Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-29 / 203. szám
1 oldal 1961. augusztus 29, kedd Baiai fosta föla százan NAPFÉNY A JÉQEN Sstnr*. magyar fUmhurleavU Galambszürke kötésű naplófüzet áll előttem. Ceruzával rögzített gondolatokat, rajzokat őriznek a teleírt lapok. Ifjú Éber Sándor bajai festőművész görögországi élményeit, ott szerzett benyomásait meséli el nekünk az európai kultúra évezredes dicsőségéről. Sokfelé jártam már, de ilyen izgalommal még) nem indultam útra, mint erre e nyáron — kezdi az emlékezést. — Repülőgéppel mentünk és Szaloniki lelett pillantottam meg a tengert. A mély, ultramarin kék foltokból narancssárgán emelkednek ki a szárazföldek. Az Égéi tenger csipkés világa, . ahogy ezt négyezer méter magasból látja az ember. Karcsú pálmák, modem házak között fut a kocsink a központ felé. A szűk utca horizontját a Parthenon sziluettje zárja Ide, az Akropoliszra vezet az első utam. A délutáni nap narancsra festi meg a kopár hegy évezredes emlékeit. Valami mélységes megilletődés fogja meg az embert, amikor a fellegvárra kapaszkodó, több ezer esztendős lépcsőfokokat rója. Pheidiász, Periklész, Platon, Euripidész, és az a sok nagy elme jut eszembe, akik ezeket a lépcsőket járták. A Propyleák dór oszlopai között Athéné felsége* szentélye döbbenetes egyszerűségével és romjaiban is harmóniájával hat. Megnémul a látogató, F amikor az emberi alkotás és szellem örök tanúját nézi, önkéntelenül is a negatívum jut eszébe: a harc és a pusztítás! A XVII. századig állt épen mindez. Míg a velencei-török háborúban esztelen elpusztítottták. Esteledik. A fellegvár tövében levő színtéren, ahol kétezer évvel ezelőtt Herod es Attieus színháza állt, most az Aidát próbálják. Múlt és jelen találkozik. tője — át Argoszba mentünk. Az argoszi várhegyen, mintegy geológiai metszeten olvastam a történelmi rétegződést: görög, római, bizánci. mohamedán épületromok, a második világ- háborús betonbunkereken keresztül az akkor megnyílt legmodernebb szállóig. Miről vallanak még a napló lapjai? Mykéne négy évezredes kultúrájáról, a Tyriusz vár gigászi köveiről, sírjairól, az aranymaszkokról, az Oroszlánkapuról sorjáznak rajzok a vázlatkönyvben. Űj élményt jelentett a tenA DÁVODIAK között már évtizedekkel ezelőtt legendák keringtek arról, hogy a faluban egy régi vár állott és annak pincéjében rengeteg az arany. Néhány lelkesebb ember ásott is, de rossz cserepeken, öreg csontokon kívül nem találtak egyebet és az ásást csalódottan abbahagytad Pedig a mondákban volt némi igazság. Az alapfalakat 1954- ben a régészek is megtalálták. Azóta a falak történelmi értékelése is sikerült. AZ ORSZÁGOS Levéltárban őrzik a Zichy-család iratanyagát s ebben több, igen nagybecsű és tudományos szempontból fontos, Dávodról szóló oklevelet Megtudjuk ezekből, hogy a XIV. század elején a Harasztiak birtoka volt, kik fiúutód nélkül haltak el, s így Magyar Pál gi- mesi várkapitány kapta Károly királytól 1331-ben. Későbben Henrik bán birtoka, kinek fia Herceg Péter 1347-ben már mint Dánt (ez a mai Dávod), Szekcső (Dunaszekcső) és Tötös (elpusztult) helységek ura szerepel. Herceg Péter bodrogme- gyei főispán volt. Az ő idejében virágzott fel a település. Keddi geri út a görög szigetekre. Színes, déltengeri világ. Nem fér be egy kis ismertetőbe az a sok élmény, amit művészeti, irodalmi és történelmi szemléleti szempontból ez az út jelentetett. Bővebben majd művészettörténeti előadásokon számol be az érdeklőlőfcnek diafilmek kíséretében. A festőnek régi álma valósult meg a görög úttal. Űti- vázlatainak pedig legszebbjeit képpé formálja, amikor beköszönt a lomhullató ősz. Bieliczky Sándor napra vásári jogot kapott, t hogy Herceg ezeknek nagyobb közönséget szerezzen, még a Bátmonostorra hétfői vásárra menő kereskedőket és vásáros népet is erőszakkal Dantba terelte. Ebből évtizedekig tartó viszálykodás lett, melynek — az erőszakoskodások, hatalmaskodások kapcsán — a szegény jobbágy nép fizette meg az árát. Dávod előkelőbb helyiség lehetett. ezt mutatja, hogy temploma is volt. Legelőször 1321- böl ismerjük Márton nevű papját. 1447-ben egy Benedek nevű várnagyról van említés. Iványi István, aki a megyei monográfiát irta, mintegy ötven évvel ezelőtt felvetette a kérdést: „A várnagyról egy kis erődre, vagy talán csak urasági kasélyra következtethetünk? Vajon vannak-e a helyszínen e feltevést igazoló nyomok? — nem tudom." MA MÁR tudjuk, hogy igen. Es az okleveles adatok megszólaltatásával az is valószínű, hogy a Herceg családnak itt rangosabb, téglából és kőből épített udvarháza állott Kőhegyi Mihály Most kezdődik a Jégszínház nagysikerű műsora. Hófehér díszmagyarban lepkekönnyedséggel síklanak a táncosok a jégparkettás „bálteremben”. Még zúg a taps, amikor megszólal az ügyelő türelmetlen hangja az öltözők hangszórójában. Balogh Andrea a jégre!... Andrea azonban nincs sehol. Öltözője üres, de a tükrön megdöbbentő üzenet fogadja az izgatottan berohanó ügyelőt: Andreát ne keressék! Ide többé nem Jön! Ezt mi garantáljuk! Késő este van és Andrea korcsolyával á lábán revüjelmezé- ben sírva álldogál a szoba közepén három nagynénje megrovó szemrehányásainak kereszttüzében. Egyikük sem tudott róla, hogy egyetemi hallgató hú- gocskájuk, aki vízi mérnöknek készül, esténként a jégen csuszkái és ilyen maskarában ri- szálja magát, ök az édesanyja sírjánál megfogadták, hogy vigyáznak Andreára, s most mégis ilyen szégyent kellett megérniük. A papa azonban védelmébe veszi Andreát, egyetért leányával. Szerinte a jégszínház művészet is, meg sport is. Andrea rögtönzött bemutatót rendez a szoba parkettjén. A papának tetszik a lány ügyes mozgása, a nénik azonban könyörtelenek, s kijelentik, ha a másnapi szigorlat nem lesz jeles, nincs többé jég. Andrea a hidrodinamika szigorú professzora előtt ül. Barátai türelmetlenül várakoznak rá az ajtó előtt. Végre mégis kinyílik az ajtó, s Andrea büszkén mutatja indexében a jelest. A jégszínházban zsúfolt a nézőtér. Ott ülnek a nagynénik és a papa is. Andrea libben be a csillogó jégparkettra. Szép táncát kitörő tapssal fogadja a közönség. Az ünnepelt lány boldog mosollyal szalad le a színpadról, egyenesen Jancsi karjai közé, aki ma lett okleveles mérnök és végérvényesen nagyon boldog vőlegény. A film főszerepeit kitűnő színészek és komikusok alakítják: Bessenyei Ferenc. Psota Irén, Kabos László, Kiss Manyi, Mezei Mária, Alfonzé. Középkori udvarház Dávodon De lapozzunk tovább. És ezek a vázlatok hol készültek? — kérdezem a művészt. — Az archeológiái múzeumban — válaszolta. Archaikus szobrok, régi vázák, a tönykor ragyogó síremlékei, emberi istenszobrok, és isteni emberszobrok. — Felejthetetlen volt a del- phi jóshelyre tett kirándulás. A 2500 méter magas Helikon és a Parnasszus között zöld olajligetben viliódzó épületromok, a kasztíliai forrás, Pythia jóshelye, a Stadion, és a körszínház romjai vetődnek elém a visszaemlékezés kapcsán. — Attikán kívül járt-e másutt? — Nagy élmény volt a pelo- ponézusi kirándulás. A Korin- thuszi csatornán — és itt büszkén említem meg, hogy a bajai Türr István volt egyik épíJesch László: GYAKORLATI ELEKTROTECHNIKA Tapasztalt szakemberek tárgyalják a köÄyv harminchat fejezetében a villamosenergia felhasználásának különféle lehetőségeit. Nem foglalkoznak apró részletekkel, hanem a villamoscsengőtől a távolbalátásig, a zseblámpaelemtől sJ. automata telefonig megismertetik az olvasót az elektrotechnika minden fontosabb gyakorlati alkalmazásával. Az elméleti összefüggések magyarázatával a szerzők mellőzik a bonyolult képleteket és az elmondottak megértését több mint 800 ábrával segítik elő. A könyvben való tájékozódást részletes tárgymutató szolgálja. 37, ... Domer fanatikus volt, a fasizmus megszállottja. Nélkülöző tisztviselő-családból származott. Apja, a kemény galléros, fényes zsíros ruhájú, könyökvédős hivatalnok minden erejével igyekezett belevemi a tisztes polgári élet eszményét A jóeszű fiú halálosan unalmasnak tartotta ezt az eszményt is, a papát is, moralizájásával és permanens tisztes nyomorával együtt. Jó talajra talált nála a hatalom átvétele után a Hitlerjugend. Csportvezetőjének annyit szidta a família „átkos puhány, filiszter levegőjét”, hogy az feltette neki a kérdést: nem akar-e a HJ egyik otthonába költözni. — Boldogan — felelte az akkor nyolcadik gimnazista Dor- ner és attól kezdve már minden ellenhatás nélkül vette körül szinte tapinthatóan a fasizmus levegője. A HJ gondoskodott arról, hogy agyának minden sejtje átitatódjék „a Führer ifjúságának szellemével.” Kiváló eredménnyel végezte el a Humbold-egyetem latin nyelvek fakultását. Itt figyelt fel rá a titkosszolgálat. Karrierje szédületesen gyors volt. Ez, pontosan ez kellett a Gestapo- nak: vak, tántoríthatatlan hit az Űj Rendben, tehetség, nyelvtudás, előnyös külső, síma modor. Két rövid év alatt lett a dél-európai osztály vezetője. — Először is idehívom Frö- bent — mondta abban a pillanatban, amikor Schellenberg befejezte beszámolóját a Bem- hard-akcióról és az értékesítés 1 roblémájáról. Igen, Herr Dor- ner káprázatosán gyors felfogása menetközben dolgozott. Olyan volt. mint egy megbízható, elektronikus gép: amíg befogadta az adatok, szempontok, körülmények nyersanyagát, már meg is kezdte a rendszerezést, a következtetések levonását, terv kikovácsolását — ahogy ő nem minden büszkeség nélkül nevezte ezt a folyamatot — az „alkotást”. Tárcsázott és Fröben. a Gestapo rórfiai csoportjának hírszerző tisztje félórán belül megjelent. Schellenberg ismerte Dorner képességeit, mégis meglepte, első hallás után plasztikusan, milyen ökonomikus tömörséggel ismertette Fröbennel a feladatot: embereket szerezni az értékesítés vezérkarába, Kaltenbrunner szempontjai szerint. Fröben két napon át lapozgatott dossziéiban, aztán elkészítette javaslatát. Az értékesítési akció vezetőjévé egy Fritz Sch wend nevű kereskedőt javasolt. Schellenberg és Dorner a jelölt kartonja fölé hajolt és olvasta: „Fritz Schwend 52 éves hamburgi születésű, elvált, gyermektelen. Ragyogó üzleti képességek, magasztaló információk számos nagy kereskedelmi vállalkozótól. Fényűző, nem alkoholista életmód. Benyomás: pénzért mindenről lehet vele beszélni. Németországból többszörös sikkasztás után szökött Olaszországba, 1932-ben megkapta az olasz állampolgárságot. Azóta Rómában másfél évet ült nagyszabású csalásért, Nápolybán négy hónapot töltött vizsgálati fogságban egy monct- re-valutacsempészeti ügy egyik főgyanúsítottjaként. Tisztázta magát. Szükség esetén felhasználható.” — Ne vicceljen, Fröben — mondta Domer — ez egy nemzetközi csavargó! — Az — mosolygott készségesen a hírszerző tiszt — De félelmesen tehetséges csavargó. — De hát ez abban a pillanatban köp, amikor valaki nálunk többet ígér neki ... — Abban a pillanatban — bólintott Fröben. — Hát akkor? — csodálkozott Dorner. — Mindig mi fogjuk neki a legtöbbbet ígérni — mosolygott Schellenberg — ezt akarta mondani Fröben? — Pontosan, Herr Obersturmbannführer. Másnap az urak megszemlélték maguknak Fritz Schwendet. Energikus kopogás után konzervatívan elegáns, magas, karcsú, fiatalos arcú férfi lépett a szobába. Hófehér haja és fekete csontkeretes szemüvege valahogy első pillantásra is jelentőségteljessé tette, árasztotta a magabiztosságot, a szilárdság szobra volt. — És ha szabad érdeklődnöm, mi lenne a vállalkozás fedezete? — kérdezte, amikor Dorner közölte, miről lenne szó. — Az egész Harmadik Birodalom. Megfelel? — válaszolta Schellenberg és a vendég meghajolt. — Vállalom. Munkatársaim listáját néhány napon belül felterjesztem. Ami a színhelyet illeti, van egy luxusvillám Abbáziában, közel a Quamerohoz és mégis csöndes, gyönyörű helyen. Az előző tulajdonos nagy különc volt: lagúnát építtetett a villától a tengerig. így egy rejtett kijáraton a pincéből minden feltűnés nélkül egyenesen az Adriára csónakázhat az ember. Nem valami lényeges körülmény, de ilyen jellegű munkánál nem árt. Ezennel felajánlom az ügynek a Rozmaring villát, gondolkodjanak rajta. Uraim, köszönöm a bizalmukat, szeretem a nagystílű dolgokat és nem távozáskor kötelező formulaként, hanem szívemből mondom: — Örülök, hogy megismerkedtünk. Amikor becsukódott mögött* az ajtó, Dorner felcsattant: ■— Ez az ember büntetett előéletű szélhámos. Elvi okokból ellenzem a jelöltjét, Fröben. Schellenberg a noteszével Játszadozott: — Ez az ember büntetett előéletű szélhámos. Azt hiszem a* isten is nekünk teremtette. Gyakorlati okokból elfogadom a Jelöltjét Fröben. Vn. A Ciceró flgy És a hamis fontok szótáramlottak.:. 1943 egyik kora őszi délután-1 ján türelmetlenül csengett a telefon Herr Moyzischnak, az ankarai német nagykövetség gazdasági attaséjának lakásán. Moyzisch randevúra készült — a szőke Bessie várta a Pera- bárból — és éppen borotválkozott. Kelletlenül törölte le balarcáról a szappanhábot, hogy felvegye a fehér kagylót. Tudta azt, hogy beszélgetéseit lehallgatják és amint ő maga i* igényt tartott az angol követség alkalmazottainak csevegés sére. az ő mondatait a másik félnek adták el az ügybuzgó török rendőrök. Semleges telefont várt tehát, nem számított fontos üzenetre. A kagylóban azonban izgatott női hang szólalt meg, olyan lendülettel és erővel, hogy kénytelen volt kicsit távolítani fülétől. — A nagykövetségről beszélek, kérem üljön azonnal kocsiba. A látogató már várja hivatalában. Rendkívül fontos ügyben. (Folytatása következik.)
