Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

1961. szeptember IT vasárnap '' 5. »Ida) a 'Xáei-DCukan me.gy.ti Gty&mda (Vállalatnál Korszerű gépek érkeznek, kfiséűzem, könyvkötészet létesül Jövőre 100 tonna mezőgazdasági szakkönyv készül MUNKA KÖZBEN Versenyben a határidőkkel és megelőzve azokat: A —— Éjjel-nappal szántanak, vetnek a Városföldi Állami Gazdaságban tett burgonya felszedésével, airt mintegy 9000 mázsa termést je­lent, három nappal a kitűzött határidő előtt végeztek. A 100 hold cukorrépának is mintegy 70 százalékát betakarították már. Törik a kukoricát, utána vetnek A gazdaság kollektívája úgy határozott, hogy a derült na­pokat kihasználva, szeptember­ben mindvégig tízórás műszák­ban dolgoznak. A 870 hold ku­korica törését a tervezett határ­idő előtt négy nappal — szep­tember 13-án — négy munka­csapat megkezdte. Törés trtán nyomban vágják és silózzák a szárat (a gazdaság az aszály miatt kiesett silóta­karmány pótlására répaszelet­tel keverve, 10 ezer mázsa ku­koricás zárat is tartósít), azon­nal szórják a műtrágyát, szán­tanak, s a ma még lábon álló kukorica helyén holnap már ve­tőgép jár. A kukoricatörés be­fejezésének tervezett határideje október 10. A vetőszántás zömét elvégezték A kettős műszakban dolgozó szántógépek az előirányzott 1870-ből eddig 1660 holdon vé­gezték el a vetőszántást. A Szu- per-Zetorok és az UE—28-as gépek napi teljesítménye — az éjszakai munkát is szmftva — 78 hold. Derekasan dolgoznak a szállítók is. A tervezett 779 hold­nak több mint a felét istálló- trágyázták, s a hátralevő terü­leteken is határidő előtt befe­jezik ezt a munkát, amely 57 ezer mázsa szervestrágya ki­szállítását és elterítését jelehti. A Városföldi Állami Gazda­ságban az idénytervben meg­szabott, október 31-i határidőre befejezik az őszi betakarítást és szántást-vetést. Ezt kővetően a felszabadult gépeket átadják a termelőszövetkezeteknek. G. K. nye 2506 darab készreha jtott fv óránként A gép így tízszer ter­melékenyebb mint a kézi erő­vel történő hajtogatás. Egy te­remmel arrébb már működik az új háromkéses gyorsvágó auto­mata és a eémafűző automata gépek is könnyítik a termelést Kalocsán a nyomdatelep dol­gozói a Franklin Nyomdától kaptak könyvjóváírással egy 70x100-as gyorssajtót, jövő év­ben pedig Baján és Kiskunfél­egyházán javítanak a nyomdá­szok munkáján. Meg kell emlí­teni azt is, hogy a Franklin Nyomdától átvett aranyozó, hát­gömbölyítő és présgépek már megérkeztek. Így a műszíntter- vek előírásainak megfelelően, január elsejétől üzembe helye­zik a könyvkötészetet. Már folynak az előkészületek egy kliséüzem felállítására is. Ez a képes kiadványok, a Pe­tőfi Népe és a heti lapok: Ba­jai Hírlap, Félegyházi Közlöny, Kalocsa és Vidéke illusztrálásá­hoz, színesítéshez nyújt majd jelentős segítséget, hiszen a klisékészítés jelenleg Budapes­ten történik és ez felettébb idő­igényes. A gépesítés és a műszaki in­tézkedési tervek végrehajtása megteremtik a feltételeket ah­hoz. hogy az 1961. évi 60 ton­nával szemben. Jövőre már 100 tonna mezőgazdasági szakkönyv készüljön a Bács-Kiskun me­gyei Nyomdában. A Bajai Gyapjúszövetgyár Zója nevű felvető brigádja váltóműszakban dolgozik. Ott jártunkkor a brigád két tagjá­val, Csányi Pálnéval és Lovasi I.ászl ónéval beszélgettünk munkájukról. Elmondották, hogy nyolc óra alatt 400 folyómé­ter szövetnek megfelelő láncot adnak a szövődének, amelyet a szövet kötéséhez — keresztszálnak — használják fel. Átla­gos teljesítményük eléri a 110 százalékot. A MAGNETOFONSZALAG Miután elhangzottak a névnapi jókívánságok és ez ünnepi vacsora is vé­get ért, a társaság ultiz­ni kezdett. Ott volt a tanácselnök, a rendőr­parancsnok és a humor­ban, meg években is gazdag Lajos bácsi, ösz- ezeforrott társaság volt ez. gyermekkori cimbo­rák, vígkedélyű tréfacsi- nálók, rosszban, jóban jó társak. Nem is annyira a kár­tya érdekelte őket, mint inkább az együttlét, no meg a jó hangulatot te­remtő könnyű homoki bor. Mikor mar magasra szökött a „nyomás”, va­lakinek eszébe jutott: „Hallgassunk már egy kis zenét is” — és be­kapcsolta a rádiót. Va­donatúj készülik volt, aznap vette a házigazda névnapi ajándékként — magának. Amíg a rádió bemelegedett, Lajos bá­csi nem állhatta szó nél­kül: — Hát, szomszéd, én csak azt mondom most is. amiv délelőtt. Szép ez a masir a. meg jó is... de a magnetofon, ott a tetején.. . egyenlő a sem­mivel. És a hozzávaló szalag... az meg egye­nesen csapnivaló. A házigazda nem sér­tődött meg, ravasz hu­nyorítással csak ennyit felelt: — Majd elválik, hegy rossz-e...! Már beszélt is a rádió. Pontos időt jelzett, híre­ket mondott, majd La­katos Sándor és népi ze­nekara olyan magyaro­san rázendített, hogy a mi társaságunk se tu­dott volna különbet éne­kelni. .. Mindjárt las­súbbra is fordult a kár- tyajárns, helyette halk nótázásba kezdtek. Iszo­gattak, dalikáztak zene­szó mellett... Egyszerre csak várat­lan dolog történt. A rá­dió elnémult, s pillanat­nyi szünet utón erőtel­jes férfihang szólalt meg benne: — Figyelem! Figye­lem! Rendkívüli közle­ményeket olvasunk feL Ma délután évek óta ga­rázdálkodó bűnszövetke­zetet leplezett le a fővá­rosi rendőrség. A bűn- szövetkezet tagjai nagy­arányú sikkasztásokkal, különféle korrupciókkal veszélyeztették a társa­dalmi tulajdont. A bűn­társak között sok a vi­déki, akik a rendeletek kijátszásával, fekete úton próbáltak beszerezni kü­lönféle építőanyagokat. Ezek az elvetemült or­gazdák jelenleg még is­meretlenek, de kézreke- rítésük érdekében meg­indult a nyomozás. Lélegzetvisszafojtva hallgatott a társaság. Különösen Lajos bácsi lelt halálsápadt, mert neki volt valami köze az ügyhöz, t— A múltkor ugyanis olcsó padlódesz­kát ajánlott neki egyik pesti ismerőse és ötezer forintot már ki is fize­tett az „ügyfélnek”. Fél­ben van a háza, jön a tél, nem maradhat padló nélkül... De most mi lesz? A pénz oda, desz­ka még sincs... és még valami bajt is a nyaká­ba sóznak! — Gyerekék! Ennek fele sem tréfa! — kiál­tott rémülten. — Tudjá­tok, hogy én nem szók* tam ilyesmit csinálni... de az a deszka!... Nek­tek elmondtam... Most mit tegyek? Csak meg­érjem a reggelt, s roha­nok fel Pestre. Talán még sikerül megmente­ni. .. legalább a becsüle­temet. Mert biztosan őket fogták el — dadog­ta sírósan társainak, azok meg csak ültek szótlanul, megilletődöt- ten. A rádióban újra szólt a zene, még tüzesebben pattogott, mint azelőtt, aztán, kínos félórai kár­tyázás után újból csald Üjabb idegfeszítő per­cek. .. Aztán a férfi új­ból felolvasta a közle­ményt. Mégha csak azt, de folytatta is: — Kezünkbe került néhány bűntárs adata, akik megvesztegető ak­namunkájukkal elősegí­tették a bűnszövetkezet garázdálkodását — És felsorolt nyolc-tíz nevet, lakcímet, köztük — a Lajos bácsiét is... — Felhívjuk az illeté­kes rendőrhatóságok fi­gyelmét — folytatta —, hogy az említett szemé­lyeket azonnali hatállyal tartóztassák le és továb­bi intézkedésig tegyék őket ártalmatlanná! Lajos bácsi összerez­zent. A rendőrparancs­nok arca elborult, mél­tóságteljesen felállott, ki­húzta magát, rántott egyet derékszíján és kis­sé erőltetett, mély basz- szushangon így szólt: — Lajoskám... belát­hatod. Barát, nem ba­rát .. a rendőrruha és hivatásom kötelez. Ezen­nel letartóztatlak... Kér­lek, kövess! — zengte határozottan és lassan az ajtó felé indult. Lajos bácsi ezt már nem bírta végighallgat­ni ülve. Idegesen topo­gott a szoba közepén, bárhogy akarta, nem jött szó az ajkára, csak eny- nyit nyögött ki: — Barátaim...! Hova jutottam! — és itt el­akadt! A házigazda már nem bírta tovább, — kitört belőle a nevetés. Társai is olyan hahotázást csap­tak ‘hirtelen, hogy zen­gett tőle az egész ház Legjobban a rendőrpa-i rancsnok nevetett, csak úgy dülöngélt a kacagás­tól. Lajos bácsit meg most már végképpen az idegsokk kerülgette. Ek­kor a házigazda a hasát fogva a rádióhoz tántor­gott, felnyitotta annak tetejét és a nevetéstől fuldokolva zokogta: — Hát lejárt ez a csapnivaló magnetofon­szalag. .. Kár, hogy ilyen rövid volt... Tóth Gábor A második ötéves tervben az ménye 10 ezer betű Óránként. ideinek többszörösére fejlődik Hasonlóképp büszke a nyomda a könyvnyomtatás a Bács-Kis- a magyar gyártmányú VELOX- kun megyei Nyomda Vállalat- gyorssajtóra is. Ezen állítják nál. Az eddigi gépesítés, vala- elő a Mezőgazdasági Könyvki­A VELOX gyorssajtón a színes nyomást ellenőrzi Szabó István gépmester. mint a vállalat 1962. évi mű­szaki fejlesztési és intézkedési tervének készítése már ennek jegyében történt. Az intézke­dési tervek előírják a kézi mun­kák további gépesítését és az elavult géppark korszerűsítését. A nyomdában jelenleg a leg­modernebb gép az Angliából Importált kopogtató és betűön­tő komplex gépegység. Teljesít­adő és a MODEX Külkereske­delmi Vállalat színes kiadvá­nyait, propaganda anyagait. Ez a gép beporzó készülékkel van ellátva, így a színes nyomások­nál jelentős időt és kézi mun­kát takarítanak meg vele. A Polygraph gyártmányú nagyteljesítményű hajtogatógép, mindenfajta nyomdai könyvívek hajtására alkalmas. Teljesítmé­is lámpát szerelteik, s így a munkagépkezelők is jól látnak. Az árpának zöme földben van Ilyen munkaszervezés mellett a gazdaság sikeresen kelt ver­senyre a betakarítási, vetési ha­táridőkkel. A rozsos takarmány­keveréket mind elvetették, a rozsnak 80 százaléka, az őszi árpának szintén a zöme földbe került A 131 holdon termesz­Bende Ilona és Juhász Judit beállítják az űj munkát a nagy teljesítményű POLYGRAPH bajtogatógépen. A Városföldi Állami Gazdaság már a gabonabetakarítás idején példát mutatott a kettős műszak megszervezésében. Az SZK— S-as kombájnok, tarlószántó traktorok éjjel-nappal dolgoz­tak. A nagyteljesítményű gépek — G—35-ös és Szuper-Zetor trak­torok — az aratás óta is ket­tős műszakban szántanak, vet­nek. Az éjszakai világítás prob­lémáját egyszerűen úgy oldot­ták meg, hogy a vetőgépekre

Next

/
Thumbnails
Contents