Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-01 / 179. szám
1961. augusztus 1, kedd kd*& 5 - KISKUN MEGYEI LAPJA A Vöröskereszt a falu egészségügyéért Bácsalmási járásbeli tapasztalatok Sokszor és részletesen foglalkozott már a Petőfi Népe a termelőszövetkezeti községek egészségügyi helyzetével. Megírta, hogy az SZTK-szolgálta- tások igénybevételére jogosultak számának gyarapodásával szaporodtak a községi orvosok gondjai is. Ugyancsak foglalkozott a Petőfi Népe azzal is, hogy e gondokat bizonyos mértékben és bizonyos tekintetben társadalmi síkra lehet terelni. Kosos munka — nagy eredmény No®, cikkemben éppen erről akarok szólni. A vöröskeresztes munka nemcsak a községi orvosok válláról vesz le gondokat, de lényegesen javítja a termelőszövetkezeti községek egészség- ügyi helyzetét is. Eredményessége azonban mindig attól függ, hogy a járási és községi vezetés mennyiben támogatja azt a lakossággal való legnagyobb egyetértésben. Előfordul ugyanis sok községben, hogy a vöröskereszt-szervezet tevékenysége csak a tagdíjak beszedésére szorítkozik, vagy — ami még ennél is rosszabb eset — még azt sem szorgalmazza senki a vöröskeresztes titkáron kívül. Járásunk vöröskeresztes munkáját megnehezíti az, hogy nincsen függetlenített járási vöröskeresztes titkár, s vezetői tevékenységének társadalmi ütőn való ellátása sokszor a feladat lebecsülését is eredményezi. Ennek ellenére olyan községekben, mint Tataháza, ahol a vöröskereszté* munkát kollektívvé tudták tenni, az eredmény sem maradt el! Az előző évben a vöröskereszt hat községben szervezte meg az általános szűrővizsgálatot, amelyeken közel tízezer ember vett részt Fen« példáink azt bizonyítják, hogy lehet eredményeket elérni. Ehhez azonban az szükséges, hogy — elsősorban járási és községi szinten nagyobb támogatásban kell részesítem a vöröskeresztes szervezeteket, — értékelni kell munkájukat. jövőben ki fogjuk szélesíteni a véradó mozgalmat is. Ma, amikor a mezőgazdaságban új helyzet alakult ki, új alapokra kell helyeznünk a vöröskeresztes munkát is. Meg szervezzük a tsz-ekben az egészségvédelmi aktivista-hálózatot, s ezzel módot találunk arra, hogy a mezőn dolgozók egészségvédelmével kapcsolatosan intézkedések történjenek. (Friss vízellátás, mosakodás biztosítása sflb.) Minden termelőszövetkezetben lesz egészségügyi felelős, aki az egyes brigádokban dolgozó felelősöket fogja majd ösz- sze. Számukra a tél beálltával elsősegélynyújtás’ és balesetelhárítás teendőinek elsajátítására tanfolyamot szervezünk. A küxségi tanács tekintélyt adhat! í Mélyek azok a feladatok, amelyek közvetlenül a vöröskeresztes szervezetek munkáját kell, hogy képezzék? — Elsősorban is szervezzék meg az egészségügyi tanfolyamokat, előadásokat, vegyenek részt a tisztasági mozgalom szervezésében, rendezzenek szűrővizsgálatokat, ellenőrizzék a közkutak állapotát, mérjék fel a község vízellátását, végezzenek tisztásáig ellenőrzéseket a bölcsődékben, napközi otthonokban, italboltokban és észrevételeiket minden esetben tegyék meg az illetékeseknek. Megvizsgálhatják azt is, hogy a mentőládákat felszerelték-e megfelelően a termelőszövetkezetekben és egyéb vállalatoknál, s ezen túlmenően: ellenőrizzék, hogy a gépekhez szükséges védőberendezések biztosítva vonnak-e. Ellenőrzésük terjedjen ki a védőruhák. védőitalok biztosítására is. Tanácsaink beszámoltatásukkal segíthetik a vörös keresztes szervezeteket elsősorban; de a tagszervezésben és egyes ellenőrzésben való tanácsi részvétel is segítséget, tekintélyt adhat a vöröskereszt szervezeteknek. Munkájuk megjavítása érdekében tapasztalatcserét is szervezhetünk számukra olyképpen, hogy a községi vöröskeresztes titkárokkal a helyszínen fogjuk megvizsgálni egy-egy vöröskereszt-szervezet munkáját. Helyes volna, ha a felsőbb szervek a vöröskeresztes munkát azzal segítenék elő, hogy a helyi titkárok számára egyhetes tanfolyamot szerveznének. Ezen megismertetve őket feladataikkal, elérhetnénk, hogy a társadalom minél több tagja kapcsolódjon be az általános egészség- kultúrát terjesztő munkába. Vizt-n Gergely a bácsalmási járási tanács v. b. elnökhelyettese Tudósítóink jelentik a megélénkült társadalmi munkáról Lapunk tudósítói hétről hétre, hónapról hónapra pontosan jelzik: mikor mi foglalkoztatja elsősorban a községek lakosságát, a helyi tanácsokat. Ezekben a napokban a nagy nyári munkákról — most történetesen a cséplésről, s a csengeri és a ti- szalöki járások versenyfelhívásához való csatlakozásról — érkezik a legtöbb hír. De legalább ennyire figyelemre méltóak azok a tudósítások, melyek megye- szerte a társadalmi munka fellendüléséről és eredményeiről számolnak be. Bácsalmási tudósítónk a strand avatásáról számolt be, melyhez a helybeliek több mint 200 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá, Lusztig József jánoshalmi tudósítónk olyan lelkes munkáról ír, amely- lyel a község szépítésére törekszenek a jánoshalmiak. A tanács felhívására aorra-rendre jelentkeznek a társadalmi munkások, s a Kossuth Lajos utcáEgy kép Ghánából Izmosodik az új társadalmi erő Afrikában is: ghanai dömperkezelő portréja. ban dologhoz is fogtak már. Az utca mindkét oldalán árkot mélyítenek, betoncsöveket fektetnek le, befedik, majd parkosítják. Ezt a mintegy 5# ezer forint értékű feladatot a helyi földművesszövetkezet dolgozói vállalták s a munkában naponta negy- venen-ötvenen vesznek részt Nem maradnak el a Vegyesipari Ktsz és a gépészeti szakiskola dolgozói sem, akik ugyancsak 50 ezer forint értékben szökőkút építését vállalták el a meglevő parkba. Tekintélyes részt kértek a tennivalókból a KISZ-fiatalok is, akik az év végéig Jánoshalma parkosításából, utcáinak rendezéséből és őszi fásítási munkálataiból 60 ezer forint értékű munkára vállalkoztak. Jászszentlászlón a pedagógusok és az iparosok együttes ösz- szefogása mutat példát a köz- ségszeretetbőL -A múlt vasárnap reggel 46-am jöttek össze a tanácsházán pedagógusok, kovácsok, bognárok, szabók, nyugdíjasok, hogy megbeszéljék a törpevízműnél végzendő munkát« — írja Papp Ádám elvtárs, községi tudósítónk. — A Szegedi Vízügyi Igazgatóság három napra dömpereket biztosított a munkához, amelyek 300 köbméter földet mozgatnak meg a vízmű-környéki alacsonyabb területek feltöltéséhez. A társadalmi munka megszervezésében különösen Rétháti József tanár, Vámos András kovát», idős Tamási János, Szabó András méhész, Tóth András és Kiss Vince fejtettek ki lelkes tevékenységet. A városok közül Kecskeméten mintegy 600 ezer forintra becsülhető az es évben végzett társadalmi munka értékei A széktől sportpálya környékét például délutánonként vidám brigádok népesítik be és lendítenek sokat az építkezés ütemén. Ezenkívül sok százra tehető azoknak a társadalmi munkásoknak a száma is, akik a város villamosításában oszlopgyártásban, kábelárok ásásban, tervezési munkákban, parkosításban, óvodaépítésben és számos más, a város szépítését és fejlesztését célzó munkában vesznek részt. Ax orvos segít — ax orvosnak segítenek Az előző év eredményei a bizonyság arra, hogy az egészség- ügyi felvilágosító előadásokon résztvesznek a falu lakói. Ez előadásokat a következő télen mindem községünkben megszervezzük. Tapasztalatunk az, hogy a felvilágosító egészségügyi előadások fokozatosan kialakítják az orvosok és a lakosság igazi, jó kapcsolatát. Ehhez is segítséget jelent a* erős, jól működő vöröskeresztes szervezet; illetve a lakosság és az orvos jó kapcsolata a vöröskeresztes munkát is eredményesebbé teszi. így válik a vöröskereszt igazi segítőtársává az orvosnak. Itt kell megjegyeznem, hogy a * 59 éves kubai Maria Perez félretette a tollat. A vonalas füzet fehér lapján már kékesen csillogott • neve. Szemei nem akartak elszakadni a dülöngélő betűktől. — Ezt én írtam! — mondta félhangosan. Az öröm könnyeket csalt a szemébe. Kissé remegő hangon szólt tanítónőjéhez: — Flora! Tudok már írni! Mario Perez szegényparasztok gyermeke. Hatéves kora óta két keze munkájával kereste kenyerét. Ezzel a két kézzel számtalan kunyhót állított már össze pálmalevelekből; s kevesen értették olyan jól a cukornádvágást éles machettel, mint ö. De azt nem tanulta meg PETŐFI NtFl A Magyar Szocialista Murtk-ásoán Bács-Kiafcun megyei Bizottság« és a megyei tanács lant a. Snriuaiá • szerkesztő bizottság. FeteMa merkesztő: Weither Dániel KladJai PetM Nápe La okiadd Vállalat, kiadd! Mezei István. Kecskemét Széchenyi tér 1i mán 8*ericesttőséel telefonközpont: *-«. 25-1«. Betpohttkat rovat! tl-ZJ. Szerkesztő bizottság! 10-M Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság Mr t/a. Telefoni 17-09 Terjeszti a Magyar Postai IMHzethetőt a helyi oosta hivataloknál és kézbesítőknél. . MMBzetésl díj 1 bőnapra « FI. Bées-Ktakan megyei Nyomda V. Kecskemét) — TeU 1«-». tt-O 59 éves koráig sem, hogyan kell kezébe vennie a tollat. Göndör haja hamufehér színt öltött már, s most a kubai forradalom, Flora segítségével erre is megtanította... • A mikor 1959. január 1-én »* a kubai forradalom elűzte az USA-barát Batista-kor- mányt a szigetről, a számtalan politikai- és gazdasági nehézség melletti szemben találták magukat az egyik alapvető hiányossággal, az analfabétizmussal. A 6,5 millió kubai közül Mario Perezhez hasonlóan körülbelül hárommillió nem tudott írni, olvasni. Az 1,3 millió 5—15 éves gyerek közül több mint 500 ezer sohasem járt isff i'fodrolc fWÄl — Kubai riport — kólába, mert szüleik szegények voltak. De hiányoztak a tanárok is. Az amerikai és a kubai uralkodókörök nem is kívántak segíteni ezen a helyzeten. Céljaik érdekében csupán a lakosság munkaerejére volt szükségük. De ez a nép, amely saját kezébe veszi sorsa irányítását, művelődni, tanulni akar! Sokoldalúan képzett emberekre van szüksége a forradalomnak! Ez az egyszerű felismerés serkentette a neve’ő munkára a forradalom vezetőit. Rövid időn belül iskolának alakították át a kaszárnyákat. Amikor tavaly felkerestem a hírhedt Mancada laktanyát Santiago de Cuba-ban, ahol 1953. július 26-án Castro első támadása sikertelenül végződött, tisztek helyett pedagógusok fogadtak, s priccsek helyett iskolapadok álltak a termekben. A falakon, az egvkori, lengén öltözött lányok képei helyett nagy, fekete táblára irt mondatot láttam: „Aki nem tanul jőt, az nem igazi forradalmár!” D e az itt levők igazi forradalmárokká akarnak válni, mint azok, akik számukra a laktanyát iskolává alakítottak át es újabb es újabb iskolákat építenek. Kőből a nagyobbakat, fából a kisebbeket. Nem tétováztak sokat a tervekkel, hanem nekiláttak az építésnek. A legtávolabbi falvakban is művelődési lehetőséget kellett biztosítani a gyermekeknek és felnőtteknek. Tanítókra is szükség volt! De honnan szerezzenek elegendő pedagógust? A kormány felhívást bocsátott ki, s a városokban már a felhívás utáni első órákban is jelentkeztek tanítók, akik készek voltak, hogy felkeressék a legmesszebb fekvő területeket is. Egyetemi hallgatók, középiskolások iratkoztak fel a listákra. Ezrekre volt szükség? Ezrek jelentkeztek! Így hívták létre a Conrado Benitez népművelési brigádokat Varedero híres luxusstrandján, Playa Azúrban rendezték be a Conrado Benitez brigádok törzstáborát. Korábban csak milliomos amerikai turisták kereshették fel ezt a pompás, kék strandot. Itt kezdődtek meg a tanfolyamok, amelyen a fiatalokat kiképezték a legszükségesebb tudnivalókra. Sokmindent kellett tanulniuk, hogy sikeresen végezhessék munkájukat Kuba legnyomorúságosabb vidékein. Megteremtettek a kormány terveihez szükséges előfeltételeket. Fidel Castro a „népművelés évé”-nek kiálltotta ki az 1961-es évet. Minden hivatalos levélen ott van a felírás: ■„Ano de education” — ^A népművelés éve”. Bárki is kapja kezébe a levelet, rögtön arra gondol, hogy 1961 végén már nem lesz Kubában több analfabéta! * A mikor Mario Perez meghatódottan megszólalt: „Tudok már irni” —, a fiatal forradalmár-lány Flora, az egyik Conrado Benitez brigád tagja nagyon boldognak érezte magát. A magárautaltság, a nélkülözések, az áldozatok: mindezek parányi, múló kellemetlenségnek tűntek az öröm mellett, amelyet Mario szavai kifejeztek ... 8s nem Flora az egyedüli, aki ebben az örömben részesül ... Az idén még számosán fogják tanítványaiktól hallani. .. férfiaktól és nőktől, fiatalabbak- tói és idősebbektől: — Tudok már írni!! (A Neue Berliner Illustrierte riportja. Fordította: Szentirmai LászlóJ
