Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-22 / 197. szám
IMI. augusztus 2*. kedd l oldal Mintaközség lesz Tataháza MUNKA KÖZBEN Biztosak abban, hogy a község három szövetkezete 100 százalékon felül teljesíti árutermelési tervét, hiszen már a 70 százaléknál tartanak. Egycaül a három termelőszövetkezet Nem mehetünk el szó nélkül a további tervek mellett sem. Mint mondják: év végén egyesül a három termelőszövetkezet, és három év alatt felépítik az öt évre tervezett hatalmas, mintegy 10 millió forint értékű baromfikombinátot. Gépesíteni akarják majd az összes nehéz fizikai munkát is az egyesített szövetkezetben. A szövetkezeti gazdáknak egyre növekszik a jövedelmük. A munkaegység értéke tavaly 36 forint 80 fillér volt átlag, de ebből hiányzik a több ezer forint értékű háztáji jövedelem. Kilencven új lakást építettek már a szövetkezeti gazdák; A gulyásáoyú elvonult — Talán gyakorlaton voltak? — kérdezzük a dűlőúton baktató, ma már szokatlan látványt nyújtó, lóhúzta gulyáságyú, szabatosan tábori mozgókonyha legénységétől. Nevetve válaszolnak: — Dehogy, innen a Petőfi Termelő- szövetkezetből megyünk hazafelé — mondják a katonák. No, akkor hát megtudjuk, minek a gulyáságyú a tsz-nek! Az irodán tájékoztatnak: csépeltünk és a munkacsapat étkeztetéséhez kölcsönkértük a honvédségtől ezt a gulyáságyút Mintaszerűen megszervezték itt a cséplést még a munkacsapat étkeztetésére is gondoltak. Naponta négy alkalommal bő\ mikor a TEGI alkalmazottai megsértődnek évente átlag tt egy-két szobás csinos családi házra kerül tető. A munka utáni üdülés sem ismeretlen előttük: a szövetkezetek kulturális alap összegének felhasználásával négy-négynapos kirándulásra Harkányfür- dőre viszik számos gazdájukat Egyszerre negyvenen-ötvenen is mennek. A KISZ Központi Bizottsága által indított országos versenyben állandóan kimagasló eredményeket elérő fiatalok pedig több idősebbel együtt Kunfehértón pihennek. • Mpst amikor rendezgetem a késő éjszakába nyúló beszélgetésünkkor készült jegyzeteimet, újra a párttitkár magabiztos kijelentése jut eszembe, S már egyáltalán nem kételkedem szavaiban. Valóban, minden lehetőség megvan ahhoz, hogy Tataháza mintaközség legyen. M. J. ségesen ellátták őket étellel. A munkacsapat tagjai is a szövetkezet gazdái közül kerültek ki. 6—7 mázsa gabonát kerestek fejenként. Érdeklődöm eredményük után is: 390 mázsával többet csépeltek el, mint tervezték. A holdanként! termésátlag minden gabonafajtából több lett, mint amennyire vártak. Nemrég számoltunk be arról, hogy a kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezet a járásban elsőnek teljesítette az adógabona-beadási tervét és most a hazaballagó gulyáságyú nyomán a közös gazdaság nagyszerű terméseredményeit írhattuk meg. —ts—r Kecskeméti Pálnét, az édesüzem dolgozóját csak hosszas keresés után találjuk meg a Kecskeméti Konzervgyárban. A jóke- délyű asszonyka már több mint tíz éve tagja a gyári kollektívának. Ügyességével, szorgalmával hamar kitűnt társai közül, ezért 1954-ben munkamódszer-átadónak jelölték ki. Ebben a beosztásban számos fiatalt tanított meg a befőttkészítésre. Jelenleg készáruátadó. Jó munkájáért április 4-én kapta meg a kiváló dolgozó jelvényt. 1957 óta mint szakszervezeti bizalmi intézi dolgozótársainak ügyes-bajos dolgait. (Fényképezte: Tóth Sándor) Mikus István csátaljal traktoros nyerte a megyei szántóversenyt Tataháza nem nagy község, alig valamivel több, mint kétezer lakosa van. Ha kevesen is vannak azonban a tataháziak, összefogásukkal, tetteikkel példát mutatnak számos nagyobb község lakóinak is. Ezt bizonyítja a többi között, hogy közös baromfitelep létrehozására nem egészen egy éve mind a három termelőszövetkezet társult. A szélesvásznú mozit csak említeni kellett, s a társadalmi munkára máris lapátot, ásót ragadott, aki tehette. Ügyszintén a készülő szabadtéri színpad munkáira sem kellett agitálni senkit. Maguktól mentek — maguknak építeni. Mindezek léttán-hallatán nem tűnik hihetetlennek Mészáros János párttitkár magabiztos kijelentése: — Mintaközség lesz Tataháza/ Egykor a nincstelenek községe A párttitkár jól ismeri a község lakóit Itt született ő is Tataházán, itt élt amikor a zsellérek, törpebirtokosok a Ro- senbergek mátételki uradalmaiban gürcöltek 60 fillér napszámért. ö maga kubikos talicskával Járta az országot Mészáros Mártonnal, az Aranykalász jelenlegi párttitkárával és Oláh Jánossal, aki szintén megbecsült gazdája ma az Aranykalász Termelőszövetkezetnek, és tagja vezetőségének is. Vele volt annak idején az „országjáró” úton Borsodi Mihály is, a mostani nyugdíja* szövetkezeti gazda. Sorolhatná még tovább a szegénysor* emlékeit de csak legyint; órák kellenének ehhez, hiszen sok volt a községben a nincstelen ... Porfészeknek nevezték a községet, lakói moziról álmodni sem mertek, még ■ legfontosabbért, a gyógyszerért is máshová kellett gyalo- golniok. — Érti? Ezeket csak azért mondtam el, hogy még világosabbá váljék, mit változott községünk a felszabadulás óta. A tataháziak, akik valaha fillérekért dolgoztak, ma jól. megelégedetten élnek. Érzik, hogy rendszerünktől megkapnak mindent: megbecsülést, mozit, kul- túrházat, napközit. Ez fűti lelkesedésüket Egyre töbh áru az államnak A tanácselnök. Túri Antal is Itt ül velünk a pártszékházban. A szövetkezetbe készült de néhány szóra marad még. mert van mondanivalója neki is a sajtó számára, hiszen ritkán Járnak errefelé az újságírók A Szabad Föld egyik példányát forgatja a kezében. — Nézze, itt van ez a cikk, a dunántúli Gölle községről szól. Azt írják benne, hogy ott száz holdanként 80 mázsa húst adnak az államnak. Mi ezt is túlszárnyaljuk: már ebben az évben 130 mázsa húst adunk minden száz hold után. Ebből összesen 12 vagon baromfi lesz, húsz vágósertés, a többi szarvas- marha. jövőre legalább 20 mázsával akarunk még pnnél is többet adni száz holdanként. Lelkesen sorolják mind a ketten: miben járt és jár élen Tataháza. Kenyérgabonáből a tervezett 35 helyett 50 vagonnal adtak már és még hússzal adnak át a Terményforgalmi Vállalatnak. Tavaly a község 44 vagon gabonával járult hozzá az ország kenyérellátásához. A közös baromfitelepen az idei 112 ezerrel szemben a következő évben 300 ezer naposcsibét akarnak felnevelni és a mostaninál majdnem 20 vagonnal többet adnak a fogyasztó piacnak. Egyébként sertésből a fehér hús- és kornvall fajtát, szarvas- marhából a magyar tarka tenyésztését, s ezzel egyidőben a fokozott takarmánytenr.esztést szorgalmazzák. Kukoricából ebben az évben 50 mázsa átlagtermésre számítanak. A Garat Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban foglalkozott a termelőszövetkezetek áruértékesítőn tervének teljesítésével. A többi között szó volt arról is, hogy a TEGI alkalmazottai nem megfelelően bírálták el a Vörös Csillag Termelőszövetkezet által eladni kívánt tenyészkanokat. Megjelentek a közös gazdaság irodájában, de mivel az elnök a halastó létesítése ügyében éppen tárgyalt, megkérte őket, hogy kísérete nélkül menjenek ki a sertéstelepre, ahol az állattenyésztési felelős a rendelkezésükre fog állni. A TEGI megbízottal azonban nem voltak hajlandók felkeresni az állattenyésztési felelőst. — Később, néhány hét múlva ugyan újra ellátogattak a termelőszövetkezetbe, elmentek a sertéstelepre is, de minden különösebb vizsgálat nélkül egyszeriben kimondták, hogy a tenyészkanok a megengedettnél nagyobb súlyúak, s ezért nem vehetik át azokat. Javasolták: a szövetkezet vágja ki és hizlalja meg a kanokat. így a termelőszövetkezet kénytelen volt a 19 darab törzskönyvezett tenyészkanját kivágni és hizlalóba állítani. Ez a közös bevételt 12 ezer forinttal csökkenti, 9 természetesen hátrányosan mutatkozik az áruértékesítési terv teljesítésében is. A szövetkezet gazdáinak az a véleménye, hogy a TEGI alkalmazottal megsértődtek az általuk remélt fogadtatás mellőzése miatt, s így vágtak vissza a közös gazdaságnak. De nem hiszik — 9 mások sem —, hogy most, amikor a kockák számát az egész országban növelik, ne volna szükség törzskönyvezett tenyészkanokra. Seres Mihály, a községi tanács v. b. titkára. Augusztus 20-án Kiskunhalason, az ottani állami gazdaság Dózsa üzemegységében került Majdnem sikerült A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára az első félévi termelését 101,4 százalékban teljesítette, de az egyes hónapok termelésének üteme nem volt egyenletes. Mind az első, mind a második negyedév első hónapjában termelési tervünket nem teljesítettük, több mint 10%-kal maradtunk el. A harmadik negyedév első hónapjában — júliusban a termelési terveket 103,7 százalékra teljesítettük. Ha a második félévben továbbra is egyenletesen termelünk, havi terveinket teljesítjük, és a többi tervmutatókat is betartjuk, akkor elnyerhetjük az élüzem címet. Ugyanis az első félévben az élüzem cím feltételei közül csak a havi egyenletes termelésre vonatkozó követelményt nem teljesítettük. Turcsányi Lajos sor a megyei *zán tóverseny megrendezésére. A döntőn a járási szántóversenyek huszonnégy győztese —■ közülük tizenöt gépállomási, négy-négy állami gazdasági é* termelőszövetkezeti, s egy szakiskolai traktoros — mérte össze képességeit Hibás ekebeállitás miatt egy versenyző visszalépett s így a versenybíróság huszonhárom résztvevő eredménye alapján döntött A megyei szántóverseny győztese Mikus István, a Csátaljal Gépállomás traktorosa. TJE— 28-as géppel, kéttestű ekével dolgozott és 81,9 pontot szerzett. Második lett Konkoly András, a Bácsalmási Állami Gazdaság dolgozója 76,9 pontos eredménnyel. Szuper—Zetor típusú géppel, ugyancsak két ekefejjel állt rajthoz. A verseny harmadik helyezettje ifjú traktoros: Kurucz Mihály, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet traktorosa. MTZ—5-ös gépével, háromtestű ekével 75,3 pontot szerzett a versenyben. Negyedik lett Stal- ter János, a Dusnoki Gépállomás dolgozója 71,9 pontos eredI mennyel. UE—28-as traktorral, kéttestű ekével szántott. A verseny győzteseit Mafos László elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa köszöntötte. A megyei, illetve a járási szón- tóversenyek első három helyezettjét arany-, ezüst- és bronzéremmel, valamint oklevéllel tüntették ki. Mikus István rádiót, Konkoly András mosógépet, Kurucz Mihály fényképezőgépet, Stalter János pedig karórát is kapott. A győztes első megkapta a MEDOSZ megyei bizottságának vándorzászlaját, a Hazafias Népfront megyei bizottságának vándorserlegét, Kurucz Mihály pedig a KISZ megyei bizottságának díszoklevelét is. A győztesek közül az első kettő — mint már hírül adtuk : — résztvesz az augusztus 27-én Martonvásáron megrendezésre kerülő országos szántási verse- : nyen. A dolog úgy kezdődött, hogy Figura Péternek — aki fogatos a mélykúti Üj Élet Tsz-ben — eltörött a lába. Igaz, az SZTK-tól kaptak pénzt betegsége idejére, de nem annyit, amennyit felesége, Vilma néni betervezett a házi „költségvetésbe”. Nos — ötlött Figura Péter élete párjának az eszébe —, valamivel pótolni kellene az SZTK- járulékot. Sok minden- le gondolt, de egyik ötletet sem tartotta kivitelezhetőnek ... A szomszédasszony, aki egy mérő árpát jött kölcsön kérni a libáknak, kipattintotta a megoldást. — Ez az — gondolkodott hangosan Figu- ráné —. libát hizlalok! Nem kezdett új dologba Vilma néni, hiszen a felszabadulás előtt a házakhoz járt libát, kacsát tömni, g két éve még jócskán adott el 6 is hízott baromfit a földműves- s zö vetkezetnek; A szerződést megkötni. az előleget felvenni, a kis libákat, kacsákat megvásárolni, Vilma néninek alig fél napjába került. Figura Péter bácsi csodálkozott is: honnan van az asszonynak olyan sok százasa a munkaegységelőleg osztása előtt, de Vilma néni hallgatott, akár a sír. A beteg lába szépen gyógyult, de növekedtek a libák Is, s amikor Péter bácsi befogta a szürkéket, felült a bakra, Vilma néni húsz hízott libát rakott a kocsiderékba. — Hová Vilma? — akarta kérdezni, de még mielőtt megszólalhatott volna, asszonya megelőzte. — A felvásárlóhoz! — ült hegyesen melléje; Figura Péter megcsóválta fejét, nem volt ínyére a fuvar, de azért elindította a lovakat. Meghökkenésénél csak öröme Volt nagyobb, amikor az asszony a húsz libáért 1600 forintot számolt le a kocsi ülésére. — Honnan a pénz? — A libákból — válaszolt nevetve Vilma néni. — Kellett valamivel foglalkoznom, amíg beteg voltál. így legalább gurult a házhoz egypár forint. — Ejnye, ez jó volt! — lelkendezett Figura Péter. — Ez még semmi. Húsz kacsa is hízik az ólban ... Nem láthattad, hiszen nem jártál hátul az udvarban. Azokért még kapok 1200 forintot és a toliból lesz egy dunnára való. Elégedetten nevettek mind a ketten azon, hogy Vilma néni mellékes foglalkozása milyen ügyes „figura” volt. Gémes Gábor I VILMA NÉNI MELLÉKESE