Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

1961. augusztus 23. szerda 1. oldal Már csak 16 szerfás garnitúra hiányzik Lássanak munkához a szövetkezeti épitSbrigádok! A tennelőszövetkezetS építke­zések helyzete — a július 31-i határnapot véve figyelembe — sokkal kedvezőbben alakult, mint a múlt évben. Mind a mű­szaki teljesítés, njind a hitel- felhasználás szempontjából az idei eredmény kétszerese a ta­valyinak. Komoly zökkenőt okozott azonban a munkában, hogy az építési beruházások zömét kite­vő 574 szerfás létesítményből csak 401-nek a faanyagát, s csak 404-nek a vasanyagát szál­lították rendeltetési helyére jú­lius 25-ig — és csupán 241 lé­tesítmény építését kezdték meg —. 170 esetben tétlenségre vol­tak kárhoztatva a szövetkezetek fa-, iletve vasanyag hiánya miatt. A nehézséget növelte, hogy a szállítási késedelem mellett a termelőszövetkezetek nagy része az építőbrigádokat is más mezőgazdasági munká­ban — aratásnál, cséplésnél — foglalkoztatták; Ebben a hónapban megjavult a helyzet. A vasanyag megér­kezett a MEZŐSZÖV-höz, s a hiányzó szerfás garnitúrát is (— Í6 kivételével — a megren­delő szövetkezeti gazdaságokba szállították. A megyei Beruhá­zási Iroda sürgetésére a hiány­zó faanyag szállítása is folya­matban van. Az Északsomogyi Erdőgazdaság 20 férőhelyes ser- tésfiaztató, a Magasbakonyi. Er­dőgazdaság négy, egyenként 120 férőhelyes hidaló, a Keszthelyi Erdőgazdaság öt növendékmar- ha-istáflló és két 5—5 vagonos góré, a Mecseki Erdőgazdaság pedig négy növendókmarha-is- tálló faanyagát szállítja a me­gye több termelőszövetkezeté­nek. A munkát gátló tényezők zöme tehát elhárult. A eséplés befejeztével nemcsak az építő­brigádok szabadulnak fel, ha­nem a kapások betakarításáig a termelőszövetkezeti munkaerő egyéb része is segíthet az épít­kezések meggyorsításában. Együttes erővel A kunbajai önkéntes tűzoltők elhatározták, bogy közhasznú munkában új szertárat építe­nek. Elsőnek Károly Mátyás tűzoltóparancsnok jelentkezett, s őt követték a többiek. Bajusz Pál ács és még néhány idősebb tűzoltó vállalta a tetőszerkezet felépítését. Az új létesítmény 23 ezer forintba kerül. Az első nap eredménye. Felsőfokú gyümölcs- és szőlőtermesztési technikum nyílik Kecskeméten Kormányunk rendeletének megfelelően felsőfokú gyü­mölcs- és szőlőtermesztési tech­nikum nyílik szeptemberben Kecskeméten, a Kertészeti Technikumban. A tanulmányi idő két év. A felvételhez középiskolai vég­zettség, legalább egyéves szak­mai gyakorlat és eredményes felvételi vizsga szükséges. A felvételi felső korhatár a betöl­tött 40. életév. A korhatár és a szakmai gyakorlat alól a föld­művelésügyi miniszter felmen­tést adhat. A hallgatók a tanulmányi rendben meghatározott tanul­mányok elvégzése és az állam­vizsga sikeres letétele után szaktechnikusd oklevelet kap­nak. Eddig mintegy negyvenen je­lentkeztek felvételire, s még ugyanennyien jelentkezhetnek szeptember 1-ig. A vidékiek diákotthoni ellátásban részesül­hetnek. A szántóversenyek tanulsága Miután minden járásunk­ban megvolt a szántóverseny, s lezajlott a megyei döntő is, megállapítható, hogy e verse­nyek túlnyomó többségének eredményes lebonyolítása me­gyénk szántási kultúrájának a fejlesztését szolgálta. Különösen jól, sikeresen szer­vezték meg a szántóversenyt a bajai, a dunavecsei, a bácsalmá­si és á kiskőrösi járásban. Kö­szönet Hleti viszont a kiskunha­lasi járási verseny bizottságát azért, mert nálunk rendezték meg az első bemutatót. A szántóversenyek igen nagy érdeklődést váltottak ki egy­részt a termelőszövetkezeti pa rasztság és traktorosaink, más­részt a mezőgazdasági szakem­berek körében. Bebizonyították, hogy milyen nagy szükség van a szántás kultúrájának fejlesz­tésére. A versenyek tapasztalatai alapján a következőket állapít­hatjuk meg. Nagyon sok trakto­ros nem ismeri a szántás alap­vető szabályait. Csak azok tud­tak eleget tenni az egyik leg­fontosabb versenyfeltételnek, hogy az összeszántás helyén a talajt maradéktalanul, bakhát hátrahagyása nélkül felszánt­sák, akik ismerik az eke beál­lításának különböző módozatait. A jól begyakorolt módszer eredménye a bakhátmentes, jó­minőségű szántás, s az előírt mélység. Másik tapasztalatunk az, hogy a versenyek legnehezebb része a széj jelszántási fogások elő­írásszerű csatlakoztatása volt. Ez ugyanis akkor elfogadható, ha a fogások takarják egymást, iletve a megszántott tábla olyan síma, hogy szinte nem is lehet látni a fogásokat. A járási szán­tóversenyeken többé-kevésbé si­került is nem egy traktorosnak ilyen mintaszerű szántást be­mutatnia, a legtöbbnek azonban nem sikerült a követelmények­nek megfelelő záróbarázda el­készítése. A kezdő versenyzők legál­talánosabb hibája az volt, hogy elsiették a szántást. Magasra értékelt munkát pedig csak az érhet el, aki gondosan kihasz­nálja az ekeállítási lehetősége­ket és nem riadt vissza attól, hogy ekéjét gyakran szabályoz­za, állítgassa. Ez egyúttal arra figyelmezteti traktorosainkat, hogy kitartó türelemmel igye­kezzenek otthon, munka közben gyakorolni az eke különböző beállítási módozatait. Külön kell szólnunk a fiatal traktorosokról, akik igen szép számban vettek részt a verse­nyeken. Ne csüggedjenek el, ha most nem értek el helyezést. Annyi hasznot könyvelhetnek maguknak, hogy sokat tanultak a versenyeken, s a munkájuk­hoz. meg a jövő évi vetélkedő­höz is gazdag tapasztalatokat szereztek. Meetannlták, hoev a szántást illetően mik a köve­telmények. S ez természetesen vonatkozik az idősebbekre is. Tanulságosak voltak e verse­nyek a szakemberek, a termelő­szövetkezeti vezetők számára is, mert láthatták a szántások kö­zötti különbséget, ami a trak­torosok felkészültségéből, az Szovjet íudrsok előadásai a 11. csil'agászaíi Koinesszyson New York. (TASZSZ) A nem­zetközi csillagászati szövetség a kaliforniai Berkeley egyetemé­nek épületében tartja a 11. kong­resszusát. A kongresszuson részt­____" ___iacfio na gy figyelmet kiváltó előadáso­kat tartottak. A kongresszus — a szovjet tu­domány sikereinek elismeréséül Ambarcumjan akadémikust je­lölte a szövetség elnöki tisztére eke jó vagy rossz beállításából adódott. A tapasztalatok bizo­nyos feladatokat rónak szakem­bereinkre. Meg kell tanítaniok a minőségi munka végzésére traktorosainkat. Többet kell ve­lük foglalkozniok, hogy a szán­tás kultúrájának fejlesztésével, a munka minőségének a meg­javításával magasabb termés- eredményeket érhessünk el. Magyar Ferenc a megyei tanács mezőgazdasági osztályának oktatási felügyelője Negyvenöt országból 6500 kiállító a lipcsei őszi vásáron Lipcse. (MTI) A szeptember 3-án megnyíló lipcsei őszi vá­sárra 45 országból kereken 6500 külkereskedelmi vállalat és cég jelentkezett. A külföldi kiállí­tók az általuk igénybevett kiál­lítási területe^ tavalyhoz viszo­nyítva kétezer négyzetméterrel növelték. HÚSZ ÉV H etekkel ezelőtt leve-* let kaptam, amely­ben baráti meghívás ér­kezett a Baján megren­dezendő húsz éves érett­ségi találkozóra. A meg­hívás megdobogtatta a szívemet. A volt osztály­társak legtöbbjével azóta sem találkoztam, nem tudtam kikN élnek, kik élték túl a háborút, kiket sodort el az 1956-os év. Mivé fejlődtek, az akkor nagy reményekkel az életbe kilépett osztály­társak, hogyan állták meg a helyüket, s a vérziva- tUros időkben hányán váltak emberré? És a tanári kar? A tízéves találkozót — nem tudni mi okból — 1951-ben- nem rendezték meg. Az öreg tanárok közül kik élték túl ezt a húsz esztendőt? És a fiatalabbak. Farkas tanár úr, a szeretett osz­tályfőnök, dr. Kovács Győző eljön-e? Az idő biztosan felettük is el­járt, mint ahogy már mi is a negyven körül já­runk ... A kérdésekre azután a találkozó napján feleletet kaptam. Az összejövetel az új kereskedelmi is­kolában zajlott le, mivel a régit alaposan kinőtte a tanulási igény. Az egyik tanteremben gyü­lekeztünk, ahol az érett­ségi tablót is elhelyezték a gondos rendezők. Leg­többünk családostól érke­zett a találkozóra. Az üdvözlés első meleg pil­lanatai után fürkészve néztük egymást és leg­többen a tablón levő kis­fiúi s képünket láttuk ma­rjunk előtt, csakhát az arcunk mélyebb vonásai nomeg néhg.nyunk meg­ritkult hajzata, s imitt- amott a tetemes pocak jelezte, hogy a tablór levő képünktől húsz év választ él bennünket. A borongás augusztus vasárnapon emlékeztünk az együtt eltöltött felejt­hetetlenül szép iskolai évekre, amelyek úgy elre­pültek, mint az a húsz év, amely mögöttünk maradt. „Húsz év, az idő hogy eljár .. .** Farkas Ferénc. tanár úr, a volt osztály­főnök meleg szavakkal üdvözölte az öreg diáko­kat és a hozzátartozókat. Igazat adtunk neki, Ő hozzánk fiatalodott. Nagy­szerű ember volt 6 akkor is. a mi emberi példa­képünk és az is maradt. Derűs, jókedélyü, a ha­ladásért, a tudományért lelkesedő. Ezért maradt fiatal. Azután jöttünk mi. Be kellett számolnunk az iskolának és egymásnak az elmúlt húsz évről. ABC sorrendben — An-, tész, Baranyi, Bácskai . . . és jöttünk sorba mind a megjelent tizennyolcán. Regényes életrajzok, élet­pályák. A hiányzó nevek olvasásakor Farkas tanár úr arca olykor elborult. Kemény Gejza 1944. vé- 'ién hősi halált halt, anti­fasiszta volt, Jäger Lajos a fronton halt meg. Né­hány an 1956-ban mentek külföldre boldogulásukat keresni. Talán majd a következő találkozón ők is itthon lesznek. Büsz­kén hallgattuk Felvidéki Jóska beszámolóját: ed­dig négy könyve jelent meg nyomtatásban és kormánykitüntetéssel is dicsekedhet. Többen fő­könyvelők közülünk, né- hányán postatisztek, Gá­dor Árpád pedig tiszti ^ egyenruhában feszített közöttünk, Szekszárd vá­ros légoltalmi parancs­noka. Lelkes taps fo­gadta Baranyi Géza ba­rátunk bejelentését, amely azt tartalmazta, hogy öt gyermeke van. Volt aki azzal kezdte, hogy szá­mára az élet akkor kez­dődött, amikor Baját a szovjet csapatok felsza­badították. Amikor mindenkire sor került, kimentünk a te­metőbe, megkoszorúztuk Kovács Anti bácsi, az öreg iskolaigazgató sírját. Ha 1951-ben megtartjuk a 10 éves találkozónkat, még életben találjuk ... Nagy sétát tettünk a vámosban, amely talán még szebb, még kedve­sebb mint húsz évvel ez­előtt. S a Bajától régen elszakadtak önfeledten szívták magukba a Su- govica képét. Majd az elfogyasztott halászlé után megfogadtuk, hogy tíz év múlva újra találkozunk Mezei István Fellendülőben az üzemi pártmunka kibontakoztatták a kezdeménye­ző készséget. Ennek egyik pél­dája, hogy a közelmúltban be­vezették a termo-ventillátoros szárítást. Azt is érdemes meg­említeni, hogy forgácsolás he­lyett több alkatrészt kovácsolás­sal munkálnak meg. Üzembe helyeztek egy lemezhengerlőt és egy sugár-fúrógépet is. A távve­zetéki, továbbá a kötélpálya­oszlopok gyártásának meggyor­sítására pedig külön csoporto­kat szerveztek. Ezek a brigádok az azonos rajzszámú oszlopokat egyszerre készítik el, és ily mó­don növelik a munka termelé­kenységét. Mindezek az intézkedések, kez­deményezések, újítások elősegí­tették a termelési előirányzatok teljesítését. A Bányászati Be­rendezések Gyárában az önkölt­ség 3,2 százalékkal csökkent az első félévben. Eredményes, lendületes po­*■ litikai munka folyt a Gépgyárban is Az ottani elvtár­sak sikeresen mozgósították a dolgozókat az új technológiai előírások, követelmények mara­déktalan betartására. Ennek az­után az lett az eredménye, hogy a termelés 1960 második fél­évéhez viszonyítva 22 százalék­kal növekedett. Különösen elis­merésre méltó, hogy ennek a növekedésnek 90 százaléka a munka termelékenységéből ered és csak a többi 10 százalék szár­mazik létszám-gyarapodásból. örvendetesen fellendült a Gép­gyárban az újítómozgalom is. A különböző újításokból ebben az évben 1 millió 130 ezer forint eredmény származott a Gépgyár­ban. Czükséges azonban megem- líteni, hogy nem minden üzem ért el ilyen eredményt. Pártszervezeteinknek most az a feladatuk, hogy az ilyen mulasz­tásokat pótolják és minden üzemben gondoskodjanak a Po­litikai Bizottság határozatának következetes valóraváltásáról. Némedi Imre, a ktefcunfólegyhézi városi párt- bizottság osztályvezetője V árosi pártbizottságunk igen nagy gondot fordít az üzemekben folyó pártpolitikai munkára, a dolgozók szocialista szellemű nevelésére, a termelési előirányzatok teljesítésére, a Po­litikai Bizottság 1960 szeptem­beri határozatának végrehajtá­sára. Ezt a nagyon fontos határoza­tot nyomban a megjelenése után megtárgyaltuk az üzemek, vál­lalatok párttitkáraival, igazga­tóival, főmérnökeivel, az üzemi bizottságok elnökeivel és annak alapján határoztuk meg a ten­nivalókat. Azóta közel egy év telt el és örömmel állapíthatjuk meg, hogy az üzemi pártalapszerveze- tek munkája a határozat alap­ján jelentősen fejlődött. Legjelentősebbnek azt tartjuk, hogy pártalapszervezeteink te­vékenységében előtérbe került a gazdaságszervező munka. A párt- titkárok részt vesznek a gazda­sági vezetők értekezletein, ta­nácskozásain, a kommunista igazgatók pedig felelősnek érzik magukat a pártszervezet mun­kájáért. Mindez kedvezően érezteti 1 * hatását a napi feladatok elvégzésében. A tények azt iga­zolják, hogy a párt- és gazda­sági vezetők a szakszervezettel, valamint a Kommunista Ifjú­sági Szövetséggel karöltve mun­kálkodnak a tervek teljesítésén, az önköltség csökkentésén, a munka termelékenységének nö­velésén. A fenti célok érdekében a gazdasági vezetők néhány hó­nappal ezelőtt felülvizsgálták a normákat és az elavultak helyett megfelelőbbeket dolgoztak ki. Ezek az új normák serkentőleg hatottak a teljesítményekre, s a munkásokat arra ösztönözték, hogy jobban kihasználják a munkaidőt és keressék a jobb megoldásokat. Különösen élénk pezsgés ta­pasztalható a Bányászati Beren­dezések Gyárában. A pártveze­tőség és az, üzem kommunistái

Next

/
Thumbnails
Contents