Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-29 / 203. szám
! oldal 1981. augusztus 29, kedd (Folytatás az 1. oldalról.) bi halogatás nélkül írjuk alá a békeszerződést a ténylegesen létező két német állammal? Véleményünk szerint további halogatásnak nincs helye. A békeszerződés aláírása, amely záróvonalat húz a második világháború alá, és rögzíti mindkét német állam határait, megköti a revansra törők kezét és elveszi a kedvüket 1 kalandoktól. Másfelől viszont, a nyugatnémet revans-körök a továb- b halogatást agresszióra, háború kirobbantására ösztönző buz- d ásnak vennék. Ebből kiindulva elhatároztuk, hogy véget ' etünk a huzavonáit ;k a német békeszerződés ügyében. Ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya továbbra sem hajlandó aláírni ezt a szerződést, aláírjuk a Német Demokratikus Köztársasággal, amely már hozzájárulását adta. A szerződés rögzíti a potsdami megállapodásban megjelölt határokat és a Német Demokratikus Köztársaság a második világháború maradványaitól megszabadulva teljes fennhatóságot fog gyakorolni saját területe fölött, Most pedig térjünk rá Nyugat-Boriin sorsára. Mint már mondottam, a nyugat-berlini kérdés, a német békeszerződés megkötése átfogj kérdésének egy része. Ha létrejön a békeszerződés a Német Demokratikus Köztársasággal, Nyugat-llerHn szabad város státust kap és sorsának teljes jogú irányítója lesz. l akossága olyan társadalmi, poétikai és szociális rendszerben fog élni, amilyet akar. Javasoljuk annak lerögzitését, hogy senkinek nincs joga beavatkozni Nyugat-Berlin ügyeibe és nincs joga saját rendszerét rákényszeríteni Nyugat-Berlin lakosságára. Űgv tűnik, hogy az Ilyen megoldásnak teljességgel ki keltene elégítenie a nvugatt hatalmakat, amelyek több ízben kinyilatkoztatták, hogy Nyugat- Berlin lakosságának teljes sza badsággal és függetlenséggel kell rendelkeznie az életforma megválasztásában. A nyugati hatalmak vezetői mégis élesen fellépnek a mi javaslataink elten. olyan hallatlan zajt verve a nyugat-berlini kérdés körül, amelv közel áll a háborús hisztériához. Mivel nincsenek megelégedve ezek a hatalmak? Azzal, hogy a német békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin státusának biztosítása automatikusan véget vet a megszállási státusnak, amelynek alapján a nyugati csapatok ott tartózkodnak. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának világos és határozott kijelentései ellenére, amelyek fzerint készek megadni Nyugat- Berlin számára minden biztosítékot, a nyugati államok vezetői. és különösen Adenauer és Brandt azt állítják, hogy mi el akarjuk „foglalni” ezt a városrészt. Nem vé'etlen mondják azonban, hogy hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát. Szeretném tudni, mit válaszólnak a nyugati hatalmak egy Ilyen konkrét javaslatra: az Egyesült Államok. Anglia, Franciaország és a Szovjetunió tegyenek közösen ünnepélyes ígéretet arra. hogy tiszteletben tartják és megvédik Nyugat-Berlin szabad város szabadságát, függetlenségét és jogait! Ügy gondolom, ön egyetért ezekkel. Mi Is egyetértünk! De hát akkor mi ok van arra. hogy felkorbácsolják a szenvedélyeket és szítsák a háborús pszihózist az úgynevezett berlini kérdés körül? ,, Marad még a Nyugat-Berlinbe vétó szabad bejutás kérdése. E kérdés körül, ahogy ön tudja, különös zajt vernek a német békeszerződés megkötéHruscsov nyilatkozata Drew Pearson amerikai újságírónak sének ellenfelei. Ezért még inkább szükség van arra, hogy ezt . a kérdést teljesen világossá tegyük. Mi azt mondjuk és megismételjük — senki sem követ el merényletet a Nyugat-Berlinbe való bejárás szabadsága ellen. Ellenkezőleg, amikor a német békeszerződés megkötését javasoljuk, mi azt hangsúlyozzuk, hogy biztosítani kell a Nyugat- Berlinbe való közlekedés szabadságát. Nyugat-Berlin kormányának, bármely más szuverén kormányhoz hasonlóan, jogának kell lennie arra, hogy bármely kontinens bármely országával diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat létesítsen. Miben van akkor köztünk eltérés? A következőben: mi teljesen véget akarunk vetni a második világháború maradványainak. A nyugati hatalmak — az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — belekapaszkodnak ezekbe a maradványokba, csapataiknak Nyugat-Berlinbe való bejutását azon megszállási jogok alapján akarják biztosítani, amelyek a hitlerista Németország kapitulációjakor fennálló rendszerből adódnaik. Ez a kettő azonban nem vág egybe! Kérdezzen meg ön bármely jogászt és az megmondja, hogy ha aláírják a békeszerződést, akkor a háborús állapot megszűnik, ha pedig a hadiállapot megszűnik, akkor hogyan lehet megtartani Nyugat-Ber- linben a megszállási rendszert? Ez lehetetlenség. A világ minden szuverén országa — a Német Demokratikus Köztársaság pedig ezek közé tartozik, — ahhoz az általánosan elfogadott szabályhoz tartja magát: ha a más országokba vezető közlekedési útjai egy harmadik állam területén mennek keresztül, akkor természetesen mindig szükség van arra. hogy e harmadik állam beleegyezzék e közlekedési utak felhasználásába, légyenek azok földi, légi vagy vízi utak. Ezzel minden ország így van, bármilyen társadalmi rendszerhez is tartozzék. Az NDK kormányának nyilatkozata ellen felhozott . ürügyek között egyes nyugati vezetők azt az érvet vetik fel, hogy ők nem fordulhatnak ehhez a kormányhoz, mivel az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak háborút folytattak Németország ellen. Ez az érvelés teljesen elfogadhatatlan. Mi ugyanis szintén harcoltunk, és mint ismeretes, a Németországgal folytatott háború fő terhét viseltük, a többi között Németország olyan területei ellen is, amelyek jelenleg a Német Szövetségi Köztársasághoz tartoznak. Ennek ellenére mi kapcsolatokat tartunk fenn az NSZK kormányával és tárgyalunk vele, amikor erre szükség van. Felhozok önnek egy példát, amelyről már szóltam az egyik beszédemben. Nekünk most közvetlen vasúti forgalmunk van Moszkva és Párizs között. Ez a vonat a Német Szövetségi Köztársaság területén megy keresztül. Mielőtt aláírtuk volna Franciaországgal az erre vonatkozó egyezményt, természetszerűleg az NDK kormányához fordultunk, engedje át területén ezeket a vonatokat Csak az NSZK kormányénak beleegyezése és a megfelelő egyezmények megkötése után indult meg a vasúti forgalom. Ezrével lehetne felhozni hasonló példákat. A békeszerződés megkötése után ilyen rendszernek kell lenni a Nyugat-Berlinbe menő forgalommal kapcsolatban is. Minden ország, köztük a Német Demokratikus Köztársaság, szuverenitását is tiszteletben kell tartani. Ha egyes állami és politikai személyiségek azt mondják, hogy a Szovjetunió és más országok írják csak alá a békeszerződést, de hagyják meg a nyugati hatalmak Nyugat-Berlinnel való kapcsolatának azt a jogát, amely a megszállási státusból ered, akkor lehetetlenséget kívánnak. A békeszerződés megkötésével természetesen megszűnnek a győztes hatalmaknak azok a jogai, amelyek a legyőzött ország kapitulációjából eredtek. Ezzel összefüggésben helyénvaló megemlíteni, hogyan is állt a dolog a japán békeszerződés megkötésekor. Mi az Amerikai Egyesült Államokkal együtt harcoltunk Japán ellen. Á szovjet hadsereg szétverte a japán csapatok legfontosabb erőit — a mandzsúriai Kvantung hadsereget. Japán kapitulációja után a Szovjetunió az Egyesült Államokkal és a többi szövetségessel együtt ellenőrzési intézkedéseket dolgozott ki Japán háború utáni fejlődésére vonatkozóan. A Szovjetunió képviselői Tokióban a legtevékenyebben részt vettek a Japáni Szövetséges Tanács munkájában. Amikor a dolog eljutott a békeszerződés megkötéséig, az Egyesült Államok, mellőzve a Szovjetuniót, külön béke- szerződést kötött Japánnal. Egyoldalúan felszámolták a Japáni Szövetséges Tanácsot és kezdték kiüldözni a Szovjetunió képviselőit Tokióból. S bár nekünk meghatározott jogaink és kötelezettségeink voltak, amelyek Japán kapitulációjának tényéből fakadtak, s amelyek megfelelő egyezményekben visszatükröződtek, szövetségeseink ezt nem vették figyelembe. De hát akkor az Egyesült Államok és szövetségesei miért próbálják törvénytelennek feltüntetni azt a szándékunkat, hogy békeszerződést kössünk a Német Demokratikus Köztársasággal abban az esetben, ha a nyugati hatalmak nem hajlandók aláírni a békeszerződést a két német állammal? Azt, amit az Egyesült Államok tesz, e hatalmak törvényesnek nyilvánítják, azt viszont, ami véleményük szerint nem kedvez nekik — törvénytelennek minősítik. Hol itt a logika? Így hát teljesen világos, hogy a nyugati hatalmak mesterségesen szítják a vitát a berlini kérdés körül, s a dologba a háborús hisztéria szellemét viszik bele azért, hogy még jobban kiélezzék a nemzetközi feszültséget és ürügyet teremtsenek a Szovjetunió és a szocialista tábor elleni háború kirobbantásához. Azok a szólamok, amelyek szerint a nyugati hatalmak állítólag. a nyugatberlini lakosság szabadságának és függetlenségének megőrzéséért harcolnak, a' velejükig hamisak, mert senki sem veszélyezteti ezt a szabadságot és függetlenséget. Mi továbbra is azt mondjuk: Tessék, írjuk alá a békeszerződést, biztosítsuk Nyugat-Berlin- nek a szabad város státusát, adjunk meg neki minden szükséges garanciát. Mi több, mi magunk is készek vagyunk részt- venni e garanciák megvalósításában. Készek vagyunk arra, hogy Nyugat-Berllnben e biztosítékok alátámasztásaként ott tartózkodjanak az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió szimbolikus csapatai. E csapatoknak kis létszá- múaknak, pontosan szimboliku- saknak kell lenniük, mert nem kell nagyobb fegyveres erő ahhoz, hogy biztosítva legyen a szabad város státusa. Ebben az esetben meg lehetne egyezni a Német Demokratikus Köztársaság kormányával e csapategységek szabad közlekedéséről. Íme, ez a ml álláspontunk a német kérdésben, ezért harcolunk. Üjra meg , újra hangsúlyozni szeretném, hogy a második világháború maradványainak elhárítására törekszünk, azt akarjuk, hogy a légkör Európában, s következésképpen az egész világon, megtisztuljon, hogy a világ minden népe fellélegezhessen, az országok jó szomszédokként éljenek, bélrés kapcsolatokat építsenek ki egymás között, s hogy az emberek megszabaduljanak a háború rémétől. Éppen ezért a Szovjetunió kormánya és azoknak a szocialista országoknak a kormányai, amelyek egykor résztvettek a hitlerista Németország elleni háborúban, szilárdan elhatározták: nem halogatják tovább a német bókesaerződés aláírását Sajnálni fogjuk, ha a nyugati hatalmait nem akarják aláírni e t> békeszerződést Ebben az esetben kénytelenek leszünk azt aláírni a Német Demokratikus Köztársasággal. ön azt kérdezi, mikor lenne kívánatos lefolytatni a tárgyalásokat? Mit mondhatok erre? ön megérti, hogy a német békeszerződés kérdésének megoldása nem tűr halogatást. Éppen ezért mi bármely pillanatban készek vagyunk érintkezésbe lépni e kérdésről a nyugati hatalmak vezetőivel, ha ők őszintén óhajtják a német probléma kölcsönösen elfogadható alapon történő reális rendezését. Ehhez még szeretném hozzátenni, hogy a nyugati hatalmak legalább úgy mint mi, vagy talán még jobban érdekel- tek e probléma békés rendezésében. És ha a nyugati hatalmak vezetői — közöttük Kennedy elnök — Ilyenfajta rendezést kívánnak, akkor emlékeztetnem kell rá, hogy ml régóla mondjuk: készek vagyunk a Jceretk asztalhoz ülni békés tárgyalásokra. (MTI) Nyugodt berlini hétvége Retansisla gyűlések Nyugat-Németoraxáglan BERLIN. Hírügynökségi jelentések szerint a berlini lakosság nyugodtan, derűsen, vidáman töltötte a hét végét. A város szocialista övezetének lakosai autóbuszon, gépkocsin vagy magas vasú ton ezrével mentek vidékre, hogy segítsenek a parasztságnak a földmunkákban, mások a kirándulóhelyeket keresték fel. Sok berlini strandolással, motorcsónakázással, vitorlázással töltötte a napfényes vasárnapot. Az esti órákban a fiatalok a kévéházakat, a cukrászdákat, a filmszínházakat látogatták, mások táncolni mentek. A »frontvárosban-", Berlin nyugati övezetében is derűs volt a hétvége, még az ultrák sem tudtak provokációkat szervezni. Sok nyugat-berlini szintén a kirándulóhelyeket kereste fel, mások megostromolták a magasvasút jegypénztárait és az iránt érdeklődtek, kaphatnak-e látogatási engedélyt a szocialista övezetbe. Csalódással vették azonban tudomásul, hogy ez nem lehetséges, mert a nyugatberlini rendőrség megtiltotta a látogatási engedélyek kiadását. • PREETZ. A nyugat-németországi revansisták a hétvégét uszító gyűlések megtartására használták fel. A hét végén a schleswig-holsteini Freetzben kétnapos találkozót tartottak az egykori keletnémet területekről és a szudétaföldről áttelepültek. A gyűlésen felszólaló revan- sista vezetők követelték a -német birodalom« határainak visszaállítását. A szónokok szolidaritást vállaltak a dél-tiroli fasiszta puccsistákkal is, pártfogásukról biztosították őket. A találkozón jelen volt a dél-tiroli jobboldali szervezetek három képviselője is. f * HOF. Hasonló jellegű revan- sista gyűlés zajlott le a csehszlovák határtól két kilométernyire levő Schirnding helységben Is. E gyűlésen Stain, a bajor tartományi kormány munkaügyi minisztere ismét a hírhedt náci élettér-elmélettel hozakodott elő. Kijelentette: »Nyugat-Nómetország ma igen túlzsúfolt, ezért nem életképes. A német népnek több területtel kell rendelkeznie, hogy élhessen — ezért nem mondhatunk le a keleti területekről." A munkaügyi miniszter kevesellte azokat a lépéseket, amelyeket Nyugat-Berlinben tettek az NDK védelmi intézkedéseire. * KIRKWALL. Mint a Reuter jelenti, vasárnap Jo Grimond, az angol liberális párt vezetője :s nyilatkozott a berlini helyzetről. ^'jelentette, hogy a Nyugatnak kezdeményezőnek kell lennie, javasolnia kell egy Olyan értekezlet megtartását, amelyen megvitatnák az NDK de facto elismerését, sőt az Odera—Neisse határ elismerését is. * WASHINGTON. Morse demokratapárti szenátor vasárnapi televízió-nyilatkozatában azt a véleményét hangoztatta, hogy a berlini kérdést az ENSZ elé ikell terjesztene A New York Times értesülése szerint Washingtonban a négyhatalmi munkacsoport újabb, Moszkvának küldendő jegyzék megszövegezésén fáradozik. A franciák kivételével a nyugati hatalmak egyetértenek, hogy meg kell indítani a kelet-nyugati tárgyalásokat, de ezt a véleményüket nem kívánják * jegyzékben nyilvánítani. Hruscsov fogadta Nkrumah ghanai elnököt Jalta. (TASZSZ) Hruscsov szovjet miniszterelnök vasárnap fogadta a Krimben pihenő Kwa- me Nkrumah ghanai elnököt. Hruscsov és Nkrumah ellátogatott az egyik szanatóriumba, ahol barátságosan elbeszélgettek a Szovjetunió legkülönbözőbb vidékeiről beutalt munkásokkal# kolhozparasztokkal és értelmiségiekkel. Az összesereglett üdülő vendégek meleg ünneplésben részesítették Hrusesovot és a ghanai elnököt, jó egészséget és kellemes pihenést kívántak nekik. Belga vasas-delegáció érkezett hazánkba A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének meghívására négytagú belga vasas-delegáció érkezett hazánkba. A küldöttség tagjai, akik szeptember 1-ig magadnak Magyarországon, meglátogatnak több vasipari üzemei és szociális Intézményt.
