Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-16 / 219. szám

«. oldal Szüreti előkészületek a Bajai Állami Gazdaságban A Bajai Állami Gazdaság kő- eel 1500 hold szőlővel rendel­kezik, amelyből most az ősszel mintegy 700 hold termését kell betakarítani. Az idei száraz idő­járás az előre becsült 30 má­zsás átlagtermést sajnos, ked­vezőtlenül befolyásolta, s ezért a felmérések szerint kadarká­ból, olasz rizüingből és kövidin- kából 22 mázsa átlagra számí­tanak. A gazdaság dolgozóinak így is H—15 ezer mázsa szőlő szüretelését és feldolgozását kell elvégezniük. öt helyett két helyen Az állami gazdaság terve sze­rint a szüretet hat brigád végzi, f> egyben-egyben 60—80 munkás dolgozik majd. A tervben meg­határozták a szállító járművek számát is. Billenőplatós gépko­csik és dömperek szállítják majd a szőlőt a feldolgozó helyekre. A tavalyi gyakorlattól elté­rően, ebben az évben nem öt, hanem két helyen, Csátálján és Vaskúton dolgozzák fel a sző­lőt. E centralizálással tetemes költséget takarít meg a gazda­ság. A két üzem korszerű beren­dezése lehetőséget nyújt arra, hogy szakszerűen, könnyebben végezzék el a munkát A csát- aljai üzemben — amelyet a gaz­daság dolgozói egyébként kísér­leti pincének is neveznek — négy pneumatikus sajtológép működik majd. Itt a Szőlészeti Kutatóintézet közreműködésével a vörösborkészítés nagyüzemi módszereit tanulmányozzák már e második éve. Az Idén szakítanak a hagyó-! mányoa fakádas erjesztéssel s bevezetik a korszerűbb vasbe­tonkádas erjesztést Ennek érde­kében a csá tatjai borpince mel­lett négy különböző típusó, egyenként *50 hektóliter mus­tot befogadó betonkádat építet­tek. A csátaljai feldolgozó üzem naponta mintegy 800 mázsa sző­lőből készít mustot Hasznosítják a tapasztalatokat Gsátalján szerzett tapasztala­tokat hasznosítják a vaskód — jelenleg is épülő — borkombi­nátban. Az ott már rendelke­zésre álló hét pneumatikus saj­toló és félautomata hidraulikus prések az ősz folyamán több mint 10 ezer mázsa szőlőt dol­goznak fel. A nagyméretű kü­lönleges erjesztő tartályokat és gépeket ebben az évben hasz­nálják először, A borkombinát átadott egységeiben a ezóló fel­dolgozása már komplex gépe­sítéssel történik. Nyári Sándor, a gazdaság fő- kertésze kérdésünkre elmon­dotta, hogy — ha az időjárás engedi •— szeptember 20-án megkezdik a szüretet A vár­ható szőlőmennyiség feldolgo­zásához kellő számú gép áB rendelkezésűkre, s a 12 ezer hektoliter űrtartalmú fahordók­ban. valamint a betonhordókban mintegy 20 ezer hektoliter bort tudnak tárolni. Megtörtént a szemle Megtudtuk azt is. hogy e hó­nap elején az állami gazdaság vezetői a feldolgozó helyeken, a pincékben szüret előtti szem­lét tartottak, s megállapították, hogy minden előkészület meg­történt a közepesnek ígérkező termés betakarítására. G. G HORBOZnATÓ TTŰKÖXATC Takarmánygazdálkodásunk időszerű kérdései cfőztük meq. a hit tiff eket / A munkaTéíleimi őrsé» tevékenysége a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalatnál Ha látogató érkezik a Kalo­csavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalathoz, nem állja meg kérdés nélkül: Kik azok a pi­ros karszalagos munkások a műhelyekben? — A munkavédelmi őrség szolgálatban levő tagjai —> vá­laszoljuk ilyenkor. — ök ügyelnek arra, hogy munka­társaik betartsák a kötelező balesetvédelmi óvórendsza- bályekat» másrészt figyel­meztetik a vezetőket, ha valahol baleseti veszélyt tar pasztáinak. Vállalatunknál Thury Gyula, az üzem biztonsági megbízottja szervezte meg a munkavédelmi őrséget. Vele beszélgettem az őrség munkájának tapasztala­tairól, s általában a balesetvé­delmi munkáról. Gyula bácsit éppen az új be­lépők csoportja veszi körül. — Ezüstösen csillog ősz haja, ahogy a legfontosabb tudni­valókat magyarázza az új mun­katársaknak. — Minden új belépőt két őrás elméleti oktatásban részesítünk — közli az előadás végén. — A munkahelyen pedig gyakorlati­lag is oktatást kapnak a mű­vezetőktől a legfontosabb bal­esetvédelmi előírások betartását illetően. Különösen fontos ez a szezonjellegű munkáknál, ahol sok új dolgozót kell foglalkoz­tatnunk. De az aprólékos ma­gyarázatokkal még nem ér vé­get a mi munkánk. Nézzünk be az egyik műhelybe — javasolja. — Ez a munkavédelmi őrség naplója — mutat egy füzetet Mészáros István, a munkavé­delmi őrség egyik szolgálatban levő tagja. — Ide jegyezzük be az észlelt hiányosságokat. A naplót felváltva vezetjük. Ez­zel is az a eél, hogy mindannyian jól elsajátítsuk az óvórend- szabálvban írtakat, és ki-ki nagyobb felelősséget érez- zen a saját és munkatársai testi épsó»'' űr megóvásáért. Megnéztük, hogyan valósul­nak meg a naplóba jegyzett észrevételek, javaslatok. A hen­gerszékes malomban figyelmez­tető táblák, szemléltető képek hívják fel a figyelmet az egyes speciális gépeknél vagy az egyes munkahelyeken előfor­dulható balesetekre. A henger­székeknél éppen lakatosok dol­goznak. Emelőszerkezetet sze­reinek fel, mert eddig baleseti veszélyt rejtett a hengerek kéz­zel történő kiemelése. Ugyanitt kőművesekkel is találkozunk, akik egy ajtót helyeznek át, hogy a hengerek szállítása ve­szélytelenebb legyen, de több intézkedést is sorolhatnánk. Ehelyett Gyula bácsit kérde­zem: — Mit mutatnak a statiszti­kai adatok? Eredményes-e a munkavédelmi őrség munkája? — Augusztus hónapban — fe­leli Thury Gyula — több mint 1100 volt üze­münkben a dolgozók száma, s mindössze 3 kisebb bal­eset fordult elő. Ezek is a gyárban eddig új, szokatlan technológiai folyama­toknál történtek. Így például üvegtörés és ládaszegezés ck< zott kisebb sérülésit Tanuls gaikat a legközelebbi baleset oktatáson ismertetjük a dolgo­zókkal. Thury Gyula ezzel már siet is tovább. Délután oktató film- előadást tartanak. Ezt készíti elő. A vetítést én is megnézem. Érdekes, tanulságos, a konzerv­gyár tással kapcsolatos munka- védelmi és egészségügyi kisfil- mek voltak műsoron. Munka után szívesen nézik ezeket dol­gozóink különösen ha a filmek­ben ismert színészek szerepel­nek. Persze, sok még a tennivaló, hogy üzemünkben kevesebb le­gyen a balesetekből adódó munkakiesés. A fentebb írtak azonban bizonyítják, hogy a munkavédelmi őrség és a válla­lat vezetősége sokat tesz ennek biztosítása érdekében. Kovács László ■ üzemi tudósító Irtunk már róla, hogy a sza­badszállási Lenin Termelőszö­vetkezetben tavasztól késő őszig a szabadban tartják a baromfia­kat. Az ezer hemsíri tyűkot hordozható ólakban a gazdaság­nak mindig arra a határrészé­re szállítják, ahol nem tesznek kárt a termésben, emellett ma­guk szerezhetik meg tápláléku­kat. Ily módon nem sokba ke­rül a közös gazdaságnak a ba­romfiállomány etetése. Télsesá'xk ex hizlalót A Soltvadkert felé vezető mű­útról is jól láttuk, hogy nagy­ban építkezik a kiskőrösi Jó­zsef Attila Tsz. Aztán közelebb­ről is szemügyre vettük a télire készülő 120 férőhelyes sertés­hizlalót. Már a tavasszal felépült ugyan a szerfás épület, amely a nyá­ron jól megfelelt a követelmé­nyeknek. A szükséges faanyagot kiutalásra kapták, a tetőzethez pedig nádat vásároltak. Idejekorán hozzáfogtak a té- liesítéshez és a szövetkezet há­romtagú brigádja élénken dol­gozik a betonozáson. A brigád tagjai, Oroszi Pál, Artner Ká­roly és Darányi Péter elmondot­ták, hogy a szövetkezet gazdái verték a vályogtéglát, s ezekből készül a hizlaló oldala. Néhány nap múlva már be is fejezik a ■n unkát. Már az áprilisi malacok is 55 kilósak, s még ebben az évben meghizlalják őket és átadják a felvásárlónak. H. D. Az export-juh felvásárlási ára Az exportra felvásárolt hiz­lalt és feljavított ürüre érvény­ben levő árakat, amelyeket az állami gazdaságoktól és termelő­szövetkezetektől felvásárolt áru­ra állapított meg az Országos Árhivatal, most valamennyi ex­portra felvásárolt, hizlalt, illetve feljavított vágó juhra kiterjeszti A hizlalt és a feljavított juh­ra megállapított 8, illetve 7 fo­rintos kilogrammonkénti ár a jövőben tehát nemcsak a köz­vetlen exportra felvásárol ürü­re és vágó juhra, hanem ex.- portra felvásárolt egyéb vágó juhra is érvényesíthető. • Megyénk termelőszövetkezetei, a háztáji gazdaságok az elmúlt gazdasági évben következetesen hajtották végre a megyei párt- bizottság és a megyei tanács határozatait az állattenyésztés fejlesztését illetően. Ennek ered­ményeként jelentősen megnőtt a közös és a háztáji állatállomány. Az első félévben pl. szarvasmar­ha-állományunk 17,7 százalék­kal, ezen belül a tehénállomány 6 százalékkal nőtt. Ennél jelen­tősebben növekedett a sertésál­lomány, amely az első félévben 123,5 százalékos emelkedést mutat. Jelentősen növekedett a termelőszövetkezetek közös ba­romfi- és juhállománya is. Az állatállomány számszerű növekedésével együtt jelentős minőségi fejlődés is tapasztal­ható. Szövetkezeti gazdaságaink több ezer kiöregedett és a te- nyészkövetelményeknek nem megfelelő koca helyett törzs­könyvezett tenyészkocákat állí­tottak be. így jelentősen nőtt a malacszaporulat és a süldőállo- mány is. Az állatállomány téli takar­mányellátása mindig nagy. kö­rültekintést igényel. Ez a fel­adat idén ősszel fokozottan je­lentkezik a mezőgazdasági üze­mekben, hiszen a megnöveke­dett állatállományt és az állatok termelőképességét az aszályos időjárás miatt viszonylag keve­sebb szálas- és abraktakarmánv- termésből kell a tél folyamán fenntartani. Ehhez többirányú szervezett intézkedés szükséges. Nagymértékben javíthatjuk ta­karmány-pozíciónkat, ha minden takarmányértéket jelentő ter­mést gondosan betakarítunk és tárolunk, ha feltárjuk és fel­használjuk a különböző takar­mánytartalékokat, s végül, ha a rendelkezésre álló takarmányt a leggazdaságosabban használ­juk fel. A takarmánybázis növelésére minden gazdaságban számos le­hetőség van; ide tartozik első­sorban a silókukorica mielőbbi betakarítása és silózása. Silószuk a kukoricaszárat Ezen túlmenően azonban nagy tartalékot jelent a kukoricaszár korai betakarítása és tartósítá­sa is. Ennek érdekében me­gyénkben mindenütt szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a kukoricaszárat későn, vagy egyáltalán nem takarítják be. Több élenjáró állami gazdaság a szárat csövestől szeptember­ben vágja le és később töri le a kukoricát, a szárat meg be- silózza. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy időben lehet elvégezni a talajelőkészítést az őszi kalá­szosok alá. Ugyancsak nem helyes a ku­koricas7.árat eltüzelni, vagy alá­szántani, mert belőle értékes takarmány nyerhető. Ha egy kh szártermése például 15 mázsa, és azt jó minőségben takarítjuk be, akkor — Csukás adatai sze­rint — kh-ként 390 kg keményí­tő-értéket és 25,5 kg emészthető fehérjét nyerünk; ha a szárat késve takarítjuk be. akkor az emészthető fehérjét teljesen el­veszítjük és a keményítő-érték­ből is közel 200 kg-ot veszítünk. Rendkívül nagy számok jönnek ki így, ha számításunkat a me­gye 230 ezer kh-as kukorica-ve­tésterületére vetítjük. A takarmánybázis szempont­jából a silókukorica és a szár silózásán kívül nagy gonddal kell biztosítani egyéb mellékter­mékek, mint a cukorrépafej. napraforgó-tányér tartósítását is, amelyek sok gazdaságban a ha­nyag, gondatlan szervezés miatt eddig tönkrementek. Szövetkezeti gazdaságaink ve­gyék igénybe a cukorrépa-ter­mésükért járó nyersrépaszeletet, amelyet akár a kukoricaszár si­lózásához, akár savanyításra jól lehet felhasználni. Nagy gond­dal készítsék elő a cukorgyár! melasz tárolását és felhasználá­sát is. A silézásit az összes tartalé­kok figyelembevételével úgy kell megszervezni, hogy a szá­mosállatonként! 10 köbméter si­lótakarmányt minden gazdaság biztosítsa. A téli takarmányozás megkö­veteli a különböző takarmány- tartalékok feltárását. Itt számí­tásba kell venni mindazon té­nyezőket, amelyekkel a téli ta- karmányozási napok számát csökkenteni lehet. Több szövet­kezet például nem használta ki a legeltetési lehetőségeket és ugyanakkor a nehezen kaszál­ható kaszálók termését sem ta­karították be. A továbbiakban, ameddig lehet, minden legelőn legeltetni kell, sót azon kaszá­lókat, amelyekről nem tudják biztosítani a fű betakarítását, feltétlenül legeltetéssel haszno­sítsák. Gondoskodjunk a lucemnterü­letek őszi kaszálásáról is. K< szituueik téli legelőt Lehetőleg minden gazdaság készítsen állatai részére téli le­gelőt. E célból szeptemberben vessünk repcés rozsot, vagy ha nincs repcénk, akkor rozsot. Ea kedvező őszi időjárás esetén úgy megerősödik, hogy a juhállo­mánynak 'például napi 1—2 órás legeltetéssel annyi tápanyagot, A-vitamint, íz- és zamatanyagot nyújt, amely kevés kiegészítés­sel az állatok jó ellátását bizto­sítja. E területek korán tavasz- szal is adnak zöldtakarmányt és a kukorica vetése előtt letaka- ríthatók. A sertések legeltetése céljából ajánlatos spenótot is vetni; ez télen is biztosítja az értékes zöldtakarmányt, amelyet a ser­tés a hó alól is íellegeL Tároljunk gondosan Télen az egyik legnagyobb takarmánytartalékot a gondos tárolás biztosítja Ezért szüksé­ges az esős időszak előtt felül­vizsgálni szénakazlainkat, s meg kell óvni azokat a beázástól stb. Gondosan fel kell készülni a csöveskukorica megfelelő táro­lására, mert sok kárt okozhat a penészedés, dohosodás. Téü takarmánygazdálkodá­sunk alapja továbbra is a szi­gorú takarékosság. Érdemtele­nül egyetlen állat se kapjon ta­karmányt és főleg abrakot. Ese­tenként csökkenteni kell a ju­hok és a szarvasmarhák abrak­adagját, mert igen sok tehén 5— 6 literes hozam mellett is kap bő abrakot, holott azt 10 liter tejen felül, érdem szerint ész­szerű csak adni. Az így megta­karított abrakot a biológiailag jobban értékesíthető sertések­nek és baromfiaknak adjuk. — Minden állatfajnál alkalmazzuk a szigorú adagolást, porciózást. A takarmányok gazdaságos felhasználásával, a jó elhelye­zési lehetőségek megteremtésé­vel egy időben fokozott gonddal kell az állategészségügyi köve- telmenyeknek is eleget tenni. Ezzel kapcsolatban méltán ssá- mitunk állatorvosaink áldozat­kész munkájára, arra, hogy se­gítik a szövetkezeti állattenyész- tokét, és ahol kell, még a te- nyesztés irányításából is kive­szik részüket. A mennyiségben és minőség- ben megnőtt állatállományt csökkenés nélkül kell átteleltet- ái. Ez igen átgondolt, alapos tervszerűséget és fegyelmezett munkát követel meg minden szövetkezeti vezetőtől, a tagság­tól es a szövetkezeti gazdasá­gokkal foglalkozó párt- és álla­mi szervektől egyaránt. Sarok Arial, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents