Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-11 / 188. szám
A korszerű és jövedelmező állattenyésztésért Szaryasmarliatetiyésztés a bácsborsodi Uj Élet TermclöszöTetkezctbcn A bácsborsodi Űj Élet Termelőszövetkezetnek tizenkét éve — megalakulásakor — mindössze 10 — évi átlagban 1500 liter tejét adó — tehene volt. A szövetkezet gazdái már akkor elhatározták; hogy fokozottabb rtiéftékbéh foglalkoznak a Szarvasmarhatenyésztéssel. Tervük sikerült is, és részben saját érőből, másrészt rövidlejáratú hitel igénybevételével ta- vály már 410-re növelték a szarvasmarhák számát Ennek több mint á 20 százaléka fejős- téhén, amelyből év végéne már í 20—130 darab lesz az állo- iitánybari. Háti törzskönyvezés Nyolc év óta rendszeres házi törzskönyvezést végeznék a gazdaságban. Ennek igén sok haszná van, A naplóba nemcsak az elfogyasztott takarmánymennyiséget, tejelési átlagot, hanem a súlygyarapodást, a téj- hózam növekedését, s az utód apjának az adatait is bevezetik. A házi törzskönyvezés teszi lehetővé az egyedi kiválasztást. A szövetkezetben már hat év óta csak attól az anyától nevelnek borjút, amely legalább 2000—3000 liter tejet ad évenként, s a bika is ilyen bőtejelő tehéntől származik. Ily modor, sikerült olyan tehénállományt kialakítanak, amelynek a tejelési átlaga 10—12 liter között jnozpg, s az istállóátlag sem került a 8—9 liter alá Az istállókban egyébként a tejelési átlag szerint csoportosítják is a teheneket A húszlitereseket például elkülönítik a 16 és ennél kevesebb tejet adóktól, ami azt eredményezi, hogy á nagyobb tejhozamú tehenek teljes egészében elfogyaszthatják az abrak takarmányt. Egyedi takarmányozás Már régen felismerték a közös gazdaságban az egyedi takarmányozás jelentőségét An- óooooocoooooo Danes József: SERTÉSGONDOZÖK TANÁCSADÓJA ' A Mezőgazdasági Kiadó közreadásával megjelent, 8 oldal táblázatot és 16 ábrát is tartalmazó, riportszerűen, egyszerű hycívfezettél, közvetlen elbeszélő modorban megírt könyv hasznös tanácsokat ad a sertés- gondozóknak mindennapi munkájuk hfelyes elvégzéséhez. Erre szükség Is van, mivel a ter- üielőszövetkezetek sertéstenyésztését, hizlalását részben gátolja, hogy a szövetkezett gazdáknak nincsenek ezzel kapcsolatban sem nagyüzemi tapasztalataik. A ihű külön fejezetekben taréjai Já a többi közt azt, hogy milyen sertésfajtát tenyésszünk, továbbá a tenyészanyag kiválasztásának szempontjait, a pá- roztatás előkészítését és levezetését, hizlalás közben az egyszeri fiaztatást, a malacoztatás- hoz való előkészületeket, a szoptató kocák takarmányozását, a malacok ápolását, takarmányozását, s későbbi falkásítását. Szó van benne a legelő hasznosításáról, gondozásáról, az ipari melléktemiékek felhasználásáról, a sllótakarmány etetéséről stb. A hizlalással és a sertések gondozásával kapcsolatban is értékes tanácsokat ad a — mindössze 4 forint 10 fillérbe, kerülő — könyv. t nak ellenőre, hogy lstáHőflk nem korszerűek, mégis a nagyobb tej hozam érdekében egyedi módon takarmányoznak. A teheneket tejelőképességük arányában etetik. Nyolc liter tejig minden tehén egyforma meny- nyiségben kap tömegtaker- mányt (silót, szénát stb.), az ennél több tejet adó tehenek azonban literenként 40 deka abraiktakarmányt is kapnak. Ily módon elősegítik á tej meny- nyiségí és minőségi növekedését. Ezzel a takarmányozási módszerrel, a szövetkezet már 15 olyan tehenet nevelt, amelyek átlagosan 20 liter tejet adnak naponta; Nem érdektelen az egyedi takarmányozás kapcsán arról is szót ejtenünk, hogy a tej zsírtartalma is jónak mondható a bácsborsodi Üj Életben. A törzs- kömyvek bejegyzéseiből kitűnik, hogy az átlagos tej zsír-tartalom 3,7—4 százalék között mozog. Követni kell a példái A korszerű módszerek alkalmazásának köszönhetően a bajai járás egyik legjobb szarvasmarhatenyésztő közös gazdasága a bácsborsodi Üj Éleit Termelőszövetkezet A jó eredmények elérésében — mint láttuk — nagy szerepet játszik a házi törzskönyvezés bevezetése, az adatok pontos rögzítése, a tehenek tejelőképességük alapján történő szakszerű kiválasztása, valamint az egyedi takarmányozás. Közös gazdaságainkban ezeket a már bevált, jól hasznosítható módszereket jó lenne elterjeszteni, hiszen alkalmazásukkal növelni lehet a tejhozamot, könnyebben kialakítható az egységes állomány, ami által végső soron nagyobb jövedelemre lehet szert tenni Gémes Gábor Szükség van még a lóra is A nagyüarmek létrehozásával, s a gépesítés következményeként sok lő feléslegessé vált hazánk mezőgazdaságában. A legtöbb lovat megyénk és Tolná termelőszövetkezetei tartották meg. Számuk a mi gazdaságainkban jelenleg mintegy 45 ezerre tehető. A Bács-Kiskun és a Tolna megyei lótenyésztési szakfelügyelőség a gépesítés növekedésével összhangban most tervet készít a két megye lóállományának fejlesztésére. Megyénkben a becslések szerint még az ötéves tervidőszak végén is 28— 30 ezer lovat tudnak foglalkoztatni a nagygazdaságok. Ezért, fontosságához mérten nem hanyagolják el az állattenyésztésnek ezt az ágát sem. Törzskönyvezik a meglevő lovakat, s szép- testű, nagy teherbírású kancák utódaival frissítik fel a megyei lóállományt. A megfelelő utánpótlás céljára ebben az évben kétszer több anyaállattól várnak szaporulatot, mint tavaly. Csaknem kétezer kis csikóra számítanak. Az utódok rievelésének megkönnyítésére több termelőszövetkezet tervezi, hogy közös csikótelepet létesít. A Duna menti közös gazdaságok jó néhánya úgy oldotta meg ezt a feladatot, hogy a csikókat a borjúkkal együtt neveli. A gyakorlat azt igazolja, hogy jól megférnek egymással az állatok. Máskülönben azért sem lehet elhanyagolni a lótenyésztést, mert a magyar lovak külföldön is keresettek. Az utóbbi időben egyre több megrendelés érkezik külföldről gazdasági és versenylovak vásárlására. Az utóbbiakat egyébként állami gazdaságainkban — legnagyobb számban a Hosszúhegy! Állami Gazdaságban — tenyésztik, (vi) Németöves sertések Kalocsán Járatják a hízókat A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságának kalocsai üzemegységében 1954-ben fogtak hozzá — hazánkban először — az Erfurt és Jéna környékéről importált németöves sertés tenyésztéséhez. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e sertésfajta kiváló malacnevelő képességekkel rendelkezik, jó hízóanyag, nem igényes az állati fehérjére, s ami legnagyobb előnye: nagyon szapora. Az élőszaporulat eddigi átlaga .10,6, a leválasztási átlag ledig 9,” darab. A taVáM választásoknál a malacok átlagsúlya állati fehérje etetése nélkül is elérte a 19,5 kilogrammot Az üzemegység már több termelőszövetkezetnek adott él a németöves sertésekből tenyész- anyagot Nemrégiben a jász- szentlászlói Űj Élet Termelőszövetkezet 20 kocasüldőt vásárolt. Ebben az évben 100 kocasüldőt és 50 apaállatot szán eladásra áz üzemegység. A hízók húsát a gazdaság néhány hete létrehozott kecskeméti húsüzemében dolgozzák fel. Ahol a kiskunsági merinói tenyésztésével foglalkoznak A MEGYEI tanács w. h állami kos telepén — Szál ks zen tmár- ton határában — Nicsovics György vezetésével egy éve foglalkoznak a kosok nemesítésével A telep elsőrendű apaállatokkal látja el megyénk termelőszövetkezeteit és az ország kiváló juhászatait Jelenleg 1700 kost s kísérletre mintegy 400 különböző típusú anyajuhot, valamint 280 bárányt gondoz nyolc szakképzett juhász és két bojtár. A NEMESÍTÉS végső célja az, hogy előreláhatólag négy év múlva új, tájíajta juhtípust tenyésszenek ki amelynek kiskunsági merinóí lesz majd a neve. Evégett a nagymennyiségű gyapjút adó sztavropoli, asz- kánaí, kaukázusi a finomabb Gfimőkórmentes szarTasmarhaáHomány kialakításáról határozott a megyei tanács t. b. súgóknak megfelelően helyr*- bítse és minden erőfeszítéssel arra törekedjék, hogy az állami gazdaságok szarvasmarha-állománya is mielőbb mentei legyen a gümőkórtóL Határozatában a végréítáltó bizottság utasítja Kecskemét, Baja, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Kalocsa város tanácsa végrehajtó A szarvasmarha-gümőkór visz- szaszorítása érdekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága egy hónapja határozatában utasította valamennyi járási és városi tanács végrehajtó bizottságát, hogy készíttessék el a termelőszövetkezetek gümőkór- mentesítési terveit, s megfelelő felvilágosító és irányító munkával érjék el, hogy járásonként, illetve városonként minden évben legalább egy-két szövetkezet szarvasmarha-állománya mentesíthető legyen a gürtiőkór- tóL Hozzanak hatékony intézkedéseket, hogy a nem mentes termelőszövetkezetekben a gü- mőkórral fertőzött állatok a betegséget ne terjesszék, s a fertőzöttek számának fokozott, de tervszerű selejtezés útján történő csökkentésével gümő- kórmentes állományok legyenek kialakíthatók. A haegyed tanács végrehajtó bizottsága felkéri az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságát, hogy az 1958. végén elkészített gümökórmentesítési terveket gazdaságonként vizsgálja felül, azokat a jelenlegi aübttrendeljék el, hogy 1961. szeptember 1-től e városok területén, illetve piacain állami gazdaság, termelőszövetkezet, őstermelő kizárólag güiriŐkór-J mentes állománytól szármáid tejet, tejterméket hozhasson! forgalomba. Ez időponttól kezd« ve tehát az említett városoki piacain csak olyan 0st@rmelS hozhat tejterméket forgalomba, aki szarvasmarha-állományár.atí gümőkórtól való mentességét hatósági állatorvosi bizonyt- vánnyal igazolja. A gümőkórra) fertőzött tehéntől tejet is kizárólag csak forralva hozhat az ősterthelő forgalomba. , Ilyen esetben a tejét tartalmazó edényt »-Forralt tej- j'elSéSsol kell el ló tat. t gyapjas groznál ausztrál * ti szép testtormájú francia preface importált kosokat U tattal nak a telepen. A tórzskoaok ááí lagos gyapjúhozama Jew yam at 10 kilogrammon, da as úgynaM vezett — nem a tfirzstenyáazaM be való — „kommersz* |paw| is elérte a T kiló 20 dekát A KERESZTEZÉSEK (du>'«d alapján a telep vállalta, koM tevékenységének eredményaktnil az eddigi 38 és á kormányprc^ú ram ban meghatározóit M he) lyett az ótéves tervidőszak vM gére 60 százalékban kielégíti M könnyűipar fésűsgyap)ú-i®éoyátt A kosok tulajdonságait (gyapH júhozam stb.) örökllk ugyanis ad utódok, illetve, ahogy a szalag emberek mondják: „A juhálla^ mányban amilyen az apa, aiiaj Ot a fél falka.»
