Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-04 / 182. szám
1961. augusztus 4, péntek MEDIKUSOK ES MEDIKÁK Orvosnovendékek nyári gyakorlata Ä humorban igen gazdag, örakvidám dr. Lorenz Györgynek, a kiskunhalasa járási kórház belgyógyászati osztály helyettes vezetőjének kedélyes to- borzója sem tudta azonnal feloldani az első találkozásból fakadó feszélyezettséget a nyári gyakorlatukat végző medikusok és a váratlanul odacsöppent újságíró között Három jóbarát Ä téma — már mint az, hogy írunk róluk — tűzbe hozta a fiúkat: Kiss László, Nyúl János negyedéves, Kindl Imre másodéves szegedi és Vilonya Balázs harmadéves budapesti orvostanhallgatókat. Hárman együtt érettségiztek a Szilády Áron Gimnáziumban, így hát régi pajtásokként üdvözölték egymást. Vilonya Balázs honvédség, Kindl Imre pedig a borotai tanács ösztöndíjasaként van itt. Dr. Lorenz György vette szárnyai alá őket, s úgy kezeli őket, mint kollegákat. Ez a barátságos fogadtást jól esett a fiataloknak. — Mindent csinálhatunk felügyelet alatt — mondja a zömök termetű Vilonya Balázs. — Egyszer megmutatta, aztán ránk bízta a megoldást — avatkozik a beszédbe Kiss László^ — Jólesett ez a bizalom — jegyzi meg Nyúl János; — Akármit kérdezünk a doktor úrtól, a nővérkéktől, szívesen válaszoltak — vallják egyöntetűen. A társaság legfiatalabb tagja: Kindl Imre pedig ezt mondja: — Nem tudtunk oda nem figyelni, mert a bonyolult eseteket is olyan érdekesen ismertette Lorenz doktor úr. — Sokat tanultunk — mondják határozottan a fiatalok. „... nem less baj as utánpótlással“ A vlzätii® is mindig együtt voltak. A látottakat megkonzultálták, sőt Lorenz doktor úr néha. a többi osztályok főorvosaihoz is magával vitte az orvos jelölteket Annyira sikerült felkelteni az érdeklődésüket, hogy egyik-másik — Nyúl János, Kindl Imre — még a kötelező időn túl is bent tartózkodott a kórházban és foglalkozott a betegekkel. — Ha ilyenek a többiek Is, akkor nem lesz baj az utánpótlással — mondja nagy szeretettél Lorenz doktor, miközben végighordozza tekintetét a fiatalokon. Kétségtelen, jóleső érzés adni a felhalmozódott tudományából jövendő orvos kollegáinak; Hasonlóan nyilatkozik A sportoló és a sportpálya Ez, ami a képes látható, egyelőre bontás. A kecskeméti Széktől Sportpálya peremén bontják a vékony betonborítást, hogy tetejére sok száz köbméter föld, törmelék megmozgatásával magasítást, még egy beton-lépcsőfokot emeljenek. — Így körülbelül húszezer személy befogadására lesz alkalmas a nézőtér — tájékoztat a burkolat bontásával foglalatoskodó Szilvás! Lajos brigádvezető, aki valamikor is sokat rúgta a lenti, szépen zőldellő gyepen a labdát. •— Már régen nem futballozom, most sakkozom... — meséli — de a sportpályaépítési munkára — amikor ezzel megbíztak — nagyon boldogan vállalkoztam. Remélem, sok kellemes izgalom helye lesz ez a jövőre elkészüld, öltözőkkel, kifutókkal egészen korszerűre alakított kis stadion... dr, SzenitmSdósS LászM főorvos, a sebészeti osztály vezetője is. az osztályán nyári gyakorlatukat végző medikákról — Zseni Arankáról, Rabstein Margitról és Lovász Eszterről. A betegek bizalmáért — A medikák tevékenyen részt vettek az osztály munkájában. Közülük Zseni Aranka tele volt érdeklődéssel, kíváncsisággal, komolyan vette a gyakorlatot, s mindig a munka nehezét kereste. A mostaniak azt bizonyítják: jól alakul náluk a hivatástudat Ezt bizonyítja továbbá az is, hogy időnként szenvedélyes eszmecserét folytattak arról, miként lehetne még színvonalasabbá tenni az orvosképzést egyetemeinken. Az avatásig azonban még s* víz lefolyik a Dunán. Ha hivatástudatukat még továbbfejlesztik, akkor majd orvosként méltán tarthatnak számot az emberek bizalmára és megbecsülésére. Venesz Károly Nyolc ér alatt több mint ezer tudományos könyv A Csehszlovák Tudományos Könyvkiadó az elmúlt nyolc esztendőben 1125 tudományos művet adott ki, összesen több mint 3 250 000 példányban. Ebben az évben tovább szélesedik a tudományos irodalom megjelentetése. Az előirányzat szerint 130 csehszlovák és külföldi szerző művét adják ki A Csehszlovák Tudományos Akadémia kiadója szorosan együttműködik Anglia, az Egyesült Államok, az NSZK stb. tudományos akadémiájának kiadóival. Az idei lipcsei vásáron háromszor annyi csehszlovák tudományos alkotást állítottak ki, mint a megelőző évben. 140 000 izéfLiiSizabyn cAme fikában Az amerikai nők minden képzeletet felülmúló hiúsága fontos nemzeti iparrá fejlesztette az Egyesült Államokban működő 140 000 szépítőszalont, ahol a nők évi 943 millió órát töltenek és több mint ötmilliárd dollárt költenek el. Az amerikai asszonyok ezenkívül évenként több mint kétmilliárd dollárt költenek kozmetikai készítményekre. Mielőtt kigyúlnak a kandeláberek... ... szorgalmas munka folyik a kecskeméti Bethlen kőrúton. Németh György és Bakonyi László villanyszerelők, a DÄV Nagykőrösi Üzletigazgatóságának dolgozói nagy műgonddal kötik be a kábelt a kandeláberosdopba. Munkájuk végeztével társadalmi munkások lelkes csoportjai lepik el a járdát és fedik be a kábeleknek ásott árkot Utána még • héten új fény gyűl ki és ragyogja be a Bethlen körutat sötétedéskor. Vidám élet a Mukertben A Műkert vadonjában lakó madarak vidám csivitelését sem hallani a kint tanyázó gyerekhad önfeledt kacajától, boldog hancúrozásától. Jókedv, vidámság költözik ide nap mint nap. Több iskolás gyerekcsoport között nyolctól délután négyig itt töltik a szünidő napjait az Állami Gyógypedagógiai Intézet növendékei is. Ez az életvidám, csillogó szewion nfp« A Magyar Szocialista MuttkásDár Bács-Klskun megyei Bizottsága és « megyei tanács Lapja. Szerkeszti a szerkeszti bizottság Feleli« ««erkesztö: Weither Dáme Kiadja! • PeWfl Wipe Lapkiadd VáHala’ Feleli« kiadO: Mezei István. Szerkeszt «seg: Kecskemet Széchényi tér 1> azátr SaertceaEtisegi telefonközpont: »-1». »-16. Belpolitikai rovat; 11-2S Szerkeszti bizottság: 10-M Kladöhlvatali KecSkemet. szabadság tér t/a Telefon- 11-09 Teejearu a Magyar Poéta Kifizetheti t á helyi postahivataloknál és kézbesltiknéL BMWzetásl dll 1 bdnapra 1* Ft. Báca-Kiskun megyei Nyomda V. 4 Kerekemét, — TeLi 19-2*. rt-m | Sokmindent meg- | szoktam már vára* £ sunkban. Kezdek „be- | lejönni", hogy a pénztáraknál rendesen álljak sorba; s ha a buszban a lábamra lépnek, hát ne lépjem vissza; ne szidjam gyalog a motorosokat és moto- \ ron a gyalogosokat. f Amint a mondottakból megállapítható, gyakran előfordulok az utcai forgalomban, ilyenkor látom a napról napra feltűnő színfoltokat az új házakon (színfoltokat!), s az új üzleteket... Szépen haladunk...” — állapítom meg magamban. — „Csak így tovább!” Am egy napon olyan benyomás ért, amelyet eleinte nem tudtam hova iktatni. Felfedeztem magamnak az újjávarázsolt csemege, boltot, bementem, szétFoníos ember voltam! néztem, s elhatároztam: duplát fogok inni. Pénz oda, cetli ide, s máris sétáltam a presszóhoz. Egy idősebb férfi éppen előttem szürcsölte feketéjének utolsó cseppjeit. Rendkívül megelégedettnek látszott és nem tudom, jól láttam-e, de rámo- solygott a csinos kisasszonyra. Csak annyit gondoltam, hogy „hm ..De ami ezután jött!!! A kisasszony igen barátságosan azt kérdezte feketéző kollegámtól: „Izlett-e a kávé? Jó volt?” Én ezt már soknak tartottam ... Mert a mosolygás még csak hagyján, de hogy a ..fekete-protekció” enynyire nyílt, sosem hittem volna. Most már mindent értek, mégsem fért egészen a fejembe. „ízlett-e a fekete?” — Kit érdekel az ilyesmi? Elvégre is: „Iszik, nem iszik, nem kap mást!”... Végül is megállapodtam magammal, hogy egyszerű és közismert, jaj de mennyire közismert protekcióról van szó. Távozott a férfi, én következtem. Gondoltam: kivárom, míg a kisasszony megkérdezi tőlem: mit akarok. De nem kérdezett semmit, hanem velem mit sem törődve, újabb főzőcskéhez látott. No, ez megint valami „prot- kávé” lesz — gondoltam, mivel rajtam kívül nem volt ott senki. S újra egy meglepetés! A követlzező pillanatban elém tette adagomat és elvette a £ pénztári cédulát. ,,Lát-r tam a dupla-blokkot” < — mondta és úgy mo-l solygott hozzá, hogy korábbi rosszallásaimat sztorníroztam. Alig ittam meg a kávét, mosolyogva fordult felém a kisasz- szony: „Jónak találta?” „Igazán nagyon jó volt!” — feleltem az igazat minden habozás nélkül és élveztem a nekem kijutó kedves vendéglátást. „Nagyon jól esett!” — mondtam mégegy- szer, határozottan' és köszönés után kellemesen csalódva, derűsen távoztam. Derűsen? —, Büszkén, felemelt fővel, hogy lám, milyen fontosnak tartanak engem, o VevőtJ F. G. mű kisfiú RarBcs Sanyiba, az intézet egyik kedvence. Ha valami elvész, elkallódik az intézetben, vagy itt a kertben, Sár nyika a föld alól is élökeríti. Ö arról nevezetes. Valami hasonló, jó tulajdonsága azonban minden kis társának van. Védve a közüti forgalom forgatagától, itt a Műkertben ki-ki megtalálja a kedvére való szórakozást: fogócskát, bújócskát, társasjátékot Csak a tízórai, meg az ebédosztás jelent közben egy-egy kis, nagyon várt szünetet Mert ez a kinti tartózkodás csodálatos hatással van ám az étvágynál , Egyszóval: vidáman telnek itt a napok, s a gyerekek mostani öröménél már csak a közeli esztergomi — egyhetes — üdülés ígérkezik nagyobb élménynek,
