Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-30 / 204. szám
- Elkészítette az 1961/62-es évre & irodalmi színpadának műsortervét a Tiszakécskei 638-as szá- ímú Helyiipari Iskola KISZ- Wzervezete. A lelkes fiatalokból fellé, mintegy ötven főt számláló (együttes az elkövetkező időben «nég színvonalasabbá szeretné [tenni műsorát, hogy ezzel bizonyítsa: nem véletlenül jutott az t rszágos döntőben elért kiváló elyezéshez. . Az Irodalmi Szfnpad mfisor- ilerve a következő: „Rengj csak löld” (emlékműsor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (évfordulójára), „Hazug álmok papjai szűnnek” (ateista irodalmi műsor), „Európa vigyázz!« (háborúellenes, antimilitarista műsor), „Vallomás” (a világiro- dalom legszebb szerelmi költeményei). Reméljük, hogy a fiataloknak eme úttörő munkáját a közeljövőben mind a hazai közönség, mind pedig a megyei és járási intézmények még nagyobb figyelemmel kísérik majd, mint ahogy eddig tették. Kívánunk a lelkes együttesnek további eredményes munkát és sok sikert Kovács Géza levelező Kiké szült a műsorterv 1961. augusztus 30, szerda A MACyAg SZOCIALISTA MUNKASPAftT BACS - KISKUN MECYEI LAPJA Őrködjenek éberen, hegy baleset ne fordulhasson elöl — Munkavédelmi vizsgáztatás Kecskeméten — Kéri István csoportvezető ezen a reggelein is szokott időben indult el hazulról. Most azonban nem a vállalathoz sietett — útja máshová vezette: egy vizsgabizottság irodájába, ahol rajta kívül már többen várakoztak. Ott találta munkatársait is, a Kecskeméti Finom- mechanikai Vállalat műszak- és csoportvezetőit. A vizsgafeladat: Ismertetni azokat az óvórendszabályokat, amelyekre a balesetmentes Jó VENDÉG —> JÓ VENDÉGLŐ — Minek a tartam? — A tegnapi hásho® la Jól Jött volna. Napközben Arpaosztás A magtár elé költözött az iroda. Már amennyire egy közönséges, öreg asztalt, rajta listákkal, kimutatásokkal, egy széket és a tsz-iroda egyik dolgozóját együttesen irodának lehet nevezni. Körötte hármas, négyes csoportokba verődve, hónuk alatt zsákokkal várakoznak a tsz-gazdák, a kunszállása Alkotmány Tsz egyik brigádjának tagjai. Árpaosztásra várnak. Az aratás, cséplés verejtékfacsaró, kemény munkája után kellemes dolog a zsákot tartani a fizetség egy részéért. »Ennyit meg ennyit viszek haza... Várja is már a jószág...« — számolgatják, mesélik egymásnak, s a több munkát végzők most az irigyelt több jövedelem várományosai... De mi az a mormogás, zúgolódás az «asztal-iroda-« kőről? Nézzük csak! — ...Akkor nem tévednek soha, amikor a munka ki porciózásáról van szó?... Csak a fizetéskor?! — kapom el a méltatlankodó, haragos megjegyzést — Ne is vegye át Józsi bácsi! Mégiscsak disznóság, hogy kettőjük munkájáért negyven kilót akarnak adni, mikor több mint a duplája jár! — szól közbe egy indulatos hang. — Nna! Tessék, nálam is tévedtek! Nekem is rosszul írták ki — méltatlankodtak egymás után többen. Pillanatok alatt mint a megbolygatott méhraj lett az imént még örömmel várakozó csoport A párttitkáa- éppen a legjobbkor vetődött erre. Egykettőre embergyűrű vette körül. Én beteg ember létemre nyolcszáz négyszögöl álló és ugyanannyi dőlt árpát arattam le az asszonnyal együtt. Az előírás szerint ezért kilencven kiló járna. Hogyan lehet, hogy az irodában mégiscsak negyvenet írtak ki?... Ni,, itt áll a szerződésen... Hát lehet így becsapni az embert?? — panaszkodik elkeseredetten Józsi bácsi, s utána a többi érdekelt *— Utána nézünk, emberek. Biztosan tévedés van a dologban — próbálja nyugtatni a hangulatot a párttitkár, de a méltatlankodás nehezen csitul. Egyikük szúrósan odaveti: Nem utána, elébe kéne nézni a dolgoknak, hogy az irodában ilyesmiben ne tévedhessenek!... Jóllehet a kijelentó pillanatnyi haragjában nem is gondolt különösebben a tsz adminisztrációt végző dolgozóira, rrA mégis megjegyezzük: fontos munka az övék, és nem mindegy, hogy végzik el. Lám csak, az elszámolásokba csúszott hiba, a kimutatások pontatlan vezetése hová vezetett! Hány ember munkakedvét szegte, napját rontotta el! Lelkiismeretesen, gondosan, pontosan az adminisztrációval! A tsz-irodák könyvelői, adminisztrátorai sokat tehetnének ily módon a jó munkaszellemért, a nagyüzemi gazdaságok megszilárdításáért. Perny Irén munkavégzés érdekében szükség van. Jó védőszemüveg — biztonságos munka A bizottság elnöke egyenként szólítja a vizsgázókat Kéri István a csiszolókövet hajtó gépek működése közben használatos védőszemüvegről felel: — Ezeket a gépeket csak zárt szemüvegben dolgozó munkások kezelhetik. Az a szemüveg nyújt biztonságot a szilánkok ellen, amelyik hézagmentesen simul és munkaköziben nem törik eL Mivel az üveg könnyen homályosodik. páramentesítővel kell bevonni. A jó látás fontos feltétele a munkának... — A biztonsági szemlét mikor kell megtartani? — hangzik az újabb kérdés. — Negyedévenként — Nem. Rövidebb időközönként. Minden üzemben, vállalatnál havonta szükséges. Ezen a szemlén a vállalat vezetője — vagy helyettese —, főmérnöke, csoportvezetője és társadalmi munkavédelmi felügyelője vesz részt — mondja a vizsgabizottság elnöke. A» tereiiJen nem gyerekjáték ! A következő feleli Jffaczák Mihály, Ugyancsak • Finom- mechanikai Vállalatnál dolgozik, a forgácsoló műhely csoportvezetője. — 2® okozza a robbanást a hegesztőapparát palackjában? — A túlterhelés. — A gázpalackban mennyi a megengedett légkömyomás? — Két és fél, esetleg három atmoszféra... — Ezt pontosabban kell tudni. Az acetilén két légkör-nyomáson felül már robbanhat! Ha tehát a feszmérő ennél többet mutat, csökkenteni kell a nyomást. A palack körül dolgozók testi épségét nem lehet kockára tenni könnyelműség miatt. Ezek mind fontos tudnivalók! Ismerni és alkalmazni őket a gyakorlatban* figyelmeztetni másokat, ha vétenek a munka- védelmi előírások ellen — legalább olyan fontos kötelessége a műszak- és csoportvezetőnek, mint például a munkafegyelem betartása. Az óvórendszabályok pontos ismerete nagymértékben elősegíti a biztonságos termelést. Elsősegélynyújtás áramütés esetén ..: Űjabb felelőt szólít a bizottság elnöke. Nyúl Dezsőt, a Finommechanikai Vállalat egyik művezetőjét. Arról beszél, miPETŐFI NÉPÉ A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkladő Vállalat, Felelős kiadó: Mezei István, Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont! 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: U-2S. Szerkesztő bizottság: 10-38, Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét* a Telefoni 15-29, 27-19 lyen egészségügyi felszerelésnek kell lenni a gyárak, vállalatok üzemrészeiben. — Mentődobozra mindenütt szükség van. Ennek tartalmát szabványszerűen állítják össze. Ezenkívül minden munkahelyen legalább két elsősegélynyújtó kell, hogy legyen. — Nem árt megjegyezni azt sem — szól közbe a bizottság egyik tagja —, hogy a munkahelyen előforduló áramütés esetén mi a teendő? Először is kapcsoljuk ki az áramot, majd a sérültet részesítsük elsősegélyben — mindenekelőtt a garathoz tapadó nyelvet szabadítsuk ki —, s utána hívjunk orvost v Nyűi Dezsőre és sok-sok társára felelősségteljes feladat vár a vállalatnál. Megbízatásuk így szól: „Őrködjenek éberen, hogy baleset ne fordulhasson elő!” Kohl Antal Indokolt-e a súlycsökkenés? A Petőfi Népe augusztus 1-i számának Figyelő rovatában „Sok kicsi sokra megy” címmel bírálat érte kecskeméti boltunkat. Arról volt benne szó, hogy a megrendelő által átadott, s az átadáskor lemért aranylánc 1.40 grammot nyomott, visszaadásakor viszont csak 1.30 gramm súlyú volt. Használat közben minden aranytárgy szennyeződik szappantól, zsírtól vagy más anyagoktól. Átvételkor természetesen ez is nyom a latban. Javítás után a tárgyat lefőzik, fényezik, miközben az előbb említett anyagoktól megtisztul, s ez a súly elvész. Nem hisszük, hogy külön bizonyításra szorulna, hogy a tíz centigramm súlycsökkenés ennek következtében keletkezett. Ilyen súlyú idegen anyag a legésszerűbb, legóvatosabb használat mellett is lerakódik idők folyamán. Megtörténik az is, hogy az előző forrasztásoktól a lánc egyes szemei merevek lesznek. További forrasztásukkor a lánc ismét elszakad. Ilyenkor a merev részt lecsípik, ezt azonban mindenkor mellékelik a javításból visszaküldött lánchoz. Minthogy az észrevételezett esetben ez nem történt meg, minden bizonnyal a lánc sem kurtult. Csillag László, azöra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat igazgatója Válaszol az illetékes „ Önkiszolgáló* sorompónyitás ? Áh, dehogy! Ott még azért nem tartunk. Pedig szentül azt hittük, amikor a soltszentimirei vasúti átjárónál várakozó gépkocsink — és önmaga — előtt ez a csinos kislány nyitotta meg a sorompót. Kiderült azonban, hogy nem avatatlan kívülálló, hanem Putnoki Ilonka, az állomáskezelő leánya segítette Ki édesapját. Hosszú műszak a koz érdekében A múlt hét végén elapadtak a kecskeméti vízcsapok. Már megint vízhiány? — kérdezték meglepetten és bosszúsan az emberek.*— Hiszen még alig kezd melegedni az idő a hideg napok után. A vízhiány oka ezúttal nem az időjárás volt. A Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói a Simon István utcai leágazás bekapcsolása során a Dózsa György úti fővezetékig jutottak, amikor a fővezetékben tönkrement egy ólomtömítés. A hiba helyén hatalmas áradással tört fel a víz és elöntötte a környéket. A percenként 10 ezer liternyi vizet szállító fővezeték hibája azzal fenyegette az úttestet, hogy beomlik alatta a föld és megsüllyed maga a fővezeték is. A hiba pénteken reggel 6 órakor következett be és másfél napon át, szombaton este 8 óráig szünet nélkül dolgoztak kijavításán a Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói. Az emberek a lehető legrosszabb munkakörülmények között nagy sietséggel végezték a javítást, míg végül sikerült a tömítést kicserélni és a vezetéket teljesen rendbehozni. Kétszer hívták segítségül a tűzoltókat, akik a péntekről szombatra virradó éjszaka szünet nélkül szivattyúzták a munkahelyről a vizet. — Az eset érdekessége az, hogy a tömítés akkor is hamarosan tönkrement volna, ha a bekapcsolás során nem nyúlunk hozzá — mondotta Benkó Zoltán építésvezető. — Akkor azonban előbb még ki kellett volna ásni a betonút alatt jó néhány köbméter földet, mire a baj forrásához érünk. Ezalatt pedig a nagy nyomású víz tönkretette volna hosszú darabon az úttestet és a vezetéket. Így még szerencse, hogy munka közben következett be a hiba. Dicséret illeti a Dömötör Ferenc és Szalai Mihály vezetése alatt álló kubikos brigádokat, akik pihenés nélkül dolgoztak 38 órán át a vezeték javításán. A szerelők közül Révész Ferenc és Virág Imre nyújtott különösen kiváló teljesítményt. Révész Ferenc már az első napon megsérült és tetanusz injekciót kapott, ennek ellenére visszajött az orvostól a színhelyre és végig kitartott. De va1 am ennyien zokszó nélkül dolgoztak és egyszer sem emeltek kifogást a másfélnapos pihenő nélküli munka ellen, amellyel több százezer forintos kárt sikerült megelőzni és szombaton estére helyre lehetett állítani Kecskemét vízellátását. Köszönet helytállásukért. Mester László l
