Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-20 / 222. szám
KIFLI ÉS ZACSKÓ Egyik reggel a kecskeméti; Rákóczi úti önkiszolgáló cse-; mege boltban hat kiflit vásároltam; A kiszolgáló kereskedelmi tanuló a ropogós süte- ; ményeket markába szorítva < felém nyújtotta volna, ám én < a jó vevő szerénységével meg- ; kérem: tegye zacskóba. A fiatalember felhúzta szemöldökét, s kissé kelletlenül, de elindult a pult mögött egy fehér papírzacskóért. A kiflik bele is kerültek a zacskóba, de, amikor átnyújtotta belém szúrt; — Mi lenne, ha minden vevő zacskóba kémé a kiflit? Lenyeltem felháborodásomat és kiléptem az üzletbőL Elgomdolkodva kérdezem magamtól, hegy lehet egy tanuló ilyen? A következőkre gyanakszom: az iskolában ugyan megtanítják tanulóinkat az áruismeretre, a számtanra, de az udvariasságra, a vevő megbecsülésére mint tantárgyra kevés időt fordítanak. S talán az üzletekben, ahol kiszolgálnak, sem foglalkoznak eléggé ezzel a kereskedelmi alapismerettel. ! Gondolják el, milyen módon ! beszél, szolgálja ki a vásárló- ; Icát ez a tanuló, ha segéd lesz? Ügy vélem, ha nem fardí- ! tunk több gondot a kereske-! delmi szakmunkás utánpótlás; ilyen irányú nevelésére, évék-j re el leszünk látva bíráló < megjegyzésekkel 1961. szeptember 26, szerda Őí zi árt'üt Megoldódott a tiszakécskei „rejtély“ Beszélgetés Bolhóy Lászlóval, a megyei tanács főmérnökével Több mint százezer forint tatarozásra Ilyen szépek, gondozottak a felszabadulás óta nem voltak még a garai iskolák és óvodák. A községi tanács 102 800 forintot fordított felújításukra. A magyar és a nemzetiségi iskolák tatarozására több mint 29 ezer forintot költöttek. Tanulás után minden igényt kielégítő napközi otthonok várják a tanulókat, »hol szépen berendezett tiszta tanulószobákban készíthetik el e házi feladataikat. Fazekas Petemé Á napokba»’ felkerestük Bol- hóy László elvtársat, a megyei tanács építési és közlekedési osztálya főmérnökét; azzal a céllal hogy tájékoztassa olvasóinkat a tiszakécskei vízművel kapcsolatos kérdésekről, amellyel a július 28-i számunkban foglalkoztunk. Tiszakécske volt a felszabaduláskor megyénk területén az egyetlen község, ahol a feltörővizű artézikutakra telepített vízművek üzemeltek. Ezeket a vízműveket úgynevezett kúttársaságok építették az 1920—1956- os évek között. A létesített apróbb vízművekből 11 volt törpevízmű jellegű, 12 pedig vízelve- zetős. A lényeges különbség a két módszer között abban áll, hogy amíg a törpevízművek a víz továbbítására motorokat és szivattyúkat használtak fel, a vízelvezetéshez gépi üzemmel nem rendelkeztek, itt a víz gravitációs úton jutott a fogyasztókhoz. Ennek a rendszernek fogyatékosságai már 1956 végén megmutatkoztak. A sok mélyfúrású kút miatt ugyanis a vízadó rétegekben a nyomás állandóan csökkent, ennek következtében a kutak vizének nyugalmi szintje állandóan esett. Igen rövid idő múlva bekövetkezett volna az az eset, hogy minder; kútnál nagy energiát és költséget igénylő szivattyúzásra lett volna szükség. A kúttársaságok 1956- ig közel 20 ezer méter csövet fektettek le, amelynek nyomvonalát sehol sem rögzítették. — Mikor kezdték el az egységes vízellátás megteremtését? — Az egységes vízellátás megteremtése 1957 elején már sürgető szükségként jelentkezett. A község vezetői abban az évber, krizantém-Aqazás Tiklkad a határ a hosszú hetek óta tartó esőtlenségtöl. Csak egy kicsike fuvallat kell, máris szürkévé teszi a levegőt és mindent, amire leülepszik a cementfinomságű por. De nézzék csak Hegedűs Károlyék kertjét!: A benne levő 2000 krizantémtő üde, fcuja, mintha nem szenvedne vízhiányban. Nem is szenved. Napijában nyolcvanhét hektó vizet »iszik me^«. A múlt évben még kézzel öntöztek Hegedűsék, idén már motorral hajtják a vizet. Ennyivel gazdagodtak. S mit művel Hegedűsné a krizantémtövek között? Csipegeti a bimbókat. No, nem valamennyit. Egyetlen egyet meghagy, hogy az azitán minél gazdagabban fejlődjön. Dunavecsén ezekben a napokban közel 100 családnál foglalatoskodnak ágazással — így hívják a bimbók leszedését —, hogy november 1-re és a téli névnapokra jusson bőven a téli virágok fejedelméből, a nagy, fehér, sárga, lila krizantémból. az azóta már feloszlott mérnöki munkaközösségnél rendelték meg a község ivóvízellátási tanulmányát A kivitelezés e tanulmány alapján kezdődött meg, s a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz 1958-ban elkészítette az úgynevezett gyepsori kutat. Ugyanebben az évben a Pest megyei Kútfúró Vállalat hozzákezdett az eternit nyomócső ’ lefektetéséhez, amely a gyepsori kutat a hidroglóbus és a törpevízmű gépházával köti össze. A községi tanács vezetői sajnos sem a megyei tanács építési osztályához, sem más megyei szervhez nem fordultak, nem igényelték segítségét, ennek következménye, hogy az elkészült vízhálózat alapvetően ugyan helyes elgondoláson alapszik, de a községben még napjainkban is vízhiány van. — Ilová tűnik a kutakból a felszívott víz? — A víz eltűnésének az az oka, hogy a községi tanács a régi kúttársaság! vízvezetékeket rá engedte kötni az újonnan épült eternit főnyomócsőre. Ilyen körülmények között a fel nem deríthető hálózaton rengeteg vizet használnak- fel. finden valószínűsége fenn áll annak is, hogy a vezetékek korrózió folytán sok helyen kilyukadtak, s ezeken a nagy mennyiségű víz elfolyik, mielőtt a fogyasztókhoz kerülne.' Ezért nem sikerült még a meglevő hidroglóbust feltölteni. — Milyen megoldást javasol a vízmű szakszerű üzemeltetésére? — Éppen a szakszerűtlen üzemeltetés indította a megyei tanács építési és közlekedési osztályát arra, hogy a megyei tanács v. b-nek javasolja minden községi vízmű egységes, vállalati kezelésbe való vételét. Ez 1959-ben megtörtént. A vízmű vállalat dolgozói felmérték az elvégzendő munkák mértékét és hitelszükségletét Ennek alapján megállapították, hogy Tisza- kécskén az első feladatként jelentkező hidroglóbus üzembehelyezésével 4660 méter eternit- cső lefektetése és 220 bekötő vezeték kicserélése lenne szükséges. Ezek költsége 1600 000 forintba kerül. Tekintettel arra, hogy ez az összeg egyelőre nem áll rendelkezésre, a vízmű vállalat e munkáikat csak saját felújítási hiteléből, évről évre tudja ellátni. Ilyen kisösszegű hitelekkel rendkívül hosszú ideig tart, amíg elérhető a tiszakécskei vízmű korszerűsítése. A megyei tanács rendelete azonban határozottan kimondja, hogy minden községi vagy városi vízmű fejlesztése a helyi tanács feladata. A tiszakécskei vízmű korszerűsítéséhez és teljes kiépítéséhez mintegy 9 millió forint szükséges. Ezt az ősz- szeget a községi tanácsnak kell évről évre kisebb összegekben biztosítania — fejezte be nyilatkozatát Bolhóy László főmérnök. Gémes Gábor Tanulmányi kiránduláson a Koros partján As iskolai reformelvek megvalósítása újabb lépéseként Kecskeméten a Katona József és a Bányai Júlia Leánygimnázium két-két első osztályával ez évben politechnikai tárgyként bevezették a perzsaszőnyeg szövését is. Szeptember 18-án, hétfőn reggel a Katona József Gimnázium egy pótkocsis buszra való elsős diákja kerekedett útra, hogy Nagy Györgyné és dr. Sinka Andrásné politechnikai oktatók vezetésével tapasztalatcsere-látogatáson vegyen részt a bé- késszentandrási szőnyegszövő háziipari szövetkezet szövőüzemében. Békésszentandráson, ahol 1925- re visszanyúló hagoymányai vannak a perzsaszőnyeg-szövés- nek, a háziipari szövetkezet műszaki vezetője, Nyerges József kalauzolta a tanulmányi kirándulás vezetőit. Valamennyien ez alkalommal láttak először szőnyegszövő gépet, de a szőnyegszövés iránti érdeklődésüket, lelkesedésüket máris bebizonyították. Rövid idő alatt összebarátkoztak a szövetkezet dolgozóival. A szövőszékek mellett töPETOF1 népe A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. relelős szerkesztő: Weither Dárne. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat* Felelős kiadó: Meze! István* Szerkesztőség: Kecskemét.. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 28-19. 25-1«. . Belpolitikai rovat: 11-22. i Szerkesztő Dizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 nőnapra 12 forint Bács-Klskun megyei Nyomda v. Kecskemét* — Telefon* 15-29. 27-41 mött sorok álltak, s akik tehették, helyet szorítottak maguknak a szövőpadon is. A vendéglátók türelmesen tanítgatták őket a szőnyegszövés különböző fortélyaira. Búcsúzáskor versenyben újságolták, hogy melyikük hány csomót kötött. — Csak még én egy csomót megkötöttem, a néni huszonötöt is megkötött — panaszolta Kacsó Marika. — Majd megy az még gyorsabban is — vigasztalták az asszonyok, akik közül már sokan több éve foglalkoznak szőnyegszövéssel. Többen a diákok közül, mint Boza Marika, Mészáros Erzsiké, Molnár Marika és Fekcser Mária felírták a „Szövőnénik” címét, hogy beszámolhassanak majd róla, hogyan haladnak a szőnyegszövéssel. Békésssentandrásról Szarvasra látogatott a kiránduló csoport. Itt megcsodálták az arborétum egzotikus növényeit, majd megtekintették a szarvasi Micsurin-kertet is. Űj ásvány : a „gagarinit” Egyenes vonalú zöldkockás kosztüm fehér piké blúzzal. Kockás anorák barna nadrággal. Szovjet geológusok egy nemrég felfedezett új ásványi anya-, got a világ első űrhajósa után | „gagarinit”-nek kereszteltek. Az I ásványban egészen ritka eso- I porthoz tartozó elemek nyomait I Elegáns fehér-fekete, kiskockás találták. I őszi-téli köpeny. Harminc hold szamócát telepítenek Kunszálláson szép hagyománya van a szamócatermesztésnek. Ezt fejlesztik tovább az Alkotmány Termelőszövetkezetben, s ebben az évben 30 holdon kezdik meg a bogyós gyümölcs telepítését. A termelőszövetkezet gazdái idén mintegy 20 holdnyi területről 210 mázsa szamócát értékesítettek a íöldművesszövetkeziet felvásárló telepén. A szamócatermesztés ebben az évben ugyancsak kifizetődött: átlagosan 8—10 ezer forintot hozott egy-egy szövetkezeti tag konyhájára, de volt olyan is, aki 24 ezer forintot kapott. Ugyanakkor a termelőszövetkezet kasszáját is 196 ezer forinttá’ gyarapította. H. D.
