Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-12 / 189. szám

1961. augusztus 12, szombal S. oldal A nagyobb jövedelem elérésének útja Közös baromfinevelőket és hizlaldát építenek a mélykúti termelőszövetkezetek Ez év elején a mélykúti ter­melőszövetkezetek a községi ta­nács javaslatára elhatározták: a tataházi tsz-ek példáját kö­vetve, < közösen létesítenek ba­romfitelepet. Három hete kezd­ték el az építkezést, s máris szép eredményeket éritek el. A legjobb építők Az építkezés lebonyolítására 500 ezer forint állami támoga­tást kapott a község hét ter­melőszövetkezete, s ezenkívül ugyanilyen értékű beruházást eszközölnek saját erőforrásaik­ból gazdáik. Eddigi két baromfiői alapo­zását és falazását fejezték be az építőbrigádok, s elkészült két másik baromfiól alapja is. Leg­jobban — Horváth György ve­zetésével — az Alkotmány Ter­melőszövetkezet brigádjának a tagjai dolgoznak: az asztalos és ácsmunkán kívül kőműves feladatat is végeznek. A legtöbb segítséget viszont a Kossuth és 'az Űj Élet nyújtja az építke­zéshez. E két közös gazdaság építőbrigád.iai vállalták, hogy augusztus 20-ra mind a hat baromfiól falazását befejezik. A beruházd» összegének negyedrésze az idén megtérül Az építkezés gyors elvégzése, valamint az hogy egy-egy ól­ban 8000 csirkét tudnak elhe­lyezni, lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek már ebben az év­ben is nagyobb mennyiségben nevelhessenek baromfit. A ter­melőszövetkezetek közgyűlésein olyan elhatározás született, hogy szeptember elejétől három ba­romfiéiban 25—30 ezer napos­csibét nevelnek fel, egyenként 70 dekás súlyúra. Október de­rekán pedig 24 ezer csirke neve­lését kezdik el az akkorra ej­készülő szintén három épület­ben. Az év végéig felnevelt csibék árából a saját erejükből történt beruházások összegének kö­zel a negyedrésze, mintegy 120 ezer forint térül vissza a termelőszövetkezeteknek. Ezenkívül a közös gazdaságok 1961-ben — külön tenyészetük­ből — összesen még 70 ezer ba­romfit adnak el az állami fel­vásárlónak. Eddig 35 ezer dara­bot adtak át. A legnagyobb mennyiséggel a Termőkalász és a Béke Tsz szerepelt. Egymillió csirke — tízezer hízott sertés Az együttműködő mélykúti termelőszövetkezeték jövőre négyszer népesítik be a barom­fiólakat, s több mint 200 ezer darab rántanivaló csirkét ad- nak át a közfogyasztásnak. Ez a nagy jövedelemmel ke­csegtető ténykedésük még na­gyobb tervék megvalósítására serkentette a szövetkezeti gaz­dákat Tovább építkeznek, s úgy határoztak, hogy a közel­jövőben egymillió rántanivaló csirkét nevelnek fel évente. Jövőre tsz-közi sertéshizlalda építését is tervezik. Ennek létre­hozása előtt a tanács és a ter­melőszövetkezetek vezetőd ta­pasztalatszerzés végett megte­kintik majd a Kecskemét—Mik- lós-telepi és a székesfehérvári hizlaldát. A tervek szerint a tavasszal kezdik meg az építé­sét, s már 1962-ben tízezer ser­tést hizlalnak, A mélykúti termel ^szövetke­zetek a községi tanács irányí­tásával olyan alkotó tevékeny­ségbe kezdtek, amely nemcsak a gazdáik nagyobb jövedelmét biztosítja, de gazdagabbá teszik mind a hét termelő közösséget, s emellett népgazdaságunk hasz­nát is szolgálja. Minél több kö­zös gazdaságunknak érdemes követni a példájukat Gémes Gábor Üzemi híradó a haríai Lenin Tsz-ben Május 1-re adta M a hartai Lenin Termelőszövetkezet párt- szervezete első híradóját, s azóta a kis lap már negyedszer hagyta el a „nyomdát”, az­az a stencil-gépet A havonta megjelenő mező- gazdasági üzemi újság igen fon­tos szerepet tölt be a szövet­kezeti gazdák tájékoztatásában, a munkára való mozgósításban, s nevelésiben is. Ami az utóbbit illeti, a májusi számban pél­dául a lovakkal való rossz bá­násmód miatt megbírálták Wé- ber János fogatost, aki meg­szívlelve a kritikát, azóta vál­toztatott magatartásán. Persze, aki megérdemli, dicséretben is részesük így a legutóbbi híradóban Tön- kő János ácsmestert, a kő* műves-brigád valamennyi tagját, s a kovácsmestert dicsérték meg, aki — mint írják — „ha kell, kora hajnaltól késő estig szor­galmasan és lelkiismeretesen végzi munkáját”. A július 31-i keltezésű — 360 példányban megjelenő — lap­ban Tiboldi János, a Lenin Tsz párttitkára Alkotmányunk­ról írt vezércikket, sokrétű ér­veléssel ösztönözve benne a kö­zös gazdaság két cséplőcsapatát, hogy augusztus 20-a előtt hat nappal fejezzék be a gabonák elveretését. Nem kétséges, egye­bek mellett e cikk hatását is tükrözi az a tény, hogy 9-én estig — tizenegy nappal Alkot­mányunk ünnepe előtt — minden gabonát elcsépeltek a szövetkezetben. A többi cikk — köztük Kovács Csávázzuk a gabona-vetőmagot A gabonafélék legveszedel­mesebb betegségei a különböző üszöggombák. A búza-kőüszőg főleg a vető­maggal terjed. A fertőzött nö­vények kalászhányáskor alacso­nyabb növésűeik, mint az egész­ségesek és a színük sötétebb zöld. A búza virágzása és ter- mékeriyülése után a beteg kalá­szokban a magvak helyén duz­zadt csomók láthatók, amelyek szétfeszítve a pelyvád és a tok­lászt, borzas külsőt adnak a ka­lászoknak. Az árpa fedettüszög fertőzése esetében a gombafonal behatol a növénybe, azzal együtt nö­vekszik, és feljutva a kalászba, a szemek helyén összeálló fe- ketés-barna üszögspóratömeg fejlődik ki belőle, amelyet ezüs­tös hártya borít. A hártya fel- szakadása után a spórák vagy a talajra hullanak, vagy a mag felületére tapadnak. Az üszögök elleni védekezés­nél alapvető követelmény az egészséges, egyenletes, jól fej­lett, tisztított vetőmag előállí­tása. A csávázás biztosítja, hogy fertőzéstől mentes mag kerül a talajba. A nedves vagy a porcsávázás a Linhart-íéle kosaras eljárás­sal, vagy a korszerű nagyüzemi gépes csávázással, szerves hi­ganytartalmú szerekkel való­sítható meg. A Linhart-féle ko­saras csávázási ma már egyre inkább a gépi váltja fel. A nagyüzemi gépi gabonatisz­títás egyesíti a nedves és por­csávázás előnyeit. A nedves csá­vázás a vetőmagra tapadt üszögspórákat pusztítja el, a poralakú bevonat pedig a ta­lajfertőzések ellen véd. A vil­lanyerővel, vagy traktorral meg­hajtott csávázógépek egy má­zsa vetőmagra három Hter S százalékos csávázóoldatot per­meteznek. Az így csávázott mag szárítás nélkül azonnal vethető vagy zsákolható, keresztsorosan rakva tárolható. A nagyüzemi gépi tisztítás előnye az is, hogy gépenként napi 300 mázsa vető­mag csávázható. A nagyteljesítményű csávázó gépeket a Megyei Növényvédő Állomás üzemelteti. A munkát a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban — beje­lentésük alapján — a megálla­pított díjtételekkel úgy vállalja, hogy a csávázószert és a mű­szakonként hat fő anyagmoz­gató . munkaerőt a csáváztató gazdaság adja. Már most jelentsék be a gaz­daságok igényeiket a csává- zásra (Megyei Növényvédő Ál­lomás, Kunszentmiklós. PL: 16). ' Szűcs József Lászlóé, a tanács v. b. elnökéé — is képet ad nemcsak a szö­vetkezet, hanem az egész köz­ség életéről. A lap szervezője, propagandistája és agitátora a szocializmus építésének Hartán. Dicséret érte a lap szerkesz­tőinek. Szántó verseng. OCeeskeméltn A kecskeméti járás és a megye- székhely traktorosainak szántó­versenyét vasárnap délelőtt 8 óráitól az Egyetértés Termelő- szövetkezetben, a jakabszállásd út mentén — a 2-es autóbusz végállomásánál — bonyolítják le. Kétharmadrészt a gépállomá­sokról, s az állami gazdaságok­ból, harmadrészt a szövetkeze­tekből több mint harmincán neveztek be a igEélkedőre. A résztvevők — az eddigi versenyekhez hasonlóan — ok­levelet kapnak, az első három helyezettet pedig értékes tárgy- jutalomban részesítik. Áz Álsó-Dunavőlgyi Vízügyi Igazgatóság 107,3 százalékra teljesítette első félévi tervét Köztudomású, hogy a vízügyi igazgatóságok feladata a mező- gazdaság termelésének bizton­ságosabbá tétele, a többi között akár az árvizektől való védeke­zéshez, akár az öntözéshez nyúj­tott segítség által. Munkater­veiket ennék megfelelően ké­szítették el. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (Baja) 107,3 száza­lékra teljesítette első félévi ter­vét. Ezen belül zömmel az ár­vízvédelmi gátépítéssel kapcso­latos beruházási tervének a teljesítésében 132, felújítási ter­vének a teljesítésében (belvíz- védelmi csatornák kotrása) 162,9 százalékot ért d, a fenn­tartási munkák tervét pedig 109 százalékra teljesítette. A meg­rendelésre végzendő munkákat ugyan 76,7 százalékra teljesí­tette, de ennek objektív okai voltak (a csakútak zónájának megállapítása s a III. kategó­riájú csatornák építésének és karbantartásának a leállítása). Egyébként ami a csőkutas ön­tözést illeti, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kí­sérletei alapján a Duna—Tisza közén (részben Pest megyében is) jó minőségű vízzel 45 800 hold öntözhető a föld alól. A gyógynövény-átvevő SZERÉNYEN húzódik egy sa­roképület a kiskunhalasi strand mellett Az ajtón tábla: „Gyógy­növényfelvásárló, Kiskunhalas és Járása Földművesszövetke­zet.” tos alapanyaga a kininnek. Ope­rálásnál kiváló vérzéscsillapító­ként ismerik. Megyénkben 800 holdon termelték ebben az év­ben. Rozsba oltják és az aratás előtt egy hónappal „szüretelik”. Künstler Béláné a szappangyökér minőségét ellenőrzi. Ide hallatszik a szobába, a zsákokat rakosgató két asszony­hoz a fürdőzők kacagása, de ők csak rakják az árut, a különbö­ző gyógynövényeket Nem kész gyógyszerek ezek, csak alap­anyagok, de nélkülük talán el­vérezne a műtőasztalon fekvő beteg, vagy elhatalmasodnának a különböző betegségek. A FELVÁSÁRLÓ, Künstler Béláné — akinek tíz éve ez a foglalkozása — úgy ismeri a gyógynövényeket, akár a tenye­rét. Gondolkodás nélkül sorolja nevüket: iglice gyökér, bodzavi­rág, kamilla, homoki gyopár, szappangyökér, gyöngyviráglevél és gyógynövény az akácvirág is. Mind különböző gyógyszereknek az alapanyaga A bodzavirág például kiváló izzasztószer. Legtöbbet az anyarozsról be­szél. Ez — mint mondja — fon­Kiskunhalas környékéről most is több mint 44 mázsát adtak át szerződésre. Kilogrammonként 85 forintot fizet érte a felvásár­ló, s az oltóanyagot Is a köz­ponti vállalat, a Herbária adja Egy holdon 160 kilogramm kö­rül terem. — Megemlíti, hogy kifizetődne egyes termelőszövet­kezeteknek is, ha foglalkozná­nak az anyarozs termesztéséveL — VILÁGHÍRE van a ma­gyar gyógynövényeknek. Sajnos, egyre kevesebben foglalkoznak szedésükkel, pedig a legtöbb va­don terem és a földművesszö­vetkezet jó pénzt ad értük. Akik velünk szerződnek, tanúsíthat­ják ezt. A gyógynövényekre nagy szükség van a betegségek gyógyításában, az emberi élet védelmében ... Irta és fényképezte« Márkus János ló szervezés, komplex munkacsapatok a Bajai Állami Gazdaságban A Bajai Állami Gazdaságban közel 8000 holdon kellett a ka­lászosok betakarítását élvégez­ni. Ezt a munkát alig három hét alatt — július 23-ra — fe­jezték be. Ügy mégpedig, hogy ez időszak alatt megtörtént a szalma lehúzás, a tarló­hántás, s a gabona megtisz­títva a magtárba került. Rá egy hétre pedig a gazdaság 533 vagonnal átadott a Ter­ményforgalmi Vállalatnak is. Az aratás-cséplés sikere egy­részt a vezetőség jó szervező munkájának, másrészt a kom- bájnosok és kisegítők helytállá­sának köszönhető, akik vala- nennyien vasárnaponként is dolgoztak a gabonatáblákon. A betakarítás előtt a gazda­ság vezetői a párt- és szakszem vezeti bizotsággal együtt idejé­ben megvitatták a feladatokat, tisztázták a bérezés kérdéseit, s komplex munkacsapatokat szerveztek. Ezek 16 SZK 3-as és 18 EMAG kombájnnal ver­senyben arattak, csépeltek, s közülük az elsőt 6000, a máso­dik csapatot 3000 forint juta­lomban részesíti a gazdaság. Az egyéni versenyben leg­jobb eredményt elért két kombájnom Jutalomképpen szeptember 21-én Moszkvá­ba utazik. a harmadik helyezett pedig két hét belföldi üdülésen vesz részt. Az említett több mint fél­ezer vagon gabonán kívül a gazdaság — saját 70 vagonos szükségletének biztosításán túl — 200 vagon vetőmagot is átad az államnak. A fémzárolás már megtörtént, s a vetőmag készen áll az elszállításra. Az elmúlt évi kísérletek ered­ményessége alapján egyébként a bőven termő gabonafélesége- ket, így az intenzív búzafajták­ból a szovjet Bezosztáját; Szko- roszpelkát, s az olasz Autonó­miát, valamint San Pastone-t termeszti jövőre a Bajai Állami Gazdaság. A betkarítással nem szűné meg a bajalaknak a többi idő­szerű feladattal kapcsolatos gondja. Megfelelő takarmánybáziüt kell biztosítaniok, ezért a tarlószántásba 1200 hol­don silókukoricát vetettek. Tekintve azonban, hogy a szá­raz időjárás következtében a másodvetésű silókukorica, csa- lamádé és a napraforgó nem fejlődik a kellő mértékben, — a gazdaság vezetői elhatározták, hogy a több mint 4000 hold kukorica szárát is besilózzáki E munkákon kívül az 1808 hold hibridkukorica címerezé- sét is el kellett végezni a gaz­daságban, s fel kellett készülni a silókukorica betakarítására, amelynek elvégzésére három komplex brigádot szervezték. Megkezdték a 750 holdon ter­mesztett — ebből 250 hold ko­rai — burgonya szedését is. A válogatás meggyorsításá­ra * gazdaság fejlesztési csoportja három osztályozó gépet konstruált A soron következő tennivalók nem törpülnek el az aratás- cséplés munkája mellett, de megoldják a feladatokat a 27 ezer holdas Bajai Állami Gaz­daság vezetői és dolgozói, mert alaposan megfontolt terv- sze­rint, jó szervezéssel végzik munkájukat, T. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents