Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-29 / 203. szám
1961. augusztus 29, kedd 5, oldal Több közös gazdaság telepit szamócát Megyénkben, különösen a kecskeméti járásban, számos termelőszövetkezet vette tervébe a szamóca termesztését. Ez érthető is, mert kora tavasszal alig van olyan termény a szövetkezetekben, amelyek értékesítéséből számottevő pénz folyna a közös kasszába, így aztán a spárga termesztésén kívül egyre nagyobb az érdeklődés a bogyósgyümölesűek iránt, s ezen belül is az igen jól jövedelmező szamóca termesztésére figyeltük fel a szövetkezeti elnökök, agronómusok. A szamóca trágyaigényes növény. Bár a talajban különösen nem válogat, s így megter- mészthető a kötöttebb talajú Vályogtalajokon is, a tapasztalat azt mutatja, hogy a tápanyagban gazdag homoktalajok is jó termést eredményeznek. Mivel a szárazságot nem tűri, csak olyan jó vízgazdálkodású talajokra telepítsünk szamócát, amelyekben a talajvíz szintje nem süllyed az egy méter 20 centi alá. A szamóca az öntözést nagyon meghálálja, de különösen a termés leszedése után kell öntözni. Ezzel a lövő évi termést megsokszorozhatjuk, mert ez idő alatt fejlődik ki a következő évi termőrügy. A telepítési munkákat a kör vetkezőképpen szervezzük meg. A széltől védett, jó vízgazdálkodású területet ha kiválasztottuk — kát. holdanként 200 —250 mázsát számítva — jó minőségű szervestrágyával kell megszórni azt A trágyázott területet augusztusban 35 cm mélyén szántsuk fel, és az így elkészített szamócaföld félhektáros tábláira 40 cm sor- és tőtávolságra ültessük a gyökeres szamócapalántákat. Ezeket a Szőlöoltvány és Facsemeteforgalmi Vállalatnál (Budapest, VI., Alkotmány u. 10.) szerezhetik be a szövetkezetek. Az elpalántált .szamócatöveket alaposan meg kell öntözi, s ha az idő szeptemberben úgy alakulna, hogy nem kapnánk kiadós esőt, akkor az öntözést legalább egyszer rpeg kell ismételni. hí augusztus végén vagy szeptember elején elpalántált szamóca rövid .idő — S—10 nap — alatt begyökeresedik, és az idén már további munkát nem is igényel. A szeptember második felében telepített szamócánál azonban, ahol a gyökeresedés nem olyan tökéletes, mint az augusztusi telepítésnél, ott a tél fagya ellen decemberben az újtelepítésű szamócást apró szer- vestrágyóval be kell szórni, amelyet tavasszal a talajba kapálunk. A termelőszövetkezeteit szamócatelepítéséhez az állam olyan összeg erejéig nyújt kölcsönt, amely magában foglalja a talajmunkát, a trágyázást, a palánta árát és a szállításokat Csupán az ültetéssel járó kézi munkára nem ad a bank hitelt. Így tehát a telepítést, helyesebben a beültetést, a termelőszövetkezeteknek saját erejükből kell elvégezniük. A telepíteni szándékozó közös gazdaságok haladéktalanul vegyék fel az érintkezést az illetékes járási tanács mezőgazdasági osztályával és ott kérjék a telepítési engedélyt. A járási tanácsok minden felvilágosítást megadnak, ami a telepítéssel kapcsolatos hitelkérelemhez szükséges. A helyes telepítés másik fontos kérdése a fajta kiválasztása. Erre vonatkozólag szem előtt kell tartani a megyénkre kiválasztott három korai fajtát, az Észter- házi korai, a Senga Sengana és a Talizmán fajtákat. Az igen elterjedt Madame Moutot is lehet telepíteni, mert a belső piacon jó keresletnek örvend ez is. Helyes, ha a telepíteni szándékozó termelőszövetkezetek érintkezésbe lépnek a MÉK megyei központjával is. Az állami termeltető és felvásárló vállalat mezőgazdasági főosztálya készségesen ad az összes telepítési kérdésekre vonatkozóan tanácsot, és a helyszínen állapítja meg a telepítés leggazdaságosabb módját Török Imre MÉK főagronómus MUNKA KÖZBEN Több mint tíz évvel ezelőtt került a Bajai Ruhaüzembe Polák Béláné. Betanított munkásként ismerkedett meg a ruhagyártás szakmai fortélyaival. Kezdetben a szabászoknál tevékenykedett, majd szalagba került vasalónak. Ebben a beosztásában nyolc évig dolgozott. Ez idő alatt több társát, így Pirin- ger Jánosnét és Barna István- nét is megtanította a gyors, se- lejtmentes vasalásra. Ez év februárjában új reszortra helyezték. A kiszabott fehérnemű alkatrészeit állítja össze, s helyezi a szalagra. Teljesítménye 108— 110 százalék között váltakozik Méltányolva eddigi kifogástalan munkáját, előbb a kiváló dolgozó oklevéllel, majd a jelvénnyel, nemrég pedig a Köny- nyűipar kiváló dolgozója címmel tüntették ki. (Pásztor Zoltán felvételeJ Bevált a jjyönoytyúk tenyésztése a kimszenlmiklósi Kiskunság Tsz-ben Lapunkbas többször írtunk már a kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezet hasznos kezdeményezéséről, a gyöngytyúk tenyésztéséről. A közös gazdaság nem régóta foglalkozik ezzel, de máris nyilvánvalóvá vált, hogy kifizetődő t szárnyas tartása. A szövetkezet ebben az évben — kezdetnek — 8600 darab gyöngyöst kapott különböző turnusokban a székesfehérvári keltetőállomástól. Már az első időben meglepte a Kiskunság gazdáit, hogy a tervezett 40—50-nel szemben mindössze 6,8 százalék volt az elhullás. Mivel az országban kevés helyütt tenyésztenek gyöngytyúkot, ezért a szövetkezetben elsősorban arra törekedtek, hogy megállapítsák: hogyan lehet olcsón, a legminimálisabb költséggel felnevelni. Elgondolásuk bevált: 1200 darabot ugyanis egyenként 40 dekagramm súllyal szikes legelőre helyeztek, s ott 110 dekagramm súlyúra nagyon kevés takarmánypótlással nevelték fel őket. Megállapították, hogy így 3—i dekagrammal kevesebb takarmányra van szüksége egy-egy tyúknak naponta. Ennek ellenére mégis gyorsabb a súlygyarapodás. A gyöngytyúkot eddig fálvad állatként ismerték, s éppen ezért epresek azt bizonygatták, hogy alkalmatlan a nagyüzemi te-; nyésztésre. A tennelőszövetkezet; agomómusai szerint megdőlt ez az állítás, mert a tyúkok szeli- j den viselkednek és nyolchetes; nevelés után — a birKához ha-; sonlóan — falkában lehet tar-: tani őket. A szövetkezet 500 darab gyón-; gyöst kölcsön is adott nevembe- ; rig az Izsáki Állami Gazdaság- vak. Ezeket a törpe-gyümölcsös- j ben helyezték el, s azt vizsgál- ; ják: milyen mértékben pusztít-; jók a kártevő rovarokat Az ed- ; digi tapasztalaté •'.érint na-' gyón hasznosnak bizonyulnak a kártevők elleni küzdelemben és a gyümölcsöst nem bántják. A kunszentmiklósi Kiskunság Ter34*lcszövetkezet gazdái az eredmény látták elhatározták, hogy növelik gyöngytyúk-tenyé- szetüket. Ebben az évben ezer darabot tartanak meg törzsállománynak, a többit értékesítik. A gyöngytyúk .nagy keresletnek örvend a külföldi piacon, és az ára Is magas: a szövetkezet 27 forintot kap kilójáért a Baromfifeldolgozó Vállalattól. Kiszámították, hogy egy-egy darab után 6—7 forint a tiszta haszon. M. J. Növelik az őszi árpa vetésterületét A kecskeméti termelőszövetkezetekben az állattenyésztés fokozása megköveteli az őszi árpa termesztésének növelését. E követelménynek a közös gazdaságok eleget tesznek, amit bizonyít, hogy tavaly 1140 holdon vetették, az idén 1570 holdon vetik a takarmánygabonát. Az ezerholdas Petőfi Tsz-ben például — amelyben 540 hold a szántó — az elmúlt évi 40-nel szemben 60 holdon termesztik az őszi árpát. Mégpedig olyan területen, amelyen eddig a rendkívül silány homoktalajon a kukorica alig hozott termést. A »B 40« fajta őszi árpa viszont a sovány homokon is 12,30 mázsa átlaggal fizetett az idén. Hogyan védekezzünk a lótücsök (lótetű) ellen? A lótücsök barna színű, vaskos testű, 40—50 milliméter nagyságú kártevő. Első, széles lábpárja kifelé fordult és ásásra, lapátolásra nagyon alkalmas. Lábszárának és a lábfejének villás kései úgy működnek, mint a fűkasza. Ásólábaival a föld felszínének közelében készíti járatait, amelynek során az útjába eső gyökereket átrágja, illetve a fiatal növényeket kiforgatja. Talajban, esetleg trágyában készíti fészkét, amelybe kölésszem nagyságú tojásait helyezi. A kikelő lárvák egy ideig együtt maradnak, majd szétmásznak. Teljes fejlődésük Írét esztendeig 1 tart. A lótücsök június, július ér augusztus hónapban tevékenykedik. Kártétele tóként az erősen trágyázott talajú területeken szokott nagymérvű lenni. A lótücsök kártételét fészkének megsemmisítésével, valamint Lótetű Arvalin kiszórásával lehet megelőzni, illetve megszüntetni. Ebből a szerből négyzetméterenként 20—30 grammot kell szómi a kártevő járataiba. A lótücsök tíz rész korpa vagy szecska, öt rész me- . lasz, egy-két rész HCH porozószer keverékéből álló csalétekkel is irtható. Mind az Arva- J Unt, mind a HCH-s csalétket az esti órákban célszerű kiszórni. Az eddig alkalmazott védekezési módszereknél még jobb eredményt lehet elérni, ha az előzőleg jól átázott vagy megöntözött talaj minden négyzet- méterére 40—50 gramm Wofa- 1 tox-port szórunk. A szórás után j be kell kapálni a járatok l.vu- j kait. A Wofatox-por erős mé- ; reg, ezért az óvórendszabályok ^betartására feltétlenül ügyein1' ken. _______________ .M eqtyáUozotl DCerfkdomh képt. Kerekdombot pár évvel ezelőtt elhagyatott, kietlen ta- nyavilágnak ismerték a környéken. Amióta azonban az itt lakók, kétszázegynéhány család termelőszövetkezetbe tömörült megváltozott a település képe. ; Az év elején, zárszámadáskor bevezették a villanyt Kerekdombon. Ehhez az Űj Élet Tér- melőszövetkezet 50 ezer forint tál járult." a tagok 600 forintot adtak és 12 munkaegység értékű társadalmi munkát végeztek egyenként. Az utóbbi időben fellendült a családiház építés is. Rövid idő alatt hét szövetkezett gazda építtetett házat. / 4 zett rám, amikor ezt kérdeztem: — Mulasztott-e igazolatlanul? — Nem. Egyébként a 37 év alatt egyszer voltam betegállományban, amikor a kezem sínbe tették. El sem tn-inám képzelni az életemet a gyár nélkül — mondta elérzé- kenvülvé. R észt vesz az üzem életét érintő fontos tanácskozásokon, szemináriumra jár, rendszeres látogatója a könyvtárnak. Zsirmik Mihály könyvtáros büszkeséggel a hangiában mondta: — Egyik legjobb olvasónk. Annyira szereti a könyvet, hogy házi könyvtárát rendszeresen űi művekkel frissíti fel. Búcsúzáskor arra kértek munkatársai, hogy írjam a cikkbe a következőket: Zsámboki Erzsébetet megilleti a fáradhatatlan jelző. A kívánságnak eleget tettem. Venesz Károly — Igen. A bőrhulladék ott ázott az udvaron, mi pedig hidegen ettük az ebédet Ko- vácsné, Szepesiné, Szabó Rozika, a nyugdíjas Kun néni is élő bizonyíték szavaira, mert ők is szenvedték Pista úrék „embersze- retetét”. A rosszemlékű múlt felidézése után újból a boldogabb jelenre terelődik a szó. Toldi Imréné gombolyítja a beszéd fonalát. — Ellátjuk őt munkával, s ő jól elvégzi feladatát. Szavaiból kihámoztam, hogy Zsámboki Erzsébet a munkásnőkre jellemző szívóssággal, akarattal, ambícióval dolgozik most is. Átlagteljesítménye 118—124 százalék között váltakozik. Sele.it- bér címén eddig még nem vontak le fizetéséből. Meglepődve néZ sámboki Erzsébet ifjúkori életét a gond, a bánat szőtte keresztül ezer szállal. Gyerekhány volt amikor elvesztette a legdrágábbat, az édesanyját. A szülő nélkül maradt kislányt a nagynéni vette szárnyai alá, az anyai sze- retetet azonban ő sem tudta pótolni. Korán megtanulta, hogyan kell keresni a kenyeret. Tizenötéves volt, amikor bekerült a volt Schiffer üzembe, ami Kecskeméti Cipőgyár lett, s azóta itt dolgozik. — Fiatal koromban hozzászoktattak a .munkához. Én nagyon szeretek dolgozni — mondja, határozottan. — Én még egyszer sem hallottam tőle, hogy nincs kedve dolgozni — avatkozott a beszédbe Toldi Imréné. — Bözsike fáradhatatlan — egészítette ki az előbbit Pulai Margitka. — A nagy kánikulában ugyanúgy dolgoJHjtnkáih?lUőznap&k Büzsike fáradhatatlan... zott, mint most — hallatta szavát Sallai Gáborné. Amikor mindenki panaszkodott a nagy hőségre, 5 csak ennyit mondott: — El kell tűrni... C ahogy ismétli ezeket a szavakat, hangja megosuk- lik. Akaratlanul is a régmúlt nyomasztó képe öt'iik fel gondolataiban. Milyen más életet takart régen az előbbi megjegyzése. Hogy Is volt akkor? — Kilenc-tíz órás volt a munkaidő, a jeles ünnepek előtt pedig több — emlékezett gyerekkori életére Zsámboki Erzsébet. A közben odaérkező Szabó Jánosaié is bekapcsolódott a beszélgetésbe: — Emlékszel, amikor Pista úr kiadta az ukázt: aki bőrhulladékkal melegíti ételét az ki lesz rúgva...
