Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

1961. angitszfas 9. Weld S. »lflal Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió kormányának felhívása Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa hétfőn felszólított min­den kormányt, s fajra, nemzetiségre, társadalmi hovatartozásra és felekezetre való tekintet nél­kül minden embert, hogy szentelje minden ere­jét az egyetemes és tartós béke biztosításának. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjet­unió kormánya a szovjet tudomány és technika újabb példátlan győzelme, a második embert szállító űrhajó sikerült repülése alkalmából fel­hívást intézett a Szovjetunió Kommunista Párt­jához és a Szovjetunió népeihez, valamenny-' ország népéhez és kormányához és az egész ha­ladó emberiséghez. A felhívás megállapítja, hoogy Tyitov űrha­jós-pilóta szerencsésen végrehajtotta 25 órás re­pülését a Föld körül, s az előirányzott program teljesítése után sikeresen leszállt a Szovjetunió területén. A Vosztok-2 szovjet űrhajó-szputnyik. amelyet Tyitov vezetett, több mint tizenhétszer kerülte meg a Földet, s hétszázezer kilométernél hosszabb utat tett meg ami a Föld—Hold tá­volság csaknem kétszeresével egyenlő. „Ez a hőstett a Szovjetunió, tudományunk és technikánk, s egész népgazdaságunk újabb óriási eredményeit, a szocialista társadalmi rendszer nagy fölényét tükrözi« — állapítja meg a felhívás. A második szovjet űrhajós nagyszerű útja megmutatja — mondja a felhívás —, hogy nincs messze az as idő, amikor emberkormá­nyozta űrhajók indulnak el bolygóközi útvona­lon, a Hold, a Mars és a Venus felé. Nagy távlatok nyílnak meg az emberiség előtt: bir­tokába veheti majd a kozmikus térséget, s el­repülhet a naprendszer bolygóira. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa megállapítja, hogy az űrkutatásban elért szovjet eredmények a győz­tes kommunizmus törvényszerű diadalát tükrö­zik és hangoztatja: -A szovjet emberek Űrrepü­lései azt jelzik, hogy az egész szovjet nép ren­díthetetlenül óhajtja az egyetemes és tartós bé­két, és szilárdan erre törekszik. Űrkutatási eredményeinket a béke, a tudományos haladás és az egész emberiség szolgálatába állítjuk, az emberek javára fordítjuk.« Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa a szovjet ember ér­ielmének és munkájának újabb nagy győzelme al­kalmából forrón üdvözölte a Vosztok-2 űrhajó létrehozásában, előkészítésében és az űrrepülés sikeres végrehajtásában részt vett tudósokat, konstruktőröket, mérnököket, technikusokat, munkásokat, kollektívákat és szervezeteket, ezenkívül szívből üdvözölte German Tyitov szovjet űrhajóst abból az alkalomból, hogy végrehajtotta nagy hőstettét, az újabb nagysze­rű űrrepülést. Kádár János nyilatkozata Moszkvában a német kérdés békés rendezéséről, a Vosztok-2 útjáról, Gagarin és Tyitov magyarországi meghívásáról Néhány órával azután, hogy a moszkvai rádió bejelentette German Tyitov őrnagy űrrepü­lésének hírét, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, aki, jelenleg a Szovjet­unióban tartózkodik, moszkvai szállásán fogadta Vajda Pétert, a Népszabadság, Szepesi Györ­gyöt és Kelemen Gyulát, a Ma­gyar Rádió és Televízió, vala­mint Sugár Andrást, a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudó­sítóját. A fesztelen hangú beszélgetés elején Kádár János megvendé­gelte az újságírókat és Tyitov őrnagy egészségére ürítette po­harát, majd a következő nyilat­kozatot tette: — Ezzel az űrhajóval egy ki­csit másképp vagyok, mint a Vosztok-l-gyel, mert erről én már tegnap hallottam valamit Hruscsov elvtárstól, aki azt mondotta, hogy a tudósok ke­zében van a kulcs, az alkalmas időt várják és indul a második világűrhajó. Az ilyen esemény olyan nagy dolog, aminek ha­tása alól senki sem tudja ki­vonni magát. Az ember egész szivével, eszével, minden idegsejtjé­vel együtt van ezzel a nagyszerű emberrel, aki er­re a nagy útra vállalkozott. Mi egyébként, mint ez a mai közleményből ismeretes, abból a célból jöttünk össze Moszkvá­ban, hogy megtárgyaljuk a ma­gyar nép számára és az egész emberiség számára olyan fon­tos és nagy kérdést, mint a né­met kérdés békés rendezése és a német békeszerződés megkö­tése. Mint a nyilatkozatból is világosan kitűnik, mi a legna­gyobb felelősségtől áthatva, azokról a feltételekről tárgyal­tunk, amelyek biztosítani fog­ják, hogy ezt a megoldásra tel­jesen megérett kérdést meg is oldja az emberiség, hogy to­vábbra is békében élhessen és dolgozhasson. A magyar közvé­lemény különösképpen meg fogja érteni: lehetetlenség tűrni azt, hogy egy új háború viharfelhője gyülekezzék Európa felett, anélkül hogy az előrelátás­ra kötelezett emberek cse­lekednének. Ez komoly és nagy dolog. A fel­tételek, amelyek a kérdés he­lyes megoldásához szükségesek, véleményem szerint adva van­nak. Ehhez egy dolog még per­sze kell: hogy a felelős nyugati államférfiak is a kérdés ko­molyságát teljesen átérezve, és egy kissé az emberiség érdekeit tekintve kezeljék a kérdést. Mi tárgyalni akarunk, de az­zal az eltökéltséggel, hogy a kérdést mindenképpen meg kell oldani. A feltételek között, ame­lyek e nagy és fontos kérdés megoldásához szükségesek, nem utolsó helyen, hanem az első helyen van az a nagyszerű po­tenciális erő, amellyel az em­beriség élén haladó szovjet nép minden területen rendelkezik. Alig néhány napja annak, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja űj programterve­zetét közzétette és vitathatat­lan, hogy a föld minden orszá­gában óriási érdeklődéssel ta­lálkozott ez a program, amely oly nagyszerű távlatot mutat. Ez a békés építés, az emberiség békés útjának, szocialista, kom­munista útjának programja, amely el fogja vezetni a népe­ket, hogy háborútól való féle­lem nélkül, munkájuk gyümöl­csét békében élvezve és boldo­gan éljenek. A Szovjetunió hatalmas erejének, amely — ezt mint családtag mondhatjuk — az egész szocialista tábor ereje is — újabb nagyszerű pél­dája ez a ma felbocsátott világűrhajó. Mi magyarok itt, egymás közt beszélgetve, hiszünk a szovjet tudomány nagyszerűségében, és bízunk abban, hogy az űrutas szerencsésen be fogja fejezni útját. Ez a tudománynak ú.iabb, nagyszerű vívmánya lesz és to­vábbi nagy fejlődést tesz lehe­tővé. Mégis csak ezzel tudom magamnak ezt a gondolatot be­fejezni: szívünk minden vágyá­val kívánjuk, hogy az űrhajós szerencsésen érjen földet. A nyilatkozat után Talarinov, az APN szovjet hírügynökség tudósítója megkérdezte Kádár Jánost, mit kíván mondani a szovjet olvasóik számára. Kádár János a következőket mondot­ta: — Amikor mi magyarok közelebbről megismertük Gaga- rint. rendkívül szimpatikus, közvetlen szovjet embert lát­tunk benne. Már akikor meg akartuk hívni, de mivel több meghívása volt, nem akartunk tolakodóak lenni. Meghívásunk itt van Moszkvában, de még nem tudjuk, mikor tud eleget tenni a meghívásnak. Most szeretnénk mindenki elébe vágni: Tyitovot is nagy szeretettel fogadnák a ma­gyar dolgozók. Hivatalosan meghívom Tyitov őrnagyot. Ha vállalja az üzenet átadását, kérem továbbítsa Tyi- tovnak és az illetékeseknek, a hivatalos meghívást. Talarinov megköszönte a meghívást és megjegyezte, mi­lyen szép lesz, ha Gagarin és Tyitov együtt érkezik magyar földre. Kádár János mosolyogva állapította meg, ha Tyitov őr­nagy visszaérkezik, megalakít­hatja Gagarinnal a világ űrha­jósainak szakszervezetét. Ennek a jövőben nyilván több tagja lesz. Nemes Dezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja megjegyez­te: „Már mag is van a két ala­pító tag." A beszélgetés szívé­lyes légkörben folytatódott. Ká­dár János elmondotta, hogy délelőtt Nemes Dezső elvtárssal sétálgatott a kertben. Nemes elvtárs már találgatta — foly­tatta Kádár János — vajon hány ezer rendkívüli kiadás születik ma világszerte. Hiába, az újságíróknak ez a legfőbb gondjuk. A beszélgetés után Kádár Já­nos a kapuig kísérte vendégeit. A kijáratnál megszólalt a rá­dió és közvetítette Tyitov őr­nagynak, a Szovjetunió Kom­munista Pártjához, a szovjet kormányhoz és személyesen Nyikita Hrusesovhoz intézett üzenetét. Kádár János, Nemes Dezső és a többiek nagy figye­lemmel hallgatták a második űrhajós hangját. Ezután az MSZMP első titkára szívélye­sen elbúcsúzott vendégeitől. CMTIJ. Űrhajósok a moszkvai Vörös téren: Tyitov és Gagarin. Eposzba illő repülés...! Tyitov őrnagy űrrepülése Szinte a világ minden hét­főn megjelenő lapjának címol­dalát a Tyitov őrnagy Űrrepü­léséről szóló tudósítások, cik­kek, kommentárok foglalják el. A hírügynökségi jelentések alaphangja világszerte az elis­merés, a csodálat és a szeretet, az emberiség hőse iránt. Az UPI egyenesen az „eposzi” jel­zőt használja Tyitov útjának jellemzésére. Még az olyan ki­zárólag sporttal foglalkozó vi­láglap, mint a Rómában meg­jelenő Corriere delo Sport is óriási címbetűkkel első oldalon hozza Tyitov repülésének hírét és azt „ragyogó rekordnak” ne­vezi. Az II Messagero az olasz kormány félhivatalos lapja így ír: „Túl minden nemzeti meg­gondoláson, az emberiség üd­vözli a rettenhetetlen űrhajóst, mint az emberiség égjük pol­gárát ... és gratulál önmagá­nak, a világ népei a szellem egyik nagy álmának megvaló­sulását látják ebben az Űrrepü­lésben ...” Ugyanakkor szerte a világon legkülönbözőbb pártállású lapok kommentálják azt a tényt is, hogy ismét bebizonyosodott a szovjet rakétatechnika és űrre­pülés fölénye1, elsősége, s bőven foglalkoznak a történelmi repü­lés politikai jelentőségével. A londoni Daily Telegraph rá­mutat: „Az Egyesült Államok nyilvánvalóan jóval a Szovjet­unió mögött van a nehéz űr­hajók és hajtóanyagaik előállí­tásában.” A londoni Daily Mail tudományos munkatársa Hugh Mcleave megállapítja: „Ma már csak kevés választja el az oro­szokat a Holdtól a bolygók fe­lé vezető úton.” Elismeréssel nyilatkozik az űrrepülésről Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ főde­a világsajtó címoldalain legátusa. Kijelentette, hogy „Oroszország tudományos hoz­zájárulása a világűr meghódí­tásához elragadtatással tölt el bennünket” A Vosztok—2 föld­körüli keringését újabb előre­haladásnak nevezte. „Meggyőződésem — mondta Stevenson —, hogy pontosan ezt a nézetet vallja Kennedy elnök is.” A szovjet űrhajé sikeres út­ját természetesen nem minde­nütt fogadták örömmel. Talá­lóan állapítja meg az Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja: „1961. augusztus 6. Na­gyon rossz nap volt a wa­shingtoni stratégáknak és a volt náci tábornokoknak, akik ismét szerepet kaptak az at­lanti szövetség vezérkaraiban. Ezzel szemben nagyszerű, cso­dálatos nap volt ez minden bé­keszerető és haladó ember­nek... a szovjetek egyszerre foglalkoznak az éggel és a földdel és úgy meghódítani az eget ahogy ők teszik, hozzájá­rul a földi problémák megoldá­sához is,” Az Humaniténeka washingto­ni stratégákról szóló megállapí­tását valóban igazolja több amerikai és nyugat-német lap: ezek elsősorban azt a követ­keztetést vonják le, hogy fo­kozni kell a Nyugat erőfeszíté­seit. A New York Mirror ve­zércikke például azt írja, hogy a szovjet sikernek sok jelenté­se van a Nyugat számára. „Azt kell jelentse, hogy véget kell vetni az amerikai rakéta- és űrprogramban minden huza­vonának, vitának és időpazar­lásnak.” Sőt, a lap szerint az űrutazás egyik tanulsága az, hogy nem szabad engedni a nyugati hatalmak berlini jo­gaiból. Qelek az iivhel A Kozmoszban kering a Föld körül, és benne ül e korszak embere, és néz az ember, néz, a Földre, le s látja a Földet: miként gömbölyűi... Egy ember a kétmilliárd közül, a csillagokba, s Földre néz szeme, kering a Föld, s a csillagok vele, — a feladatát végzi, emberül. Nem értem meg, csak érzem és tudom, hogy jár az ember az égi utón, gyorsabban, mint az én gondolatom. Az ember száll a csillagok felett, onnan jön a Földre az üzenet, és én most felfogom e jeleket. 1: Antalfy István

Next

/
Thumbnails
Contents