Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM lira 60 fillér 1961. AUG. 23, SZERDA Világ proletárjai, egyesüljetek! jr Ulésl tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Vég­rehajtó Bizottsága augusztus 22-én, kedden délelőtt ülést tartott. Megvitatta a megye ipari termelésének első félévi eredményeit, valamint a normarendezés tapasztalatait. Foglalkozott a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egyetem munkájával. Megtárgyalta az alapszervezetek és a falusi pártvezetőségek újjáválasztásáról szóló javaslatot, végül egy tájékoztatót fogadott el a nyári me­zőgazdasági munkák és a gabonafelvásárlás helyzetéről. A vég­rehajtó bizottság a továbbiakban folyó ügyeket tárgyalt. ŐSZIBARACK-SZÜRET Június vége óta folyamatosan érnek a különböző őszibarack- fajták — a Mayflower, Alexander, a sárgabélű Cegléd szépe, s a Champion — a Hosszúhegy! Állami Gazdaság 2-es számú üzemegységében. Az idén 30 hold — ebből 9 hold először termő — fáiról szüretelik az ízes gyümölcsöt, amelyből több vagonnal exportálnak is. A gazdaságnak még van 33 hold egy-hároméves telepítésű s az ősszel 62 holdon fognak hozzá új telepítéshez. Szili Teréz, Csóti Erzsébet, Tóbiás Ilona és Bota Teréz ládákba szedik a gazdag termést Forró szeretettel búcsúzott a főváros népe Jurij Gagarlntól Hajósi asszonyok válogatják exportra az őszibarackot. (Márkus János felvételei.) Háromnapos magyarországi lá­togatás után, kedden délelőtt a Ferihegyi repülőtérről elutazott Jurij Alekszejevics Gagarin, a világ első űrpilótája, a Szovjet­unió hőse. Nálunk töltött rövid tartózkodásának eseményei so­rán — a forró hangulatú fogad­tatás, a Hősök terén rendezett nagygyűlés, s vidéki körútja al­kalmával — dolgozó népünk százezrei találkoztak Jurij Ga- garinnal, s a búcsú percei is azt bizonyították: népünk nemcsak megcsodálta az űrutazásban pá­ratlan teljesítményt elért hős szovjet férfit, hanem igaz barát­jaként szívébe is zárta Gagarin őrnagyot, a hőslelkű feleségét, Valentyina Ivanovnát és a bájos apróságot, az öthónapos Gálocs- kát. Ismét százezrek sorfala közt Kedden reggel ismét százez­rek voltak a budapesti utcákon, hogy búcsút vegyenek a kedves ^vendégektől. A Gagarin család szállásának környéke már 7 óra körül benépesült. A Déli-pálya­udvaron, a Krisztina posta előtt, a Széna téren, a Már­tírok útján a gyalogjárók szélére fél nyolckor már minde­nütt kitehették volna a „meg­telt” táblát, a Szent István kör­úton pedig már jóval a gépko­csi érkezése előtt le kellett ál­lítani a forgalmat az egybegyúlt tömeg miatt. A Nagykörúton, az Üllői úton, a Ferihegyre vezető gyorsforgal­mi úton a budapestiek tíz- és tízezrei álltak sorfalat, s mikor Gagarin őrnagy nyitott gépko­csiján, mosolyogva, integetve el­haladt előttük, ezrek, tízezrek kiáltották: Daszvidanyie! Vi­szontlátásra, Jurij! A zászlódíszbe öltözött, nem­zeti színű és szovjet lobogók­kal díszített Ferihegyi , repülő­téren mintegy húszezren gyűl­tek össze Gagarin őrnagy és csa­ládja búcsúztatására. Jelen volt Fock Jenő, Nemes Dezső, Somo­gyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, a Po­litikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságá­nak, az Elnöki Tanácsnak és a Elsőnek az országban Elkészítették a járás pedagógiai tervét Tanévnyitó értekezlet Kecskeméten A kecskeméti járási művelő­dési osztály augusztus 22-én tartotta meg az általános isko­lai igazgatók és szakfelügyelők bevonásával tanévnyitó érte­kezletét. Tarján Istvánná, a já­rási művelődési osztály vezető­je tájékoztatójában ismertette az 1961—62-es oktatási év főbb feladatait. Hangsúlyozta: — Ok­tató-nevelő munkánkat az MSZMP VII. kongresszusa mű­velődésügyi célkitűzéseinek, a megyei és járási pártbizottság határozatainak figyelembe véte­lével kell megvalósítani. Elké­szítettük az országban elsőként a járás pedagógiai tervét, mély­nek célja a világnézet tudatos átalakítása, az iskola, a tanu­lás és a munka megszeretteté­se, a szülői ház és a társadalom kapcsolatának további mélyíté­se. S nem utolsó strban a tu­dományok segítségével a falu felnőtt lakosságának világnézeti nevelése. A nevelési kérdések megha­tározásánál felhívta a pedagó­gus* \ figyelmét arra, hogy a jövőben az eddigieknél még fo­kozottabban segítsék elő a ta­nulók találkozását a veterá­nokkal, a falu kommunista ve­zetőivel, és tegyék rendszeressé az üzemek, termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok látoga­tását. Az oktatás vonalán a tanter­vi fegyelem megtartását kérte a nevelőktől. Ezek után kitért arra, hogy pedagógusnak hivatásából ere­dően kötelessége támogatni és irányítani a falu kulturális munkáját, valamint részt vál­lalnia az iskolán kívüli neve­lésben. E tekintetben a tantes­tületek adjanak meg minden se­gítséget a nevelőknek, az egy­séges szemlélet kialakításához. forradalmi munkás-paraszt kor­mánynak számos tagja, politikai, társadalmi és kulturális életünk számos más. vezető személyisé­ge; jelen volt V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képvise­letek több vezetője és tagja. Hosszan zúgott a taps, mikor a küldöttség megérkezett a re­pülőtérre; Jurij Alekszejevics Gagarin és felesége, Valentyina Ivanovna, karján Gálocskával, Ny. P. Kamanyin altábornagy, a Szovjetunió hőse, s társaságuk­ban Kállai Gyula és Marosán György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Az ünneplés még csak fokozódott, amikor a Gagarin család fellépett a dísz­emelvényre, s a hős űrhajós a mikrofon elé lépett. Köszönet mindenért... — Drága barátaim! Örömmel fogadtuk az önök meghívását, s néhány nagyszerű napot töltöt­tünk gyönyörű hazájukban. Jár­tunk Budapesten, Sztálinváros- ban, Pécsett, Komlón — innen visszatérőben Sárbogárdon és Dombóvárott is megálltunk — a magyar dolgozók százezreivel ta­lálkoztunk, s e találkozások min­denütt forró hangulatúak, szívé­lyesek, testvériesek voltak. — Hazánkba visszatérve be­számolunk majd a szovjet dol­gozóknak, milyen őszinte, nyílt lélekkel, milyen szeretettel fo­gadtak bennünket, a szovjet nép képviselőit Magyarországon. — Még egyszer teljes szívem­ből köszönöm a szívélyes meg­hívást, a meleg fogadtatást, mind a magam, mind a velem együtt utazó elvtársak nevében né­püknek, Központi Bizottságuk­nak, kormányuknak, s külön is köszönöm a derűs, ragyogó ar­cokat, a nyílt szíveket, a forró szeretet ezernyi megnyilvánulá­sát, amellyel bennünket, szovjet embereket körülvettek. Köszönet mindazért, amit értünk tettek. — Éljen a magyar—szovjet barátság! Éljen a világ dolgozói­nak megbonthatatlan barátsága! A viszontlátásra, drága baráta­im! — búcsúzott hosszantartó, viharos nagy taps közben Jurij Alekszejevics Gagarin. A viszontlátásra! Ezután Kállai Gyula, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja lépett a mikrofonhoz. , Drága barátunk! i Kedves Jurij Alekszejevics! Kedves Valentyina Ivanovna! Drága kis Gálocska! Kedves Elvtársak! — Sajnos, elérkeztünk a búcsú pillanatához. Amikor a forradal­mi munkás-paraszt kormány az egész nép nevében meghívta Ju- rij Gagarint, a hős űrrepülőt, azt kívántuk: jöjjön mihama­rabb és legyen a vendégünk mi­nél hosszabb ideig. Ezért saj­nálkozunk amiatt, hogy eltelt az idő, s most búcsúznunk kell tőle — E rövid három nap alatt is százezrek és százezrek ismer­kedhettek meg a szovjet nép e nagyszerű fiával, örültek moso­lyánál!, feszült figyelemmel hall­gatták szavait. A budapestiek, sztálinvárosiak, pécsiek és kom­lóiak büszkék arra, hogy fogad­hatták a világ első űrhajósát. Gagarin személyében népünk ünnepelte a megbonthatatlan szovjet—magyar barátságot. A Szovjetunió népei történelmünk minden szakaszában igaz bará­tunknak és hűséges segítőtár­sainknak bizonyultak. Nagy eredményeinket a szocialista tár­sadalom megteremtésében az ő segítségükkel értük el. Mellet­tünk álltak és állnak minden­kor, s mint igazi barátok, jóban, rosszban egybeforrtunk velük. A magyar—szovjet kapcsolato­kat nemcsak pártjaink és kor­mányaink együttműködése, ha­nem népeink testvérisége és ba­rátsága is jellemzi. Ebben van a mi barátságunk igazi ereje: a szovjet—magyar barátság ezért örök és megbonthatatlan (nagy taps). Jurij Alekszejevics Gaga­rin látogatása a személyes is­meretség újabb szálaival erősí­tette tovább ezt a barátságoi Drága barátunk, Jurij Alel szejevics! Most, amikor búcsú­zunk öntől, megkérjük, adja át forró elvtársi, baráti üdvözle­tünket a békéért az első sorban harcoló szovjet népnek, dicsó kommunista pártjának, a Szov­jetunió kormányának és szemé­lyesen Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársnak. — (Nagy taps.) Sok boldogságot, jó egészséget kívánunk önnek és kedves csa­ládjának. (Nagy taps.) Kívánjuk* hogy bátor űrhajós-társaival együtt szerezzen még sok-sok di­csőséget hazájának, az egész szo­cialista tábornak, s a haladó em­beriségnek. A magyar dolgozó nép önt — bármikor jár erre­felé — mindig igaz barátjaként* szívesen, tárt karokkal fogadja. Szerencsés utat, Gagarin elv­társ! A viszontlátásra! A beszédek elhangzása után úttörők hatalmas rózsacsokrok­kal kedveskedtek a vendégek­nek, akik ezután elbúcsúztak a megjelent párt- és kormányve­zetőktől, diplomatáktól, majd a budapestiek üdvözlésére in­dultak. Az egybegyűltek forró szeretettel éltették, s akik tehet­ték, öleléssel, kézszorüással bú­csúztak a Gagarin családtól. A sokáig integető ezrek előtt 9 óra után néhány perccel emelkedett a magasba vendégeink IL—14-es különrepülőgépe. (MTI) J. A. Gagarin köszöneté J. A. Gagarin űrhajós őrnagy, a Szovjetunió hőse, magyaror­szági látogatását megelőzően és látogatása idején számos meghí­vást kapott üzemektől, termelő- szövetkezetektől, hivataloktól, intézményektől, brigádoktól, s dolgozók különböző csoportjai­tól és egyénektől, is. Gagarin elvtárs idő hiányában természe­tesen nem tudott eleget tenni minden meghívásnak. Azoknak a dolgozóknak, akikhez nem ju­tott el, ezúton mond köszönetét a szíves meghívásért. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents