Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

1961. augusztus 8, Kedd S. oldal Hruscsov rádió- és televíziós beszéde Moszkva (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a szovjet Mi­nisztertanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára augusztus 7-én a szov­jet rádióban és televízióban be­szédet mondott Mindenekelőtt szeren csekívá- natait fejezte ki minden szovjet dolgozónak az új, nagy győze­lem alkalmából, abból az alka­lomból, hogy a Vosztok-2 űr- hajó-szputnyik sikeresen befe­jezte űrrepülését Ma — mondotta — közzétet­ték pártunk központi bizottsá­gának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a szovjet nép e világtörténelmi gyözel­mével kapcsolat«» fdQífvá&át. Hazánk ünnepélyesen megem­lékezik majd az űrhajé* hős­tettéről, mihelyt az űrhajós-pi­lóta Moszkvába érkezik. Az SZKP Központ! Bizottsá­gának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a nevében újbél forró, szívélyes jókíván­ságaimat fejezem ki a szovjet nép, a kommunista párt bátor fiának, German Sztyepanovics Tyitovnak. Gratulálok kiváló tudósainknak, tervezőinknek, mémőkeinlknelk, munkásaink nak, mindazoknak, akik műnká- jukka! előkészítették és meg-i valósították ezt a szovjet ha­zánknak nagy dicsőséget szerző újabb, kiváló hőstettet Hz ipar és a mezőgazdaság helyzete N. Sz. Hruscsov ezután a Szovjetunió hatalmas gazdasági sikereiről szólott Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban jelentő­sen túlteljesítették a hétéves terv első kétéves részletét és si­keresen teljesítették az 1961-es év első félévi tervét is. N. Sz. Hruscsov — itt számadatokkal illusztrálta a szovjet népgazda­ság példátlan sikereit. A többi között elmondotta, hogy a hét­éves terv első két és fél éve alatt 15 milliárd rubellel na­gyobb értékben termeltek ipar­cikkeket, mint amennyit a hét­éves terv erre az időszakra elő­írt A hétéves terv két és fél esztendeje alatt ugyanannyi iparcikket állítottak elő, mint amennyit az egész, 1951-től 1955-ig terjedő Ötéves terv alatt A termelési tervek túlszár­nyalása és a termelési önköltség csökkentése alapján növekedtek a felhalmozások és lehetővé vált hogy körülbelül újabb 3 miliárd rubelt fordítsanak a Szovjetunióban könnyűipari be­ruházásokra. — A hétéves terv a nép Jólé­tének újabb emelkedését is elő­irányozza. Ezt a feladatot is si­keresen teljesítjük. Növekszik a munkabéralap, emelkedik a kü­lönféle árucikkek fogyasztása, sohasem látott arányú lakás- építkezés folyik — jelentette ki a szovjet miniszterelnök, majd így folytatta: — Amint láthatják, iparunk fái dolgozik, egészében véve túl­teljesíti a tervben kitűzött fel­adatokat De még vannak olyan gyárak és üzemek, amelyek nem teljesítik tervüket Ez azt je­lenti, hogy az ilyen vállalatok nem járulnak kellőképpen hoz­zá a hétéves terv határidő előtti teljesítéséhez, nem járnak az élenhaladó kollektívák tízezrei­nek a nyomában. Mindent el kell követnünk, hogy valameny- nyi gyár, üzem, bánya, minden kolhoz és állami gazdaság az összes mutatószámokban telje­sítse és túlszárnyalja a tervben kitűzött feladatokat Hruscsov a továbbiakban a mezőgazdaság helyzetét ismer­tette. Mint mondotta, a legutób­bi két évben a mezőgazdasági termékek termelésének színvo­nala alacsonyabb volt, mint aminőre lehetőségek vannak. Ez bizonyos nehézségeket okozott, a városok hússal, tejjel és zsira­dékkal való ellátásában. Az idén a mezőgazdasági termékek be­takarítása szemlátomást olyan lesz, amilyen még nem volt a szovjet hatalom éveiben. A mezőgazdasági termények vetésterülete összesen megha­ladja a 204 millió hektárt. Ez több, mint bármikor ezelőtt. A termés betakarítása gyors ütem­ben halad. Ami az állattenyésztést Illeti, az országban az év elején 75,8 millió szarvasmarha, 58,7 millió sertés, 133 millió darab juh volt. Ez azt mutatja, hogy megvan a jó alap az állattenyésztés újabb fellendítésére. N. Sz. Hruscsov ezzel össze­függésben részletesen szólott a különböző szovjet köztársasá­gok, így Ukrajna, az OSZSZSZ, Kazahsztán mezőgazdaságának helyzetéről, majd kijelentette: — Egész népgazdaságunk fej­lesztésének távlatai grandiózu­sak. E távlatokat a Szovjetunió Kommunista Pártjának új prog­ramtervezete tárja feL Már most telje» bizonyosság­gal elmondhatjuk, hogy az egész szovjet nép egyhangúlag he­lyesli pártunk programterveze­tét A gyűléseken, a sajtóban, a rádióban és a televízióban a szovjet dolgozók kifejezésre Jut­tatják hogy büszkék lenini párt­jukra, nagy szocialista hazájuk­ra. Hruscsov a Szovjetunió Kom­munista Pártja új programter­vezetének nemzetközi Jelentő­ségéről, hatásairól szólva meg­állapította, hogy a tervezetnek történelmi Jelentősége van a nemzetköri kommunista és munkásmozgalom szempontjá­ból. A béke híved szerte a vilá­gon nagy elismeréssel foglal­koznak a tervezetben foglalt kü­lönböző problémáikkal, s vilá­gosan látják, hogy a nagyszerű célkitűzések csak az általános béke talaján valósíthatók meg. Az imperializmus ideológusai azonban tudatosan kiforgatják a nyilatkozat értelmét, rájuk fogják a kommunistákra, hogy háború útján akarják megolda­ni a vitás nemzetközi kérdése­ket. Ez azonban szeraenszedett hazugság — hangsúlyozta Hrus­csov, majd részletesen elemezte az imperialisták agresszív há­borús készülődéseit, a kapita­lista monopóliumok által kez­deményezett fegyverkezési haj­sza káros, a békés továbbfejlő­désre veszélyes következmé­nyeit A kapitalizmus féi a békés versenytől Szemlátomást arról van szó állapította meg Hruscsov —, logy a legagresszívebb imperia­lista köröK szeretnék meghiú­sítani a kommunista társadalom bélés építésének terveit, A ka­pitalizmus fél a tőle különböző társadalmi rendszerű országok­kal \ aló békés versenytől. Az Amerikai Egyesült Álla­mok es a többi nyugati hata­lom háború céljából fokozza erejét. Ezek az országok óriási összegeket fordítanák fegyver­kezésre. A legutóbbi tizenkét év alatt az Egyesült Államok közvetlen katonai kiadásai több mint háromszorosára növeked­tek. Az idén az Egyesült Álla­mok 53 milliárd dollárt szán­dékozik költeni katonai célokra. Ezenkívül az Egyesült Államok elnöke nemrég újabb három és félmilliárd dollárt követelt ha­sonló célra. Nyugat-Németor- szág a legutóbbi évtizedben hi­vatalos, nyilván szépített adatok szerint csaknem annyit költött katona! célokra, mint Hitler 1933-tól a második világháború kezdetéig. A Német Szövetségi Köztársaság költségvetésének katonai tételei 1961-ben újabb 18 százalékkal növekedtek. Öriási összegeket költ fegyver­kezésre a többi imperialista ha­talom is. Ez azt mutatja, hogy |az imperialisták újból magu­kévá próbálják tenni a szocia­lista országok „elrettentésének” már Dulle» által hirdetett poli­tikáját. Ámde e politika hódolói gon­doljanak a világban jelenleg kialakult tényleges erőviszo­nyokra. Kennedy amerikai elnök bé­csi beszélgetéseinek során azt mondta, hogy a világ két tá­bora között erőegyensúly jött' létre és meg kell akadályozni; a Szovjetunió és az Egyesülj, Államok közvetlen összetűzését, mert ez a legvégzetesebb követ­kezményekkel járna. Kennedy ebben az esetben megmutatta, hogy józanul szemléli a dolgo­kat és bizonyos realizmusról tett tanúságot. Ezt el kell is­merni. Az élet azonban azt kö­veteli, hogy az államférfiak ne csak mondjanak egészséges dol­gokat, hanem politikájukban isf lépjék át azt a határt, amelyen i innen elhallgatják a józan ész) érveit és elvakult, veszélyes já­tékot űznek a népek és az álla­mok sorsával. Legveszélyesebb: a nyugatnémet militarizmns Nem nézhetjük közömbösen, hogy a nyugati hatalmak ag­resszív körei Adenauer kancel­lár segítségével Nyugat-Német- ország összes anyagi és szelle­mi erőit felsorakoztatják a har­madik világháború előkészítésé­re. A Német Szövetségi Köz­társaság már nem az, ami ti­zenhat éve volt, amikor fejet hajtva a győztesek előtt, köte­lezte magát, hogy békés és de­mokratikus úton fog haladni. A nyugatnémet revansisták ma gőgösek, nagy hadseregük van, amelyet támadó hadműveletek­re képeznek ki és szerelnek fel. A Német Szövetségi Köztársa­ság tagja lett az észak-atlanti katonai tömbnek, amely szem­ben áll a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A nyugatnémet állam arculatát ma a militarizálás. a revansista szenvedélyek tobzódása, a kom­munizmussal és minden újjal és haladóval szemben táplált ellenséges érzület, gyűlölet kul­tusza, a pángermán hagyomá­nyok és beállítottság feléledé­se határozza meg. A nyugati hatalmak akaratá­ból több gyúlékony anyag hal­mozódott fel Európa szivében, mint bárhol másutt a világon. Miután a nyugati hatalmak lábba! tiporták a Németország demilitarizálásáról és demokra­tizálásáról a szövetségesek által aláírt egyezményeket, csak a békeszerződés akadályozhatja meg a német militarizmus és revansizmus veszélyes fejlődé­sét Ezért javasolj uk* hogy a Szovjetunió az Egyesült Álla­mok* Anglia, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, s mindazok az or­szágok, amelyek háborút visel­tek a hitlerista Németország el­len, kössenek olyan békeszerző­dést az NDK-val és az NSZK- val, a volt német birodalom jog­utódaival, amely kielégíti mind­egyik fél jogos érdekeit. Ez le­hetővé tenné, hogy a jogot és a nemzetközi szokásokat tiszte­letben tartva* végérvényesen megszüntesük a hadiállapotot, s Európában megtisztítsuk az utat a béke és a békés együttélés előtt — Ne teremtsünk háborús pszichózist. Tisztítsuk meg a lég­kört — hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök. — Támaszkod­junk értelmünkre, ne pedig a termonukleáris fegyverekre. A szovjet miniszterelnök ez­zel összefüggésben kijelentette: A nyugati hatalmak most ve­szélyes mezsgyére taszítják a vi­lágot. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy az imperialis­ták katonai támadást intéznek a szocialista államok ellen. Fi­gyelemmel fogjuk kísérni az események további fejlődését, és a helyzet alakulásától függően fogunk eljárni — mondotta, majd hozzáfűzte: Lehetséges, hogy a közeljövőben meg kell növelnünk a nyugati határ men­tén állomásozó hadseregünk lét­számát és a Szovjetunió más vidékeiről kell hadosztályokat áthelyeznünk a nyugati határ­hoz. Ezzel kapcsolatban esetleg be kell hívnunk a tartalékosok egy részét, hogy hadosztályaink létszáma teljes legyen, hogy fel­készüljünk mindenféle meglepe­tésre. Hruscsov hangoztatta, hogy ezek válaszintézkedések. Az Egyesült Államok ugyanis moz­gósítás jellegű intézkedéseket foganatosít és a háború kirob­bantásával fenyegetőzik. Az Egyesült Államok agresszív tömbökbeli szövetségeséi támo­gatják ezt a veszedelmes politi­kát. „Amikor Ilyen helyzet alakul ki, megengedhetetlen volna* hogy ölhetett kézzel üljünk. A történelem tapasztalata arra ta­nít: ha az agresszor látja, hogy nem részesül visszautasítás­ban, elszemtelenedik. Ha vi­szont visszaufasítágban részesül, csendben marad” — mondotta Hruscsov. Amikor honvédelmi intézke­déseinkhez hozzáfogunk és erő­sítjük szocialista hazánk po­tenciálját — folytatta — válto­zatos rakétatechnikát hozunk létre: ballisztikus, interkonti­nentális rakétákat, különféle hatósugarú rakétákat, stratégiai és taktikai rendeltetésű raké­tákat, atom- és hidrogénbomba töltetű rakétákat, de a többi fegyverfajtára is a szükséges gondot fordítjuk. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottságában és kormányában olyan előzetes vélemény alakult ki, hogy nincs szükség a szovjet fegyveres erők megerősítése végett még több költségelőirányzatra. Ele: gendő az az összeg is, amelyet máris előirányoztunk honvédel­münk megerősítésére, elegendő az a fegyverzet is, amelyet az ipar már most megteremtett, vagy most készít. Nem me­gyünk bele abba, hogy népün-k vállára szükségtelen, és az ügy érdekei által nem igazolt ne­hézségeket hárítsunk. Tárgyalások útján oldjak meg a vitás kérdéseket A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány ma is és a jövőben is megtesz mindent ami tőle függ, hogy elhárítsa a háború kirobbanását. „Megte­szünk és a jövőben is megte­szünk minden tőlünk telhetőt, hogy békés úton, nyugodt lég­körben oldjuk meg a vitás nem­zetközi kérdéseket. A Szovjet­unió senkivel sem akar hábo­rúzni. Nincs szükségünk senki földjére, senki gazdaságára.” Kennedy amerikai köztársasá­gi elnök legutóbbi beszédére utalva Hruscsov kijelentette, hogy az elnök ismét a fenyege­tésekhez folyamodott. Az elnök még attól sem riadt vissza, hogy a Szovjetuniónak valami ultimátumfélét nyújtson be, vá­laszul a német békeszerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatra. — Világos, hogy a harmadik világháború, ha megkezdődnék, .nem korlátozódnék kizárólag * ikét nagyhatalom — a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok párviadalára, hiszed az amerikaiak által létesített katonai szövetségek hálójába ke­rült több tucat állam, amply természetesen szintén a háború örvényébe sodródnék. Mi mind­ezt tekintetbe vesszük és ren­delkezünk azokkal a szükséges katonai eszközökkel, amelyek elegendők ahhoz, hogy a' Szov­jetuniót és szövetségeseit meg- védjük és szükség esetén ne- csak az Egyesült Államok te­rületére mérjünk megsemmisítő csapást, hanem az agresszor szö­vetségeseit is ártalmatlanná te­gyük és megsemmisítsük a vi­lágon mindenfelé szétszórt ame­rikai katonai támaszpontokat Bármely állam, amelyet a szo­cialista tábor elleni támadáshoz ugródeszkául használnak fel* magán fogja érezni csapásunk teljes megsemmisítő erejét — mondotta Hruscsov. Lehetet'en tovább halasztani a német békeszerződés megkötését Ezután újból leszögezte, hogy most már lehetetlen tovább ha­lasztani a német békeszerződés megkötését. Ha még néhány év­vel elhalasztanánk a békeszer­ződést, ez azt jelentené, hogy behódolnánk az agreszív erők előtt és visszakoznánk nyomá­suk előtt. A szovjet miniszterein ök han­goztatta, hogy a nyugati hatal­mak kizárólag ürügyként hasz­nálják fel Nyugat-Berlin köz­lekedési útjainak kérdését és általában a békeszerződést. A szocialista tábor országaira akarják kényszeríteni akaratu­kat. Ha mi lemondanánk a bé­keszerződés megkötéséről, a nyu­gati hatalmak ezt úgy értékel­nék, mintha stratégiai áttörést értek volna el és azonnal bő­vítenék követeléseiket. Azt kö­vetelnék, hogy számoljuk fel az NDK szocialista rendjét, célul tűznék ki a potsdami szerződé^ alapján Lengyelországnak és Csehszlovákiának visszaadott területek elrablását. Ha a nyu­gati hatalmak még ezt is el­érnék, akkor legfőbb igényükkel jönnének elő: azt követelnék* hogy a szocialista tábor minden országában számoljuk fel a szocialista rendszert. Éppen ezért lehetetlen tovább hall­gatni a békeszerződés kérdé­sét. A Német Demokratfktis Köztársasággal megkötendő bé­keszerződés aláírása hatalmas* pozitív jelentőségű tény lesz az egész nemzetközi helyzet fejlő­dése szempontjából. Hruscsov beszéde végén is­mét visszatért az SZKP kong­resszusán megvitatandó prog­ramra, amely a szovjet embe­rek előtt a kommunizmus nagy­szerű távlatait nyitja meg. E program megvalósításához bé­kére van szükség, ezért a Szov­jetunió a béke híve. A nyugati hatalmakhoz fordulva újból ja­vasolta a német békeszerződés megkötésének megtárgyalását.

Next

/
Thumbnails
Contents