Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-04 / 182. szám

IMI. »urusztns 4, péntek I. oldai Példamutató eredmények és megszüntethető hiányosságok a Lajosmizse és Környéke Földművesszövetkezet ez évi munkájában G. G. Cikkünk nyomán A vizsgálat megállapította... Negyvenezer forint jövedelem barackból A Duna—Tiszakőzl Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kalocsai 2-es üzemegységében befejezték a három hold sárgabarack sze­déséit Termésük több mint 130 mázsa volt, amelynek mintegy 13 százalékát első osztályúként értékesítették. Szállítottak belőle Bu­dapestre, és 100 mázsára «érződték a Kecskeméti Konzervgyár­ral isi A három hold barackosból ebben az évben 40 ezer forint jövedelmet értek eL Képünkön Hirsch Valéria már az atoisó fa termését önti a ládába. (Pásztor Zoltán felvétele.) Megkétszerezik a tyúktörzset Szovjet segítség a téli öntözéshez A Szovjet Híradó Január 22-i számában „Téli öntözés” címmel tanulmány Jelent meg Alek- szander Pavlov, a mezőgazda­sági tudományok kandidátusá­nak tollából. A cikk elolvasása után az Alsó-Dunavőlgyl Vízügyi Igaz­gatóság levelet Irt a szerzőnek, áld nemrégiben szívélyes hangú válasz kíséretében megküldte a „Fagyott szántóföldek téli öntö­zése” című brosúráit, A könyvecskét az Ideiglene­sen hazánkban tartózkodó szov­jet csapatok egyik tolmácsa — társadalmi munkában — fordí­totta le magyarra. A vízügyi igazgatóság szak­emberei most tanulmányozzák a művet, abból a célból, hogy mi­lyen, a mi viszonyaink közt is alkalmazható módszert sajátít­hatnak el belőle. HíULíS éptiL a 'ffhértá partján A Kunfehértől Állami Gazda­ság üdülőt épített dolgozód ré­szére. A gazdaság szomszédsá­gában, a nagykiterjedésű Kun- fehértó partján hétfőn adták át a környék legszebb nyaralóját. A tetőterraszos, négyszer két­szobás, könyvtárral, társalgóval ellátott, minden kényelmet ki­elégítő épületben hetenkénti, illetve kéthetenkénti váltással üdülnek, pihennek a gazdaság, valamint a társüzemek dolgo­zód. Az első csoport már meg­kezdte a pihenést a kényelmes, rekamiékkal berendezett, ottho­nos szobákban, (vij vasajtaját, akkor egy súlyosabb áramütést kapott Az áramütött munkást a kór­házba szállították, ahol egy órát tartózkodott, majd saját felelős­ségére kijött, és azóta újra szor­galmasan dolgozik. rvy-tnAiviAfiAfyi(Wu*iAruvi<viOi”iVi<viViiVii**ii*iVii*iViVf*i>***A**AAAAAÄAA*A**<>*A*A*^A****^ Szakszerűbben használjuk fel a műtrágyát! A napokban ülést tartott a Lajosmizse és Környéke Föld­művesszövetkezet igazgatósága, amelyen az üzemágvezetők be­számoltak a második negyedévi tervek alakulásáról, valamint azokról a feladatokról, amelyek a harmadik negyedévben előt­tük állnak. Kiváló eredmények A lajosmizsei földművesszö­vetkezet a második negyedév­ben zöldség- és gyümölcsfelvá- sárlásá tervét 224 százalékra tel­jesítette, an.i annyit jelent, hogy huszonhat vagonnal vásároltak többet, mint a terv előírása. E kimagasló eredmény eléréséhez kétségtelenül hozzájárult a ked­vező időjárás is, de döntő mér­tékben közrehatott az a tény, hogy szerződést kötöttek a ter­melőszövetkezeti csoportokkal is. Hasonló kiváló eredmények születtek a baromfi- és fojásfel- vásárlásmál is. Ez utóbbiból a tervezettnél 200 ezer darabbal vásároltak többet a termelőszö­vetkezeti csoportoktól és a még egyénileg gazdálkodóktól. Ebben nagy segítségére volt a földmű­vesszövetkezetnek a kukorica­akció, valamint a termelőszö­vetkezeti csoportok kezdemé­nyezése: minden szövetkezeti gazda egy baromfit adjon át az fmsz-nek. Említésre méltó, hogy bizonyos mértékig sikerült el­szigetelni a feketézők és a ba­romfi üzérek tevékenységét is, ami elsősorban a szerződéskölté­seknek köszönhető. A lajosmi­zsei földművesszövetkezet ugyan­is a csirke, kacsa, pulyka ér­tékesítésének szerződéstervét 100 százalékon felül teljesítette. Ahol még hiba van Nem volna teljes tájékozta­tónk, ha elhallgatnék a lajosmi­zsei földművesszövetkezet két — a vendéglátó és a kiskereske­delmi — üzemágának tevékeny­ségét. A második negyedévben a kiskereskedelmi üzemág csak 95.3 százalékra teljesítette for­galmi tervét. Egyedül élelmi­szercikkből sikerült a tervet 1,1 százalékkal túlteljesítenie, a ru­házati és az iparcikk árusítása azonban csak megközelítette a 10* százalékot A vendéglátó üzemág a múlt év hasonló idő­szakához képest felemelt tervet kapott, ■ csupán 0,4 százalékkal maradt el a tervtel jesítéstői. Jobb szervező munkával ezt a lemaradást is lehetett volna pó­tolni. Erénye ennek az üzem­ágnak, hogy a saját készítésű ételekből a második negyedév­ben meglehetősen JÓ forgalmat bonyolított le. Külön kell megemlítenünk a két kereskedelmi üzemág mel­lett a mezőgazdasági üzemág munkáját Ebben az évben 30 holdon cukorrépát termeltet az Ercsi Cukorgyár megbízásából. Ezenkívül még 10 hold mák, e 21 hold anyarozs termesztésére kötött szerződést. A községben a földművesszövetkezet megho­nosította a házinyúl tenyészté­sét is. A harmadik negyedév feladatai Az igazgatósági ülés megszab­ta az üzemágaknak a harmadik negyedévben végrehajtandó fel­adatait is. Ezek szerint a felvá­sárlási üzemág dolgozói meglá­togatják a termelőket, s újabb szerződéseket kötnek. A zöld­ség- és a gyümölcsfelvásárlás érdekében a termelőszövetkezeti csoportoknak segítséget nyújta­nak a termények szedésében, osztályozásában és csomagolásá­ban. A kereskedelmi üzemág Ladánybenén új iparcikk-bol­tot nyit, amelynek forgalma elő­segíti majd a vásárlók jobb el­látását, de a terv teljesítését is. A vendéglátó üzemágnál meg­szigorítják az ellenőrzést, a me­zőgazdasági üzemág pedig biz­tosítani kívánja, hogy a kiadott előlegek visszatérüljenek a föld­művesszövetkezeteknek. Lapunk július 18-1 számában közöltük, hogy Meleg Józsefet, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat dolgozóját súlyos áram­ütés érte. Utaltunk arra, hogy a felelősség megállapítása cél­jából az SZMT munkavédelmi csoportja vizsgálatot indít. A vizsgálat adataiból megtud­tuk, hogy a balesetért felelős a vezetőség, mert részben elmu­lasztotta az óvórendszabályok betartását Ugyanakkor mulasz­tást követett el az szcenter-saj- tót Javító villanyszerelő la, aki nem kereste, miért zárlatos a gép. A gép kürfll szanaszét heverő vasdarabok elvezették a zárlati áramot a géptől. Egy Ilyen árammal telített vasdarabra lé­pett rá Meleg József, ■ kisebb áramütést kapott. Amikor pe­dig megfogta a TMK-műhely Megyénk termelőszövetkeze­tei ebben az évben több mint 5 ezer vagon — félmillió mázsa — műtrágyát használnak ÍeL Ennél is többre, a rendelke­zésre álló mennyiségnek a két­szeresére van igényük. A felhasznált műtrágya mennyisége as elmúlt évek­ben ugrásszerűen emelke­dett közös gazdaságainkban. Amíg 1957-ben 167, a követke­ző évben 855, tavalyelőtt 2000, az elmúlt esztendőben 2600 va­gonnal szórtak a földekre, az idén a már említett mennyiség­nél tartanak, s jövőre több mint 7 ezer vagonnal használ­nak feL Az intenzív fajtáikon kívül a műtrágya nagyobb mértékű fel­használásának tudható be a ga­bonatermés növekedése, s az, hogy ma már búzából nem rit­ka a 25—30 mázsásnál is maga­sabb átlagtermés sem, amely nem is olyan régen még a hat­tíz mázsa között ingadozott Az eredmény azonban még általánosabb és nagyobb lehet­ne, ha a műtrágyát szakszerűb­ben használnák íeL A növények által felvehető áperő ugyanis mindig a leg­kisebb mértékben meglevő táp­anyaghoz igazodik. Ügy van a íövény is, akár az az ember, kinek egy mázsa sertészsír, igyanennyi só, de csak egy ka­réj kenyér áll a rendelkezésére. Rövid idő után éhes maradna, 556 darabos toJŐtörzzsel gaz­dálkodott az idén a kiskunha­lasi Vörös Október Termel Ő- szövetitezet A baromfitelep si­keres munkájára ml sem Jel­lemzőbb mint hogy « félévi to­jástermelési tervet több mint 7 ezer darabbal túlteljesítették. A példát a műtrágyára vo­natkoztatva) ha a gazdaságok vezetői nincsenek tekintettel erre az úgynevezett minimum- törvényre, figyelmen kívül hagyják az egyes műtrá­gyák megfelelő tápanyagá­nak az arányát, akkor a ki­szórt műtrágya egy része hatástalanul marad a ta­lajban, elvész n növényzet számára, így az érte kiadott pénz, • a vele való munka pazarlás volt. Több helyütt még előforduló -gyermekbetegség-« ez a pazar­lás, amelynek mértéke a fel­használó szakértelmének a mér­tékét is jelzi. Megfontoltabban, szakszerűb­ben kell a műtrágyaféléket fel­használni: Elsősorban nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a talajtípust A világosabb színű, televényben szegényebb, kevés­bé termékeny talajok több nit­rogént kívánnak. A nagyobb, természete« termékenységű ta­lajok kevesebb nitrogén műtrá­gyát Igényelnek a tápanyag­egyensúly megteremtésére. A trágyázottság is szem előtt tartandó » műtrágya felhasz­nálásánál. A gyengébb talajtípus is feljavulhat rendszeres és sűrűbb istállótrágyázással, s ebben az esetben kisebb lesz a nitrogénigényei. Lényegesen befolyásolhatja a A szövetkezet baromfi telepéli a napokban válogattak kl MO darab temyészjéroót. — ame­lyekkel lényegében megkétsze­rezik a tojóállományt, — 900 darab paprikásnak való csirkét pedig szerződése» kötelezettség teljesítésére átadtak a Baromfi- feldolgozó Vállalatnak. vényről van-e szó, és az aöklcTb vagy elvén ültén, magtermsssté® után kerül-e betakarításra. A vénültebb állapotban levőt* gyokérmaradványainak a knc- hasztásához több nitrogén mű­trágyára van szükség. Figyelembe kell venni M utónövények fajlagos tápanyag­igényét la. Különöse® foszfor- igényes növények: a burgonya« a répa, a pillangósok, nitrogén- igényesek viszont a nem pil­langós szálastakarmányok, min* például a csalamádé. A műtrágya pazarlásának meg­szüntetése végett i azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek még nem tet­ték meg, forduljanak a Kecskeméti, Kiskunfélegy­házi, Solti, Kiskunhalasi, Csátaljai vagy a Bácsalmá­si Gépállomáson működő talajlaboratóriumhoz, a ott vizsgáltassák meg földjei­ket. A kapóit szakvélemény fi­gyelembevételével ne szórja­nak ki olyan műtrágyát, amely­re nincs szükség és az egyes műtrágyákból csaJc annyit hasz­náljanak fel, hogy egyik se maradjon a talajban kihaszná­latlanul. így lehet elkerülni a műtrá­gyával folytatott pazarlást — amely nem kevés -ablakon ki­dobott- pénzt jelent És a szak­szerű műtrágyázással lehet nö­velni termésátlagainkat is. Dr. Tompa László megyed talajerőgazdálkodási felügyelő Hórommázsás hússertés A kiskunfélegyházi Lenin Tsz állatállománya szépe® fejlő dik, s ebben jelentős helyet foglal el a sertésállomány is Magunk is megcsodáltuk az egyik apaállatot, a 296 kg súlyú magyar hússertést Képünkön: a szövetkezet elnöke, Agó József büszkén mutatja meg a látogatóknak a szép sertés­példányt (Lakatos József felvétele.l mert csak a kevéske kenyérhez j mért zsírt és sót fogyaszthat- j ná eL J íitrogénigényt az elővetemeny minősége, s az hogy például pil­langós vagy nem pillangós nő-

Next

/
Thumbnails
Contents