Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-27 / 202. szám

Fedezzük fel Bajai Kedves OfeasOT Ha szerélsz vkcsgatrít, gcmffoTom, szcr&l ejtet­ted már annak, hogy megismerd hazánk szép tájait: a vadregé­nyes Bükköt, a szelíd Mátrát, a műemlékekben gazdag Sopront, s vágyódsz oda, ahol hegyek közé szorulva, zúgva, sebesen höm­pölyög a Duna. Itt élsz Bácsországban, de a szépet, a költőit, a romantikusai másutt keresed. Nos, hát engedd meg, hogy el­kalauzoljalak a mi megyénkben is olyan helyre, ahol nem lehet betelni a szemet gyönyörködtető táj szépségeivel. inyag’äT; a rőg! Duna ment! ha­lászélet emlékeit felelevenítő gyűjteményét; a képtárát, amely a XX. század festészetének ke­resztmetszetét adja, valamint a Türr István emlékgyűjteményt. Több szép szobor áll a város terein. Köztük a legjellegzete­sebb Medgyesi Ferenc alkotása, a földgömbön álló Jelky András világjáró szobra. A festészetnek fcéfessSx évre visszanyúló hagyományai van­nak Baján. A felszabadulás után 1947-ben Rudnay Gyula művésztelepet alapított, amelyet a festészet rajongói bármikor megtekinttietnek. De nyitva áll az érdeklődők előtt a Béke Szál­ló mögötti romantikus „bagoly­várban” Miskolczi Ferencnek, a Jókai utcában pedig ifjú Éber Sándornak múzeumszámba me­nő műterme is. S ha valakit a vflSgjrdndeiiség titkai csábítanak, ebben a vá­rosban ezt is megtalálja. A Tóth Kálmán utcában egy haj­dani polgárház udvarában mű­ködik az Uránia csillagvizsgáló, az ország második legnagyobb csillagdája. Külföldi tudósok is sűrűn felkeresik. A planetárium munkatársai csillagfényes éjsza­kákon készségesen mutogatják az érdeklődőknek nagyszerű táv­csöveiken a távoli bolygókat Baja vezetői nagyszabású ter­Agy tervezd, hogy a volt te­gényegylet épületének átalakítá­sával sportszállót létesítenek, az IBUSZ-vonatokkal érkező ven­dégek elszállásolására. Szerez­tek már egy száz személyes sé­tahajót is, amelynek most folyik a kijavítása. Tervek készülnék a Duna-ágak, szigetek gondozá­sára, a városi vezetőket azonban aggasztja ezek további sorsa. Ugyanis, ha a vízügyi intézmé­I1 m te j , ? • . / •• , ; Ifjú Éber Sándor festőművész alkotásé a romantikus Mório- DunaágróL ■ -T.C n»iw éa festő a Véndunaágban, A Sugovica és a Petőfi-szigot látképe a Béke tér felől. ütőnk e«Ja Baja, de a város romantikáját a Dunának köszön­heti, éppen ezért közelítsük meg a folyam felől. Budapesttől Ér- sekcsamádig szabályos — kissé egyhangú — partok között hajózunk, itt azonban szetterül a vén Iszter, s számtalan kis mellékágra bomlik. A halászok adtak nevet ezeknek a lagúnák­nak: Feketeerdő, Rezét, Cserfa, Vénduna, Móric, Káposztás, Ká- dár-Duna síh. Amint beevezünk az első Du- na-ágba, máris úgy képzeljük, ezeken a helyeken teremnek a tündérek, a kismanők és egyéb mesebeli lények, oly gazdagon osztja itt szépségeit a természet Két oldalt a fűzfák mélyen elő­re hajolva nézegetik magukat a sima víztükörben, lombkoroná­jukkal élő boltozatot alkotnak fölöttünk. Beljebb sűrű erdő, ahol nyárfák, cserfák, tölgyfák, kő­risfák és selymes füvű tisztások váltogatják egymást Varázslat ez, való valóság? — Minél beljebb megyünk egyik Duna-ágból a másikba, annál dú­sáéban tárja elénk bájait a vad­Őzike a Duna-ágak erdőiben. vizek világa. Az evező csobba­nására a vízimadarak százai röppennek a levegőbe. Amott a parti fövenyben erdei vadak nyomai láthatók, csapásuk az ivóhelyre vezet Pirkadáskor egészen a víz­partra merészkednek a szarva­sok. A vezérbika felveti agan- csos, szép fejét, beleszimatol a levegőbe, majd egy ugrással a hűs vízbe veti magát Egy pil­lanat, s már az egész csorda kö­veti őt, úsznak át a túlsó part­ra. Aki ügyesen elrejtőzik, ki­lesheti ezt a nagyszerű, hajnali fürdőzést. A sok kis Duna-ág valóságos eldorádója a horgászoknak. Csó­nakjaikban ülve, vagy egy-egy, mélyen a víz fölé dőlt fára te­lepedve naphosszat hódolnak e csendes szenvedélynek. Különö­sen a reggelek és a csendes, ké­ső délutánok kedveznek a hor­gászoknak. Nappal a víz köze­pén evezve pendelyhálókat do­bálnak a vízbe. Akik éjszakára is a Duna-ágakban maradnak, este a fenékhorgokat rakják le, s reggel nézik meg, akadt-e rá valami. A zsákmány pedig nem sokáig várat magára, mert a Duna-ágakban rengeteg a hal. Itt költenek, hogy azután ellep­jék a nagy vizet Csodálatosan szép ősvadom — a rezéti Duna-ág — kellős kö­zepén van az Üj Élet Halászati Tsz új halásztanyája. Mellette — mintegy műemlékként — ott' van még a régi halásztanya, amely sok festőt ihletett már arra, hogy ecsetjéhez nyúljon. A bajai Duna-ágak úgy vonzák a festőművészeket, mint valami­kor Munkácsyt, Pál Lászlót és a többieket a világhírű barbizo- ni őspark. Aki csendre, nyugalomra vá­gyik, keresve sem találhat kü- önb helyet. Vannak, akik ide .•.öltöznek egész nyárra. Gomba módjára szaporodnak a cölöpök­re Spult vfkendházacskák. Kül­ső falukat vesszőből fonják, sár­ral betapasztják, belsejét fával burkolják. Esténként sejtelme­sen világító ablakaikkal beleol­vadnak a táj romantikájába. Sok­szor villannak fel azonban a ki­rándulók tábortüzének hangula­tos fényei is. Számtalan nagyszerű fürdőzési lehetőséget kínálnak a partok és a szigetecskék. A Duna a hosz- szú évek során lerakott hordalé­kából képződött a Koplányi-zá- tony, a Móric-sziget, a Gyuri- sziget, a Kádár-sziget és a többi kisebb-nagyobb szigetecske, me­lyeknek fövenyes partja nagy­szerű természetes strandot al­kot A Vénduna beszögellésé- nél nemcsak fürdőzésre, hanem camping-táborok létesítésére is alkalmas a part. Ide nem mesz- sze van egy vasútállomás, aho­vá Bajáról másfél óránként jár a vonat. A vasúti hídtól nem messze épül a kórház üdülője. Egyre több vállalat, testület tervezi már, hogy nem a Sugo- vicán, hanem a nagy Dunán épít majd nyaralókat. Ám, de nemcsak nyáron, ha­nem télen is hangulatosak a fo­lyam mellékágai. Amikor jég­páncél borítja a vizeket, elindul­nak a horgászok, felszerelve ma­gukat lékvágó baltákkal (no, meg a hátizsákjukban sok finom falattal, s forró bort tartalmazó termoszokkal), hogy kipróbálják, télen is hű maradt-e hozzájuk még a halászszerencse. Most pedig búcsúzzunk el a Dunától, amely talán sehol sincs olyan szépségekben gazdag mint itt és menjünk be a városba. Bajának az elmúlt századok­ban a dunai kereskedelem adta meg a jelentőségét. Itt rakták a Bécsbe igyekvő hajókba az acé­los búzát, az Árpád utcai mély pincékből pedig a környék tü­zes borait. 1840-ben tűzvész pusz­tította el a várost, amelyet klasz- szicizáló stílusban építettek új­já, s ez nyomja rá ma is a bé­lyegét. Ebből a korból sok szép mű­emlék maradt fenn. Ilyen a Vojnovics-kúria (a mai Művész­telep); a belvárosi plébániaépü­lete; a Fischer-féle alapítványi ház. A Béke tér keleti oldalát a városháza zárja be, amelyet az egykori Grassalkovich-palotából alakítottak át. Néhány templom a tűzvészt is megúszta. Közöt­tük a legszebb copf-stílusú tor­nyával a rác templom — fala­in id. Éber Sándor freskóival — és a barátok temploma, amely­nek belsejét csodálatosan szép fafaragások díszítik. Érdemes megtekinteni a Türr István Múzeum nemrég rende­zett néprajzi és népművészeti A bajai DÁv-sztkiiáz a varos egyik szép műemléke. Az épület késői barokk stílusú, romantikus stílusban átépítve. A Türr István emlőikmfl a Ka­marás Duna torkolatánál. nyék nem gátolják met ax el­iszaposodást, néhány évtized múlva elpusztul ez a csodálatos természeti szépségekkel megál­dott vidék. Reméljük, ezt a víz­ügyi szervek sem akarják. A városi tanács még az idén sok utat megjavíttat, hogy gép­kocsikkal is könnyebben meg- közelíthetőek legyenek a kirán­dulóhelyek. A városi pártbizott­ság és a tanács természetesen nem képes saját erejéből min­dent végrehajtani, pedig még igen sok a lehetőség. A Bács- Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat, vagy a helyi földmű­vesszövetkezet például kisven­déglőt létesíthetne a Vénduna beszögellésénél, mert ezt a kirán­dulók máris nagyon hiányolják. A szakszervezetek nagyszerű üdülőket építhetnének a Duna- ágakban, hiszen a táj olyan szép, s a pihenési lehetőség oly nagyszerű, hogy hálásak lenné­nek, akik itt pihenhetnének. Érdekes és igen olcsó lehető­ség kínálkozik például úszó szál­lodák létrehozására. Mostanában jó néhány vontatóhajót must­ráltak ki a Folyamhajózási Vál­lalatnál. Három hajót a Bajai Városi Tanácsnak is felajánlot­tak. Ezek közül a Vihar nevű vontatót könyvjóváírásra át is vették. A hajókat átalakítva 50 —60 személy részére kabinok­kal, étteremmel, konyhával, tár­salgóval felszerelt üdülőt lehet­ne létesíteni a vízen. Mindez alig 300—400 ezer forintba ke­rülne. Ha azt számítjuk, hogy ennyi személy részére 5—6 mil­lió forintért lehet üdülőt építeni, akkor láthatjuk, hogy ez igen kedvező megoldás. Helyes lenne hát, ha az illetékes szervek él­nének ezekkel a lehetőségekkel. Amint látjuk, érdemes Baját, mint üdülőhelyet és kiránduló- helyet felfedezni. — Megyénk IBUSZ-irodái, úgy gondoljuk, kellemes napokat szereznének utazgatni vágyó közönségüknek, ha megyénknek ebbe a szép Duna-parti városába is rendez­nének társasutazásokat. Nagy Olló veken dolgoznak, ameüyeő le­hetővé kívánják tenni a város idegenforgalmának fellendítését. Teszik ezt annál is inkább, mert már (kezdik felfedezni Baját, a nagyszerű kirándulási lehetősé­geket nyújtó Duna menti vá­rost. Sokan járnak ide Pécsről és a környező dunántúli váro­sokból, falvakból. Az ország kü­lönböző részeiből jönnek iskolá­sok tanáraik vezetésével és camping-táborok létesítésére kémek engedélyt a tanácstól. Rövidesen elkészül ,a Béke Szálló, amely 160 vendég foga­dására lesz alkalmas. Ez azon­ban egymagában kevés, ezért

Next

/
Thumbnails
Contents