Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

S. oldat 1961. augusztus 31, csütBrtStc SZEDIK A DOHÁNYT Megyénk egyetlen áramelosztója Az Űj Élet Termelőszövetke­zetnek öt hold dohánya van. Távol a falutól, dombos oldalon messzire látszanak a hatalmas Söld levelek. Köztük asszonyok sürögnek: szedik a dohányt. Bagó Antal, a termelőszövet­kezet elnöke vállalkozik kísé­rőnknek. Azt mondja, úgyis meglátogatná a szedőket, meg kíváncsi is, hogy az utóbbi na­pokban mennyit fejlődött a do­hány. Tavaly ugyanekkora terü­leten termesztették, tele Is lett a pajta, alig tudtak mozogni a feli űzött, hatalmas levelektől. — Ebben az évben mostoha Volt az időjárás a dohányra — mondja, miközben cigarettára gyújt. — Ennek ellenére leg­alább annyi termésre számítunk, mint amennyi tavaly volt Kezet fognánk a szedőkkel, de azok szabadkoznak, mondván, fekete a kezük a dohánylevél­től. Gyorsan haladnak a sűrű sorok között. Pálinkás Imréné, Papp Rózsa, Kálmán Erzsébet és Bíró Sándomé naponta 200— 250 kilót szed. Amint megtelik a kocsiderék, Khósz János foga- tos viszi a központba, ahol Csá­ki Lajos bácsi és a többiek nagy szakértelemmel spárgára fűzik a leveleket. A hetvenéves Csáki bácsi régi szakértője a dohánynak. Gál Endre és Balazsev Márk sem fiatalember, de még mindig szí­vesen dolgozik mind a kettő a szövetkezetben. Csáki bácsi irá­A pajtában Csáki Lajos és Ba­lazsev Márk nagy szakértelem­mel felfűzi a dohányt nyitásával raktározzák a do­hányt, amelyet kiszáradása után adnak majd át szerződésre a beváltónak. — Nagyon kényes a dohány. Vigyázni kell rá — mondják. — Páramentesen kell tárolni, kü­lönben megfeketedik. Ml ebben az évben is minőségi árut aka­runk átadni. Irta és fényképezte: Márkus János Khósz János kocsival szállítja a dohányt a szövetkezet pajtá­jába. Papp Rózsa a hatalmas do­hánylevelekkel. *60 helyett 100 garnitúra szobabútor Látogatás a transzformátorállomáson Kívülről szerény épületet látunk a kukoricások között, ha kinézünk az autóbusz ablakán, amint Kecskemétet elhagyva Félegyházára utazunk. Az épü­let udvarán több irányból be­futó hatalmas, áramot szállító vastraverzes ikeroszlopok ta­lálkoznak. Akaratlanul is több neves magyar feltaláló neve — Déri, Bláthy, Zipemovszky — ötlik eszembe, akik a múlt szá­zad végén szerkesztett vasmagú transzformátoraikkal sokat se­gítettek a villamosenergia sok­rétűbb felhasználásának kiala­kításában. Ez a hatalmas, teljességében csak belülről kibontakozó transzformátorállomás a villa­mos energiát szállító országos hálózat egyik állomása, me­gyénknek egyetlen ilyen léte­sítménye. Az állomás feladata, hogy a magasfeszültségű ára­mot transzformálja, elossza az Áramszolgáltató Vállalatnak. Az állomás életéről Juhász Béla vezetőfelügyelővel beszélgetünk, aki elmondja, hogy az utóbbi 15 évben vjllamosenergia-gaz- dálkodásunkban is jelentős fej­lődés tapasztalható. A felszabadulás előtt csupán a bánhidai erőmű volt távvezetékkel ellátva. A vil­lanyáramot az úgynevezett he­lyi erőművek szolgáltatták. Ezek az erőforrások nagy veszteség­gel dolgoztak, üzemzavar ese­tén pedig teljesen megszűnt a villanyszolgáltatás. Ma már hatalmas erőműveink vannak, ezenkívül a nemzetközi -egyezmények alapján a szom­szédos szocializmust építő or­szágoktól is jelentős mennyisé­gű energiát kapunk. — Mi az állomás feladata? — A mi feladatunk a követ­kező csatlakozó állomásig at távvezetékek karbantartása, 'O­vrtása és esetleges üzemzavarok elhárítása, valamint a kapcsoló berendezések, működtetése «- mondja Juhász Béla. A vezérlő állomáson jelenleg Balázs József tart szolgálatot. A reá bízott műszerek fantasz­tikus mennviségű áramfogyasz­tást mérnek. — _ Ezek a műszerek jelzik azt is, ha valahol tönkremegy a hálózat, de csak 15*=30 kilo­méternyi pontossággal, Ezért aztán nehéz dolga van a terep­járó népkocsin ülő karbantar­tóknak. Érdekessége a hálózati rend­szerünknek továbbá az is, hogy­ha elszakad valahol a vezeték, az országos hálózat a többi ál­lomásról kellő áramot ad a fo­gyasztónak, a míg kijavítják a hibát — mondja Balázs József. Fárftd*á208 és veszélyes az állomás dolgozóinak mun­kája. Ha esténként felgyújtjuk a villanyt, bekapcsoljuk a vil­lanytűzhelyet, vagy vasalunk, gondoltunk néha a transzfor­mátorállomás névtelen kato­náira, akiknek segítségével el» jut hozzánk a fény. —t* —r. Olcsóbb ár a lakossági rendeléseknél a Bajai LakberendezőSzövetkezetben Egy mi megtakarítanak a nyárfatelepítésnél Takarékossági fórum Űj műszaki normákkal A Bajai Gyapjúszövetgyárban bevezetett új műszaki normák alapján majd minden munkafo­lyamatban emelkedett a terme­lékenység. Például a szövőelő­készítőben a vetülékcsévelőknél a tervbe vett 59,7 százalékról 63,7 százalékra, a cémázóknál 24,4-ről 28,3-ra, a festődében a laza mosóknál 46,5 százalékról 61, a savazóknál 60,7 százalék­ról 61,7, a szárítóknál 59,3-ról 69,9, a festőknél pedig 65,8 szá­zalékról 69 százalékra emelke­dett. Termelékenységből A ZIM Kecskeméti Gyáregy­ségének dolgozói az első félév­ben 5630 fürdőkáddal gyártot­tak többet, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. Ez o ter­melésemelkedés azért is orvén detes, mert 4538 kád a beveze­tett műszaki intézkedések során kizárólag a termelékenység nö­veléséből adódik. Csökkenteni kell A Fűszer- és Édességkereske­delmi Vállalatnál a raktározási és árukezelési költségeket az el­ső félévben 38 ezer forinttal túl­lépték. Ez azért fordulhatott elő, mert az engedélyezettnél több áru romlott meg, ugyanakkor megnövekedett a törések száma is. Különösen a kecskeméti fiók dolgozóinak van bőséges tenni­valója a költségek csökkentésé­ért. Nem értjük A Tiszakécskei Permetezőgép­gyár dolgozóinak felajánlása között szerepel az is, hogy az első félévben az egyéb költsé­geknél 55 ezer forintot takaríta­nak meg. A legutolsó értékelés szerint felajánlásukból semmit sem teljesítettek. Ellenben az anyagköltségeknél a vállalt 199 ezer forinttal szemben 474 ezer forintos megtakarítást értek el. Ezek után azt nem értjük: miért nem sikerült az egyéb költsé­geikkel is takarékoskodni? A KORSZERŰBB termelés, a szalagrendszer bevezetése újabb eredményeket hozott a Bajai Lakberendező Szövetkezetnél. Eddig negyedévenként 60 gar­nitúra Békés típusú, fényezett szobabútor készült az üzemben. Időközben a munkások begya- korlottásgával, főként a munka ésszerűsítésével, műveletek ösz- szevonásával megteremtették an­nak lehetőségét, hogy a negye­dik negyedévben már 100 gar­nitúra szobabútort adjanak a kereskedelemnek. MIND gyakoribb a szövetke­zetben az is, hogy az egyedi megrendelőket a bútor átvételé­nél kellemes meglepetés éri. Ugyanis a rendelésnél közölt ár helyett az utókalkuláció 5—10 százalékkal kevesebb összeget mutat. Egy-egy kárpitozott gar­nitúránál, vagy más egyedi bú­tornál ez olyan jelentős megta­karítás, hogy a szövetkezetnek nem is kell ennél jobb propa­ganda. Jelenleg annyi a meg­rendelés, hogy a kárpitos üzem vezetőinek gondot okoz a vásár­lók kielégítése, A TERMELÉS növelése mel­lett, a vezetőség állandó gondot fordít a tagság egészségügyi, szociális és szórakozási igényei­nek kielégítésére. Tavaly jól felszerelt kultúrtermet rendez­tek be. Idén üzemorvosi rendelő, a gyermekek részére pedig für­dőmedence épült. A szövetkezet vízitelepén hozzákezdtek a« új kabinsor építéséhez. A közösségi együvétartozás szép példája, hogy itt a testvérszövetkezetek­nek is biztosítanak egy-egy ka­bint. A napokban az érsekcsanádi csemetekert ültetvényeit róttuk Halász Józseffel, a kert vezető­jével és Mándity Istvánnal, a növényvédelmi agronómussal. A gyönyörű fehérnyár ültet­vényen svéd típusú öntözőberen­dezés segítségével biztosítják az állomány vízellátását. A nagyle- velű hárs olyan szép, amilyen a megye más csemetekertjeiben alig van. Halász József elmond­ja, hogy a hársmagvakat ősszel, leszedésük után veremben réte­gekbe rakják és öntözik. Feb­ruárban, amikor a föld fagya ki­enged, a magot betonozott rak­tárhelyiségbe Viszik, s de§zk,ala- pokkal dörzsölik, hogy a mag­házburok leessen róla, majd jó magágyba elültetik. Ezzel a mód­szerrel egy évet megtakarítanak, hiszen másutt a magot egy esz­tendeig fektetik. Az előbb el­mondott módszerrel a hársmag- vak jól csíráznak, szépen fej­lődnek. A fél hektárnyi fenyőültet­vény is minden dicséretet meg­érdemel. Halász József elmond­ta, hogy a magot saját anyagból, a legszebb fenyőkről gyűjtik. Tavasszal korán vetnek (lehető­leg őszi mélyszántásba), amikor a hőmérséklet a 18 fokot tartó­san nem haladja meg. Erre azért van szükség, hogy a nagy hő­mérséklet ingadozásokat kikü­szöböljék, Halász József több éven át megfigyelte, hogy kései vetés esetén a fenyő magháza feltolja magával a talajt, s a felszínen az erős napsugár ked­vezőtlenül hat, s a kis fenyő ki­dől, elpusztul. A korai vetéssel tehát ezt akadályozzák meg. A kései magvetésekben a gomba­betegségek is jobban elszaporod­nak, s az amúgy is gyenge állo­mányt elpusztítják. A látogatás az irodában vég­ződik. A falakon elismerő ok­levelek, a csemetekert legjobb dolgozóinak fényképei láthatók. Húsz asszony, illetve leány dol­gozik itt, akiknek szorgalmát Halász József csak dicsérni tud­ja. A megfelelő szakmai irányí­tás és a dolgozók lelkes munká­ja valóban példássá teszi az ér­sekcsanádi csemetekertet. Szűcs József Tudja-e hogy,.. .'.". létezik egy cápafajta, amely kétszázhetven kilogram­mos önsúlyát játszi könnyed­séggel a víz felszíne felett 9 méter magasságba tudj* fel­dobni. .!. szarvasok, őzek és más növényevő állatok is szenved­nek időnként rossz bélműködés miatt és ennek gyógyítására csersav tartalmú ágakat és fa­kérget fogyasztanak. ... kutyák, lovak és marhák irtózva kerülik azokat a helye­ket, ahol sugórzásmérő műsze­rek tanúsága szerint a földnek erős kisugárzása van, i. ■ a menyét egy nap alatt- nem kevesebb, mint 44 egerei < öl meg, melyeket homokkal ta- {kar be és „konzervál” később) ’ fogyasztásra. A sárgára festett gé­pek ontják a papriká­val telt zacskókat a Kalocsai Fűszerpapri­kaipari Vállalat cso- magolójában. A gépek mellett Matos Tstván- né és 22 tagú brigádja küzd a szocialista cí­mért. A brigádvezelő mellett Sántha János- né, Heckele Károlyné, Czár Rózsi és Hegedűs Pálné. Kezük úgy jár mint a motolla. 45—55 mázsa őrölt paprikát 2—5 dekás zacskókba szétporciózni ügyes és szorgalmas asszonyke- zek.et kíván. — S ebben nincs hiány — mondja Me­zei István, az üzem­rész vezetője. Tőle tu­dom meg, hogy a bri­gád tagjai 5—7 éve dolgoznak együtt. Is­merik egymás szoká­sait. hibáit, tudják ki, mire képes. A megér­tés. együvétartozás és .Jífn nUáihétkfí zn a# fik A szocialista brigád címért... szorgalom fémjelzik a brigád tevékenységét. Késés, igazolatlan mu­lasztás nem fordult elő, fegyelmi vétség címén egyetlen brigádtagot sem vontak felelősség­re, Sőt volt olyan idő, amikor azért „vesze­kedtek” a brigádtagok­kal, hogy ne Jöjjenek olyan korán. Ök vi­szont azt mondják: — Ha az ember többet akar adni, akkor idő­ben elő kell készíteni a munkát. Ennek kapcsán ke­rült széba, hogy a bri­gád miként birkózik meg az új norma adta megnövekedett felada­tokkal. — A régi keresetért most többet kell adni. Míg régebben 54 kilő paprika becsomagolá­sáért öt forintot, addig most 61 kilóért hat forintot kapunk — mondja Sántha János- né. — Az új normával is 102—103 százalékra teljesítjük a tervet — veti közbe Heckele Ká­rolyné. A munkaügyi osztá­lyon elmondják, hogy a brigád tagjai a laka- , fosokkal együttműköd­ve egy ragasztó adoga­tógép előállításán fá­radoznak. A brigád sok gon­dot fordít a kulturáló- dásra is. Meghallgatták az üzemben rendezett munkásakadémia elő­adássorozatot, rendsze­res látogatói a könyv­tárnak. Ezenkívül meg­találjuk őket a külön­böző társadalmi meg­mozdulásoknál. Ott voltaic a kórház víz­hálózatának kiépítésé­nél, a vállalat Szelidi- tói üdülőjének építésé­nél, s ha a szükség úgy kívánja, az áltáluk patronált termelőszö­vetkezetben segítenek. Mindezek ellenére sem kapták meg a szo­cialista címet, mert két feltételt — a belföldi kiszállítási tervet és a balesetcsökkentést nem teljesítették. A búcsúzáskor vi­szont megígérték, hogy a legközelebbi érté­keléskor már az ő ne­vük mellett is ott lesz a megtisztelő szocia­lista brigád cím jelző. Ha ők mondják, akkor nincs okunk ebben ké­telkedni. V. K. 5

Next

/
Thumbnails
Contents