamlkat hangoztatott Kennedy az EHSZ-ben Nyugaton csalódást keltett az elnök határozatlansága , New York. (TASZSZ) Szeptember 25-én John Kennedy, az Egyesült Államok elnöke beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés ülésén. Beszéde elején mély sajnálkozást fejezett ki Hammarskjöld haiála miatt. Kijelentette, még sohasem volt olyan szükséges, mint most, hogy „megerősítsük hűségünket az ENSZ alapokmánya iránt”, mert szavai szerint „e szervezet fejlődése az egyetlen igazi alternatívája a háborúnak”. „A háború — mondotta az Egyesült Államok elnöke — megszűnt ésszerű alternatívaként szerepelni. A feltétel nélküli háború többé nem vezethet feltétlen győzelemhez. Többé nem szolgálhataja a viták megoldásának eszközét.” Az Egyesült Államok elnöke arra buzdított, hogy „építsük fel a béke megőrzésének nemzetközi alapját” — mondván, hogy „ehhez az ENSZ-nek új erőt kell gyűjtenie és új feladatokra kell vállalkoznia”. Szavai szerint az ENSZ megerősítéséhez mindenekelőtt az szükséges, hogy „válasszanak egy kiváló személyiséget, aki betöltheti a főtitkár funkcióit”. Ezzel kapcsolatban Kennedy ellenezte azt a szovjet javaslatot, hogy a főtitkári tisztet cseréljék fel kollektív szervezetre, amelyben a világon kialakult mindhárom államcsoport — a szocialista országok, a nyugati országok és a semleges országok — képviselve volna. Egy ilyen szerv megalakítása Kennedy állítása szerint „azt jelentené, hogy a rendet anarchiára cseréljük”, sőt mi több, „azt jelentené, hogy a hidegháborút meghonosítjuk” az ENSZ-ben. Rátérve a leszerelés problémájára Kennedy kijelentette: „Ez már nem szovjet probbléma és nem amerikai probléma, hanem az egész világ problémája.” „Szervezetünk 15 év óta törek- ezik a fegyverzet csökkentésére és megsemmisítésére. Most ez a cél már nem álom többé, hanem az élet vagy halál gyakorlati kérdése. A leszereléssel ösz- ezefüggő veszélyek elhalványulnak, ha összehasonlítjuk őket a korlátlan fegyverkezési verseny veszélyeivel.” „A háború eszközeit — hangsúlyozta az elnök — meg kell semmisíteni, még mielőtt azok semmisítenek meg bennünket.” Miután emlékeztetett a leszerelési tárgyalások elveiről szóló szovjet—amerikai közös nyilatkozatra és kijelentette, hogy „nem minden elvi kérdés nyert megoldást és az elvek önmagukban nem elegendők”, Kennedy azt javasolta, hogy „haladjuk túl az elvi megállapodásokat és jussunk megegyezésre a tényleges tervekben”. Ezzel kapcsolatban Kennedy bejelentette, hogy az Egyesült Álamok a közgyűlés elé terjeszti a hatásos nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés programját. Az elnök ezután az Egyesült Államok „új leszerelési programját” ismertette. Kennedy azt állította, hogy ez a program „kiegyensúlyozott és átgondolt szakaszokat irányoz elő és egyetlen államnak sem nyújt semmiféle katonai előnyt más államokkal szemben” és „megteremti a béke megőrzésének eszközét és megsemmisíti a háború eszközeit”. Jóllehet Kennedy kijelentette, hogy „a leszerelés ne legyen egyszerűen jelszó”, a programban foglalt intézkedések láthatólag nem irányozták elő sem a fegyverek megsemmisítését és a fegyveres erők feloszlatását, sem az atom- és más tömegpusztító fegyverek eltiltását, sem az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolását. Az elnök felszólalásából kitűnik, hogy a le- amerikai programja a Megkezdődött az atomerő-sz ervezet Idei kongresszusa Báct. A bécsi Burg nagytermében kedden 77 ország 350 küldöttének részvételével megkezdődött a nemzetközi atom- erő-szervezet ez évi kongresszusa. A két hétig tartó tanácskozásnak egyik legfontosabb és legnehezebb feladata az lesz, hogy a távozó amerikai Sterling Cole helyébe megválasszák a szervezet új vezérigazgatóját. hasadó anyagok gyártásának megszüntetésére és az űrberendezések felbocsátásának ellenőrzésére helyezi a hangsúlyt, holott, mint ismeretes, ezek az intézkedések egymagukban korántsem biztosíthatják az általános és teljes leszerelést Kennedy ismét állást foglalt amellett, hogy az általános és teljes leszereléstől elkülönítve tárgyaljanak az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről. Az Egyesült Államok elnöke a továbbiakban kijelentette, hogy az amerikai kormány nem hagyja figyelmen kívül „a hagyományos gyarmati rendszer még mindig fennálló problémáit, melyek továbbra is szervezetünk napirendjén szerepelnek”. Azt állította, hogy az Egyesült Államok „nemcsak szemlélője, hanem részese is kíván lenni annak a békés és gyors átmenetnek, amelyben a gyarmati országok egyenjogú partnerekké válnak”. „Az önrendelkezésnek ez a folyamata — mondotta — a mi együttérzésünket és támogatásunkat élvezi.” Kennedy azonban egy szót sem szólt arról, hogy az Egyesült Államok milyen álláspontot képvisel a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenség problémájával kapcsolatos olyan időszerű kérdésekben, mint az algériai nép függetlenségi harca, az angolai nép felszabadító küzdelme, a délnyugat-afrikai helyzet. Csak azt a veszélyt emlegette, amely véleménye szerint Laosz népét fenyegeti. Az elnök, miután rámutatott, hogy a laoszi tárgyalások „most döntő stádiumba jutottak”, kijelentette: „Mi síkraszállunk a valóban semleges és független Laoszért, azért, hogy Laosz népe mentes legyen a külső beavatkozástól, hogy az emberek ott békében éljenek egymással és szomszédaikkal abban a meggyőződésben, hogy területüket nem használják fel mások ellen intézett támadásokra. Mi síkna- szállunk egy olyan Laoszért, amely (mint Hruscsov úr és én megállapodtunk Becsben) hasonló lesz Kambodzsához és Burmához.” Kennedy beszédének ebben a részében durva kirohanásokat intézett a szocialista országok ellen. Az Egyesült Államok elnöke jelentékeny figyelmet szentelt a német problémának, többek közt a nyugat-berlini kérdésnek. Most is, mint előző nyilatkozataiban az állította, hogy „ameny- nyiben veszélyes válság alakul ki Berlinben — és fennáll ez a válság —, az nemcsak annak a ! következménye, hogy veszély fenyegeti a nyugati hatalmak létfontosságú érdekeit és komoly kötelezettségeit, hanem annak is, hogy veszély fenyegeti Nyugat- Berlin szabadságát”. „Nekünk teljesítenünk kell e kötelezettségeinket — mondotta Kennedy —, a nyugati hatalmak elhatározták, hogy minden eszközzel, amelyet rájuk kényszerítenek, megvédik kötelezettségeiket.” Ugyanakkor az elnök azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „nem ragaszkodik semmiféle merev formulához”. „Mi hisszük, hogy lehetséges a békés megegyezés, amely megvédi Nyugat-Berlin szabadságát, t szövetségesek jelenlétét és Berlinbe jutását, elismerve ugyanakkor mások történelmi és jogos érdekeltségét az európai biztonság szavatolásában. Most majd kiderül, hogy megvan-e & tárgyalások lehetősége. Még túlságosan korai arról beszélni, hogy milyenek a kilátások. Mi a magunk részéről örömmel jelentjük majd be a megfelelő pillanatban, hogy megtaláltuk a megoldást, mert nincs szükség válságra Berlin miatt.'5 Kennedy beszédének sajtóvisszhangja Párizs. Kennedy amerikai elnöknek az ENSZ közgyűlésér elmondott beszédét a párizsi kormánysajtó és a rádió hír- magyarázói kedvezőtlenül fo gadták. Csalódottságukat han goztatják az elnök határozatlan sága, erőtlensége láttán. A pá rizsi rádió hírmagyarázója le szögezte, hogy semmilyen ú elemet sem tartalmazott Kennedy beszéde. A jobboldali Figaro „veszélye* taktikai tévedéseket” fedett fel Kennedy megnyilatkozásában és ennek alapján megjegyzi: Wash ingtonban is elkövethetnek szá mítási hibákat. Az Aurore sze rint „Kennedy akadémikus be széde” nem vetett fényt az ame rikai diplomácia szándékaira, é csak azt az érzést erősítette mer a diplomáciai megfigyelőkben hogy az Egyesült Államok ha bozik. Az Humanité aláhúzza Ken nedy kijelentését: „bármilye eszközzel” késznek nyilatkozii a nyugatiak „berlini jogainak megvédésére. A Francia Kommunista Párt lapja kommentárjában megjegyzi: az utóbbi napokban a politikai személyiségek egész sora tett más nyilat kozatokat. Spaak, Paul Reynauc, sőt az amerikai Humphrey és Mansfield szenátor is. Állásfog: lalásuk közös pontja az a fells mérés volt, hogy lehet és kell t tárgyalni. A Szovjetunió, 8 NDK és a többi szocialista oi szág határozottsága, az általu meghozott konkrét intézkedése' megmutatták, hogy hiábavaló £ ’ olyan nyugati politika, amely a tárgyalások gondolatát elutasítva a megfélemlítést célozza. — Kennedynek magának is számot kellett vetnie ezzel az áramlattal. Ez indította arra, hogy beszédébe egy ésszerű mondatot iktasson be. Ebben felemlíti egy „békés megoldás" lehetőségét, amely számolna „más országok (tehát nemcsak a nyugati államok) jogos és történelmi érdekeivel”. Egyetlen mondat egy majdnem egyórás beszédben nem sok. Ez csak azt erősíti meg, hogy a tárgyalások gondolata csupán akkor ölt testet, ha a népek kivívják — írja a Francia Kommunista Párt lapja. A nemzetközi atomero-szervezetben kapjon tanácskozói státust a Szakszervezeti Világszövetség A Trud cikkéből Moszkva. (TASZSZ) Alek- szandrov a Trudban közölt cikkében felveti a kérdést, hogy meg kell adni a tanácskozód státust a Szakszervezeti Világ- szövetségnek a nemzetközi atom- erő-szervezetben. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a Szakszervezeti Világszövetség már 1957-ben kérte ezt 1957- ben és 1958-ban a Szakszervezeti Világszövetség részt vett a nemzetközi atomerö-szervezet ülésszakain. Az ezt követő ülésszakokra azonban nem nívták meg a Szakszervezeti Világszövetség képviselőit 1959-ben a nemzetközi atomerö-szervezet végrehajtó tanácsa a nyugati hatalmak képviselőinek nyomására elutasította a Szakszervezeti Világszövetség kérését, ami nyilvánvalóan megkülönböztető intézíkedés volt 1960-ban ismét megtagadták a a tanácskozó státust az SZVSZ-töl. Bécsben kedden ismét megkezdi munkáját a nemzetközi atomerö-szervezet soron levő ülésszaka. Az SZVSZ titkársága ezzel kapcsolatban felújította azt a kérést hogy adják meg számára a tanácskozói státust A Szakszervezeti Világszövetség — a világ legnagyobb szak- szervezeti központja — nagy és megérdemelt tekintélynek örvend az egész világ dolgozói körében. Éppen ezért meg kell* hogy szűnjék vele szemben ai megkülönbözetetés és meg kell* hogy kapja a tanácskozói státust a nemzetköz rtomerö-szer- vezetben. A német kérdés békés rendezéséről tárgyalt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Titkársága A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Titkársága rendkívüli ülést tartott, amelyen részt vett Werner Lambertz, a Szabad Német Ifjúság Központi Tanácsának titkára is. Az ülésről közleményt adtak ki, amelyben a DÍVSZ Titkársága ismételten kijelenti: Fenntartás nékfil bfzflc a Német Demokratikus Köztársaság fiatalságában és támogatja ifjúsági szervezetét (FDJ), amely ingadozás nélkül mozgósította az ország fiataljait a kormány határozatainak védelmére. E határozatokat, amelyeknek célja a béke megszilárdítása Európában és az egész világon, támogatja a Szovjetunió és a többi szocialista ország is. A Á nyugatnémet fegyvergyárak teljes gőzzel dolgoznak A lengyel hadsereg lapjának leleplezései Varsó. (MTI) A Zolnierz Wol- nosci, a lengyel hadsereg lapja tényadatokat közöl arról, hogyan szegték meg a nyugati imperialisták és segítségükkel a bonni tőkések a német újrafelfegy- verzést tiltó potsdami egyezményt. A lap rámutat arra, hogy amióta a Német Szövetségi Köztársaság vezetőszerepet játszik a NÁTO háborús terveiben, a nyugatnémet fegyvergyárak teljes gőzzel dolgozna!:, az egykori náci monopóliumok, Hitter volt fegyvergyártói nyugati segítséggel munkához láttak. Eleinte — az 1953—1957 években — a Bundeswehr fegyvereit 60 százalékban külföldön gyártották. A hírhedt Mer - serschmitt például Spanyolországban tervezte a Luftwaffe legújabb gépeit. 1957 után azonban vérszemet kaptak a nyugatnémet tőkések és 1960- ban a Bundeswehr fegyvereinek 79 száza'éka már hazai gyártmányú volt Tavaly katonai objektumok, repülőgépek és harci felszerelések gyártására 18,5 milliárd márkát fordítottak » Német Szövetségi Köztársaságban. A katonai megrendelések legnagyobb szállítói ma ugyanazok a konszernek — az I. G. Farben, az AEG, a Siemens —, amelyek annak idején a hitleri hadsereget fegyverezték fel. A lap közli, hogy a nyugatnémet monopolisták 190 milliárd márkát költöttek pusztító terveik megvalósítására. A Német Békeuniő még fokozott ab tevékenysége! tejt lii a jövőben Bonn. A Német Békeunió elnöksége stuttgarti ülésén elhatározta, hogy a párt a jövőben még fokozottabb tevékenységet fog kifejteni: országszerte rendezendő gyűléseken ismertetik majd a párt álláspontját az időszerű kérdésekről. A Békeunió részt vesz a jövőben tartandó községi és tartományi választásokon és más csoportokkal és szervezetekkel egy üt lm ű köd ve élénk tevékenységet fejt ki a parlamenten kívül. kiadott közleményben a DTVfvS üdvözli a Német Szöveségi Köztársaság haladó erőit, amelyek) az államukban érezhető róván®» szellem ellenére küzdenek ané-> met kérdés békés megoldásáért! A Demokratikus Ifjúsági V!-í lágszövetség Titkársága felhív-* ta az európai szervezeteket, hogy szeptember SO-ia és Oktober 1-én ratd<m£k meg Berlinben az ifjúsági és diákszervezetek vezetőinek találkozóját I Ezen cserélik M snSeshGcbeel véleményüket, hogy a fiatal«-^ minél szilárdabb egységben áll-i janak a német kérdés remdezéJ sóért vívott harcban. A DIVS2Ä örömmel fogadta, hogy a Nemzetközi Diákszövetség már Is csatlakozott a felhíváshoz. A Demokratikus Ifjúság VM lágszövetség Titkársága elha-J tározta, hogy irodájának legkő-e zelebbi ülésére felveszi napi-» rendként a német kérdést Külföldről jelentik LONDON. Hétfőn Londonba* megnyílt a Tudományos Szövet-^ ségek Nemzetközi Tanácsának! 9. közgyűlése. A közgyűlés zárt ülésén a Nemzetközi Geológiai Szövetség tagjainak sorába felvette a Magyar Népköztársaság, a Koreát Néji Demokratikus Köztársaság és a Ghánái Köztársaság Tudományos Akadémiáját PÁRIZS. Három hét alatt több mint félmillió látogatója volt a párizsi szovjet kiállításnak. A Versa ill es-j kapunál levő kiállítási park felé naponta tízezrek özönlenek, s vidékről is ezrével érkeznek a kiállítás iránt érdeklődő franciák. TURKU. Mint már jelentettük, I.eonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsárak elnöke finnországi látogatása során Turkuba érkezett. Megérkezésekor beszédet mondott, amelyben egyebek között foglalkozott a szovjet'—finn gazdasági és műszaki együttműködés jelentőségével.
