Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

Erősítsünk a megyéből Egy KISZ-kezdeményezés Apróhirdetések Levelet kaptunk Kalocsáról: V árosunkban sok jó labda­rúgót neveltek már az 'egyesületek — írja Zámbó Mi­hály olvasónk. — Az 1. István Gimnázium csapata országos bajnok lett ebben az évben, a fiúnevelőintézet labdarúgói szintén országos helyezést értek el. Számos tehetség akad a fel­nőtt játékosok között is. Elis­merés illeti e^ért az edzőket, in­tézőket, általában a sportvezető­ket, akik szeretettel foglalkoz­nak a rájuk bízott játékosokkal. A sok jó közül is a legkiemel­kedőbbek: Kálóczi Ferenc a Spartacusból, Bende László az ipari tanulók közül és Bartal Lőrincz a gimnázium csapatá­ból. Kálóczi Ferencre már a Kecskeméti Dózsa is felfigyelt, át akarta igazolni. Tisztán helyi érdekű meggondolások alapján azonban a Spartacus vezetősége az átigazolást holtpontra jut­tatta. Mi szurkolók örültünk arcnak, hogy Kalocsáról NB II-s csa­patba kerül egy játékos. Büsz­kék voltunk Kálóczi Ferencre. Annál nagyobb csalódást és cso­dálkozást okozott Kálóczi Fe­renc visszatartása. Hibáztatjuk azt a rövidlátást és szűkkeblű- séget, amellyel gáncsot vetnek a kiemelkedő játékosok maga­sabb osztályba történő átigazo­lása előtt. Vajon ide kell köt­nünk a tehetségeket? Az NB ll-mek, vagy akár a válogatott­nak nincs szüksége utánpót­lásra? Némelyik sportvezető nyilván azt hiszi, hogy Kalocsa a világ közepe és ha őrzik a tehetsége­ket, végül innen kerül ki a vi­lágválogatott! Bánt — és velem együtt bánt­ja a többi jóérzésű sportrajon­gót is — ez az akadékoskodás. Tízért arra kérem Önöket, jár­janak el a Kecskeméti Dózsá­nál és a megyei sportszövetség­nél, hogy Kálóczi Ferenc átke­rülhessen a Dózsához. És te­gyék szóvá ezt az esetet, hogy a példamutató sportemberek to­vábbjutásának ne lehessen ke­rékkötője a jövőben a kicsi­nyeskedés. * ÉRDEKLŐDÉSÜNKRE a Dó­zsa vezetőségénél azt a választ kaptuk, hogy Kálóczi Ferenc át­igazolása már a legjobb úton haladt Egy-két edzésre él is jött, azután elmaradt. Valószí­nűleg a helyi vezetőknek sike­rült „meggyőzniük” a fiatal já­tékost, hogy helyesebb, ha ott­hon marad. Kálóczi Ferenc esetével kap­csolatban egyébként elmondták a Dózsa vezetői, hogy már több ízben megkísérelték az erősí­tést a megye egyesületeiből. Érthetetlen módon azonban mindenütt képtelen akadályok­ba ütköztek. Három évvel ez­előtt Kecelről akarták elhozni a fiatal Kisst. — Akkor még azzal is vádolták a Dózsát a helyi vezetők, hogy a játékosu­kat megfélemlítette, és az csak ezért akar eljönni. Hasonló mó­don nem sikerült a fajszi Papp átigazolása sem. Egyikük se vitte semmire. Számos ilyen példát sorolhatnánk még feL Ezzel szemben, ha más me­gyéből kérik a legjobb játéko­sokat, az egyesületeink oda szí­vesen elengedik őket Így ke­rült el Bajáról Pécsre Petrese- vics, a kis és a nagy Dujimov, Félegyházáról Kelemen, Kis­kunhalasról Dobó. Pedig a Dó­zsa — a megye egyetlen NB II-s csapata — a megye terüle­téről szeretné összevonni a leg­jobb játékosokat Ez egyrészt jogos igény, másrészt az egész megye számára jelentene jogos büszkeséget, ha a színeit vi­selő Dózsa feljebb kerülne a ranglistán. Más megyéből viszont kész­ségesen elengedik a játékosokat hozzánk, és örülnek, hogy ma­gasabb osztályba került egy te­hetséges labdarúgójuk. Amikor Hódmezővásárhelyről átigazol­ták Bertát a Dózsához, a HMTE vezetőd csak ennyit mondtak: Vigyázzanak a gyerekre, mi gondosan neveltük és nagyon örülünk, hogy ezután az NB II-ben játszhat. Ugyanígy aka­dály nélkül zajlott le Vékony átigazolása Békéscsabáról és másoké Budapestről* Szűk látókör? Irigység? ön­zés? — Ki tudná megmondani melyiknek van nagyobb szerepe ebben a gáncsoskodásban. Mi mindenképpen helytelenítjük a jó érzésű szurkolókkal együtt. Igaz, mi is azt tartjuk, hogy az egyesületek elsősorban maguk nevel jók az utánpótlást, amely­re szükségük van. De a dolgok természetes rendje szerint a te­hetséges falusi fiatalok megkell találják helyüket a városi csa­patokban, a megyei I. osztályból adják át a legjobbakat a ma­gasabb osztályokba és az NB KJ közönség, közönség! Mi tagadás, nem könnyű a játékvezető dolga. Először is: 22 embernek mindössze egy labda jut, ő az­tán tegyen igazságot közöttük. Másodszor: ha csak egy kapu lenne, még hagyján. De kettő van, jó messzire egymástól, s a játékvezető egyebet se tesz, mint ide-oda rohangál közöt- tük — ráadásul bele se rúghat a labdába, pedig futballista­vér csörgedezik az ő ereiben is. Harmadszor, de nem utolsó­sorban: A közönség abbar a tévhitben leledzik, hogy min­dig a hazai csapatnak kell győznie. Mivel a pályára be­mennie nem szabad, azt kívánja a játékvezetőtől, hogy áll­jon be a hazai csapatba tizenkettediknek. Ha pedig nagyon elpilledtek az aranylábú gyerekek a szombatesti előzetes győzelmi toron, hát nyerje meg a meccset a bíró helyettük. Hiába no, nehéz bírónak lenni! Sovány kárpótlás ezért a munkáért az a szerény játék­vezetői díj, amelyből legfeljebb néhány szál virágra telik az édes jó mama sírjára, akinek tagadhatatlanul van némi sze­repe a bíró tevékenységében, bár felelősséget aligha vállal­hat érte. Ha ez így megy tovább, elfogynak a játékvezetők. Mert egyre többen látják be közülük, hogy mégis csak könnyebb a lelátóról „dirigálni" a mérkőzést, mint a pályáról. Javaslatunk a következő: Mint a bíróságon, állítsunk be mi is népi „állnokokatT a pályára a játékvezető mellé. Fel­váltva, mindig mást a nézők soraiból. Nem mintha így igaz­ságosabb bíráskodásra számíthatnánk. Éppen ellenkezőleg. De így legalább — mindenki nőrokonaira sor kerül. Vagy másképpen is meg lehetne változtatni a szurkolók közerkölcseit? M. L Ill-bam, vagy II-ben se tiltakoz­zanak az ellen, hogy egy arra érdemes játékost elvigyen tó­lük az NB I. A kecskeméti Március 21” — CZöllner téri — KlSZ-alap- szervezet háromfordulós Kilián Kupát írt ki tagjai és a kerü­let ifjúsága számára. Augusztus 17-én, 24-én és 31- én a széktói pályán atlétikai versenyt rendeznek a CZöllner tért KISZ-isták a következő számokban: 100, 400 és 800 mé­teres síkfutás, magasugrás, tá­volugrás, súlylökés. Augusztus 20-án 20 kilométeres kerékpár- versenyt rendeznek és 29-én MHS összetett honvédelmi ver­senyt Sakkozó falusi lányok Francz Anna és Zsuzsa neve jól ismert megyénk sakk-körei­ben. A két vaskúti kislány vá­ratlanul jelent meg tavaly a spartakiád versenyek küzdőte­rein és sorra aratta a legmeg­lepőbb győzelmeket. Anna a já­rási bajnokságon aratott győ­zelmek után a megyei döntőn tábla méné. Márts alig bírok velük, egyre több mattot kapok tőlük. Annát és Zsuzsát is a család feje tanította sakkozni még kislány korukban. Ma már itt­hon alig játszanak, legfeljebb, ha valamelyik húgocskájuk mindenáron gyakorolni akar. Zsuzsa kíváncsian figyeli nővérét: sikerül-e megmentenie a megtámadott futót. második helyezést ért el, a vil­lámversenyen harmadik lett Ezután az országoson is szere­pelt, ahol a 14. helyen végzett. Húga, Zsuzsa szintén eljutott a megyei döntőig, az idén pe­dig megnyerte a villámver­senyt Anna Vaskúton dolgozik az óvodában, Zsuzsa Baján a Nyomda Vállalatnál. Amikor felkerestük őket, mindkettőt otthon találtuk. Szűkszavúan váiaszolgatnak kérdéseinkre, szearencsére azonban szüleik segítenek kiegészíteni a hiányos adatokat és így érdekes kép bontakozik ki a két sakkozó kislányról, akik minden távo­labbi cél nélkül sportolgatnak, sakkozgatnak és szinte csak a véletlenen múlott, hogy felszín­re került tehetségük. A családban már „hagyo­mányt a sakk. Két fiútestvé­rük — az egyik tanító, a másik Csepelen vasöntő — mindig jó sakkozónak számított, de soha­sem versenyeztek. A két kiseb­bik lány még csak általános iskolás, de már bontakozik ben­nük a tehetség. — Azok majd megmutatják, hogyan kell sakkozni — mond­ja a papa. — Egymással is so­kat játszanak, de legszíveseb­ben engem kényszerítenek a Otthon ugyanis kevés idő jut a szórakozásra. Annát leköti a ta­nulás, a közgazdasági techni­kum második osztályát végzi magánúton, Zsuzsa pedig na­ponta utazik Bajára, a munka­helyére és onnan vissza, neki sincs több ideje. Csütörtökön esténként gyakorolgatnak a sportkörben. Elmondják, hogy összesen öt sakkozó lány van Vaskúton, akikre számítani lehet. A töb­biek megbízhatatlanok, rend­szeres edzésben nem vesznek részt és a versenyeken nem le­het rájuk számítani. Ezért a két tehetséges leány fejlődése elakadt és nincsenek is távo­labbi terveik ebben a sportban. Különben sem csak a sakk ér­dekli őket, kézilabdáznak is és ott is szép sikereket szereztek már községük sporthímevének. Ügy véljük, fel kellett volna már figyeljen rájuk a sakkszö­vetség, s lehetőséget adni szá­mukra, hogy rendszeresen meg­mérkőzhessenek nagyobb tudá­sú versenyzőkkel. Községükben sajnos, nem fejlődhetnek to­vább, ezért a bajai sakkozók­nak kellene őket gondjaikba venni. Az ilyen fiatal tehetsé­gek több figyelmet érdemelné­nek. Szöveg: Mester László Fényképezte: Pásztor Zoltán ELADÓ ház; két saoba, konyha, be* költözhető: Kecskemét, Munkácsy vu 22. szám. 4050 AZONNAL FELVESZÜNK épület- asztalos szakmunkásokat. Szállást és étkezés — térítés e&Lenéhen — biz­tosítunk. Tanácsigazolás szükséges. EM Bács megyei Állami Építőipart Vállalat. Kecskemét, Bákőcziváros 23. szám. 4051 IPARITANULÖNAK JELENTKEZ­HETNEK 14—17 éves fiúk épületbá­dogos és központi fűtésszerelő szak­mára augusztus 19-ig. Felvételi vizs- augusztus 26-én, tanítás kezdete szept 8. ÉM Bács megyei Állaim Építőipari Vállalat, Kecskemét, Rá- kócziváros 23. 4062 GÉPDíAST és német fordítást vállaltok. Badfts. Miskolc, Tass u. 15. 3997 ÜGYINTÉZÉSBEN, pénztárkezelés­ben, admir; - ációban. evolut-köny- velésben önálló gyakorlattal elhe­lyezkednék. Megkeresést: fizetés- megjelöléssel „Precíz” jeligére —• Kecskeméti Magyar Hirdetőbe ké­rek: 4029 BMW személygépkocsi egy lemez­játszó, egy hordozható cserépkály- ha eladó. Kecskemét, Horváth Dö­me utca 4L 2654 FELVESZEK fejni tudó nőt. Ken­deres János, Kecskemét, Budai be­tonút 4; 2636 ELADÓ nagyobb mennyiségű kis- szegedl cserép, Kecskemét, Sörháa utca IS. 3989 MÜ. M. 607-ES SZ. HELYHPARI IS­KOLA, tanulóotthonába pályázatot hirdet két nevelői állásra. Fizetés pedagógiai képesítés szerint. Jelent­kezni lehet az iparitanuló-iskola igazgatóságán, Kecskemét. Kálvin tér 1. sz. 2636 ROZSAKAT: magastörzsű rózsafát* bokorrózsát, futórózsát 30 különle­ges fajtában, gyönyörű színekben, őszi szállításra ajánl: Szálkái János rózsakertészete Budapest, Dalszín­ház u. 10, Szállítás postán, utánvét­tel. Kérjen díjmentes fajtajegyzé­ket. 2557 HALÖSZOBA-BÜTOR eladó, kémét. Kisfaludy u. 35 sz. a. Kecs­2626 PAPIRTAROLASRA alkalmas szá­raz istállót vagy egyéb helyiséget azonnal bérbevennék. Dél-Magyar­országi Papír és Irodaszerértékesítő Vállalat, Kecskemét, Homyik János utca 2. 3999 150-ES ZETKA motorkerékpár el­adó. Kecskemét, Jókai utca 47. 4060 FÉL HÁZ eladó, teljes beköltözhe- tőséggöL Kecskemét, Belső-Szegedi út 10. 4061 KÉTSZEMÉLYES rekamié, sértőn el­adó. Kecskemét, Rákóczi út 2. 4063 ELADÓ 250-es zöld Pannónia. Kecs­kemét, Zója utca S. Arvaház mel­lett_________________________________4063 VÁLYOG kapható Madáchinál, — Kecskemét, Czoiiner -köz. Ezrenként 290 Ft. Rendelést elfogad. _______4064 FI ÜT asztalostanulóniak felveszek. —1 Kecskemét, Sarkantyú utca 18. 4061 KECSKEMÉT, Damkó utca 56., belső- portás ház, azonnal beköltözhető, el­adó, 406« ELADÓ félportás családi ház, el­foglalható. Kecskemét, Juhász utca 16/a.____ 406* PE TŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Faleiőa szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalati Felelős kiadó: Mezei István: Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 0-22. Szerkesztő bizottság: 10-3át Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1M. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál tm kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra g forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét; — Telefon: 16-29, TI-4* Lakitelek női röplabdacsapata a legjobb községi együtteseink közé tartozik. Az idén megyei bajnok lett. Major Józsefné ta­nácstitkár, a csapat kapitánya 1951. év óta röplabdázik. A sok siker ellenére is csak néhányan űzik ezt a szép sportot Lakite­leken. A csapat hat állandó tag­ja igen lelkes sportoló, rendsze­resen részt vesz az edzéseken és a versenyeken, tartalék azon­ban nincs. A csapat vezetői megkísérel­ték már a KISZ-szervezet tag­jai között is a toborzást, akadt néhány jelentkező, de hamaro­san kiderült, hpgy csak ver­senyre szeretnek járni, edzésre nem. A községi sportkör vezetői örülnek a röplabdás lányok si­kereinek, de vajmi kevés segít­séget adnak. A tavaszi mérkő­zések idején kérték a lányok, hogy küldjenek rendezőket a pályára. Még a vezetők maguk Saját költségen sem jöttek el megnézni a lá­nyok küzdelmét, nemhogy ren­dezőről gondoskodtak volna. La­kiteleken is elsősorban a labda­rúgás érdekel mindenkit. Nagy András, a sportkör elnöke segí­tene ugyan szívesen, de egyedül dolgozik a vezetőség tagjai kö­zül és így semmire sincs ideje. A röplabdázók leglelkesebb tá­mogatója Hrebik Ferenc fmsz- ügyvezető. A csapat két tagja dolgozik nála, s igyekszik időt biztosítani az edzéseik számára. Ö szervezte a férfi csapatot is, amely a járási döntőn a máso­dik lett az idén. A sportkör vezetősége azonban őt sem tá­mogatja. Amikor a lakiteleki röplabdás lányokkal beszélgettünk, éppen Tiszakécskére készülődtek. — Meglepetten értesültünk róla, hogy nem versenyre mennek, hanem csupán eazésre. — Nem lehetne itthon is? —1 kérdeztük. — Nincs edzőnk — , válaszol­ták. — Eddig egy pedagógus­házaspár foglalkozott velünki Csányi János és felesége, aki tornatanár. Az iskolaév végétől azonban egyedül maradtunk, a most azért megyünk át Tisza­kécskére, mert ott Vincze Sán­dor tanár vállalta, hogy leve­zeti az edzéseinket. Nagy lelkesedés kell ahhoz» hogy hat fiatal lány minden hé­ten átutazgasson a szomszéd községbe — méghozzá saját költségen. Mert erre a célra pénzt sem kapnak a sportkör­től. — Azt a néhány forintot szí­vesen áldozzuk — mondják mo­solyogva — csak legalább ak­kor kapnánk segítséget, ami­kor magunk nem boldogulunk.’ Jól esne a figyelem, meglátsza­na az eredményeken is.

Next

/
Thumbnails
Contents