Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-26 / 201. szám
19C1. augusztus 26, szomSat 5. aids A megyei Növényvédő Állomás laboratóriumának újabb kutatási eredményei Felkerestük Szűcs Józsefet, a Növényvédő Állomás laborató- riumának vezetőjét, hogy adjon tájékoztatást a laboratórium munkájáról. — A korszerű növényvédelmi kutatás és a gyakorlati növény- védelem a szántóföldi és kertészeti kultúrák megvédése érdekében csalt szoros együttműködéssel képes feladatait elvégezni — mondotta — A mi laboratóriumunk munkája is kettős: egyrészt egyes kártevők tudományos alapon történő kutatását kell elvégeznünk, másrészt meg kell oldanunk a gyakorlatban felmerülő problémákat. Amiről eddig a szakirodalom sem tudott A lucernának, ennek a fontos takarmánynövénynek a kártevői közül a lucernaböde és a bimbógubacslégy életmódjának a megismerésével, s az ellenük való ' védekezés lehetőségeivel foglalkozunk részletesen. Hosz- szas vizsgálódás után az idén 6ikerült bebizonyítanunk, hogy az eddigi álláspontokkal szentben a lucernabödének nem egy, hanem két nemzedéke alakul ki, s a nyár végi második nemzedék súlyos károkat okoz. Az eddigi külföldi irodalom az öntözéses lucernásokban tételezi fel a második nemzedék kialakulását. Mi viszont kizárólag száraz, öntözés nélküli területen figyeltük meg ezt a jelenséget. A védekezést illetően a HCH és a DDT 1:1 arányú keverékével történő porozást találtuk nagyon jónak. \ — A lucernabimbó-gubacslégy vizsgálata elsősorban a nemzedékszám alakulására, az, időjárási viszonyok és a fejlődésmenet összefüggéseire, valamint a természetes ellenségek (rovarparaziták) szerepére vonatkozik. Sikerült igazolnunk megyénk déli részein — Baján, Bácsbo- kodon, Hercegszántón ■«-, hogy ez a kártevő nemcsak a zöld bimbókat, de a virágzásban levőket is súlyosan károsítja. A munkaközösség egyik kutatójának felfedezése — Baján Fekete Károly, a? állami gazdaság dolgozója aki munkaközösségünk tagja —-négy napon keresztül óránkénti hálósással állapította meg a rajzó gubacsiegyek számát, s a rajzás maximumán, a déli órákban is tömegesen talált kártevőket. Az ő közreműködő munkájának köszönhető, hogy több olyan fürkészdarazsat ismertünk meg, amelyek a bimbógubacslégynyűveket fertőzik, i tömegesen elpusztítják. Ezek nemcsak hazai, de külföldi viszonylatban is új eredmények. — A luceroakutatásnak e két témájához kapcsolódik egy eddig alig ismert kártevő, a lueer- nahüvely-gubacslégy nagymérvű fellépése és kártétele, illetve e kártevő életmódjának részletes tanulmányozása. Az ide vonatkozó vizsgálatokban Mándity István, a Növényvédő Állomás agronémuga nyújt messzemenő segítséget. 1 A szilvadarázs a barackot is pusztítja — A gyümölcsösök növényvédelmi kutatási eredményei közül legjelentősebb annak a megállapítása, hogy a tassi Rákóczi Termelőszövetkezetben a poloskaszagú szilvadarázs újabban a barackban is kárt :>koz. Ezt a kártételt eddig sem a hazai, sem a külföldi irodalom, s a gyakorlat sem ismerte. Fóka József laboratóriumi munkatársammal együtt a károkat lefényképeztük. A jövő évben tehát, ahol vegyesállományú szilvás és barackos van, a poloskaszagú darázs ellen a barackos 2 százalékos HCH-s permetezését is el kell végezni. — A cseresznyelégyre vonatkozó vizsgálataink azt igazolják, hogy ott, ahol a legyek kirajzásának kezdetén a talajporozást, illetve később a 0,4 százalékos Pernites permetezést elvégezték, csak gyenge nyűvesedés volt észlelhető. A kártevő irtásával kapcsolatban azt is tapasztaltuk, hogy a hangyák és egyes futóbogarak nagyszámú eseresz- nyelégybábot pusztítanak el. — A barackmoly elleni komplex védekezési kísérleteink eredményei az imrehegyi Béke Termelőszövetkezetben azt igazolták, hogy a DDT tartalmú szerekkel, elsősorban a Pernites permetezéssel a kártevő elpusztítható. — Végezetül kutatásaink, gyakorlati irányú megfigyeléseink célja természetesen az, hogy a termelőszövetkezetek növényvédelmi problémáinak megoldását segítve a termések megvédésében, illetve növelésében messzemenően közreműködjünk — fejezte be tájékoztatását a Növényvédő Állomás laboratóriumának vezetője. Takarékossági fórum Oileisserűen A Bajai Gyapjúszövetgyár műszaki intézkedési tervében jelentőségének megfelelően foglalkoznak a tapasztalatcserék szer-' verésével. Értékelve az eddigi munkát a legutóbbi üzemi tanács megállapította, hogy nincs , kellő előrehaladás a tapasztalatcserék szervezettségében. A dolgozók ötletszerűen járnak más vállalatokhoz, s ha látnak is hasznos dolgokat, ezek túlnyomó része nem valósul meg. Ezért úgy határozott az üzemi tanácsülés, hogy a továbbiakban a tapasztalatcserén résztvevő munkások, műszakiak beszámolnak tanulmányútjaikról, a vállalat vezetősége pedig gondoskodik az életrevaló javaslatok bevezetéséről. Csökkent a* állásidő A Bács-Kiskun megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat dolgozóinak felajánlásában szerepel az egy mázsa árura eső gépkocsi-állásidő csökkentése. Ennek megfelelően alakították ki a szállítási programtervet. Sikerült is az egy mázsa árura eső állásidőt csökkenteni, miáltal a 44-es Teherfuvarozási Vállalattól bérelt gépkocsiknál a kihasználás mértékét 3,5 százalékkal növelték. Ez azt jelenti, hogy kevesebb idő alatt több árut szállítottak ki az idén, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Jól gaxdálkodtak A Kecskeméti Cipőgyár dolgozói első féléves eredményük alapján elnyerték az élüzemi címet. Ez azért sikerült, mert többek között jól gazdálkodtak a rájuk bízott anyagokkal. A szabászok például 269 négyzetméter felsőbőrt takarítottak meg. Ez a mennyiség 3000 pár gyermekcipőhöz elég. A cipők minőségének javítása 80 ezer forinttal növelte a vállalat nyereségét. Ezenkívül hasznos hulladékból — amelyet más cipőgyáraktól vásárolnak meg — húsz mázsát használtak fel, MUNKA KÖZBEN Hentesnek lenni kimondott férfi munka. Sárándi Jánosné mégis mesitere a szakmának. Mint a Bács-Kiskun megyei Vágóhíd Vállalat dolgozója indult az országos ügyességi versenyen, és » férfiak között is megállta a helyét. — Még az iikapám is hentes volt. Beleszülettem a szakmába gyakorta ezzel hárítja el a dicséretet Ellenben büszke arra, hogy 1951 óta párttag, sztahanovista oklevele van, brigádja elnyelte a kitüntető szocialista címet, s mint a törzsgárda tagját, Kiváló dolgozó kitüntetésre terjesztették fel kifogástalan minőségi munkájáért (Pásztor Zoltán felvétele,) »Fre^oliépület« a termelőszÖYetkezeti tanyaközpontoknak Nyáron IdénySvodának, télen művelődési háznak használható Nyáron sok községben idényóvódát rendeznek be a termelő- szövetkezetek, hogy megbízható felügyelet alatt maradjanak a Különböző szőlőfajták telepítésével kísérleteznek Csátalján A csátaljai Űj Tavasz Termelőszövetkezet az ősszel és tavasszal 50—50 hold új szőlőt telepít Mivel ezen a részen álta- Iában csak a kadarka termés- eredményét ismerik, kísérletképpen 25 hold új telepítésű KI A MESTER? nak ejtik. Egy nyugdíjas kútfúró elmondta, hogy 1906-ban csak azt nevezték mesternek, aki valóban hosszú időt töltött el szakmájában, s mesterlevelet szerzett. Közölte azt is, hogy hány koronás bélyeget ragasztott „mesterlevelére. Végül is a kérdés tisztázása céljából meginterjúvoltam a tizenöt mestert. Nyilatkozataikat próbálom röviden ösz- szefoglalni: a mester megszólítást azok használják különös előszeretettel, akik saját tudásukat azzal kívánják mások íölé emelni, hogy munkatársaik képességeit lekicsinylik. Fiatal, tapasztalatlan szakmunkásokat is illetnek e jelzővel. Egyszóval egszerűen „le- mesterezik” őket. E sorok olvasói közül bizonyára többen jutnak olyan gondolatra, kár volt erre a jelentéktelen dologra papírt és nyomdafestéket pazarolni, mert ha a mester megszólítás életképes, vagyis időt álló, akkor úgyis polgárjogot nyer, ha pedig nem, önmagától megszűnik. Ennek tudatában szeretnék segítséget nyújtani ezen megszólítás buzgó „apostolainak” és kedvelőinek. Ne csak a kisebb be- osztásúakra „pazarolják” — eddig ugyanis csak ilyen esetekről értesültem —, hanem bátran terjesszék ki a mester jelző használatát magasabb beosztá- súakra, például főrevizorokra, főszabászokra, főcsoportvezetőkre stb. GONDOLOM, ezek- után könnyebben eldől majd a „nagy kérdés”, hogy kit illet ez a titulus: mester. Tori Sándor SZERENCSÉS helyzetben van az üzemi tudósító, mivel a helyszínen szinte készen kap.ia az anyagot, a megjelenés után pedig a kritikát is. Erről jut eszembe, hogy a Múltkoriban egy több mint tízéves plakátot nézegetve igen érdekes témára találtam. A plakáton csupán ennyi volt: Elvtárs, Kartárs, Szaktárs — ez nálunk a megszólítás. Osztom a szövegíró véleményét, mivel nálunk ezek a megszólítások valóban gyökeret eresztettek. Az élet viszont mindig új dolgokat produkál. A bajai üzemeket járva felfedeztem egy új, széles körben gyűrűző megszólítást: mester. Eleinte megkülönböztetett tisztelettel néztem azokra, akik e titulust kivívták. Később azonban egy véletlen folytán kezembe került az egyik mester munkakönyvé. Elképedve állapítottam meg, hogy az illető még a szakmunkás vizsgát sem tette le. Ez szöget ütött a fejembe, majd tüzetesen megvizsgáltam tizenöt mester adatait. AZ EREDMÉNY meglepő volt. Egyikük sem rendelkezett olyan szakmai képesítéssel, hogy a nekik előlegezett megszólítást jogosan magukénak tulajdoníthatnák. Az is tudomásomra jutott, hogy az illetők közül egy sem készül szakmunkás vizsgára, vagy más hasonló szakmai minimum elvégzésére. Szorgalmasan keresgéltem e megszólítás eredetét. Az egyik lexikonból megtudtam, hogy az olasz maestro szóból származik, egyes vidékeinken pedig magyarosan majsztrarokadarka mellé ugyanannyi kö- vidinkát, ezerjót és pirosszlankát ültetnek. A közös gazdaságban száz holdon végeznek szelektálást é* a megfelelő szőlővesszőket felhasználják az őszi és tavaszi telepítésekhez. Ezen felül a SZÖL- FA hosszúlejáratú hitelre biztosít részükre megfelelő simavesszőt. Tavasszal a szövetkezet 5 hold öntözéses szőlőiskolát is létre akar hozni. Az őszi telepítéshez szükséges gépi munkákra szerződést kötöttek a Kiskunhalasi Gépállomással, s a napraforgó betakarítása után megkezdik- - tálai gépi forgatását. öntözési hírek Nemrégiben jött létre a Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat, s az öntözéses gazdálkodás fejlesztése végett máris megkezdte tevékenységét. Tizenhat termelőszövetkezetben nemsokára befejezi a jövőre megépítendő öntözőtelepek helyének kijelölését. • A Szegedi Vízügyi Igazgatóság — a Bács-Kiskun megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Irodával és a megyei öntözési felügyelővel egyetértve — nemcsak a szomszédos Csongrád megyei, hanem a megyénk keleti zónájába eső termelőszövetkezetekben is végeztet kutató fúrásokat a csőkutas öntözés lehetőségének- megállapítása céljából. 1 gyermekek, amíg szüleik * határban dolgoznak. A falvaktél távolabbra eső termelőszövetkezeti tanyaközpontoknak azonban kedvezőtlenebb a helyzete, mert nincs mindegyiknek iskolája; művelődési háza, vagy más középülete, amelyben ideiglenes óvodát nyithatna. Ezért a Középülettervező Vállalatnál Azbej Sándor mérnök most érdekes „fregoliépületet” tervezett A termelőszövetkezet nyáron idényóvódát rendezhet be a S0 gyermek elhelyezésére alkalmas teremmel, valamint öltözővel konyhával, fürösztő- és mosdó- helyiséggel ellátott épületben. Télen viszont — amikor kevés a munka — művelődési háznak használhatják az épületet A játszó gyermeknek nagyobb hely kell, mint a felnőtteknek,- s így télen az előadásokon nyolcvanan-százan is leülhetnek a teremben. Megjutalmazták a verseny győzteseit A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üzemi KISZ-szervezete a tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkák sikeres befejezése érdekében munkaversenyt kezdeményezett, melyet a napokban jutalmaztak. Az üzemi pártszervezet és a gazdaság vezetősége örömmel állapította meg, hogy a fiatalok munkaversenye eredményes volt. A verseny elbírálása során sokan kaptak jutalmat. Üzemünk az idén olyan kiváló terméseredményt ért el, amelyre még nem volt példa fennállása óta, őszi búza átlagtermésünk meghaladta a 21 mázsát, a rozs termése pedig a 1 * mázsát Halász Károlp KISZ-titkár «
