Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-25 / 200. szám
1961. augusztus 25, pénlefi 5. oldal Öntözéssel a magasabb terméseredményekért Oázis a sivatag helyén A cím nem nagyzolás. Fülöp- ezállás határában. Balázspusz- tán, az Izsáki Állami Gazdaság területén, az egyik dfilőútmer tén valóban oázisra bukkan az arra járó. Ez azonban csak akzási és öntözési kísérleti telep létrehozásához A telep vezetésével Jáno6kúti Sándor mérnököt, a megyei Igazgatóság dolgozóját bízták meg, aki — a szó nemesebb értelmében — szinte megszállottként végzi munkáját a cél érdekében. A cél pedig az, hogy a legrosszabb homoktalajon a legmegfelelőbb takarmánvnövénv- íajtákat kiválasszák, s megállapítsák: milyen öntözési módszerek alkalmazása, mekkora mértékű vízmennyiség és talajerőpótlás szükséges termesztésükhöz. A telepet azért rendezték be a közismerten legsilányabb talajú területen, mert ha itt sikert érnek el, akkor az eredmény másutt még csak jobb lehet. És már elkönyvelhetik a sikert. A kísérleti parcellákon lucerna és fűféleségek keverékét, magszaporítás végett különleges növényeket (kínai és amerikai törpecirkot, kínai lóbabot, japán kölest, ricinust s a cukor- gyártásra is alkalmas, a takarmányozásra pedig kiválóan megfelelő édescirkot), kukoricát, silókukoricát termesztenek, s a vízháztartási és a lucema- műtrágyázási kísérletek célját szolgálva nyolc holdat vettek igénybe. Világos Ferenc öntöző-gépész a kísérleti telep szegélyén működő szivattyúagregátnál szabályozza a növényekre juttatható víz mennyiségét. Németh Katalin, a telep egyik ifjú dolgozója két kukorica- parcella között felszereli az SB—S—to-as szórófejet kor válik számára nyilvánvalóvá, ha a körülötte elterülő mihaszna homokos határrészt, s a szóba jövő parcelláról nem egészen fél esztendeje készült fényképet is szemügyre veszi. Növényzet nélküli futóhomokot ábrázolnak a fotográfiák ott, ahol ma a legkülönfélébb növényi kultúrák pompáznak. Ám ne vágjunk a dolog elébe. Az állami gazdaságok megyei igazgatósága néhány lelkes szakembernek, elsősorban dr. Fekete Istvánnak, a vízépítési tervező csoport vezetőjének az agyában született meg az ötlet, hogy kísérleti telepet kellene létesíteni a szóban forgó helyen. A megvalósításhoz társult Kovács Gábor, a szarvasi kutató- intézet igazgatója is, s ez év március 20-án hozzáfogtak egy 20 holdas parcellán műtrágyáAz öntözővizet nyolc, tavaly, és ugyanannyi idén fúrt csókáiból nyerik, amelyek mindegyike révén percenként 800— 1000 liter mesterséges esőt lehet a növényekre permetezni. Mesterséges eső — a kánikulában Gyorskapcsolási! csövek »bevetésre* készen. •zél járás miatt nem lehetett ezen a parcellán lucernát telepíteni. A vetési és a kelési idő— Így kell a hattyúnyakcsővet a fővezetékre kapcsolni —• mutatja Katinka kolleginájának, C'singér Ilonkának, s pillanatok múltán a mellékvezetéken keresztül ömlik a víz a szórófejekbe. szak közötti lefogó öntözéssel azonban sikerült a homokot megkötni, s az újonnan — méghozzá tavasszal — telepített lucerna háromszor annyi termést adott, mint a szomszédos területekről a régebbi takarmány- növény. Igaz, a régi lucernát — kísérletképpen — az első kaszálásig nem öntözték, s műtrágyát sem kapott, ez után azonban ugyanannyi vizet és műtrágyát adtak neki, mint az újtelepítésűnek; a második kaszálásnál viszont az utóbbinak már négyszerannyi lett a termése. Külön parcellán azt is visa- gálják: fejlődésének melyik stádiumában legvízigényesebb a lucerna, hogy a tapasztalatok alapján állapíthassák meg jövőre az öntözés módját. Ugyanilyen vizsgálatokat végeznek a többi növénynél is. Ugyancsak kísérleteket folytatnak az újtípusú szórófejek jellemző adatainak, s az öntöző ,víz Páraveszteségének a megállapítására, sőt, egy speciális elektromos berendezés működését is vizsgálják, amely- lyel a csőkutak fúrása közben pítani a víz sótartalmát. Mindezt azonban látniok kell öntöző — s főként a homokos területeken gazdálkodó — mezőgazdasági nagyüzemeink szakembereinek is. Irta: Tarján István Fényképezte; Márkus János A telepvezető nem alacsony férfi, ax öntözött kukorica mégis magasabb nála. Tőle balra kínai cirok látható. Mennyi víz kell a különböző növényeknek? A kánikulában — a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatóriumban végzett mérések szerint — 60—65 fokra is felmelegedett a homok felszíne. A növények ott vészelték át károsodás nélkül a hőséget, ahol mesterségesen pótolták a csapadékot. Az öntözéses gazdaságokban Szinte szünet nélkül működtek a szórófejek. A termelőszövetkezetekben mintegy nyolcezer holdra — főként szántóföldi növényekre — juttatták a mesterséges esőt, aminek eredményeként mindenütt bő termés várható. Az állami gazdaságokban több száz holdon a szőlőt is öntözik. A csapadékpótlás után lombdúsak a tőkék és tömötten fejlődnek a fürtök. A gazdaságokban majdnem száz holdon öntözéssel nevelik a fiatal sző- lőoltványokat is. Ennek köszönhetően a Hosszúhegyi Állami Gazdaság 40 holdas öntözött szőlőgyökereztető iskolájából a szokásosnál egy évvel korábban kitelepíthetik az előgyökerezte- tett vesszőket. Hétszáz holdat öntöznek a Dunából A SOLTI Szikra Termelőszövetkezet területének több mint a tizedrészén rendezkedett be eddig öntözéses növénytermesztésre. A Duna mentén fekvő félezer holdas táblán a legkorszerűbb öntözőberendezések működnek. Alagcsöveken keresztül percenként öt-hatezer liter vizet továbbítanak a szántóföldekre a nagyteljesítményű villanymotorok, és esőztető berendezés szórja a vizet a növényekre. A TERÜLET jelentős részét kétszer hasznosítják egy esztendőben, Az öntözött búzaföldre például — amelyen holdanként 35 mázsa termett a kenyérgabonából — az idén téli káposzta került. Az öntözött földeken rendszeresen pótolják a talajerőt: a műtrágyán kívül istállótrágvá* is juttatnak a talajba. A gazdaság tehenészete egyébként évente mintegy ezer vagon trágyát „termel” erre a célra. AZ ÖNTÖZÉSES gazdálkodásra fordított többmillió forintos beruházási költség jelentős része már megtérült a termelő- szövetkezetnek, amely még ebben az évben újabb 200 holdon építtet öntözőberendezést a Duna mentem Több nővényféleségnél majd csak a betakarítás után lehet az eredményt pontosan megállapítani. de máris látható, hogy az felülmúlja a várakozást. A lucernánál viszont már pontosan mért eredmények bizonyítják a kísérlet sikerét. Azelőtt a futóhomok és a. lánoskútl Sándor, a telep vezetője a kis metecrol' iat állomás műszereiről leolvassa az időjárásra vonatkozó adatokat. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiadásában megjelent az Ütir.utató az esőszerű öntözéshez című könyvecske, amely számos hasznos tanácson kívül az alkalmazandó öntözővíz-normákat is tartalmazza. Egyszerű öntözés esetén a kertgazdasági növények idénynormája holdanként 1400 köbméter víz. Ez nyolcszori -— egy alkalommal 30 milliméteres — esőztetéssel érhető el. Az évelő szántóföldi takarmánynövények és rétek négyszer 45 milliméteres mesterséges csapadékkal 1000, a szántóföldi kapások és ipari növények négyszer 35 milliméteressel 800 köbméter vizet igényelnek holdanként. A másodvetésekre és egyéb növényekre kétszer 45 milliméter esőt kell juttatni ahhoz, hogy megkapják holdanként a szükséges 800 köbméter vizet. E normák országos jellegűek, a helyi adottságoktól függően természetesen változhatnak. Az öntözésnél mindig arra kell ügyelni, hogy általában a gyökérzóna mélységéig nedvesítsük a talajt. Négy csőkút — egy szivattyú A TISZA KÉCSKEI Béke Ter- 1 melőszövetkezetben — azon kí- | vül, hogy 220 holdat a Tiszából nyert vízzel is öntöznek — egy magasabban fekvő parcellán egymástól 50 méterre négy csőkutat fúrtak 35 hold zöldsége0 kert mesterséges csapadékka1 való ellátására. Mindegyik kút számára — hogy közelebb legyenek a víz felszínéhez — egy méter mély aknát készítettek, s mert a kutak egyenként csupán 260—320 liter vizet adnak percenként, a í föld felszíne alatt szintén eay [ méterre csővel összekötő'**k azokat * ILY MÓDON — jóval kevesebb költséggel — nagyobb szivattyúegységet, egy 1200-as ag- regátort üzemeltetnek, amely a négy kútból egyszerre percenként közel ezer liter vizet szív fel a mélyből és szór a növényzetre. Az úgynevezett kapcsolt kutak fúrását, s aknáik, valamint a szivattyúmotor aknájának építését és a csövek földalatti elhelyezését a szövetkezet saját ápítőbrigádja végezte, s az ösz- szes munka 70 ezer forintba kér ült — a hosszadalmas laboratóriumi vizsgálatok kiküszöbölésével *- percek alatt meg lehet álla-
