Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

, X * t > Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNK.AS PART 0 ÁCS - KIS KUN MEGYE I LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ara 60 fillér 1961. AUGUSZTUS 15, KEDJ) Megyei párt aktív a A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Vég­rehajtó Bizottsága augusztus 14-én, hétfőn délelőtt pártaktíva- értekezletet tartott Az aktíván Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára beszámolót tartott az időszerű külpoli­tikai kérdésekről, a gazdasági és politikai helyzetről, valamint a további feladatokról. A beszámolót követő vitában felszólalt So­mogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja is. • A délután során Somogyi Miklós elvtárs Molnár Frigyes és Gombos Aladár elvtársak kíséretében ellátogatott a ZIM Kecs­keméti Gyáregységébe, ahol Szabó Lajos főmérnök és Zárai Géza, az üzem pártszervezetének titkára fogadták. Somogyi elvtárs vé­gigjárta az üzemrészeket, elbeszélgetett a munkásokkal, majd látogatása befejezéséül megbeszélést folytatott az üzem külön­böző kérdéseiről. A termelésnövekedés több mint 70 százaléka a termelékenység emeléséből származott JHeqqénk ipara 18,2 százalékkal termelt többel, mint az tintáit élt- azonos időszakában A varsói szerződés tagállamai kormányainak nyilatkozata Ez az aknamunka nemcsak a Német Demokratikus Köztársa­ságra káros, hanem a szocialis­ta tábor más országainak érde­keit is sérti­Tekintettel a Német Szövetsé­gi Köztársaság és a NATO- szövetségesei reakciós erőinek agresszív törekvéseire, a varsói szerződés tagállamai nem tér­hetnek ki a szükséges intézke­dések meghozatala, saját és mindenekelőtt a Német Demok­ratikus Köztársaság biztonságá­nak garantálása elől. A varsói szerződés tagálla­mainak kormányai azzal a ja­vaslattal fordulnak az NDK né­pi kamarájához, kormányához és a Német Demokratikus Köz­társaság minden dolgozójához, léptessenek életbe olyan rendel­kezést. amellyel a nyugat-ber­lini határon megbízhatóan el­zárják a szocialista tábor or­szágai ellen irányuló felforgató tevékenység útját és biztosítsa­nak megfelelő őrséget és haté­kony ellenőrzést Nyugat-Berlin egész területe körül, beleértve a demokratikus Berlinnel va­ló határát is. Ezek az intézkedések termé­szetesen nem fogják érinteni a Nyugat-Berlin és Nyugat-Nc- metország között levő összekötő utak forgalmára és ellenőrzésé­re vonatkozó rendelkezéseket. A varsói szerződés tagálla­mainak kormányai természete­sen megértik, hogy ezek az óv­intézkedések bizonyos kellemet­lenséget okoznak a lakosságnak, de figyelembe véve az előállt helyzetet, mindez végső soron kizárólag a nyugati hatalmak és mindenekelőtt a Szövetségi Köztársaság kormánya magatar­tásának következménye. A nyugat-berlini határ nyit- vatartása eddig abban a re­ményben történt, hogy a nyu­gati hatalmak nem fognak visz- szaélni a Német Demokratikus Köztársaság kormányának jó­akaratával. Ök azonban figyelmen kívül hagyva a német nép és Berlin lakosságának érdekeit, a nyu­gat-berlini határnál fennálló szabályzatot alattomos felfor­gató tevékenység céljaira hasz­nálták ki. A jelenlegi termé­szetellenes helyzetnek a nyu­gat-berlini határ megerősített őrzésével és ellenőrzésével véget kell vetni. A varsói szerződés tagálla­mainak kormányai egyidejűleg fontosnak tartják annak hang- súlyozását. hogy ezen intézke­dések szükségessége megszűnik, ha Németországgal békésen ren­dezik a helyzetet és ezen az alapon megoldták a döntésre érett kérdéseket. Megyénk gyárainak, üzemei­nek, félévi eredményeiben tük­röződik az űj technológiák, kor­szerűbb gyártási eljárások, az új műszaki normák termelést serkentő hatása. A kiemelkedő eredmények születésében so­kat segített a megyei párt- bizottság ide vonatkozó ha­tározata, amely figyelembe véve me­gyénk sajátosságait, távlataiban határozta meg az üzemeik előtt álló feladatokat. Megyénk szocialista ipara 1960 első félévéhez viszo­nyítva 1961 első felében 18,2 százalékkal termelt többet. Ezen belül a mi­nisztériumi ipar 20,8, az ál­lami helyi ipar 11,3, a szö­vetkezeti ipar 19,3 százai lékkai emelte termelését. A megyénk adottságait legjob­ban tükröző élelmiszeripar ter­melése ugrásszerűen növekedett, mintegy 25,8 százalékkal adott több terméket, mint egy évvel korábban. A termelési terv tel­jesítésében jó eredményt ért el a Bányászati Berendezések Gyá­ra, a Bajai Villamosipari Gyér, a Bajai Gyapjúszövetgyár, a Kecskeméti és a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat és a Kecskeméti Konzervgyár. Emellett több vállalat lema­radt, köztük jelentős export terméket gyártók is. Ezek közé tartozik a Kiskunfélegyházi Gépgyár. A tervlemaradásnak vannak objektív okai, de még előfordul szervezetlenség is. Igen örvendetes, hogy ipa­runkban az exportra való ter­melés egyre jelentősebb helyet foglal el. 1961 első félévében a minisztériumi ipar termelésének mintegy 17 százalékát szállítot­ták a külföldi piacokra. Megyénk vállalatai export­tervüket együttesen 18 szá­zalékkal teljesítették túl. Az év elejétől folyamatosan végrehajtott intézkedések — úi műszaki normák bevezetése, új technológiák előírása stb. — eredményeként a munka ter­melékenysége — kivéve a ta­nácsi élelmiszeripart, ahol a termelés a munkaigényesebb termékek felé tolódott el — lé­nyegesen emelkedett. Az egy munkásra jutó tel­jes termelési érték I960 első félévéhez viszonyítva az év első hat hónapjában a minisztériumi iparban 14,1, az állami helyi ipar­ban 11,3, a szövetkezeti iparban 10,9 százalékkal volt nagyobb. Jóleső érzéssel mondjuk, hogy a termelés növekedésének több mint 70 százaléka termelékeny­ség emelkedésből származott. Ez az arány egy évvel korábban körülbelül 50 százalékos volt. A munka termelékenysége valamennyi ágazatnál lé­nyegesen fejlődött. A kisipari szövetkezetek ja­vító, szolgáltató tevékenysége valamelyest javult. Mintegy 7 millió forinttal — 15 százalék­kal — végeztek több szolgálta­tást a lakosságnak 1961 első felében, mint egy évvel koráb­ban. Ezenkívül 1 millió 400 ezer forint értékű árut szállítottak külföldre. Berlin, augusztus 13. A varsói szerződés tagálla­mainak kormányai az alábbi nyilatkozatot adták ki: A varsói szerződésben részve­vő államok kormányai már évek óta arra törekszenek, hogy Németországgal a helyzetet bé­késen rendezzék. Abból indul­nak ki, hogy e kérdés már rég megérett a megoldásra, és nem túr semmiféle további haloga­tást. Mint ismeretes, a Szovjet­unió kormánya a varsói szer­ződéshez tartozó valamennyi állam teljes egyetértésével és támogatásával javasolta a hit­leri Németország ellen viselt háborúban részt vett országok kormányainak, hogy kössenek békeszerződést mindkét német állammal és ezen az alapon Nyugat-Berlin kérdését oldják meg úgy, hogy demilitarizált, szabad város státusát adják neki. Ez a javaslat tekintetbe veszi a háború utáni időszak­ban Németországban és Euró­pában kialakult reális helyzetet, nem irányul senki ellen, s csu­pán az a célja, hogy felszámol­ja a második világháború ma­radványait és megszilárdítsa a Világbékék A nyugati hatalmak kormá­nyai eddig nem mutattak kész­séget arra, hogy az érdekelt or­szágokkal folytatott tárgyalások útján megegyezéses megoldást találjanak, sőt: a nyugati hatal­mak a szocialista országoknak békevágyból fakadó javaslataira fokozott háborús előkészületek­kel, háborús hisztéria szitásával és katonai erőszakkal való fe­nyegetéssel válaszoltak. Több NATO-ország hivatalo­san bejelentette katonai erői­nek növelését és a részleges mozgósítását. Egyes NATO-or- szágokban az NDK katonai in­vázióját célzó terveket hoztak nyilvánosságra. Tokió (MTI). Anasztasz Miko- jan, a Szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese hajnali négy órakor (magyar idő) To­kióba érkezett. TASZSZ jelen­tés szerint látogatása összefüg­gésben van a tokiói szovjet ke­reskedelmi és ipari kiállítás küszöbönálló megnyitásával. Mint a Reuter tudósítás közli, a szovjet államférfit többezer amber lelkes fogadtatásban ré­szesítette a repülőtéren és á városba vezető úton. A tokiói lapok felhívták a japán népet, hogy szívélyes fogadtatásban részesítse a szovjet kormányfő első helyettesét Egyben azzal a felhívással fordultak a kor­mány képviselőihez, hogy őszin­tén tárgyaljanak a kilenc na­pig Japánban tartózkodó szovjet vezető személyiséggel. Felére csökken a szállítás költsége A Bács-Kiskun megyei Vágóhíd Vállalat eddig a tőkehús és a töltelékáruk nagy részét tehergépkocsikon szállította az üzle­tekbe, elosztó helyekre. Ez a módszer nem mindenben felelt meg az előírt higiéniai követelményeknek, ráadásul jelentős költsé­gekkel is járt. Most, az év második felében megérkezett a má­sodik, 70 mázsa befogadó képességű Csepel hűtőkocsi, közel fél­millió forint beruházási költségből. Ma már portól, szennyező­déstől mentesen történik a húsáruk szállítása. Az előzetes számí­tások szerint a hűtőkocsik beállításával felére csökkentik a szállítások költségeit. Az ötéves tervben hat ilyen hűtőkocsit leap a vágóhíd vállalat. Képünkön: folyik a rakodás. Az agresszív erők a békeszer­ződés hiányát arra használják fel, hogy fokozzák Nyugat-Né- metország militarizálását és a Bundeswehrt gyorsított ütem­ben erősítve, a legmodernebb fegyverekkel lássák el. A nyu­gatnémet revansvágyók nyíltan követelik, hogy bocsássanak rendelkezésükre atom- és raké­tafegyvereket. A nyugati hatal­mak kormányai, amelyek Nyu- gat-Németország felfegyverzését minden módon elősegítik, ezzel a legdurvábban megsértik a német militarizmus kiirtását és bármely feléledésének megaka­dályozását előirányzó legfonto­sabb nemzetközi megállapodá­sokat. A nyugati hatalmak nemcsak hogy a nyugat-berlini helyzet normalizálására nem töreked­tek, hanem továbbra is még fo­kozottabban az NDK és a szo­cialista tábor más országai el­len irányuló aknamunka köz­pontjaként használták és hasz­nálják fel. A világon sehol sincs még egy olyan hely, ahol idegen ál­lamok annyi kém- és bujtogató- központot koncentráltak, s ahol oly büntetlenül működhetnek, mint Nyugat-BerJinben. Ezek a központok különböző diverziós ténykedésre ügynököket külde­nek a Német Demokratikus Köztársaságba, kémeket tobo­roznak és ellenséges elemekkel összejátszva, szabotázscselekmé­nyeket szerveznek és nyugta­lanságot szítnak az NDK-ban. A Szövetségi Köztársaság uralkodó körei és a NATO-or- szágok kémszervezetei a Német Demokratikus Köztársaság gaz­dasági élete aláaknázására hasz­nálják fel a nyugatnémet hatá­ron fennálló közlekedési álla­potot. A Szövetségi Köztársa­ság kormányszervei és kon­szernjei rászedéssel, korrupció­val és zsarolással arra bujto- gatják az NDK lakosságának bizonyos ingadozó rétegeit, liogy Nyugat-Németországba menje­nek át E rászedett embereket bekényszerítik a Bundeswehrbe, illetve a különböző országok kémszervezetei toborozzák ösz- sze, majd ismét az NDK-ba küldik. A Német Demokratikus Köz­társaság és más szocialista or­szágok ellen irányuló effajta di- verzió és kémkedés céljaira kü­lön alapot létesítettek. Ade­nauer nyugatnémet kancellár nemrégiben arra szólította fel a \ATO-kormányokat. hogy nö­veljék ezt az alapot. Jellemző, hogy ez a Nyugat- Rerünből kiinduló aknamunka az utóbbi időben fokozódott. Mikojan Japánba érkezett

Next

/
Thumbnails
Contents